A) Olyan fejlesztés, amely a jelen igényeit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésére.
B) Olyan fejlesztés, amely csak a rövid távú előnyökre összpontosít.
C) A környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó fejlesztés.
D) Olyan fejlesztés, amely az egyéni jólétet helyezi előtérbe a közösségi jóléttel szemben.

A) A tömegközlekedési lehetőségek figyelmen kívül hagyása.
B) Zöldterületek és parkok beépítése a városi területekbe.
C) Minden természetes elem eltávolítása a városokból.
D) A konkrét infrastruktúrák maximalizálása.

A) A véletlenszerű fejlesztés és a földterületek feldarabolódásának ösztönzésével.
B) A hatékony földhasználat előmozdításával, a városiasodás csökkentésével és a természeti területek megőrzésével.
C) A területrendezési előírások figyelmen kívül hagyásával.
D) A kereskedelmi övezetek lakóterületekkel szembeni előnyben részesítésével.

A) Városok, amelyek a rövid távú előnyöket helyezik előtérbe a hosszú távú fenntarthatósággal szemben.
B) Olyan városok, amelyek képesek ellenállni a környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásoknak, és kiheverni azokat.
C) A túlzott infrastruktúrával és az alkalmazkodóképesség hiányával rendelkező városok.
D) Városok, amelyek nincsenek felkészülve a kihívások bármilyen formájára.

A) A város különböző részeihez való hozzáférés korlátozása.
B) A személygépkocsiktól való függőség növelése.
C) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a forgalmi torlódások enyhítése és a közlekedéshez való méltányos hozzáférés biztosítása.
D) A közbiztonság csökkentése a városi területeken.

A) A sokszínű közösségek támogatása és a megfizethető lakhatási lehetőségekhez való hozzáférés javítása.
B) Az alacsonyabb jövedelmű lakosok alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása.
C) A luxuslakások előnyben részesítése a megfizethető lehetőségekkel szemben.
D) A közösségek jövedelmi szintek alapján történő szegregációja.

A) Kizárólag autóforgalomra tervezett utcák.
B) Gyalogosok és kerékpárosok számára korlátozottan hozzáférhető utcák.
C) Olyan utcák, amelyek figyelmen kívül hagyják az összes közlekedőre vonatkozó biztonsági intézkedéseket.
D) Olyan utcák, amelyeket úgy terveztek, hogy minden közlekedési módot befogadjanak, beleértve a gyalogosokat, kerékpárosokat és a tömegközlekedést használókat is.

A) Azzal, hogy az elavult építési módszereket helyezi előtérbe a fenntarthatósággal szemben.
B) Az energiafogyasztás csökkentésével, a hulladék minimalizálásával és a beltéri környezetminőség javításával.
C) A környezetszennyezés és az erőforrások kimerülésének fokozásával.
D) Az energiahatékony tervezési szempontok elhanyagolásával.

A) A kisebb sűrűségű területek a kevesebb kölcsönhatás miatt fenntarthatóbbak.
B) A sűrűség nincs hatással a fenntarthatóságra.
C) A nagyobb sűrűségű területek elősegíthetik a hatékony területhasználatot, csökkenthetik az autófüggőséget, és támogathatják a tömegközlekedési lehetőségeket.
D) A nagyobb sűrűségű területek fokozott környezetszennyezéshez és torlódásokhoz vezetnek.