Gangesz folyó - Kvíz
A) Banglades B) India C) Kína D) Nepál
A) Alpok B) Himalája C) Rocky D) Andok
A) Kolkata B) Varanasi C) Dhaka D) Delhi
A) Mahatma Gandhi B) Nagy Akbar C) Bhagiratha D) Nagy Ashoka
A) K2 B) Gangotri C) Annapurna D) Everest
A) Diwali B) Ganga Dussehra C) Holi D) Navratri
A) Éghajlatváltozás B) Túlhalászás C) Szennyezés D) Erdőirtás
A) Brahmaputra B) Godavari C) Ganga D) Yamuna
A) Mumbai B) Delhi C) Varanasi D) Jaipur
A) Brahmaputra B) Meghna C) Jamuna D) Padma
A) Az Alaknanda B) A Bhagirathi C) A Jamuna D) A Son
A) Haridwar, Uttarakhand állam B) Prayagraj, Uttar Pradesh állam C) Varanasi, Uttar Pradesh állam D) Devprayag, Uttarakhand állam
A) A Ramganga folyó B) A Ghaghara folyó C) A Son folyó D) A Jamuna folyó
A) A Ghaghara (Karnali) folyó B) A Jamuna folyó C) A Son folyó D) A Kosi folyó
A) A Surma folyó B) A Jamuna folyó C) A Padma folyó D) A Meghna folyó
A) A Gangesz-delta B) A Bengáli-medence C) A Szundarbans D) A Hugli folyó
A) 100% B) 75% C) 25% D) 50%
A) A Jangce folyótársulás B) A Nílus folyótársulás C) A Gangesz–Brahmapúta–Meghna folyótársulás D) A Mekong folyótársulás
A) 2525 kilométer (1569 mérföld) B) 5000 kilométer (3107 mérföld) C) 4500 kilométer (2796 mérföld) D) 3000 kilométer (1864 mérföld)
A) Mumbai B) Patna C) Kanpur D) Varanasi
A) Bengáli tigris B) Hópáncélos gepárd C) Indiai elefánt D) Dél-ázsiai folyótárs
A) 140 faj B) 50 faj C) 300 faj D) 200 faj
A) Jamuna B) Padma C) Bhāgirathi-Hooghly D) Meghna
A) Kanpur B) Prayagraj (Allahabad) C) Haridwar D) Varanasi
A) A Jamuna folyó B) A Bhāgirathi-Hooghly folyó C) A Son folyó D) A Ghaghara folyó
A) 800 kilométer (497 mérföld) B) 400 kilométer (250 mérföld) C) 600 kilométer (373 mérföld) D) 200 kilométer (124 mérföld)
A) Dhaka B) Sagar-sziget C) Chittagong D) Kalkutta
A) Eurázsiai lemez B) Csendes-óceáni lemez C) Indián tektonikai lemez D) Afrikai lemez
A) Laurázia B) Pangája C) Gondvána D) Rodinia
A) Harmincmillió év B) Százmillió év C) Ötvenmillió év D) Hetvenötmillió év
A) Előterep vagy előterületi medence B) Felföld C) Vulkáni ív D) Kanyon
A) Indiai-óceán B) Atlanti-óceán C) Csendes-óceán D) Jeges-óceán
A) Meteorit becsapódás B) Vulkáni tevékenység C) Folyóvízi erózió D) Tektonikus mozgások
A) Északkeleti irányú elmozdulás a még kialakulóban lévő Indiai-óceánon keresztül. B) A tektonikus lejtkezés az eurázsiai tektonikus lemez alatt. C) A Himalája-hegység kialakulása. D) Az indo-gangi síkság kialakulása.
A) Az indiai tektonikus lemez egy kisebb lemez, amely része az indoausztrál lemeznek. B) Ennek eredményeként alakultak ki a Himalája-hegységek. C) Ez ütközött az euráziai lemezzel. D) Ez hozta létre az indo-gangai síkságot.
A) Körülbelül 60% B) Körülbelül 50% C) Körülbelül 80% D) Körülbelül 90%
A) A Himalája B) A Transzhimalája C) Az Aravalli-hegység D) A Vindhya-hegység
A) Mount Everest B) K2 C) Kangcsengdzsonga D) Lhotse
A) A Jamuna folyó B) A Padma folyó C) A Bhagirathi-Hooghly ág D) Az Adi Ganga
A) Az emberi tevékenység B) Egy hatalmas áradás C) Szárazság D) Egy földrengés
A) A tél B) A nyár C) A délnyugati monszun D) A délkeleti monszun
A) Uttarakhand B) Kerala C) Nyugat-Bengál D) Bihar
A) A Bhagirathi-Hooghly B) A Jamuna folyó C) A Meghna folyó D) Az Adi Ganga
A) Kangcsengdzsunga B) Lhotse C) Makalu D) Mount Everest (Everest-csúcs)
A) A Mogul Birodalom B) A Brit Birodalom C) A Maurja Birodalom D) A Gupta Birodalom
A) A görög követ, Megaszténész B) Kristóf Kolumbusz C) Marco Polo D) Vasco da Gama
A) A történetek B) Indika C) Geográfia D) Az Odüsszeia
A) Egyiptom B) Perzsia C) Róma D) Gangaridai
A) Újkor (1500 – napjainkig) B) Védikus kor C) Ókori és középkori kor (i.e. 200 – i.sz. 1500) D) Brit koloniális kor
A) A kulinizmus társadalmi rendszere B) A brit koloniális uralom C) Az iszlám kalifátus D) A mogul birodalom adminisztrációja
A) Mint egy stratégiai védelmi vonal és egy logisztikai útvonal B) Mint egy kereskedelmi útvonal Európába C) Mint az ivóvíz elsődleges forrása D) Mint egy szabadidős terület
A) Selyemre kivetett vámok B) Adó Délkelet-Ázsiából C) Az Urvári-síkság feletti uralom D) A bányászati tevékenységből származó bevételek
A) Varanasi B) Delhi C) Gauḍa D) Haridwar
A) Farakka-gát B) Hooghly-folyó gátja C) Yamuna-folyó árvízvédelmi rendszere D) Ganges-csatorna
A) Vishnu B) Shiva C) Brahma D) Indra, a Svarga (égi világ) ura
A) Soma B) Apsara C) Indrapani D) Vishnupadi.
