A) Egyfajta titkosítási algoritmus. B) A hagyományos számítástechnikában használt klasszikus bit. C) Szoftvernyelv a kvantumprogramozáshoz. D) A kvantuminformáció alapegysége.
A) A klasszikus szuperpozíció fizikai hullámokat foglal magában. B) A kvantum-szuperpozíció lehetővé teszi, hogy a qubitek egyszerre több állapotban legyenek. C) A kvantumszuperpozíció csak a fotonállapotokra vonatkozik. D) A klasszikus szuperpozíció stabilabb.
A) SHA-256 B) Diffie-Hellman C) RSA D) AES
A) Bernstein-Vazirani algoritmus B) Shor algoritmusa C) Grover algoritmusa D) Deutsch algoritmusa
A) Jobb a tisztán matematikai problémák megoldásában. B) Exponenciális gyorsulás néhány algoritmus esetében. C) Gyorsabb a nagy adathalmazok feldolgozásában. D) Lineáris gyorsulás minden algoritmus esetében.
A) Klasszikus titkosítási algoritmusok kvantumhálózatokkal történő alkalmazásával. B) A titkosítási kulcsok folyamatos és gyors ütemű cseréjével. C) A hardveralapú titkosítási megoldásokra támaszkodva. D) A kulcscseréhez a kvantummechanika alapelveinek felhasználásával.
A) Kvantumhálózatokon futó kriptográfia. B) A kvantumtámadások elleni biztonságra tervezett kriptográfia. C) Sikeres kvantumtitkosítás után használt kriptográfia. D) Olyan titkosítás, amelyet csak kvantumszámítógépek tudnak visszafejteni.
A) Kvantum összefonódás B) Kvantum szuperpozíció C) Kvantum párhuzamosság D) Kvantum interferencia |