A) A gazdasági szabadság személyes szabadsághoz vezet.
B) A kormányzati szabályozás elengedhetetlen a tisztességes gazdasághoz.
C) A jótékonyság a legjobb megoldás a szegénységre.
D) A központi tervezés hatékonyabb, mint a szabad piac.

A) Szükséges biztosítékokat nyújt.
B) Ez gyakran nem szándékolt negatív következményekhez vezet.
C) Ez mindig előnyös a gazdaság számára.
D) Ezt minden ágazatra ki kell terjeszteni.

A) A kormány könnyen ellenőrizheti.
B) Ez egyenlő eredményeket garantál.
C) Lehetővé teszi az önkéntes cserét.
D) Megszünteti a versenyt.

A) A piac stabil kereteinek fenntartása.
B) Magánszervezetek helyettesítése minden ágazatban.
C) Az áruk és szolgáltatások árának meghatározása.
D) Minden gazdasági tevékenység irányítása.

A) Oktatási választás és verseny.
B) Egyetemes oktatásfinanszírozás.
C) A felsőoktatáshoz való hozzáférés korlátozása.
D) Az iskolák kormányzati ellenőrzése.

A) Ezek mindig csökkentik az inflációt.
B) Ezek a fogyasztók javát szolgálják.
C) Stabilizálják a piacot.
D) Ezek hiányhoz és többlethez vezetnek.

A) Kis kormányzati programok.
B) Köz- és magánszféra közötti partnerségek.
C) Hosszú távú befektetési stratégiák.
D) Diszkrecionális költségvetési politikák.

A) Mindkét érintett fél.
B) Csak az erősebb fél.
C) Kormányzati érdekek.
D) Egyik fél sem.

A) A teljes gazdasági egyenlőség mellett érvelni.
B) Forradalmi kormányváltást javasolni.
C) A gazdaság kormányzati ellenőrzésének támogatása.
D) A szabad társadalom elveinek előmozdítása.