A) A víz áramlása a szárazföld felszínén B) A felhők kialakulása C) A víz elpárolgása az óceánokból D) A fotoszintézis folyamata
A) Newton mozgástörvényei B) Boyle törvénye C) Penman-Monteith-egyenlet D) Ohm törvénye
A) Földrengések előrejelzése B) A forgalmi minták elemzése C) A víz rendelkezésre állásának és minőségének felmérése D) A világűr tanulmányozása
A) Kondenzáció B) Tájfun C) Evapotranspiráció D) Beszivárgás
A) Mentesítés B) Csapadék C) Párolgás D) Beszivárgás
A) Légzés B) Lefolyás C) Perkoláció D) Csapadék
A) Ritka halfaj B) Egy földalatti vízvezető kőzetréteg C) Egyfajta felhőképződés D) Egy gleccser
A) A folyók vízszintjének szezonális változása B) Hirtelen megnövekedett patakvízmennyiség heves esőzés után C) A víz áramlása egy csatornában D) A lassú, egyenletes vízáramlás a talajvíz által táplált patakokban.
A) Hidrometeorológus B) Geohidrológus C) Hidrológus D) Víz alatti felfedező
A) Hidrogeológia B) Meteorológia C) Tengeri hidrológia D) Felületi vizek hidrológiája
A) A szervezetek és a víz körforgása közötti kölcsönhatások B) A víz kémiai jellemzői C) A föld alatti víz jelenléte és mozgása D) A környezetvédelmi irányelvek meghatározása
A) A felszín alatti víz jelenléte és mozgása B) A víz kémiai jellemzői C) A szervezetek és a víz körforgása közötti kölcsönhatások D) A vízparti ökoszisztémák helyreállítási projektek tervezése
A) A felszín alatti víz jelenléte és mozgása. B) A vízzel kapcsolatos problémák megoldása, beleértve a környezetvédelem területeit. C) A víz kémiai jellemzői. D) A szervezetek és a víz körforgása közötti kölcsönhatások.
A) Kínaiak B) Görögök C) Mésopotámiaiak D) Ókori egyiptomiak
A) Magas, földből épült falak B) Vízvezetékek C) Szeleptartók D) Medenceöntözés
A) Bernard Palissy B) Edmund Halley C) Marcus Vitruvius D) Leonardo da Vinci
A) Leonardo da Vinci B) Edme Mariotte C) Pierre Perrault D) Edmund Halley
A) A medenceöntözést alkalmazták. B) A csapadék mennyisége elegendő volt ahhoz, hogy magyarázza a Szajna folyó vízfolyását. C) A párolgás mértéke elegendő volt ahhoz, hogy magyarázza a folyók által a tengerbe jutó víz mennyiségét. D) A vízhozam meghatározható volt a sebesség és a keresztmetszet méréseinek kombinálásával.
A) Daniel Bernoulli B) Henry Darcy C) Robert E. Horton D) Henri Pitot
A) A Pitot-cső B) Dupuit-Thiem kútformula C) Bernoulli egyenlete D) Darcy törvénye
A) Robert E. Horton B) C.V. Theis C) Edmund Halley D) Leroy Sherman
A) Infiltrációs elmélet B) Vízhordozó-vizsgálat/egyenlet C) Egység-hidrograf D) Dupuit-Thiem kútformula
A) Geomorfológia B) Hidrogeológia C) Meteorológia D) Klimatológia
A) Piezométer B) Higrométer C) Szélmérő D) Barométer
A) Tensiométer B) Oldatmintavétel C) Időalapú reflexiós mérő D) Kapacitív szenzor
A) Csak kémiai elemzés B) Vizsgálat (szemrevételezés) C) Geofizikai módszerek D) Hőmérsékletmérés
A) Piezométer B) Barométer C) Áramlásmérő D) Idődomain-reflexiós mérő
A) Időjárás-előrejelzési modellek B) Víztartó réteg vizsgálata C) Talajnedvesség-mérők D) Elpárolgási mérések
A) Lidar B) Simon-féle párologtatási tartály C) Diszdrométer D) Kézifiókás higrométer
A) Mikrohullám-érzékelő B) Műhold C) Esőmérő D) Radar
A) Lidar B) Páratartalommérő (pl. forgó pszichrométer) C) Esőmérő D) Esőmérő
A) Csak helyszíni mérések B) Földön elhelyezett szenzorok, légi szenzorok, műholdas szenzorok C) Csak földön elhelyezett szenzorok D) Csak laboratóriumi vizsgálatok
A) Csak laboratóriumi vizsgálatok. B) Távérzékelési adatok gyűjtése. C) Csapadékmennyiség mérése. D) A vizsgálatok a helyszínen, gyakran automatikusan történnek.
A) Eseményciklus. B) Visszatérési idő. C) Gyakorisági intervallum. D) Események gyakorisága.
A) Determinisztikus modellek. B) Adatokon alapuló modellek. C) Folyamatokra alapozott modellek. D) Konceptuális modellek.
A) Génszekvenálás. B) Szeizmikus aktivitás elemzése. C) Fotoszintézis modellezés. D) Regresszió.
A) United States Geological Survey (Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata) B) Connected Waters Initiative (Kapcsolt Vízrendszerek Iniciatíva) C) Murray Darling Basin Initiative (Murray-Darling-medence Iniciatíva) D) International Hydrological Programme (Nemzetközi Hidrológiai Program)
A) Légi szennyezők B) Fényszennyezés C) Zajszennyezés D) Tápanyagok
A) Amerikai Geológiai Szolgálat B) Ökológia és Hidrológia Központ – Egyesült Királyság C) Kanadai Nemzeti Hidrológiai Kutatóközpont D) Eawag – vízkutatási intézet, ETH Zürich, Svájc
A) Hydrology and Earth System Sciences B) Journal of Hydrology C) Hydrological Processes D) Water Research
A) Hangszennyezés B) Üledék C) Oldott szilárd anyagok teljes mennyisége D) Növényvédő szerek
A) Journal of Hydroinformatics B) International Journal of Hydrology Science and Technology C) Water Resources Research D) Hydrology Research |