A) A kvantuminformáció alapegysége. B) A hagyományos számítástechnikában használt klasszikus bit. C) Egyfajta titkosítási algoritmus. D) Szoftvernyelv a kvantumprogramozáshoz.
A) A klasszikus szuperpozíció stabilabb. B) A kvantum-szuperpozíció lehetővé teszi, hogy a qubitek egyszerre több állapotban legyenek. C) A kvantumszuperpozíció csak a fotonállapotokra vonatkozik. D) A klasszikus szuperpozíció fizikai hullámokat foglal magában.
A) Diffie-Hellman B) AES C) SHA-256 D) RSA
A) Shor algoritmusa B) Grover algoritmusa C) Bernstein-Vazirani algoritmus D) Deutsch algoritmusa
A) A hardveralapú titkosítási megoldásokra támaszkodva. B) A titkosítási kulcsok folyamatos és gyors ütemű cseréjével. C) Klasszikus titkosítási algoritmusok kvantumhálózatokkal történő alkalmazásával. D) A kulcscseréhez a kvantummechanika alapelveinek felhasználásával.
A) Gyorsabb a nagy adathalmazok feldolgozásában. B) Exponenciális gyorsulás néhány algoritmus esetében. C) Jobb a tisztán matematikai problémák megoldásában. D) Lineáris gyorsulás minden algoritmus esetében.
A) Kvantum párhuzamosság B) Kvantum szuperpozíció C) Kvantum összefonódás D) Kvantum interferencia
A) Sikeres kvantumtitkosítás után használt kriptográfia. B) A kvantumtámadások elleni biztonságra tervezett kriptográfia. C) Kvantumhálózatokon futó kriptográfia. D) Olyan titkosítás, amelyet csak kvantumszámítógépek tudnak visszafejteni. |