Fenntartható várostervezés
  • 1. A fenntartható várostervezés olyan átfogó megközelítés, amelynek célja olyan városok és városi terek létrehozása, amelyek környezetbarátak, társadalmilag méltányosak és gazdaságilag életképesek a jelenlegi és a jövő nemzedékek számára egyaránt. Integrálja a hatékony földhasználat, a megújuló energia, a zöld infrastruktúra, a fenntartható közlekedés, a hulladékcsökkentés és a közösségi szerepvállalás elveit. A vegyes területhasználat, a gyalogosbarát utcák, a zöldterületek és a hatékony tömegközlekedés előmozdításával a fenntartható várostervezés célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a biológiai sokféleség előmozdítása, a közegészségügy javítása és a lakosok általános életminőségének javítása. Az átgondolt tervezés és fejlesztés révén a városok rugalmasabbá válhatnak az éghajlatváltozással, az erőforráshiánnyal és a társadalmi egyenlőtlenségekkel szemben, és végső soron virágzó és fenntartható városi környezetet teremthetnek.

    Mit jelent a LEED tanúsítás a várostervezésben?
A) Vezetés az energia- és környezettervezésben
B) Helyi környezetbarát gazdaságfejlesztés
C) Alacsony kibocsátású energiakialakítás
D) Élhető környezethatékonysági tervezés
  • 2. Miért létfontosságú a közösségi szerepvállalás a fenntartható várostervezésben?
A) A különböző nézőpontok kizárása
B) A felülről lefelé irányuló döntéshozatal elősegítése
C) Az egyéni érdekek előtérbe helyezése a közösségi jóléttel szemben
D) Annak biztosítása, hogy a döntések tükrözzék a helyi igényeket és értékeket
  • 3. Mi a városi sűrűség, és miért fontos szempont a fenntartható tervezésben?
A) A város növényzetének mennyisége; a nagyobb sűrűség nagyobb szennyezéshez vezet.
B) A technológia használatának szintje városi környezetben; a nagyobb sűrűség nagyobb energiafogyasztást igényel.
C) Magas épületek közelsége a városi területeken; az esztétikai szempontok miatt az alacsonyabb sűrűség előnyösebb.
D) Egy adott területen élő emberek száma; a nagyobb sűrűség csökkentheti a terjeszkedést és elősegítheti a hatékony területhasználatot.
  • 4. Mi a célja az integrált vízgazdálkodásnak a fenntartható városokban?
A) A vízszennyezés és a vízszennyezés növelése
B) A víztakarékos gyakorlatok visszaszorítása
C) A vízpazarlás minimalizálása és a víztakarékosság előmozdítása
D) Az édesvízforrások kimerítése ipari felhasználás céljából
  • 5. Hogyan erősíti a teljes utcák koncepciója a fenntartható várostervezést?
A) A hozzáférhetőség és a mobilitás akadályainak megteremtésével
B) Azáltal, hogy a gépkocsiforgalmat előnyben részesítik az alternatív közlekedési módokkal szemben.
C) A veszélyeztetett úthasználók biztonságának elhanyagolásával
D) Azáltal, hogy az utcákat úgy tervezzük meg, hogy minden használó, beleértve a gyalogosokat, a kerékpárosokat és a tömegközlekedést is, használhassa őket.
  • 6. Milyen fontos a zöldterületek kialakítása a városi környezetben?
A) A természethez és a szabadtéri tevékenységekhez való nyilvános hozzáférés korlátozása
B) A levegőminőség javítása, rekreációs területek biztosítása és a biológiai sokféleség támogatása.
C) A nem fenntartható fejlődés és a környezetszennyezés ösztönzése
D) A hőszigethatás növelése és a városi élővilág csökkentése érdekében
  • 7. Miért lényeges eleme a fenntartható várostervezésnek a tömegközlekedés?
A) Növeli a személygépkocsiktól és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.
B) Korlátozza a város különböző részeinek megközelíthetőségét.
C) Csökkenti a forgalmi torlódásokat, a légszennyezést és a szén-dioxid-kibocsátást.
D) Hozzájárul a városi terjeszkedéshez és az erdőirtáshoz.
  • 8. Mi a tranzitorientált fejlesztés (TOD) fogalma, és hogyan járul hozzá a fenntarthatósághoz?
A) Kompakt, vegyes használatú közösségek építése a közlekedési állomások körül a gyaloglás, a kerékpározás és a tömegközlekedés ösztönzése érdekében.
B) A városi terjeszkedés és a túlzott autóhasználat elősegítése
C) A közlekedési lehetőségektől távol eső, autóközpontú városrészek ösztönzése
D) Városok tervezése a tömegközlekedés figyelembevétele nélkül
  • 9. Hogyan járulhatnak hozzá a megújuló energiaforrások a fenntartható várostervezéshez?
A) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az energiafüggetlenség előmozdításával és az éghajlatváltozás mérséklésével.
B) A fosszilis tüzelőanyagoktól és a nem megújuló erőforrásoktól való függőség növelésével
C) A levegőszennyezéshez és a környezetromláshoz való hozzájárulással
D) A fenntartható energiamegoldások szükségességének elhanyagolásával
  • 10. Mi a jelentősége az intelligens hálózatok városi területeken történő kiépítésének?
A) Az energiaellátás megzavarása és hatékonysági hiányosságok előidézése.
B) A villamos energiához és a technológiai fejlődéshez való hozzáférés korlátozása
C) Az energiapazarlás és a hagyományos hálózati rendszerektől való függőség növelése.
D) Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások integrálása és a rendszer megbízhatóságának javítása.
  • 11. Milyen előnyökkel járhat a fenntartható várostervezés szempontjából a körforgásos gazdaság megközelítése?
A) A termelés és a fogyasztás környezeti hatásainak figyelmen kívül hagyásával
B) Az egyszer használatos termékek és eldobható áruk ösztönzésével
C) A hulladékcsökkentés, az újrafelhasználás és az újrahasznosítás előmozdítása, valamint az erőforrás-fogyasztás minimalizálása révén.
D) A hulladéklerakók használatának növelésével és az erőforrások kimerülésének felgyorsításával
  • 12. Hogyan járulhat hozzá az adaptív újrahasználat a városok fenntartható fejlődéséhez?
A) A meglévő épületek és építmények újrahasznosításával a hulladék csökkentése és a kulturális örökség megőrzése érdekében.
B) A történelmi helyszínek lebontásával a modern fejlesztések érdekében
C) A közösségi preferenciák figyelmen kívül hagyásával az építészeti tervezésben
D) Az eldobható építési gyakorlatok ösztönzésével
  • 13. Mi a biofilikus tervezés fogalma a városi környezetben?
A) A természeti elemek és a biológiai sokféleség beépítése a városi terekbe a jólét fokozása érdekében
B) A környezeti fenntarthatóság elhanyagolása az építészeti döntésekben
C) Kizárólag a mesterséges szerkezetekre és anyagokra összpontosítva
D) A steril és összefüggéstelen városi tájak előmozdítása
  • 14. Mi a példa a fenntartható közlekedési lehetőségre a városokban?
A) Több autópálya építése az autók számára
B) Kerékpár-megosztó programok
C) A tömegközlekedési infrastruktúra elhanyagolása
D) Az egyszemélyes járműhasználat ösztönzése
Létrehozva That Quiz — ahol a matematikai gyakorlás mindig egy kattintásnyira van.