A) A központi tervezés hatékonyabb, mint a szabad piac.
B) A gazdasági szabadság személyes szabadsághoz vezet.
C) A jótékonyság a legjobb megoldás a szegénységre.
D) A kormányzati szabályozás elengedhetetlen a tisztességes gazdasághoz.

A) Ez mindig előnyös a gazdaság számára.
B) Ezt minden ágazatra ki kell terjeszteni.
C) Ez gyakran nem szándékolt negatív következményekhez vezet.
D) Szükséges biztosítékokat nyújt.

A) Ez egyenlő eredményeket garantál.
B) Megszünteti a versenyt.
C) A kormány könnyen ellenőrizheti.
D) Lehetővé teszi az önkéntes cserét.

A) A piac stabil kereteinek fenntartása.
B) Magánszervezetek helyettesítése minden ágazatban.
C) Az áruk és szolgáltatások árának meghatározása.
D) Minden gazdasági tevékenység irányítása.

A) A felsőoktatáshoz való hozzáférés korlátozása.
B) Oktatási választás és verseny.
C) Egyetemes oktatásfinanszírozás.
D) Az iskolák kormányzati ellenőrzése.

A) Ezek mindig csökkentik az inflációt.
B) Stabilizálják a piacot.
C) Ezek hiányhoz és többlethez vezetnek.
D) Ezek a fogyasztók javát szolgálják.

A) Hosszú távú befektetési stratégiák.
B) Diszkrecionális költségvetési politikák.
C) Kis kormányzati programok.
D) Köz- és magánszféra közötti partnerségek.

A) Mindkét érintett fél.
B) Kormányzati érdekek.
C) Egyik fél sem.
D) Csak az erősebb fél.

A) A gazdaság kormányzati ellenőrzésének támogatása.
B) A teljes gazdasági egyenlőség mellett érvelni.
C) A szabad társadalom elveinek előmozdítása.
D) Forradalmi kormányváltást javasolni.