A) A hagyományos számítástechnikában használt klasszikus bit. B) Szoftvernyelv a kvantumprogramozáshoz. C) A kvantuminformáció alapegysége. D) Egyfajta titkosítási algoritmus.
A) A kvantumszuperpozíció csak a fotonállapotokra vonatkozik. B) A kvantum-szuperpozíció lehetővé teszi, hogy a qubitek egyszerre több állapotban legyenek. C) A klasszikus szuperpozíció fizikai hullámokat foglal magában. D) A klasszikus szuperpozíció stabilabb.
A) AES B) SHA-256 C) Diffie-Hellman D) RSA
A) Bernstein-Vazirani algoritmus B) Shor algoritmusa C) Deutsch algoritmusa D) Grover algoritmusa
A) Olyan titkosítás, amelyet csak kvantumszámítógépek tudnak visszafejteni. B) A kvantumtámadások elleni biztonságra tervezett kriptográfia. C) Kvantumhálózatokon futó kriptográfia. D) Sikeres kvantumtitkosítás után használt kriptográfia.
A) Kvantum párhuzamosság B) Kvantum interferencia C) Kvantum szuperpozíció D) Kvantum összefonódás
A) Lineáris gyorsulás minden algoritmus esetében. B) Gyorsabb a nagy adathalmazok feldolgozásában. C) Jobb a tisztán matematikai problémák megoldásában. D) Exponenciális gyorsulás néhány algoritmus esetében.
A) A hardveralapú titkosítási megoldásokra támaszkodva. B) Klasszikus titkosítási algoritmusok kvantumhálózatokkal történő alkalmazásával. C) A titkosítási kulcsok folyamatos és gyors ütemű cseréjével. D) A kulcscseréhez a kvantummechanika alapelveinek felhasználásával. |