![]()
A) Banglades B) Nepál C) India D) Kína
A) Andok B) Himalája C) Alpok D) Rocky
A) Kolkata B) Delhi C) Varanasi D) Dhaka
A) Nagy Akbar B) Bhagiratha C) Mahatma Gandhi D) Nagy Ashoka
A) Gangotri B) K2 C) Everest D) Annapurna
A) Ganga Dussehra B) Navratri C) Holi D) Diwali
A) Erdőirtás B) Éghajlatváltozás C) Túlhalászás D) Szennyezés
A) Brahmaputra B) Yamuna C) Ganga D) Godavari
A) Varanasi B) Jaipur C) Mumbai D) Delhi
A) Brahmaputra B) Meghna C) Jamuna D) Padma
A) A Jamuna B) A Son C) Az Alaknanda D) A Bhagirathi
A) Devprayag, Uttarakhand állam B) Varanasi, Uttar Pradesh állam C) Haridwar, Uttarakhand állam D) Prayagraj, Uttar Pradesh állam
A) A Ghaghara folyó B) A Son folyó C) A Ramganga folyó D) A Jamuna folyó
A) A Ghaghara (Karnali) folyó B) A Jamuna folyó C) A Kosi folyó D) A Son folyó
A) A Meghna folyó B) A Surma folyó C) A Padma folyó D) A Jamuna folyó
A) A Bengáli-medence B) A Hugli folyó C) A Gangesz-delta D) A Szundarbans
A) 75% B) 50% C) 100% D) 25%
A) A Nílus folyótársulás B) A Jangce folyótársulás C) A Mekong folyótársulás D) A Gangesz–Brahmapúta–Meghna folyótársulás
A) 2525 kilométer (1569 mérföld) B) 4500 kilométer (2796 mérföld) C) 3000 kilométer (1864 mérföld) D) 5000 kilométer (3107 mérföld)
A) Mumbai B) Kanpur C) Patna D) Varanasi
A) Dél-ázsiai folyótárs B) Indiai elefánt C) Bengáli tigris D) Hópáncélos gepárd
A) 200 faj B) 300 faj C) 140 faj D) 50 faj
A) Jamuna B) Padma C) Meghna D) Bhāgirathi-Hooghly
A) Haridwar B) Varanasi C) Kanpur D) Prayagraj (Allahabad)
A) A Ghaghara folyó B) A Jamuna folyó C) A Bhāgirathi-Hooghly folyó D) A Son folyó
A) 200 kilométer (124 mérföld) B) 400 kilométer (250 mérföld) C) 800 kilométer (497 mérföld) D) 600 kilométer (373 mérföld)
A) Sagar-sziget B) Chittagong C) Dhaka D) Kalkutta
A) Eurázsiai lemez B) Afrikai lemez C) Csendes-óceáni lemez D) Indián tektonikai lemez
A) Pangája B) Laurázia C) Rodinia D) Gondvána
A) Százmillió év B) Hetvenötmillió év C) Ötvenmillió év D) Harmincmillió év
A) Vulkáni ív B) Előterep vagy előterületi medence C) Kanyon D) Felföld
A) Indiai-óceán B) Atlanti-óceán C) Jeges-óceán D) Csendes-óceán
A) Vulkáni tevékenység B) Folyóvízi erózió C) Meteorit becsapódás D) Tektonikus mozgások
A) A Himalája-hegység kialakulása. B) Északkeleti irányú elmozdulás a még kialakulóban lévő Indiai-óceánon keresztül. C) Az indo-gangi síkság kialakulása. D) A tektonikus lejtkezés az eurázsiai tektonikus lemez alatt.
A) Ennek eredményeként alakultak ki a Himalája-hegységek. B) Ez hozta létre az indo-gangai síkságot. C) Az indiai tektonikus lemez egy kisebb lemez, amely része az indoausztrál lemeznek. D) Ez ütközött az euráziai lemezzel.
A) Körülbelül 50% B) Körülbelül 60% C) Körülbelül 80% D) Körülbelül 90%
A) A Vindhya-hegység B) A Transzhimalája C) Az Aravalli-hegység D) A Himalája
A) Lhotse B) Kangcsengdzsonga C) K2 D) Mount Everest
A) A Padma folyó B) A Jamuna folyó C) Az Adi Ganga D) A Bhagirathi-Hooghly ág
A) Szárazság B) Egy földrengés C) Az emberi tevékenység D) Egy hatalmas áradás
A) Geoclemys hamiltonii B) Nilssonia gangetica C) Melanochelys trijuga D) Pangshura tecta
A) Morenia petersi B) Pangshura smithii C) Lissemys punctata D) Chitra indica
A) Több mint 95% B) 50% C) 75% D) 85%
A) Mahadeva B) Gangadhara C) Nataraja D) Trimurti
A) Kerülik a rituális fürdést. B) Mindig sáfrány színű ruhát viselnek. C) Néhányan nem viselnek ruhát. D) Csak vallási vitákban vesznek részt.
