A) Egyfajta titkosítási algoritmus. B) Szoftvernyelv a kvantumprogramozáshoz. C) A hagyományos számítástechnikában használt klasszikus bit. D) A kvantuminformáció alapegysége.
A) A klasszikus szuperpozíció stabilabb. B) A kvantumszuperpozíció csak a fotonállapotokra vonatkozik. C) A kvantum-szuperpozíció lehetővé teszi, hogy a qubitek egyszerre több állapotban legyenek. D) A klasszikus szuperpozíció fizikai hullámokat foglal magában.
A) AES B) Diffie-Hellman C) SHA-256 D) RSA
A) Bernstein-Vazirani algoritmus B) Grover algoritmusa C) Deutsch algoritmusa D) Shor algoritmusa
A) Olyan titkosítás, amelyet csak kvantumszámítógépek tudnak visszafejteni. B) A kvantumtámadások elleni biztonságra tervezett kriptográfia. C) Sikeres kvantumtitkosítás után használt kriptográfia. D) Kvantumhálózatokon futó kriptográfia.
A) Kvantum szuperpozíció B) Kvantum interferencia C) Kvantum összefonódás D) Kvantum párhuzamosság
A) Exponenciális gyorsulás néhány algoritmus esetében. B) Lineáris gyorsulás minden algoritmus esetében. C) Jobb a tisztán matematikai problémák megoldásában. D) Gyorsabb a nagy adathalmazok feldolgozásában.
A) A titkosítási kulcsok folyamatos és gyors ütemű cseréjével. B) A hardveralapú titkosítási megoldásokra támaszkodva. C) Klasszikus titkosítási algoritmusok kvantumhálózatokkal történő alkalmazásával. D) A kulcscseréhez a kvantummechanika alapelveinek felhasználásával. |