A) Newton harmadik törvénye B) Newton második törvénye C) Hooke törvénye D) Newton első törvénye
A) Normál erő B) Tangenciális erő C) Súrlódási erő D) Gravitációs erő
A) Newton első törvénye B) Newton harmadik törvénye C) A tehetetlenség törvénye D) Newton második törvénye
A) Erő B) Nyomaték C) Tehetetlenségi nyomaték D) Súrlódás
A) Erő B) Súly C) Tömeg D) Tehetetlenség
A) Sűrűség B) Tömeg C) Súly D) Kötet
A) Szögerő B) Szögsebesség C) Szöggyorsulás D) Szögimpulzus
A) Tehetetlenségi nyomaték B) Szögimpulzus C) Tömegközéppont D) Nyomaték
A) Newton első törvénye B) Newton harmadik törvénye C) Az energia megmaradásának törvénye D) Newton második törvénye
A) Vektoriális mechanika B) Elméleti mechanika C) Kvantummechanika D) Newtoni mechanika
A) Lökés és sebesség B) Elmozdulás és idő C) Erő és gyorsulás D) Kinetikus energia és potenciális energia
A) Isaac Newton a 17. században. B) Számos tudós és matematikus a 18. századtól kezdve. C) Niels Bohr a 19. század végén. D) Albert Einstein a 20. század elején.
A) Új fizikai elméleteket vezet be, amelyek a Newton-féle mechanikán túlmutatnak. B) Csak nem konzervatív erőkre alkalmazható. C) Lehetővé teszi összetett problémák hatékonyabb megoldását. D) Csak vektormennyiségeket használ.
A) Klasszikus mechanika és relativisztikus mechanika B) Lagrange-mechanika és Hamilton-mechanika C) Newton-féle mechanika és kvantummechanika D) Vektoriális mechanika és skaláris mechanika
A) Legendre-transzformáció B) Fourier-transzformáció C) Laplace-transzformáció D) Wavelet-transzformáció
A) Pascal tézise B) Gauss tézise C) Noether tézise D) Fermat tézise
A) Igen, bizonyos módosításokkal. B) Csak a általános relativitás elmélete kontextusában. C) Nem, csak klasszikus rendszerekre alkalmazható. D) Csak a nem-relativisztikus kvantummechanikára.
A) holonomikus korlátok B) reonomikus korlátok C) nem-holonomikus korlátok D) szkleronomikus korlátok
A) A variációs derivált: δ/δ. B) A impulzus-sűrűség: π_i. C) A teljes derivált: ∂/∂. D) Egy V térfogat feletti integrál.
A) Termodinamikai ciklusok B) Kvantumállapotok C) Megmaradás törvényei D) Diszkrét szimmetriák
A) Egy skalármező B) Egy vektormező C) Egy tenzormező D) A négydimenziós gradiens
A) rheonomikus B) scleronomikus C) holonomikus D) nem-holonomikus
A) Egy állandó sebesség B) Egy elmozdulási vektor C) Egy 's' paraméter D) Egy szögmomentum
A) Nincs különbség; mindkét kifejezés ugyanazt jelenti. B) A szkléronómiai korlátok a q(t) változótól függenek, míg a reonómiai korlátok nem. C) Mindkettő nem-holonómiai korlát típus. D) A szkléronómiai korlátok időtől függetlenek, míg a reonómiai korlátok időfüggőek.
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=m\cdot a\)$ B) $\(F=ma\)$ C) $\(\boldsymbol {\mathcal {P}}=(p1,p2,\dots ,p_N)\)$ D) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=({\mathcal {Q}}_{1},{\mathcal {Q}}_{2},\dots ,{\mathcal {Q}}_{N})\)$
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(\mathbf {\dot {q}} )\) B) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\) C) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}\left({\frac {\partial T}{\partial \mathbf {\dot {q}} }}\right)-{\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\) D) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(T)\)
A) Általános koordináták B) Görvonalas koordináták C) Fokszámok (fokok szabadság) D) Kartéziás koordináták
A) Egy B) Kettő C) Négy D) Három
A) Minden koordinátaváltozás hatására megváltoznak. B) Csak a derékszögű koordinátarendszerben érvényesek. C) A koordinátaváltozások nem befolyásolják őket. D) Specifikus koordinátarendszereket igényelnek.
A) A gyorsulás B) A megfelelő impulzusok C) A teljes energia D) A szögsebesség
A) N. B) N2. C) 2N. D) 4N.
A) szkleronomikus B) reonomikus C) nem-holonomikus D) holonomikus
A) A korlátok holonomikusak. B) A korlátok reonomikusak. C) A korlátok szkléronomikusak. D) A korlátok nem holonomikusak.
A) -∂R/∂q B) -∂R/∂ζ̇ C) +∂R/∂p D) +∂R/∂ζ
A) Konzervatív erők, például a gravitáció. B) Inerciális erők nem-inerciális referenčnírendszerekben. C) Elektromágneses erők. D) Nem konzervatív és disszipatív erők, például a súrlódás.
A) A koordinátáknak és a impulzusoknak függetlennek kell lenniük. B) A Poisson-féle zárójel {Qi, Pi} értéke 1-nek kell lennie. C) A generáló függvénynek lineárisnak kell lennie. D) A Hamilton-féle függvénynek változatlannak kell maradnia.
A) időtől független (szkleronomikus) B) holonomikus C) nem-holonomikus D) időtől függő (reonomikus)
A) Minden részecskét különálló egységként kezelve. B) Egyetlen függvénnyel, amely implicit módon tartalmazza a rendszerre és a rendszerben ható összes erőt. C) Csak a vektormennyiségekre koncentrálva. D) A kinematikai feltételek teljes figyelmen kívül hagyásával.
A) Igen, ugyanazok. B) A görbült koordináták egyfajta általános koordináta. C) A általános koordináták egy részhalmaza a görbült koordinátáknak. D) Nem
A) Nincs benne matematikai struktúra. B) Csak numerikus megoldások léteznek hozzá. C) Nem oldható meg a jelenlegi módszerekkel. D) Egyszerű megoldás, amely paramétereket tartalmaz.
A) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} + \delta \mathbf {q}$ B) $\delta W = 0$ C) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 1$ D) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 0$
A) További erők formájában. B) Számítástechnikai módszerek segítségével. C) A mozgás geometriájába. D) Azáltal, hogy figyelmen kívül hagyják őket.
A) rheonóm B) non-holonóm C) szkleronóm D) holonóm |