A) A matematika alkalmazása a tudományban. B) Csak a matematika története. C) Irodalomelmélet a matematikában. D) A matematika és a logika alapjai.
A) René Descartes. B) Immanuel Kant. C) David Hume. D) Gottlob Frege.
A) Induktív logika. B) Szimbolikus logika. C) Informális logika. D) Dialektikus logika.
A) Cantor-paradoxon. B) Russell paradoxona. C) Hilbert-paradoxon. D) Zénón paradoxona.
A) Az az elképzelés, hogy minden igazság végső soron szubjektív. B) A minimalizmus fogalma a logikai kifejezésekben. C) Az a nézet, hogy a valóság oszthatatlan részecskékből áll. D) Az a meggyőződés, hogy a logikai tételek egyszerűbb tételekre bomlanak le.
A) Számítási komplexitás. B) Logikai tisztaság. C) Történelmi pontosság. D) Diagramok széleskörű használata.
A) Ezek önkényes, jelentőség nélküli szabályok. B) Ezek olyan alapigazságok, amelyekre a matematika épül. C) Ezek másodlagosak a tételekhez képest. D) Ezek csupán a matematika történelmi leletei.
A) Organon. B) Matematikai alapok. C) Principia Mathematica. D) A tiszta ész kritikája.
A) Ezek teljesen különálló tudományágak. B) A filozófia aláássa a matematikai igazságokat. C) A filozófia csupán a matematika kiterjesztése. D) A matematika a filozófiai vizsgálódás alapjául szolgál. |