A) A víz áramlása a szárazföld felszínén B) A víz elpárolgása az óceánokból C) A fotoszintézis folyamata D) A felhők kialakulása
A) Newton mozgástörvényei B) Penman-Monteith-egyenlet C) Boyle törvénye D) Ohm törvénye
A) A világűr tanulmányozása B) A víz rendelkezésre állásának és minőségének felmérése C) A forgalmi minták elemzése D) Földrengések előrejelzése
A) Kondenzáció B) Tájfun C) Evapotranspiráció D) Beszivárgás
A) Mentesítés B) Csapadék C) Beszivárgás D) Párolgás
A) Perkoláció B) Légzés C) Lefolyás D) Csapadék
A) Egy földalatti vízvezető kőzetréteg B) Egyfajta felhőképződés C) Egy gleccser D) Ritka halfaj
A) A folyók vízszintjének szezonális változása B) A víz áramlása egy csatornában C) A lassú, egyenletes vízáramlás a talajvíz által táplált patakokban. D) Hirtelen megnövekedett patakvízmennyiség heves esőzés után
A) Víz alatti felfedező B) Geohidrológus C) Hidrometeorológus D) Hidrológus
A) Felületi vizek hidrológiája B) Meteorológia C) Tengeri hidrológia D) Hidrogeológia
A) A föld alatti víz jelenléte és mozgása B) A szervezetek és a víz körforgása közötti kölcsönhatások C) A víz kémiai jellemzői D) A környezetvédelmi irányelvek meghatározása
A) A szervezetek és a víz körforgása közötti kölcsönhatások B) A víz kémiai jellemzői C) A vízparti ökoszisztémák helyreállítási projektek tervezése D) A felszín alatti víz jelenléte és mozgása
A) A víz kémiai jellemzői. B) A szervezetek és a víz körforgása közötti kölcsönhatások. C) A vízzel kapcsolatos problémák megoldása, beleértve a környezetvédelem területeit. D) A felszín alatti víz jelenléte és mozgása.
A) Mésopotámiaiak B) Görögök C) Ókori egyiptomiak D) Kínaiak
A) Vízvezetékek B) Szeleptartók C) Magas, földből épült falak D) Medenceöntözés
A) Marcus Vitruvius B) Edmund Halley C) Leonardo da Vinci D) Bernard Palissy
A) Leonardo da Vinci B) Edmund Halley C) Pierre Perrault D) Edme Mariotte
A) A csapadék mennyisége elegendő volt ahhoz, hogy magyarázza a Szajna folyó vízfolyását. B) A párolgás mértéke elegendő volt ahhoz, hogy magyarázza a folyók által a tengerbe jutó víz mennyiségét. C) A medenceöntözést alkalmazták. D) A vízhozam meghatározható volt a sebesség és a keresztmetszet méréseinek kombinálásával.
A) Henry Darcy B) Robert E. Horton C) Henri Pitot D) Daniel Bernoulli
A) Darcy törvénye B) Dupuit-Thiem kútformula C) Bernoulli egyenlete D) A Pitot-cső
A) Leroy Sherman B) Robert E. Horton C) C.V. Theis D) Edmund Halley
A) Vízhordozó-vizsgálat/egyenlet B) Dupuit-Thiem kútformula C) Infiltrációs elmélet D) Egység-hidrograf
A) Hidrogeológia B) Meteorológia C) Geomorfológia D) Klimatológia
A) Piezométer B) Szélmérő C) Higrométer D) Barométer
A) Időalapú reflexiós mérő B) Oldatmintavétel C) Kapacitív szenzor D) Tensiométer
A) Hőmérsékletmérés B) Geofizikai módszerek C) Csak kémiai elemzés D) Vizsgálat (szemrevételezés)
A) Piezométer B) Barométer C) Idődomain-reflexiós mérő D) Áramlásmérő
A) Elpárolgási mérések B) Időjárás-előrejelzési modellek C) Talajnedvesség-mérők D) Víztartó réteg vizsgálata
A) Lidar B) Kézifiókás higrométer C) Diszdrométer D) Simon-féle párologtatási tartály
A) Mikrohullám-érzékelő B) Radar C) Műhold D) Esőmérő
A) Páratartalommérő (pl. forgó pszichrométer) B) Esőmérő C) Lidar D) Esőmérő
A) Csak helyszíni mérések B) Földön elhelyezett szenzorok, légi szenzorok, műholdas szenzorok C) Csak laboratóriumi vizsgálatok D) Csak földön elhelyezett szenzorok
A) Távérzékelési adatok gyűjtése. B) Csapadékmennyiség mérése. C) A vizsgálatok a helyszínen, gyakran automatikusan történnek. D) Csak laboratóriumi vizsgálatok.
A) Események gyakorisága. B) Gyakorisági intervallum. C) Eseményciklus. D) Visszatérési idő.
A) Folyamatokra alapozott modellek. B) Konceptuális modellek. C) Adatokon alapuló modellek. D) Determinisztikus modellek.
A) Regresszió. B) Szeizmikus aktivitás elemzése. C) Fotoszintézis modellezés. D) Génszekvenálás.
A) United States Geological Survey (Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata) B) International Hydrological Programme (Nemzetközi Hidrológiai Program) C) Connected Waters Initiative (Kapcsolt Vízrendszerek Iniciatíva) D) Murray Darling Basin Initiative (Murray-Darling-medence Iniciatíva)
A) Tápanyagok B) Zajszennyezés C) Fényszennyezés D) Légi szennyezők
A) Ökológia és Hidrológia Központ – Egyesült Királyság B) Kanadai Nemzeti Hidrológiai Kutatóközpont C) Amerikai Geológiai Szolgálat D) Eawag – vízkutatási intézet, ETH Zürich, Svájc
A) Water Research B) Hydrological Processes C) Hydrology and Earth System Sciences D) Journal of Hydrology
A) Üledék B) Hangszennyezés C) Oldott szilárd anyagok teljes mennyisége D) Növényvédő szerek
A) Journal of Hydroinformatics B) Hydrology Research C) International Journal of Hydrology Science and Technology D) Water Resources Research |