A) Newton harmadik törvénye B) Hooke törvénye C) Newton második törvénye D) Newton első törvénye
A) Gravitációs erő B) Tangenciális erő C) Normál erő D) Súrlódási erő
A) Newton harmadik törvénye B) Newton első törvénye C) A tehetetlenség törvénye D) Newton második törvénye
A) Erő B) Nyomaték C) Tehetetlenségi nyomaték D) Súrlódás
A) Súly B) Tömeg C) Erő D) Tehetetlenség
A) Sűrűség B) Tömeg C) Súly D) Kötet
A) Szögsebesség B) Szögimpulzus C) Szöggyorsulás D) Szögerő
A) Tömegközéppont B) Szögimpulzus C) Tehetetlenségi nyomaték D) Nyomaték
A) Newton harmadik törvénye B) Newton második törvénye C) Newton első törvénye D) Az energia megmaradásának törvénye
A) Kvantummechanika B) Elméleti mechanika C) Newtoni mechanika D) Vektoriális mechanika
A) Erő és gyorsulás B) Lökés és sebesség C) Kinetikus energia és potenciális energia D) Elmozdulás és idő
A) Isaac Newton a 17. században. B) Niels Bohr a 19. század végén. C) Számos tudós és matematikus a 18. századtól kezdve. D) Albert Einstein a 20. század elején.
A) Új fizikai elméleteket vezet be, amelyek a Newton-féle mechanikán túlmutatnak. B) Lehetővé teszi összetett problémák hatékonyabb megoldását. C) Csak vektormennyiségeket használ. D) Csak nem konzervatív erőkre alkalmazható.
A) Vektoriális mechanika és skaláris mechanika B) Lagrange-mechanika és Hamilton-mechanika C) Newton-féle mechanika és kvantummechanika D) Klasszikus mechanika és relativisztikus mechanika
A) Legendre-transzformáció B) Laplace-transzformáció C) Fourier-transzformáció D) Wavelet-transzformáció
A) Noether tézise B) Pascal tézise C) Gauss tézise D) Fermat tézise
A) Csak a nem-relativisztikus kvantummechanikára. B) Csak a általános relativitás elmélete kontextusában. C) Igen, bizonyos módosításokkal. D) Nem, csak klasszikus rendszerekre alkalmazható.
A) Konzervatív erők, például a gravitáció. B) Inerciális erők nem-inerciális referenčnírendszerekben. C) Nem konzervatív és disszipatív erők, például a súrlódás. D) Elektromágneses erők.
A) A koordinátaváltozások nem befolyásolják őket. B) Minden koordinátaváltozás hatására megváltoznak. C) Specifikus koordinátarendszereket igényelnek. D) Csak a derékszögű koordinátarendszerben érvényesek.
A) Nem oldható meg a jelenlegi módszerekkel. B) Nincs benne matematikai struktúra. C) Csak numerikus megoldások léteznek hozzá. D) Egyszerű megoldás, amely paramétereket tartalmaz.
A) Minden részecskét különálló egységként kezelve. B) Egyetlen függvénnyel, amely implicit módon tartalmazza a rendszerre és a rendszerben ható összes erőt. C) Csak a vektormennyiségekre koncentrálva. D) A kinematikai feltételek teljes figyelmen kívül hagyásával.
A) Négy B) Egy C) Kettő D) Három
A) Általános koordináták B) Kartéziás koordináták C) Görvonalas koordináták D) Fokszámok (fokok szabadság)
A) Számítástechnikai módszerek segítségével. B) További erők formájában. C) A mozgás geometriájába. D) Azáltal, hogy figyelmen kívül hagyják őket.
A) Igen, ugyanazok. B) A görbült koordináták egyfajta általános koordináta. C) Nem D) A általános koordináták egy részhalmaza a görbült koordinátáknak.
A) $\delta W = 0$ B) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} + \delta \mathbf {q}$ C) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 0$ D) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 1$
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {P}}=(p1,p2,\dots ,p_N)\)$ B) $\(F=ma\)$ C) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=m\cdot a\)$ D) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=({\mathcal {Q}}_{1},{\mathcal {Q}}_{2},\dots ,{\mathcal {Q}}_{N})\)$
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\) B) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}\left({\frac {\partial T}{\partial \mathbf {\dot {q}} }}\right)-{\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\) C) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(\mathbf {\dot {q}} )\) D) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(T)\)
A) holonomikus korlátok B) nem-holonomikus korlátok C) szkleronomikus korlátok D) reonomikus korlátok
A) holonomikus B) időtől függő (reonomikus) C) nem-holonomikus D) időtől független (szkleronomikus)
A) holonomikus B) nem-holonomikus C) rheonomikus D) scleronomikus
A) non-holonóm B) rheonóm C) holonóm D) szkleronóm
A) nem-holonomikus B) holonomikus C) szkleronomikus D) reonomikus
A) Nincs különbség; mindkét kifejezés ugyanazt jelenti. B) A szkléronómiai korlátok időtől függetlenek, míg a reonómiai korlátok időfüggőek. C) Mindkettő nem-holonómiai korlát típus. D) A szkléronómiai korlátok a q(t) változótól függenek, míg a reonómiai korlátok nem.
A) A korlátok holonomikusak. B) A korlátok szkléronomikusak. C) A korlátok nem holonomikusak. D) A korlátok reonomikusak.
A) A generáló függvénynek lineárisnak kell lennie. B) A koordinátáknak és a impulzusoknak függetlennek kell lenniük. C) A Hamilton-féle függvénynek változatlannak kell maradnia. D) A Poisson-féle zárójel {Qi, Pi} értéke 1-nek kell lennie.
A) -∂R/∂ζ̇ B) -∂R/∂q C) +∂R/∂p D) +∂R/∂ζ
A) Egy skalármező B) Egy tenzormező C) Egy vektormező D) A négydimenziós gradiens
A) A impulzus-sűrűség: π_i. B) Egy V térfogat feletti integrál. C) A variációs derivált: δ/δ. D) A teljes derivált: ∂/∂.
A) 4N. B) N. C) 2N. D) N2.
A) Megmaradás törvényei B) Kvantumállapotok C) Diszkrét szimmetriák D) Termodinamikai ciklusok
A) Egy állandó sebesség B) Egy 's' paraméter C) Egy elmozdulási vektor D) Egy szögmomentum
A) A teljes energia B) A gyorsulás C) A megfelelő impulzusok D) A szögsebesség |