Gangesz folyó - Kvíz
A) Kína B) Banglades C) India D) Nepál
A) Rocky B) Andok C) Alpok D) Himalája
A) Kolkata B) Dhaka C) Varanasi D) Delhi
A) Nagy Akbar B) Nagy Ashoka C) Mahatma Gandhi D) Bhagiratha
A) Gangotri B) Everest C) Annapurna D) K2
A) Ganga Dussehra B) Holi C) Navratri D) Diwali
A) Szennyezés B) Éghajlatváltozás C) Erdőirtás D) Túlhalászás
A) Ganga B) Yamuna C) Godavari D) Brahmaputra
A) Mumbai B) Jaipur C) Delhi D) Varanasi
A) Meghna B) Jamuna C) Brahmaputra D) Padma
A) A Jamuna B) Az Alaknanda C) A Bhagirathi D) A Son
A) Varanasi, Uttar Pradesh állam B) Haridwar, Uttarakhand állam C) Devprayag, Uttarakhand állam D) Prayagraj, Uttar Pradesh állam
A) A Ramganga folyó B) A Ghaghara folyó C) A Son folyó D) A Jamuna folyó
A) A Ghaghara (Karnali) folyó B) A Son folyó C) A Jamuna folyó D) A Kosi folyó
A) A Jamuna folyó B) A Padma folyó C) A Meghna folyó D) A Surma folyó
A) A Gangesz-delta B) A Hugli folyó C) A Szundarbans D) A Bengáli-medence
A) 50% B) 75% C) 100% D) 25%
A) A Gangesz–Brahmapúta–Meghna folyótársulás B) A Nílus folyótársulás C) A Mekong folyótársulás D) A Jangce folyótársulás
A) 3000 kilométer (1864 mérföld) B) 4500 kilométer (2796 mérföld) C) 2525 kilométer (1569 mérföld) D) 5000 kilométer (3107 mérföld)
A) Mumbai B) Patna C) Kanpur D) Varanasi
A) Hópáncélos gepárd B) Dél-ázsiai folyótárs C) Bengáli tigris D) Indiai elefánt
A) 140 faj B) 200 faj C) 50 faj D) 300 faj
A) Meghna B) Bhāgirathi-Hooghly C) Padma D) Jamuna
A) Haridwar B) Prayagraj (Allahabad) C) Kanpur D) Varanasi
A) A Bhāgirathi-Hooghly folyó B) A Jamuna folyó C) A Ghaghara folyó D) A Son folyó
A) 600 kilométer (373 mérföld) B) 200 kilométer (124 mérföld) C) 800 kilométer (497 mérföld) D) 400 kilométer (250 mérföld)
A) Dhaka B) Chittagong C) Kalkutta D) Sagar-sziget
A) Csendes-óceáni lemez B) Eurázsiai lemez C) Afrikai lemez D) Indián tektonikai lemez
A) Laurázia B) Gondvána C) Rodinia D) Pangája
A) Hetvenötmillió év B) Harmincmillió év C) Ötvenmillió év D) Százmillió év
A) Előterep vagy előterületi medence B) Vulkáni ív C) Felföld D) Kanyon
A) Csendes-óceán B) Jeges-óceán C) Indiai-óceán D) Atlanti-óceán
A) Tektonikus mozgások B) Folyóvízi erózió C) Vulkáni tevékenység D) Meteorit becsapódás
A) Az indo-gangi síkság kialakulása. B) Északkeleti irányú elmozdulás a még kialakulóban lévő Indiai-óceánon keresztül. C) A tektonikus lejtkezés az eurázsiai tektonikus lemez alatt. D) A Himalája-hegység kialakulása.
A) Ez hozta létre az indo-gangai síkságot. B) Ennek eredményeként alakultak ki a Himalája-hegységek. C) Ez ütközött az euráziai lemezzel. D) Az indiai tektonikus lemez egy kisebb lemez, amely része az indoausztrál lemeznek.
A) Körülbelül 50% B) Körülbelül 60% C) Körülbelül 90% D) Körülbelül 80%
A) A Transzhimalája B) Az Aravalli-hegység C) A Vindhya-hegység D) A Himalája
A) K2 B) Kangcsengdzsonga C) Mount Everest D) Lhotse
A) A Jamuna folyó B) A Padma folyó C) Az Adi Ganga D) A Bhagirathi-Hooghly ág
A) Az emberi tevékenység B) Egy földrengés C) Szárazság D) Egy hatalmas áradás
A) A délkeleti monszun B) A nyár C) A tél D) A délnyugati monszun
A) Uttarakhand B) Bihar C) Kerala D) Nyugat-Bengál
A) A Meghna folyó B) A Bhagirathi-Hooghly C) Az Adi Ganga D) A Jamuna folyó
A) Mount Everest (Everest-csúcs) B) Lhotse C) Kangcsengdzsunga D) Makalu
A) A Brit Birodalom B) A Gupta Birodalom C) A Mogul Birodalom D) A Maurja Birodalom
A) Vasco da Gama B) Marco Polo C) A görög követ, Megaszténész D) Kristóf Kolumbusz
A) Az Odüsszeia B) A történetek C) Geográfia D) Indika
A) Egyiptom B) Róma C) Perzsia D) Gangaridai
A) Védikus kor B) Újkor (1500 – napjainkig) C) Brit koloniális kor D) Ókori és középkori kor (i.e. 200 – i.sz. 1500)
A) A mogul birodalom adminisztrációja B) A brit koloniális uralom C) A kulinizmus társadalmi rendszere D) Az iszlám kalifátus
A) Mint egy kereskedelmi útvonal Európába B) Mint egy szabadidős terület C) Mint az ivóvíz elsődleges forrása D) Mint egy stratégiai védelmi vonal és egy logisztikai útvonal
A) Adó Délkelet-Ázsiából B) Az Urvári-síkság feletti uralom C) A bányászati tevékenységből származó bevételek D) Selyemre kivetett vámok
A) Gauḍa B) Varanasi C) Haridwar D) Delhi
A) Farakka-gát B) Hooghly-folyó gátja C) Yamuna-folyó árvízvédelmi rendszere D) Ganges-csatorna
A) Brahma B) Shiva C) Indra, a Svarga (égi világ) ura D) Vishnu
A) Indrapani B) Apsara C) Soma D) Vishnupadi.
