Gangesz folyó - Kvíz
A) Kína B) India C) Banglades D) Nepál
A) Alpok B) Himalája C) Andok D) Rocky
A) Dhaka B) Kolkata C) Varanasi D) Delhi
A) Mahatma Gandhi B) Nagy Akbar C) Bhagiratha D) Nagy Ashoka
A) Gangotri B) K2 C) Everest D) Annapurna
A) Ganga Dussehra B) Holi C) Navratri D) Diwali
A) Túlhalászás B) Erdőirtás C) Szennyezés D) Éghajlatváltozás
A) Brahmaputra B) Yamuna C) Godavari D) Ganga
A) Mumbai B) Delhi C) Varanasi D) Jaipur
A) Brahmaputra B) Meghna C) Padma D) Jamuna
A) A Bhagirathi B) A Son C) Az Alaknanda D) A Jamuna
A) Varanasi, Uttar Pradesh állam B) Devprayag, Uttarakhand állam C) Prayagraj, Uttar Pradesh állam D) Haridwar, Uttarakhand állam
A) A Ramganga folyó B) A Jamuna folyó C) A Ghaghara folyó D) A Son folyó
A) A Son folyó B) A Ghaghara (Karnali) folyó C) A Jamuna folyó D) A Kosi folyó
A) A Surma folyó B) A Padma folyó C) A Meghna folyó D) A Jamuna folyó
A) A Bengáli-medence B) A Szundarbans C) A Gangesz-delta D) A Hugli folyó
A) 50% B) 100% C) 25% D) 75%
A) A Nílus folyótársulás B) A Gangesz–Brahmapúta–Meghna folyótársulás C) A Jangce folyótársulás D) A Mekong folyótársulás
A) 3000 kilométer (1864 mérföld) B) 2525 kilométer (1569 mérföld) C) 4500 kilométer (2796 mérföld) D) 5000 kilométer (3107 mérföld)
A) Patna B) Mumbai C) Varanasi D) Kanpur
A) Dél-ázsiai folyótárs B) Hópáncélos gepárd C) Indiai elefánt D) Bengáli tigris
A) 50 faj B) 140 faj C) 300 faj D) 200 faj
A) Bhāgirathi-Hooghly B) Jamuna C) Meghna D) Padma
A) Haridwar B) Kanpur C) Prayagraj (Allahabad) D) Varanasi
A) A Ghaghara folyó B) A Jamuna folyó C) A Bhāgirathi-Hooghly folyó D) A Son folyó
A) 800 kilométer (497 mérföld) B) 400 kilométer (250 mérföld) C) 600 kilométer (373 mérföld) D) 200 kilométer (124 mérföld)
A) Kalkutta B) Chittagong C) Dhaka D) Sagar-sziget
A) Indián tektonikai lemez B) Csendes-óceáni lemez C) Afrikai lemez D) Eurázsiai lemez
A) Gondvána B) Pangája C) Laurázia D) Rodinia
A) Százmillió év B) Ötvenmillió év C) Harmincmillió év D) Hetvenötmillió év
A) Előterep vagy előterületi medence B) Felföld C) Kanyon D) Vulkáni ív
A) Jeges-óceán B) Csendes-óceán C) Indiai-óceán D) Atlanti-óceán
A) Folyóvízi erózió B) Vulkáni tevékenység C) Meteorit becsapódás D) Tektonikus mozgások
A) A tektonikus lejtkezés az eurázsiai tektonikus lemez alatt. B) Északkeleti irányú elmozdulás a még kialakulóban lévő Indiai-óceánon keresztül. C) A Himalája-hegység kialakulása. D) Az indo-gangi síkság kialakulása.
A) Ez hozta létre az indo-gangai síkságot. B) Ennek eredményeként alakultak ki a Himalája-hegységek. C) Az indiai tektonikus lemez egy kisebb lemez, amely része az indoausztrál lemeznek. D) Ez ütközött az euráziai lemezzel.
A) Körülbelül 60% B) Körülbelül 90% C) Körülbelül 50% D) Körülbelül 80%
A) Az Aravalli-hegység B) A Transzhimalája C) A Himalája D) A Vindhya-hegység
A) K2 B) Lhotse C) Mount Everest D) Kangcsengdzsonga
A) Az Adi Ganga B) A Jamuna folyó C) A Bhagirathi-Hooghly ág D) A Padma folyó
A) Az emberi tevékenység B) Egy hatalmas áradás C) Szárazság D) Egy földrengés
A) A nyár B) A délnyugati monszun C) A délkeleti monszun D) A tél
A) Kerala B) Uttarakhand C) Bihar D) Nyugat-Bengál
A) A Jamuna folyó B) A Meghna folyó C) A Bhagirathi-Hooghly D) Az Adi Ganga
A) Mount Everest (Everest-csúcs) B) Lhotse C) Kangcsengdzsunga D) Makalu
A) A Gupta Birodalom B) A Mogul Birodalom C) A Brit Birodalom D) A Maurja Birodalom
A) Kristóf Kolumbusz B) Vasco da Gama C) A görög követ, Megaszténész D) Marco Polo
A) Az Odüsszeia B) Indika C) A történetek D) Geográfia
A) Gangaridai B) Egyiptom C) Perzsia D) Róma
A) Újkor (1500 – napjainkig) B) Brit koloniális kor C) Ókori és középkori kor (i.e. 200 – i.sz. 1500) D) Védikus kor
A) A brit koloniális uralom B) A mogul birodalom adminisztrációja C) Az iszlám kalifátus D) A kulinizmus társadalmi rendszere
A) Mint az ivóvíz elsődleges forrása B) Mint egy stratégiai védelmi vonal és egy logisztikai útvonal C) Mint egy szabadidős terület D) Mint egy kereskedelmi útvonal Európába
A) Adó Délkelet-Ázsiából B) Az Urvári-síkság feletti uralom C) A bányászati tevékenységből származó bevételek D) Selyemre kivetett vámok
A) Gauḍa B) Haridwar C) Varanasi D) Delhi
A) Hooghly-folyó gátja B) Farakka-gát C) Ganges-csatorna D) Yamuna-folyó árvízvédelmi rendszere
A) Vishnu B) Indra, a Svarga (égi világ) ura C) Shiva D) Brahma
A) Soma B) Indrapani C) Vishnupadi. D) Apsara
A) Krishna B) Narasimha C) Rama D) Vamana
A) Indra B) Brahma C) Dhruva, aki egykor Vishnu hűs imádója volt. D) Vishnu
A) A Tejút. B) Orion öve C) A Nagy Medve D) Androméda
A) Indra B) Brahma C) Vishnu D) Shiva, aki a göndör hajában fogadja a folyót.