A) Édesvízi mocsár ökológiai régió B) Trópusi esőerdő ökológiai régió C) Érővidéki erdő ökológiai régió D) Sivatagi ökológiai régió
A) Shah Jahan B) Firuz Shah Tughlaq C) Megaszténész D) Kautilya (Chanakya)
A) Gauḍa B) Haridwar C) Delhi D) Varanasi
A) Rishikesh B) Prayagraj C) Haridwar D) Varanasi
A) Sósvízi krokodil (Crocodylus porosus) B) Indián fekete teknős (Melanochelys trijuga) C) Mugger krokodil (Crocodylus palustris) D) Gharial (Gavialis gangeticus)
A) Makalu B) Kangcsengdzsunga C) Mount Everest (Everest-csúcs) D) Lhotse
A) Vishnu B) Brahma C) Indra D) Shiva
A) Vishnupadi. B) Apsara C) Soma D) Indrapani
A) Mint egy szabadidős terület B) Mint az ivóvíz elsődleges forrása C) Mint egy stratégiai védelmi vonal és egy logisztikai útvonal D) Mint egy kereskedelmi útvonal Európába
A) Brahma B) Shiva C) Indra, a Svarga (égi világ) ura D) Vishnu
A) B. dhongoka B) Batagur baska C) Pangshura tecta D) Nilssonia hurum
A) Hardella thurjii B) Pangshura tecta C) Morenia petersi D) Geoclemys hamiltonii
A) Égi lényekké válnak. B) Kövekké változnak. C) Kizárják őket a mennyből. D) Ők a haragja által elégetve lesznek, hamuvá alakulnak.
A) Róma B) Perzsia C) Egyiptom D) Gangaridai
A) Adó Délkelet-Ázsiából B) Az Urvári-síkság feletti uralom C) A bányászati tevékenységből származó bevételek D) Selyemre kivetett vámok
A) Batagur baska B) Batagur dhongoka C) Pangshura tentoria D) Geoclemys hamiltonii
A) 700 km (435 mérföld) B) 480 km (300 mérföld) C) 560 km (350 mérföld) D) 240 km (150 mérföld)
A) A madarak által gyakorolt ragadozás B) A túlzott halászat C) Természeti katasztrófák D) A klímaváltozás
A) Patna B) Rishikesh C) Kanpur D) Varanasi
A) A délkeleti monszun B) A délnyugati monszun C) A nyár D) A tél
A) Nyugati Ghatok B) Kelet-Himalája C) Sundarbans terület D) Rajasthan sivatag
A) Sisoridae B) Balitoridae C) Clupeidae D) Schilbeidae
A) Proby Thomas Cautley szír B) Ian Stone C) Dalhousie lord D) John Russell Colvin ezredes
A) Tölgyfák B) Bombax ceiba C) Jávorszépek D) Fenyőfák
A) Tékafa B) Sundarbans mocsári erdők (Heritiera fomes) C) Ficus (banyan) fák D) Cedrus (deodar) fák
A) 100 B) 250 C) 175 D) 143
A) Catla (Catla catla) B) Rohu (Labeo rohita) C) Goonch pangásus (Bagarius) D) Tejhal (Chanos chanos)
A) Marco Polo B) Vasco da Gama C) Kristóf Kolumbusz D) A görög követ, Megaszténész
A) 1975. április 21. B) 1980. január 1. C) 1969. augusztus 15. D) 1996. december 30.
A) Chitra indica B) Morenia petersi C) Nilssonia gangetica D) Pangshura smithii
A) Bhísmha B) Szantanu C) Dhritarásztra D) Pandu
A) Androméda B) Orion öve C) A Nagy Medve D) A Tejút.
A) A történetek B) Geográfia C) Indika D) Az Odüsszeia
A) Újkor (1500 – napjainkig) B) Védikus kor C) Brit koloniális kor D) Ókori és középkori kor (i.e. 200 – i.sz. 1500)
A) A Brit Birodalom B) A Mogul Birodalom C) A Gupta Birodalom D) A Maurja Birodalom
A) Chitra indica B) Pangshura smithii C) Melanochelys trijuga D) Batagur kachuga
A) Rama B) Narasimha C) Vamana D) Krishna
A) Pelochelys cantorii B) Batagur baska C) Nilssonia hurum D) Crocodylus palustris
A) Hooghly-folyó gátja B) Yamuna-folyó árvízvédelmi rendszere C) Farakka-gát D) Ganges-csatorna
A) Vishnu B) Shiva C) Sagara király hatvanezer fia. D) Indra
A) Egy szent írás. B) Egy pajzs és egy dárd. C) Egy sminktáska. D) Egy zeneszerszám.
A) Az iszlám kalifátus B) A brit koloniális uralom C) A mogul birodalom adminisztrációja D) A kulinizmus társadalmi rendszere
A) Lissemys punctata B) Melanochelys trijuga C) Nilssonia gangetica D) Hardella thurjii
A) Morenia petersi B) Lissemys punctata C) Batagur baska D) Pangshura smithii
A) Brahma B) Indra C) Dhruva, aki egykor Vishnu hűs imádója volt. D) Vishnu
A) Pangshura smithii B) Melanochelys trijuga C) Geoclemys hamiltonii D) Morenia petersi
A) Bagridae B) Schilbeidae C) Clupeidae D) Cyprinidae
A) Brahma B) Vishnu C) Shiva, aki a göndör hajában fogadja a folyót. D) Indra
A) 1842 B) 1836 C) 1839 D) 1854
A) A 11. században. B) A 5. században. C) A 9. században. D) A 7. században.
A) A Jamuna folyó B) A Bhagirathi-Hooghly C) A Meghna folyó D) Az Adi Ganga
A) Chitra indica B) Nilssonia gangetica C) Pelochelys cantorii D) Pangshura smithii
A) Ganges Sagarban. B) Prayagban. C) Haridwarban. D) Varanasziban.
A) Uttarakhand B) Kerala C) Nyugat-Bengál D) Bihar
A) Col. John Russell Colvin B) Kautilya (Chanakya) C) Firuz Shah Tughlaq D) Shah Jahan |