A) Olyan fejlesztés, amely az egyéni jólétet helyezi előtérbe a közösségi jóléttel szemben. B) Olyan fejlesztés, amely a jelen igényeit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésére. C) Olyan fejlesztés, amely csak a rövid távú előnyökre összpontosít. D) A környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó fejlesztés.
A) Zöldterületek és parkok beépítése a városi területekbe. B) A tömegközlekedési lehetőségek figyelmen kívül hagyása. C) A konkrét infrastruktúrák maximalizálása. D) Minden természetes elem eltávolítása a városokból.
A) A hatékony földhasználat előmozdításával, a városiasodás csökkentésével és a természeti területek megőrzésével. B) A területrendezési előírások figyelmen kívül hagyásával. C) A véletlenszerű fejlesztés és a földterületek feldarabolódásának ösztönzésével. D) A kereskedelmi övezetek lakóterületekkel szembeni előnyben részesítésével.
A) A sokszínű közösségek támogatása és a megfizethető lakhatási lehetőségekhez való hozzáférés javítása. B) A luxuslakások előnyben részesítése a megfizethető lehetőségekkel szemben. C) A közösségek jövedelmi szintek alapján történő szegregációja. D) Az alacsonyabb jövedelmű lakosok alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása.
A) Városok, amelyek nincsenek felkészülve a kihívások bármilyen formájára. B) A túlzott infrastruktúrával és az alkalmazkodóképesség hiányával rendelkező városok. C) Városok, amelyek a rövid távú előnyöket helyezik előtérbe a hosszú távú fenntarthatósággal szemben. D) Olyan városok, amelyek képesek ellenállni a környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásoknak, és kiheverni azokat.
A) Az energiahatékony tervezési szempontok elhanyagolásával. B) A környezetszennyezés és az erőforrások kimerülésének fokozásával. C) Az energiafogyasztás csökkentésével, a hulladék minimalizálásával és a beltéri környezetminőség javításával. D) Azzal, hogy az elavult építési módszereket helyezi előtérbe a fenntarthatósággal szemben.
A) A nagyobb sűrűségű területek elősegíthetik a hatékony területhasználatot, csökkenthetik az autófüggőséget, és támogathatják a tömegközlekedési lehetőségeket. B) A sűrűség nincs hatással a fenntarthatóságra. C) A nagyobb sűrűségű területek fokozott környezetszennyezéshez és torlódásokhoz vezetnek. D) A kisebb sűrűségű területek a kevesebb kölcsönhatás miatt fenntarthatóbbak.
A) A közbiztonság csökkentése a városi területeken. B) A személygépkocsiktól való függőség növelése. C) A város különböző részeihez való hozzáférés korlátozása. D) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a forgalmi torlódások enyhítése és a közlekedéshez való méltányos hozzáférés biztosítása.
A) Olyan utcák, amelyeket úgy terveztek, hogy minden közlekedési módot befogadjanak, beleértve a gyalogosokat, kerékpárosokat és a tömegközlekedést használókat is. B) Kizárólag autóforgalomra tervezett utcák. C) Gyalogosok és kerékpárosok számára korlátozottan hozzáférhető utcák. D) Olyan utcák, amelyek figyelmen kívül hagyják az összes közlekedőre vonatkozó biztonsági intézkedéseket. |