A) Newton második törvénye B) Newton harmadik törvénye C) Hooke törvénye D) Newton első törvénye
A) Normál erő B) Tangenciális erő C) Súrlódási erő D) Gravitációs erő
A) Newton harmadik törvénye B) A tehetetlenség törvénye C) Newton első törvénye D) Newton második törvénye
A) Tehetetlenségi nyomaték B) Súrlódás C) Nyomaték D) Erő
A) Súly B) Tömeg C) Tehetetlenség D) Erő
A) Sűrűség B) Kötet C) Tömeg D) Súly
A) Szögerő B) Szöggyorsulás C) Szögimpulzus D) Szögsebesség
A) Szögimpulzus B) Nyomaték C) Tömegközéppont D) Tehetetlenségi nyomaték
A) Newton első törvénye B) Newton második törvénye C) Newton harmadik törvénye D) Az energia megmaradásának törvénye
A) Elméleti mechanika B) Newtoni mechanika C) Kvantummechanika D) Vektoriális mechanika
A) Erő és gyorsulás B) Kinetikus energia és potenciális energia C) Elmozdulás és idő D) Lökés és sebesség
A) Isaac Newton a 17. században. B) Niels Bohr a 19. század végén. C) Számos tudós és matematikus a 18. századtól kezdve. D) Albert Einstein a 20. század elején.
A) Csak vektormennyiségeket használ. B) Lehetővé teszi összetett problémák hatékonyabb megoldását. C) Csak nem konzervatív erőkre alkalmazható. D) Új fizikai elméleteket vezet be, amelyek a Newton-féle mechanikán túlmutatnak.
A) Klasszikus mechanika és relativisztikus mechanika B) Lagrange-mechanika és Hamilton-mechanika C) Vektoriális mechanika és skaláris mechanika D) Newton-féle mechanika és kvantummechanika
A) Legendre-transzformáció B) Laplace-transzformáció C) Wavelet-transzformáció D) Fourier-transzformáció
A) Noether tézise B) Fermat tézise C) Pascal tézise D) Gauss tézise
A) Csak a nem-relativisztikus kvantummechanikára. B) Csak a általános relativitás elmélete kontextusában. C) Igen, bizonyos módosításokkal. D) Nem, csak klasszikus rendszerekre alkalmazható.
A) Elektromágneses erők. B) Inerciális erők nem-inerciális referenčnírendszerekben. C) Nem konzervatív és disszipatív erők, például a súrlódás. D) Konzervatív erők, például a gravitáció.
A) Csak a derékszögű koordinátarendszerben érvényesek. B) Minden koordinátaváltozás hatására megváltoznak. C) Specifikus koordinátarendszereket igényelnek. D) A koordinátaváltozások nem befolyásolják őket.
A) Csak numerikus megoldások léteznek hozzá. B) Nincs benne matematikai struktúra. C) Egyszerű megoldás, amely paramétereket tartalmaz. D) Nem oldható meg a jelenlegi módszerekkel.
A) Csak a vektormennyiségekre koncentrálva. B) Minden részecskét különálló egységként kezelve. C) A kinematikai feltételek teljes figyelmen kívül hagyásával. D) Egyetlen függvénnyel, amely implicit módon tartalmazza a rendszerre és a rendszerben ható összes erőt.
A) Három B) Egy C) Kettő D) Négy
A) Fokszámok (fokok szabadság) B) Általános koordináták C) Görvonalas koordináták D) Kartéziás koordináták
A) Számítástechnikai módszerek segítségével. B) Azáltal, hogy figyelmen kívül hagyják őket. C) A mozgás geometriájába. D) További erők formájában.
A) Igen, ugyanazok. B) Nem C) A általános koordináták egy részhalmaza a görbült koordinátáknak. D) A görbült koordináták egyfajta általános koordináta.
A) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 0$ B) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 1$ C) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} + \delta \mathbf {q}$ D) $\delta W = 0$
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=m\cdot a\)$ B) $\(\boldsymbol {\mathcal {P}}=(p1,p2,\dots ,p_N)\)$ C) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=({\mathcal {Q}}_{1},{\mathcal {Q}}_{2},\dots ,{\mathcal {Q}}_{N})\)$ D) $\(F=ma\)$
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(\mathbf {\dot {q}} )\) B) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(T)\) C) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\) D) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}\left({\frac {\partial T}{\partial \mathbf {\dot {q}} }}\right)-{\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\)
A) szkleronomikus korlátok B) holonomikus korlátok C) nem-holonomikus korlátok D) reonomikus korlátok
A) nem-holonomikus B) holonomikus C) időtől függő (reonomikus) D) időtől független (szkleronomikus)
A) nem-holonomikus B) scleronomikus C) holonomikus D) rheonomikus
A) szkleronóm B) holonóm C) rheonóm D) non-holonóm
A) holonomikus B) nem-holonomikus C) reonomikus D) szkleronomikus
A) A szkléronómiai korlátok időtől függetlenek, míg a reonómiai korlátok időfüggőek. B) A szkléronómiai korlátok a q(t) változótól függenek, míg a reonómiai korlátok nem. C) Mindkettő nem-holonómiai korlát típus. D) Nincs különbség; mindkét kifejezés ugyanazt jelenti.
A) A korlátok szkléronomikusak. B) A korlátok reonomikusak. C) A korlátok nem holonomikusak. D) A korlátok holonomikusak.
A) A generáló függvénynek lineárisnak kell lennie. B) A Poisson-féle zárójel {Qi, Pi} értéke 1-nek kell lennie. C) A koordinátáknak és a impulzusoknak függetlennek kell lenniük. D) A Hamilton-féle függvénynek változatlannak kell maradnia.
A) -∂R/∂ζ̇ B) -∂R/∂q C) +∂R/∂p D) +∂R/∂ζ
A) Egy skalármező B) A négydimenziós gradiens C) Egy tenzormező D) Egy vektormező
A) A variációs derivált: δ/δ. B) A teljes derivált: ∂/∂. C) A impulzus-sűrűség: π_i. D) Egy V térfogat feletti integrál.
A) N. B) 4N. C) N2. D) 2N.
A) Kvantumállapotok B) Diszkrét szimmetriák C) Megmaradás törvényei D) Termodinamikai ciklusok
A) Egy állandó sebesség B) Egy 's' paraméter C) Egy elmozdulási vektor D) Egy szögmomentum
A) A gyorsulás B) A szögsebesség C) A teljes energia D) A megfelelő impulzusok |