A) Vishnu B) Indra C) Shiva D) Sagara király hatvanezer fia.
A) Kövekké változnak. B) Égi lényekké válnak. C) Kizárják őket a mennyből. D) Ők a haragja által elégetve lesznek, hamuvá alakulnak.
A) Ganges Sagarban. B) Haridwarban. C) Prayagban. D) Varanasziban.
A) Brahma B) Vishnu C) Indra D) Shiva
A) Nataraja B) Gangadhara C) Trimurti D) Mahadeva
A) Dhritarásztra B) Szantanu C) Bhísmha D) Pandu
A) Egy pajzs és egy dárd. B) Egy sminktáska. C) Egy zeneszerszám. D) Egy szent írás.
A) A 9. században. B) A 7. században. C) A 11. században. D) A 5. században.
A) Csak vallási vitákban vesznek részt. B) Mindig sáfrány színű ruhát viselnek. C) Kerülik a rituális fürdést. D) Néhányan nem viselnek ruhát.
A) Firuz Shah Tughlaq B) Shah Jahan C) Kautilya (Chanakya) D) Megaszténész
A) Kautilya (Chanakya) B) Firuz Shah Tughlaq C) Shah Jahan D) Col. John Russell Colvin
A) John Russell Colvin ezredes B) Ian Stone C) Proby Thomas Cautley szír D) Dalhousie lord
A) 700 km (435 mérföld) B) 560 km (350 mérföld) C) 480 km (300 mérföld) D) 240 km (150 mérföld)
A) 1842 B) 1854 C) 1839 D) 1836
A) 1969. augusztus 15. B) 1975. április 21. C) 1980. január 1. D) 1996. december 30.
A) Patna B) Varanasi C) Rishikesh D) Kanpur
A) Rishikesh B) Haridwar C) Prayagraj D) Varanasi
A) 50% B) 85% C) Több mint 95% D) 75%
A) Kelet-Himalája B) Sundarbans terület C) Rajasthan sivatag D) Nyugati Ghatok
A) Érővidéki erdő ökológiai régió B) Édesvízi mocsár ökológiai régió C) Sivatagi ökológiai régió D) Trópusi esőerdő ökológiai régió
A) Tékafa B) Ficus (banyan) fák C) Sundarbans mocsári erdők (Heritiera fomes) D) Cedrus (deodar) fák
A) Bombax ceiba B) Fenyőfák C) Tölgyfák D) Jávorszépek
A) 143 B) 250 C) 175 D) 100
A) Balitoridae B) Schilbeidae C) Sisoridae D) Clupeidae
A) Schilbeidae B) Cyprinidae C) Bagridae D) Clupeidae
A) A túlzott halászat B) A madarak által gyakorolt ragadozás C) Természeti katasztrófák D) A klímaváltozás
A) Rohu (Labeo rohita) B) Tejhal (Chanos chanos) C) Catla (Catla catla) D) Goonch pangásus (Bagarius)
A) Mugger krokodil (Crocodylus palustris) B) Indián fekete teknős (Melanochelys trijuga) C) Gharial (Gavialis gangeticus) D) Sósvízi krokodil (Crocodylus porosus)
A) Chitra indica B) Lissemys punctata C) Morenia petersi D) Pangshura smithii
A) Pangshura tecta B) Geoclemys hamiltonii C) Melanochelys trijuga D) Nilssonia gangetica
A) Batagur baska B) Pelochelys cantorii C) Crocodylus palustris D) Nilssonia hurum
A) Melanochelys trijuga B) Geoclemys hamiltonii C) Morenia petersi D) Pangshura smithii
A) Hardella thurjii B) Melanochelys trijuga C) Nilssonia gangetica D) Lissemys punctata
A) Nilssonia gangetica B) Chitra indica C) Pangshura smithii D) Pelochelys cantorii
A) Pangshura tecta B) B. dhongoka C) Batagur baska D) Nilssonia hurum
A) Pangshura tentoria B) Batagur dhongoka C) Geoclemys hamiltonii D) Batagur baska
A) Chitra indica B) Batagur kachuga C) Melanochelys trijuga D) Pangshura smithii
A) Pangshura tecta B) Morenia petersi C) Hardella thurjii D) Geoclemys hamiltonii
A) Morenia petersi B) Pangshura smithii C) Batagur baska D) Lissemys punctata
A) Chitra indica B) Nilssonia gangetica C) Pangshura smithii D) Morenia petersi |
Létrehozva That Quiz —
ahol a tesztkészítés és a tesztelés egyszerűvé válik a matematika és más tantárgyak számára.