A) Newton harmadik törvénye B) Hooke törvénye C) Newton első törvénye D) Newton második törvénye
A) Normál erő B) Tangenciális erő C) Gravitációs erő D) Súrlódási erő
A) A tehetetlenség törvénye B) Newton harmadik törvénye C) Newton második törvénye D) Newton első törvénye
A) Tehetetlenségi nyomaték B) Erő C) Nyomaték D) Súrlódás
A) Súly B) Tömeg C) Erő D) Tehetetlenség
A) Tömeg B) Sűrűség C) Kötet D) Súly
A) Szögerő B) Szöggyorsulás C) Szögimpulzus D) Szögsebesség
A) Tehetetlenségi nyomaték B) Tömegközéppont C) Nyomaték D) Szögimpulzus
A) Newton első törvénye B) Az energia megmaradásának törvénye C) Newton második törvénye D) Newton harmadik törvénye
A) Vektoriális mechanika B) Newtoni mechanika C) Kvantummechanika D) Elméleti mechanika
A) Erő és gyorsulás B) Kinetikus energia és potenciális energia C) Elmozdulás és idő D) Lökés és sebesség
A) Niels Bohr a 19. század végén. B) Isaac Newton a 17. században. C) Albert Einstein a 20. század elején. D) Számos tudós és matematikus a 18. századtól kezdve.
A) Csak vektormennyiségeket használ. B) Új fizikai elméleteket vezet be, amelyek a Newton-féle mechanikán túlmutatnak. C) Csak nem konzervatív erőkre alkalmazható. D) Lehetővé teszi összetett problémák hatékonyabb megoldását.
A) Newton-féle mechanika és kvantummechanika B) Vektoriális mechanika és skaláris mechanika C) Klasszikus mechanika és relativisztikus mechanika D) Lagrange-mechanika és Hamilton-mechanika
A) Laplace-transzformáció B) Legendre-transzformáció C) Wavelet-transzformáció D) Fourier-transzformáció
A) Noether tézise B) Fermat tézise C) Pascal tézise D) Gauss tézise
A) Nem, csak klasszikus rendszerekre alkalmazható. B) Csak a általános relativitás elmélete kontextusában. C) Csak a nem-relativisztikus kvantummechanikára. D) Igen, bizonyos módosításokkal.
A) Inerciális erők nem-inerciális referenčnírendszerekben. B) Elektromágneses erők. C) Nem konzervatív és disszipatív erők, például a súrlódás. D) Konzervatív erők, például a gravitáció.
A) Minden koordinátaváltozás hatására megváltoznak. B) Specifikus koordinátarendszereket igényelnek. C) A koordinátaváltozások nem befolyásolják őket. D) Csak a derékszögű koordinátarendszerben érvényesek.
A) Nem oldható meg a jelenlegi módszerekkel. B) Csak numerikus megoldások léteznek hozzá. C) Nincs benne matematikai struktúra. D) Egyszerű megoldás, amely paramétereket tartalmaz.
A) Egyetlen függvénnyel, amely implicit módon tartalmazza a rendszerre és a rendszerben ható összes erőt. B) Minden részecskét különálló egységként kezelve. C) Csak a vektormennyiségekre koncentrálva. D) A kinematikai feltételek teljes figyelmen kívül hagyásával.
A) Három B) Egy C) Kettő D) Négy
A) Fokszámok (fokok szabadság) B) Görvonalas koordináták C) Kartéziás koordináták D) Általános koordináták
A) A mozgás geometriájába. B) További erők formájában. C) Azáltal, hogy figyelmen kívül hagyják őket. D) Számítástechnikai módszerek segítségével.
A) Igen, ugyanazok. B) A görbült koordináták egyfajta általános koordináta. C) Nem D) A általános koordináták egy részhalmaza a görbült koordinátáknak.
A) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} + \delta \mathbf {q}$ B) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 0$ C) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 1$ D) $\delta W = 0$
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=m\cdot a\)$ B) $\(\boldsymbol {\mathcal {P}}=(p1,p2,\dots ,p_N)\)$ C) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=({\mathcal {Q}}_{1},{\mathcal {Q}}_{2},\dots ,{\mathcal {Q}}_{N})\)$ D) $\(F=ma\)$
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}\left({\frac {\partial T}{\partial \mathbf {\dot {q}} }}\right)-{\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\) B) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(\mathbf {\dot {q}} )\) C) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(T)\) D) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\)
A) holonomikus korlátok B) szkleronomikus korlátok C) nem-holonomikus korlátok D) reonomikus korlátok
A) időtől függő (reonomikus) B) holonomikus C) időtől független (szkleronomikus) D) nem-holonomikus
A) rheonomikus B) holonomikus C) nem-holonomikus D) scleronomikus
A) holonóm B) non-holonóm C) rheonóm D) szkleronóm
A) holonomikus B) reonomikus C) nem-holonomikus D) szkleronomikus
A) Nincs különbség; mindkét kifejezés ugyanazt jelenti. B) A szkléronómiai korlátok a q(t) változótól függenek, míg a reonómiai korlátok nem. C) A szkléronómiai korlátok időtől függetlenek, míg a reonómiai korlátok időfüggőek. D) Mindkettő nem-holonómiai korlát típus.
A) A korlátok szkléronomikusak. B) A korlátok reonomikusak. C) A korlátok holonomikusak. D) A korlátok nem holonomikusak.
A) A generáló függvénynek lineárisnak kell lennie. B) A Poisson-féle zárójel {Qi, Pi} értéke 1-nek kell lennie. C) A koordinátáknak és a impulzusoknak függetlennek kell lenniük. D) A Hamilton-féle függvénynek változatlannak kell maradnia.
A) -∂R/∂ζ̇ B) -∂R/∂q C) +∂R/∂p D) +∂R/∂ζ
A) Egy vektormező B) Egy skalármező C) Egy tenzormező D) A négydimenziós gradiens
A) A impulzus-sűrűség: π_i. B) A teljes derivált: ∂/∂. C) Egy V térfogat feletti integrál. D) A variációs derivált: δ/δ.
A) 2N. B) N2. C) N. D) 4N.
A) Kvantumállapotok B) Termodinamikai ciklusok C) Megmaradás törvényei D) Diszkrét szimmetriák
A) Egy szögmomentum B) Egy 's' paraméter C) Egy állandó sebesség D) Egy elmozdulási vektor
A) A megfelelő impulzusok B) A szögsebesség C) A gyorsulás D) A teljes energia |