A) A hagyományos számítástechnikában használt klasszikus bit. B) A kvantuminformáció alapegysége. C) Egyfajta titkosítási algoritmus. D) Szoftvernyelv a kvantumprogramozáshoz.
A) A kvantum-szuperpozíció lehetővé teszi, hogy a qubitek egyszerre több állapotban legyenek. B) A klasszikus szuperpozíció stabilabb. C) A klasszikus szuperpozíció fizikai hullámokat foglal magában. D) A kvantumszuperpozíció csak a fotonállapotokra vonatkozik.
A) AES B) Diffie-Hellman C) RSA D) SHA-256
A) Bernstein-Vazirani algoritmus B) Shor algoritmusa C) Deutsch algoritmusa D) Grover algoritmusa
A) Jobb a tisztán matematikai problémák megoldásában. B) Gyorsabb a nagy adathalmazok feldolgozásában. C) Exponenciális gyorsulás néhány algoritmus esetében. D) Lineáris gyorsulás minden algoritmus esetében.
A) A kulcscseréhez a kvantummechanika alapelveinek felhasználásával. B) Klasszikus titkosítási algoritmusok kvantumhálózatokkal történő alkalmazásával. C) A hardveralapú titkosítási megoldásokra támaszkodva. D) A titkosítási kulcsok folyamatos és gyors ütemű cseréjével.
A) A kvantumtámadások elleni biztonságra tervezett kriptográfia. B) Kvantumhálózatokon futó kriptográfia. C) Olyan titkosítás, amelyet csak kvantumszámítógépek tudnak visszafejteni. D) Sikeres kvantumtitkosítás után használt kriptográfia.
A) Kvantum összefonódás B) Kvantum szuperpozíció C) Kvantum párhuzamosság D) Kvantum interferencia |