A) A hagyományos számítástechnikában használt klasszikus bit. B) A kvantuminformáció alapegysége. C) Egyfajta titkosítási algoritmus. D) Szoftvernyelv a kvantumprogramozáshoz.
A) A klasszikus szuperpozíció fizikai hullámokat foglal magában. B) A kvantumszuperpozíció csak a fotonállapotokra vonatkozik. C) A klasszikus szuperpozíció stabilabb. D) A kvantum-szuperpozíció lehetővé teszi, hogy a qubitek egyszerre több állapotban legyenek.
A) Diffie-Hellman B) RSA C) SHA-256 D) AES
A) Shor algoritmusa B) Bernstein-Vazirani algoritmus C) Grover algoritmusa D) Deutsch algoritmusa
A) Gyorsabb a nagy adathalmazok feldolgozásában. B) Lineáris gyorsulás minden algoritmus esetében. C) Exponenciális gyorsulás néhány algoritmus esetében. D) Jobb a tisztán matematikai problémák megoldásában.
A) A titkosítási kulcsok folyamatos és gyors ütemű cseréjével. B) A hardveralapú titkosítási megoldásokra támaszkodva. C) Klasszikus titkosítási algoritmusok kvantumhálózatokkal történő alkalmazásával. D) A kulcscseréhez a kvantummechanika alapelveinek felhasználásával.
A) Kvantumhálózatokon futó kriptográfia. B) Sikeres kvantumtitkosítás után használt kriptográfia. C) Olyan titkosítás, amelyet csak kvantumszámítógépek tudnak visszafejteni. D) A kvantumtámadások elleni biztonságra tervezett kriptográfia.
A) Kvantum interferencia B) Kvantum párhuzamosság C) Kvantum szuperpozíció D) Kvantum összefonódás |