A) Vamana B) Krishna C) Rama D) Narasimha
A) Brahma B) Indra C) Dhruva, aki egykor Vishnu hűs imádója volt. D) Vishnu
A) A Tejút. B) A Nagy Medve C) Orion öve D) Androméda
A) Vishnu B) Shiva, aki a göndör hajában fogadja a folyót. C) Brahma D) Indra
A) Indra B) Sagara király hatvanezer fia. C) Vishnu D) Shiva
A) Ők a haragja által elégetve lesznek, hamuvá alakulnak. B) Kövekké változnak. C) Kizárják őket a mennyből. D) Égi lényekké válnak.
A) Prayagban. B) Haridwarban. C) Ganges Sagarban. D) Varanasziban.
A) Shiva B) Brahma C) Vishnu D) Indra
A) Mahadeva B) Trimurti C) Nataraja D) Gangadhara
A) Pandu B) Szantanu C) Bhísmha D) Dhritarásztra
A) Egy szent írás. B) Egy sminktáska. C) Egy pajzs és egy dárd. D) Egy zeneszerszám.
A) A 7. században. B) A 11. században. C) A 5. században. D) A 9. században.
A) Néhányan nem viselnek ruhát. B) Mindig sáfrány színű ruhát viselnek. C) Kerülik a rituális fürdést. D) Csak vallási vitákban vesznek részt.
A) Shah Jahan B) Firuz Shah Tughlaq C) Megaszténész D) Kautilya (Chanakya)
A) Shah Jahan B) Firuz Shah Tughlaq C) Col. John Russell Colvin D) Kautilya (Chanakya)
A) Ian Stone B) Proby Thomas Cautley szír C) Dalhousie lord D) John Russell Colvin ezredes
A) 240 km (150 mérföld) B) 560 km (350 mérföld) C) 700 km (435 mérföld) D) 480 km (300 mérföld)
A) 1854 B) 1836 C) 1839 D) 1842
A) 1980. január 1. B) 1996. december 30. C) 1969. augusztus 15. D) 1975. április 21.
A) Kanpur B) Patna C) Varanasi D) Rishikesh
A) Rishikesh B) Haridwar C) Prayagraj D) Varanasi
A) 75% B) 85% C) 50% D) Több mint 95%
A) Rajasthan sivatag B) Kelet-Himalája C) Sundarbans terület D) Nyugati Ghatok
A) Édesvízi mocsár ökológiai régió B) Sivatagi ökológiai régió C) Érővidéki erdő ökológiai régió D) Trópusi esőerdő ökológiai régió
A) Sundarbans mocsári erdők (Heritiera fomes) B) Ficus (banyan) fák C) Tékafa D) Cedrus (deodar) fák
A) Jávorszépek B) Bombax ceiba C) Fenyőfák D) Tölgyfák
A) 175 B) 250 C) 143 D) 100
A) Clupeidae B) Schilbeidae C) Sisoridae D) Balitoridae
A) Cyprinidae B) Bagridae C) Schilbeidae D) Clupeidae
A) A madarak által gyakorolt ragadozás B) Természeti katasztrófák C) A túlzott halászat D) A klímaváltozás
A) Rohu (Labeo rohita) B) Catla (Catla catla) C) Goonch pangásus (Bagarius) D) Tejhal (Chanos chanos)
A) Indián fekete teknős (Melanochelys trijuga) B) Gharial (Gavialis gangeticus) C) Mugger krokodil (Crocodylus palustris) D) Sósvízi krokodil (Crocodylus porosus)
A) Morenia petersi B) Chitra indica C) Pangshura smithii D) Lissemys punctata
A) Pangshura tecta B) Geoclemys hamiltonii C) Nilssonia gangetica D) Melanochelys trijuga
A) Pelochelys cantorii B) Nilssonia hurum C) Batagur baska D) Crocodylus palustris
A) Geoclemys hamiltonii B) Pangshura smithii C) Morenia petersi D) Melanochelys trijuga
A) Lissemys punctata B) Melanochelys trijuga C) Hardella thurjii D) Nilssonia gangetica
A) Nilssonia gangetica B) Chitra indica C) Pangshura smithii D) Pelochelys cantorii
A) Nilssonia hurum B) B. dhongoka C) Batagur baska D) Pangshura tecta
A) Geoclemys hamiltonii B) Pangshura tentoria C) Batagur baska D) Batagur dhongoka
A) Chitra indica B) Melanochelys trijuga C) Batagur kachuga D) Pangshura smithii
A) Geoclemys hamiltonii B) Morenia petersi C) Hardella thurjii D) Pangshura tecta
A) Lissemys punctata B) Batagur baska C) Pangshura smithii D) Morenia petersi
A) Chitra indica B) Morenia petersi C) Pangshura smithii D) Nilssonia gangetica |
Létrehozva That Quiz —
ahol a tesztkészítés és a tesztelés egyszerűvé válik a matematika és más tantárgyak számára.