A) Irodalomelmélet a matematikában. B) A matematika alkalmazása a tudományban. C) Csak a matematika története. D) A matematika és a logika alapjai.
A) René Descartes. B) Gottlob Frege. C) David Hume. D) Immanuel Kant.
A) Induktív logika. B) Informális logika. C) Szimbolikus logika. D) Dialektikus logika.
A) Cantor-paradoxon. B) Russell paradoxona. C) Hilbert-paradoxon. D) Zénón paradoxona.
A) Az a nézet, hogy a valóság oszthatatlan részecskékből áll. B) A minimalizmus fogalma a logikai kifejezésekben. C) Az a meggyőződés, hogy a logikai tételek egyszerűbb tételekre bomlanak le. D) Az az elképzelés, hogy minden igazság végső soron szubjektív.
A) Történelmi pontosság. B) Logikai tisztaság. C) Számítási komplexitás. D) Diagramok széleskörű használata.
A) Ezek olyan alapigazságok, amelyekre a matematika épül. B) Ezek másodlagosak a tételekhez képest. C) Ezek önkényes, jelentőség nélküli szabályok. D) Ezek csupán a matematika történelmi leletei.
A) Principia Mathematica. B) A tiszta ész kritikája. C) Organon. D) Matematikai alapok.
A) A filozófia aláássa a matematikai igazságokat. B) Ezek teljesen különálló tudományágak. C) A matematika a filozófiai vizsgálódás alapjául szolgál. D) A filozófia csupán a matematika kiterjesztése. |