![]()
A) A felhők kialakulása B) A víz áramlása a szárazföld felszínén C) A fotoszintézis folyamata D) A víz elpárolgása az óceánokból
A) Penman-Monteith-egyenlet B) Boyle törvénye C) Newton mozgástörvényei D) Ohm törvénye
A) A forgalmi minták elemzése B) A víz rendelkezésre állásának és minőségének felmérése C) Földrengések előrejelzése D) A világűr tanulmányozása
A) Beszivárgás B) Kondenzáció C) Evapotranspiráció D) Tájfun
A) Mentesítés B) Csapadék C) Beszivárgás D) Párolgás
A) Légzés B) Csapadék C) Lefolyás D) Perkoláció
A) Egy gleccser B) Egyfajta felhőképződés C) Egy földalatti vízvezető kőzetréteg D) Ritka halfaj
A) Hirtelen megnövekedett patakvízmennyiség heves esőzés után B) A folyók vízszintjének szezonális változása C) A lassú, egyenletes vízáramlás a talajvíz által táplált patakokban. D) A víz áramlása egy csatornában
A) Hidrometeorológus B) Geohidrológus C) Víz alatti felfedező D) Hidrológus
A) Felületi vizek hidrológiája B) Hidrogeológia C) Tengeri hidrológia D) Meteorológia
A) A környezetvédelmi irányelvek meghatározása B) A föld alatti víz jelenléte és mozgása C) A víz kémiai jellemzői D) A szervezetek és a víz körforgása közötti kölcsönhatások
A) A szervezetek és a víz körforgása közötti kölcsönhatások B) A felszín alatti víz jelenléte és mozgása C) A víz kémiai jellemzői D) A vízparti ökoszisztémák helyreállítási projektek tervezése
A) A vízzel kapcsolatos problémák megoldása, beleértve a környezetvédelem területeit. B) A víz kémiai jellemzői. C) A felszín alatti víz jelenléte és mozgása. D) A szervezetek és a víz körforgása közötti kölcsönhatások.
A) Görögök B) Mésopotámiaiak C) Kínaiak D) Ókori egyiptomiak
A) Vízvezetékek B) Szeleptartók C) Medenceöntözés D) Magas, földből épült falak
A) Edmund Halley B) Bernard Palissy C) Leonardo da Vinci D) Marcus Vitruvius
A) Leonardo da Vinci B) Pierre Perrault C) Edme Mariotte D) Edmund Halley
A) A vízhozam meghatározható volt a sebesség és a keresztmetszet méréseinek kombinálásával. B) A párolgás mértéke elegendő volt ahhoz, hogy magyarázza a folyók által a tengerbe jutó víz mennyiségét. C) A csapadék mennyisége elegendő volt ahhoz, hogy magyarázza a Szajna folyó vízfolyását. D) A medenceöntözést alkalmazták.
A) Robert E. Horton B) Daniel Bernoulli C) Henri Pitot D) Henry Darcy
A) Bernoulli egyenlete B) Dupuit-Thiem kútformula C) A Pitot-cső D) Darcy törvénye
A) C.V. Theis B) Leroy Sherman C) Robert E. Horton D) Edmund Halley
A) Egység-hidrograf B) Vízhordozó-vizsgálat/egyenlet C) Infiltrációs elmélet D) Dupuit-Thiem kútformula
A) Klimatológia B) Geomorfológia C) Hidrogeológia D) Meteorológia
A) Higrométer B) Szélmérő C) Piezométer D) Barométer
A) Tensiométer B) Oldatmintavétel C) Kapacitív szenzor D) Időalapú reflexiós mérő
A) Vizsgálat (szemrevételezés) B) Csak kémiai elemzés C) Geofizikai módszerek D) Hőmérsékletmérés
A) Idődomain-reflexiós mérő B) Barométer C) Áramlásmérő D) Piezométer
A) Időjárás-előrejelzési modellek B) Talajnedvesség-mérők C) Víztartó réteg vizsgálata D) Elpárolgási mérések
A) Kézifiókás higrométer B) Simon-féle párologtatási tartály C) Diszdrométer D) Lidar
A) Műhold B) Radar C) Esőmérő D) Mikrohullám-érzékelő
A) Lidar B) Esőmérő C) Páratartalommérő (pl. forgó pszichrométer) D) Esőmérő
A) Csak laboratóriumi vizsgálatok B) Csak földön elhelyezett szenzorok C) Csak helyszíni mérések D) Földön elhelyezett szenzorok, légi szenzorok, műholdas szenzorok
A) Csapadékmennyiség mérése. B) A vizsgálatok a helyszínen, gyakran automatikusan történnek. C) Távérzékelési adatok gyűjtése. D) Csak laboratóriumi vizsgálatok.
A) Visszatérési idő. B) Gyakorisági intervallum. C) Események gyakorisága. D) Eseményciklus.
A) Determinisztikus modellek. B) Adatokon alapuló modellek. C) Konceptuális modellek. D) Folyamatokra alapozott modellek.
A) Szeizmikus aktivitás elemzése. B) Regresszió. C) Génszekvenálás. D) Fotoszintézis modellezés.
A) United States Geological Survey (Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata) B) International Hydrological Programme (Nemzetközi Hidrológiai Program) C) Connected Waters Initiative (Kapcsolt Vízrendszerek Iniciatíva) D) Murray Darling Basin Initiative (Murray-Darling-medence Iniciatíva)
A) Tápanyagok B) Zajszennyezés C) Légi szennyezők D) Fényszennyezés
A) Ökológia és Hidrológia Központ – Egyesült Királyság B) Eawag – vízkutatási intézet, ETH Zürich, Svájc C) Amerikai Geológiai Szolgálat D) Kanadai Nemzeti Hidrológiai Kutatóközpont
A) Water Research B) Hydrological Processes C) Journal of Hydrology D) Hydrology and Earth System Sciences
A) Oldott szilárd anyagok teljes mennyisége B) Üledék C) Hangszennyezés D) Növényvédő szerek
A) Hydrology Research B) Water Resources Research C) Journal of Hydroinformatics D) International Journal of Hydrology Science and Technology |