A) A hagyományos számítástechnikában használt klasszikus bit. B) Szoftvernyelv a kvantumprogramozáshoz. C) Egyfajta titkosítási algoritmus. D) A kvantuminformáció alapegysége.
A) A kvantumszuperpozíció csak a fotonállapotokra vonatkozik. B) A klasszikus szuperpozíció fizikai hullámokat foglal magában. C) A kvantum-szuperpozíció lehetővé teszi, hogy a qubitek egyszerre több állapotban legyenek. D) A klasszikus szuperpozíció stabilabb.
A) Diffie-Hellman B) RSA C) SHA-256 D) AES
A) Grover algoritmusa B) Shor algoritmusa C) Deutsch algoritmusa D) Bernstein-Vazirani algoritmus
A) Exponenciális gyorsulás néhány algoritmus esetében. B) Lineáris gyorsulás minden algoritmus esetében. C) Jobb a tisztán matematikai problémák megoldásában. D) Gyorsabb a nagy adathalmazok feldolgozásában.
A) A kulcscseréhez a kvantummechanika alapelveinek felhasználásával. B) A hardveralapú titkosítási megoldásokra támaszkodva. C) Klasszikus titkosítási algoritmusok kvantumhálózatokkal történő alkalmazásával. D) A titkosítási kulcsok folyamatos és gyors ütemű cseréjével.
A) A kvantumtámadások elleni biztonságra tervezett kriptográfia. B) Kvantumhálózatokon futó kriptográfia. C) Sikeres kvantumtitkosítás után használt kriptográfia. D) Olyan titkosítás, amelyet csak kvantumszámítógépek tudnak visszafejteni.
A) Kvantum párhuzamosság B) Kvantum szuperpozíció C) Kvantum interferencia D) Kvantum összefonódás |