A) Krishna B) Vamana C) Rama D) Narasimha
A) Vishnu B) Indra C) Brahma D) Dhruva, aki egykor Vishnu hűs imádója volt.
A) Androméda B) A Nagy Medve C) A Tejút. D) Orion öve
A) Shiva, aki a göndör hajában fogadja a folyót. B) Vishnu C) Brahma D) Indra
A) Vishnu B) Indra C) Shiva D) Sagara király hatvanezer fia.
A) Égi lényekké válnak. B) Ők a haragja által elégetve lesznek, hamuvá alakulnak. C) Kizárják őket a mennyből. D) Kövekké változnak.
A) Ganges Sagarban. B) Haridwarban. C) Varanasziban. D) Prayagban.
A) Shiva B) Indra C) Brahma D) Vishnu
A) Trimurti B) Gangadhara C) Nataraja D) Mahadeva
A) Pandu B) Bhísmha C) Dhritarásztra D) Szantanu
A) Egy pajzs és egy dárd. B) Egy szent írás. C) Egy sminktáska. D) Egy zeneszerszám.
A) A 9. században. B) A 7. században. C) A 11. században. D) A 5. században.
A) Néhányan nem viselnek ruhát. B) Mindig sáfrány színű ruhát viselnek. C) Csak vallási vitákban vesznek részt. D) Kerülik a rituális fürdést.
A) Kautilya (Chanakya) B) Megaszténész C) Firuz Shah Tughlaq D) Shah Jahan
A) Kautilya (Chanakya) B) Firuz Shah Tughlaq C) Shah Jahan D) Col. John Russell Colvin
A) Ian Stone B) Dalhousie lord C) Proby Thomas Cautley szír D) John Russell Colvin ezredes
A) 560 km (350 mérföld) B) 240 km (150 mérföld) C) 480 km (300 mérföld) D) 700 km (435 mérföld)
A) 1854 B) 1842 C) 1839 D) 1836
A) 1975. április 21. B) 1996. december 30. C) 1969. augusztus 15. D) 1980. január 1.
A) Kanpur B) Patna C) Rishikesh D) Varanasi
A) Haridwar B) Rishikesh C) Prayagraj D) Varanasi
A) Több mint 95% B) 75% C) 50% D) 85%
A) Nyugati Ghatok B) Kelet-Himalája C) Sundarbans terület D) Rajasthan sivatag
A) Édesvízi mocsár ökológiai régió B) Trópusi esőerdő ökológiai régió C) Sivatagi ökológiai régió D) Érővidéki erdő ökológiai régió
A) Tékafa B) Ficus (banyan) fák C) Sundarbans mocsári erdők (Heritiera fomes) D) Cedrus (deodar) fák
A) Bombax ceiba B) Fenyőfák C) Jávorszépek D) Tölgyfák
A) 143 B) 175 C) 250 D) 100
A) Balitoridae B) Clupeidae C) Schilbeidae D) Sisoridae
A) Cyprinidae B) Clupeidae C) Schilbeidae D) Bagridae
A) A madarak által gyakorolt ragadozás B) Természeti katasztrófák C) A klímaváltozás D) A túlzott halászat
A) Rohu (Labeo rohita) B) Goonch pangásus (Bagarius) C) Tejhal (Chanos chanos) D) Catla (Catla catla)
A) Mugger krokodil (Crocodylus palustris) B) Sósvízi krokodil (Crocodylus porosus) C) Indián fekete teknős (Melanochelys trijuga) D) Gharial (Gavialis gangeticus)
A) Chitra indica B) Lissemys punctata C) Pangshura smithii D) Morenia petersi
A) Melanochelys trijuga B) Pangshura tecta C) Nilssonia gangetica D) Geoclemys hamiltonii
A) Crocodylus palustris B) Nilssonia hurum C) Batagur baska D) Pelochelys cantorii
A) Pangshura smithii B) Melanochelys trijuga C) Geoclemys hamiltonii D) Morenia petersi
A) Hardella thurjii B) Nilssonia gangetica C) Melanochelys trijuga D) Lissemys punctata
A) Pangshura smithii B) Pelochelys cantorii C) Chitra indica D) Nilssonia gangetica
A) Batagur baska B) B. dhongoka C) Pangshura tecta D) Nilssonia hurum
A) Geoclemys hamiltonii B) Batagur baska C) Batagur dhongoka D) Pangshura tentoria
A) Pangshura smithii B) Chitra indica C) Batagur kachuga D) Melanochelys trijuga
A) Pangshura tecta B) Geoclemys hamiltonii C) Morenia petersi D) Hardella thurjii
A) Lissemys punctata B) Batagur baska C) Pangshura smithii D) Morenia petersi
A) Nilssonia gangetica B) Chitra indica C) Morenia petersi D) Pangshura smithii |
Létrehozva That Quiz —
ahol a tesztkészítés és a tesztelés egyszerűvé válik a matematika és más tantárgyak számára.