A) Newton második törvénye B) Newton első törvénye C) Newton harmadik törvénye D) Hooke törvénye
A) Tangenciális erő B) Normál erő C) Súrlódási erő D) Gravitációs erő
A) Newton harmadik törvénye B) A tehetetlenség törvénye C) Newton második törvénye D) Newton első törvénye
A) Tehetetlenségi nyomaték B) Súrlódás C) Nyomaték D) Erő
A) Erő B) Tömeg C) Súly D) Tehetetlenség
A) Sűrűség B) Tömeg C) Súly D) Kötet
A) Szögimpulzus B) Szöggyorsulás C) Szögerő D) Szögsebesség
A) Tehetetlenségi nyomaték B) Nyomaték C) Tömegközéppont D) Szögimpulzus
A) Az energia megmaradásának törvénye B) Newton első törvénye C) Newton harmadik törvénye D) Newton második törvénye
A) Newtoni mechanika B) Elméleti mechanika C) Kvantummechanika D) Vektoriális mechanika
A) Elmozdulás és idő B) Kinetikus energia és potenciális energia C) Erő és gyorsulás D) Lökés és sebesség
A) Számos tudós és matematikus a 18. századtól kezdve. B) Isaac Newton a 17. században. C) Niels Bohr a 19. század végén. D) Albert Einstein a 20. század elején.
A) Új fizikai elméleteket vezet be, amelyek a Newton-féle mechanikán túlmutatnak. B) Csak vektormennyiségeket használ. C) Csak nem konzervatív erőkre alkalmazható. D) Lehetővé teszi összetett problémák hatékonyabb megoldását.
A) Newton-féle mechanika és kvantummechanika B) Klasszikus mechanika és relativisztikus mechanika C) Vektoriális mechanika és skaláris mechanika D) Lagrange-mechanika és Hamilton-mechanika
A) Fourier-transzformáció B) Wavelet-transzformáció C) Legendre-transzformáció D) Laplace-transzformáció
A) Pascal tézise B) Noether tézise C) Fermat tézise D) Gauss tézise
A) Csak a általános relativitás elmélete kontextusában. B) Igen, bizonyos módosításokkal. C) Csak a nem-relativisztikus kvantummechanikára. D) Nem, csak klasszikus rendszerekre alkalmazható.
A) Nem konzervatív és disszipatív erők, például a súrlódás. B) Inerciális erők nem-inerciális referenčnírendszerekben. C) Elektromágneses erők. D) Konzervatív erők, például a gravitáció.
A) A koordinátaváltozások nem befolyásolják őket. B) Minden koordinátaváltozás hatására megváltoznak. C) Csak a derékszögű koordinátarendszerben érvényesek. D) Specifikus koordinátarendszereket igényelnek.
A) Egyszerű megoldás, amely paramétereket tartalmaz. B) Csak numerikus megoldások léteznek hozzá. C) Nincs benne matematikai struktúra. D) Nem oldható meg a jelenlegi módszerekkel.
A) Egyetlen függvénnyel, amely implicit módon tartalmazza a rendszerre és a rendszerben ható összes erőt. B) A kinematikai feltételek teljes figyelmen kívül hagyásával. C) Minden részecskét különálló egységként kezelve. D) Csak a vektormennyiségekre koncentrálva.
A) Négy B) Egy C) Három D) Kettő
A) Kartéziás koordináták B) Görvonalas koordináták C) Általános koordináták D) Fokszámok (fokok szabadság)
A) További erők formájában. B) A mozgás geometriájába. C) Számítástechnikai módszerek segítségével. D) Azáltal, hogy figyelmen kívül hagyják őket.
A) A általános koordináták egy részhalmaza a görbült koordinátáknak. B) A görbült koordináták egyfajta általános koordináta. C) Nem D) Igen, ugyanazok.
A) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} + \delta \mathbf {q}$ B) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 1$ C) $\delta W = 0$ D) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 0$
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {P}}=(p1,p2,\dots ,p_N)\)$ B) $\(F=ma\)$ C) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=({\mathcal {Q}}_{1},{\mathcal {Q}}_{2},\dots ,{\mathcal {Q}}_{N})\)$ D) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=m\cdot a\)$
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(\mathbf {\dot {q}} )\) B) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\) C) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(T)\) D) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}\left({\frac {\partial T}{\partial \mathbf {\dot {q}} }}\right)-{\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\)
A) nem-holonomikus korlátok B) holonomikus korlátok C) reonomikus korlátok D) szkleronomikus korlátok
A) időtől független (szkleronomikus) B) nem-holonomikus C) időtől függő (reonomikus) D) holonomikus
A) nem-holonomikus B) holonomikus C) rheonomikus D) scleronomikus
A) holonóm B) non-holonóm C) rheonóm D) szkleronóm
A) reonomikus B) szkleronomikus C) holonomikus D) nem-holonomikus
A) Nincs különbség; mindkét kifejezés ugyanazt jelenti. B) A szkléronómiai korlátok a q(t) változótól függenek, míg a reonómiai korlátok nem. C) A szkléronómiai korlátok időtől függetlenek, míg a reonómiai korlátok időfüggőek. D) Mindkettő nem-holonómiai korlát típus.
A) A korlátok szkléronomikusak. B) A korlátok holonomikusak. C) A korlátok nem holonomikusak. D) A korlátok reonomikusak.
A) A generáló függvénynek lineárisnak kell lennie. B) A Hamilton-féle függvénynek változatlannak kell maradnia. C) A koordinátáknak és a impulzusoknak függetlennek kell lenniük. D) A Poisson-féle zárójel {Qi, Pi} értéke 1-nek kell lennie.
A) +∂R/∂p B) -∂R/∂ζ̇ C) -∂R/∂q D) +∂R/∂ζ
A) Egy tenzormező B) Egy skalármező C) Egy vektormező D) A négydimenziós gradiens
A) A impulzus-sűrűség: π_i. B) A teljes derivált: ∂/∂. C) Egy V térfogat feletti integrál. D) A variációs derivált: δ/δ.
A) 4N. B) 2N. C) N. D) N2.
A) Megmaradás törvényei B) Termodinamikai ciklusok C) Kvantumállapotok D) Diszkrét szimmetriák
A) Egy elmozdulási vektor B) Egy szögmomentum C) Egy állandó sebesség D) Egy 's' paraméter
A) A gyorsulás B) A megfelelő impulzusok C) A teljes energia D) A szögsebesség |