A) A környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó fejlesztés.
B) Olyan fejlesztés, amely a jelen igényeit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésére.
C) Olyan fejlesztés, amely csak a rövid távú előnyökre összpontosít.
D) Olyan fejlesztés, amely az egyéni jólétet helyezi előtérbe a közösségi jóléttel szemben.

A) Minden természetes elem eltávolítása a városokból.
B) A tömegközlekedési lehetőségek figyelmen kívül hagyása.
C) A konkrét infrastruktúrák maximalizálása.
D) Zöldterületek és parkok beépítése a városi területekbe.

A) A kereskedelmi övezetek lakóterületekkel szembeni előnyben részesítésével.
B) A hatékony földhasználat előmozdításával, a városiasodás csökkentésével és a természeti területek megőrzésével.
C) A véletlenszerű fejlesztés és a földterületek feldarabolódásának ösztönzésével.
D) A területrendezési előírások figyelmen kívül hagyásával.

A) A sokszínű közösségek támogatása és a megfizethető lakhatási lehetőségekhez való hozzáférés javítása.
B) Az alacsonyabb jövedelmű lakosok alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása.
C) A luxuslakások előnyben részesítése a megfizethető lehetőségekkel szemben.
D) A közösségek jövedelmi szintek alapján történő szegregációja.

A) Városok, amelyek a rövid távú előnyöket helyezik előtérbe a hosszú távú fenntarthatósággal szemben.
B) Városok, amelyek nincsenek felkészülve a kihívások bármilyen formájára.
C) A túlzott infrastruktúrával és az alkalmazkodóképesség hiányával rendelkező városok.
D) Olyan városok, amelyek képesek ellenállni a környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásoknak, és kiheverni azokat.

A) Az energiahatékony tervezési szempontok elhanyagolásával.
B) Azzal, hogy az elavult építési módszereket helyezi előtérbe a fenntarthatósággal szemben.
C) A környezetszennyezés és az erőforrások kimerülésének fokozásával.
D) Az energiafogyasztás csökkentésével, a hulladék minimalizálásával és a beltéri környezetminőség javításával.

A) A nagyobb sűrűségű területek elősegíthetik a hatékony területhasználatot, csökkenthetik az autófüggőséget, és támogathatják a tömegközlekedési lehetőségeket.
B) A nagyobb sűrűségű területek fokozott környezetszennyezéshez és torlódásokhoz vezetnek.
C) A sűrűség nincs hatással a fenntarthatóságra.
D) A kisebb sűrűségű területek a kevesebb kölcsönhatás miatt fenntarthatóbbak.

A) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a forgalmi torlódások enyhítése és a közlekedéshez való méltányos hozzáférés biztosítása.
B) A város különböző részeihez való hozzáférés korlátozása.
C) A személygépkocsiktól való függőség növelése.
D) A közbiztonság csökkentése a városi területeken.

A) Olyan utcák, amelyek figyelmen kívül hagyják az összes közlekedőre vonatkozó biztonsági intézkedéseket.
B) Kizárólag autóforgalomra tervezett utcák.
C) Gyalogosok és kerékpárosok számára korlátozottan hozzáférhető utcák.
D) Olyan utcák, amelyeket úgy terveztek, hogy minden közlekedési módot befogadjanak, beleértve a gyalogosokat, kerékpárosokat és a tömegközlekedést használókat is.