A) Olyan fejlesztés, amely csak a rövid távú előnyökre összpontosít.
B) Olyan fejlesztés, amely az egyéni jólétet helyezi előtérbe a közösségi jóléttel szemben.
C) A környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó fejlesztés.
D) Olyan fejlesztés, amely a jelen igényeit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésére.

A) Minden természetes elem eltávolítása a városokból.
B) A konkrét infrastruktúrák maximalizálása.
C) A tömegközlekedési lehetőségek figyelmen kívül hagyása.
D) Zöldterületek és parkok beépítése a városi területekbe.

A) A területrendezési előírások figyelmen kívül hagyásával.
B) A kereskedelmi övezetek lakóterületekkel szembeni előnyben részesítésével.
C) A véletlenszerű fejlesztés és a földterületek feldarabolódásának ösztönzésével.
D) A hatékony földhasználat előmozdításával, a városiasodás csökkentésével és a természeti területek megőrzésével.

A) A közösségek jövedelmi szintek alapján történő szegregációja.
B) Az alacsonyabb jövedelmű lakosok alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása.
C) A luxuslakások előnyben részesítése a megfizethető lehetőségekkel szemben.
D) A sokszínű közösségek támogatása és a megfizethető lakhatási lehetőségekhez való hozzáférés javítása.

A) Városok, amelyek a rövid távú előnyöket helyezik előtérbe a hosszú távú fenntarthatósággal szemben.
B) Olyan városok, amelyek képesek ellenállni a környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásoknak, és kiheverni azokat.
C) A túlzott infrastruktúrával és az alkalmazkodóképesség hiányával rendelkező városok.
D) Városok, amelyek nincsenek felkészülve a kihívások bármilyen formájára.

A) Azzal, hogy az elavult építési módszereket helyezi előtérbe a fenntarthatósággal szemben.
B) Az energiahatékony tervezési szempontok elhanyagolásával.
C) Az energiafogyasztás csökkentésével, a hulladék minimalizálásával és a beltéri környezetminőség javításával.
D) A környezetszennyezés és az erőforrások kimerülésének fokozásával.

A) A nagyobb sűrűségű területek elősegíthetik a hatékony területhasználatot, csökkenthetik az autófüggőséget, és támogathatják a tömegközlekedési lehetőségeket.
B) A kisebb sűrűségű területek a kevesebb kölcsönhatás miatt fenntarthatóbbak.
C) A sűrűség nincs hatással a fenntarthatóságra.
D) A nagyobb sűrűségű területek fokozott környezetszennyezéshez és torlódásokhoz vezetnek.

A) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a forgalmi torlódások enyhítése és a közlekedéshez való méltányos hozzáférés biztosítása.
B) A közbiztonság csökkentése a városi területeken.
C) A személygépkocsiktól való függőség növelése.
D) A város különböző részeihez való hozzáférés korlátozása.

A) Gyalogosok és kerékpárosok számára korlátozottan hozzáférhető utcák.
B) Olyan utcák, amelyek figyelmen kívül hagyják az összes közlekedőre vonatkozó biztonsági intézkedéseket.
C) Kizárólag autóforgalomra tervezett utcák.
D) Olyan utcák, amelyeket úgy terveztek, hogy minden közlekedési módot befogadjanak, beleértve a gyalogosokat, kerékpárosokat és a tömegközlekedést használókat is.