A) A víz áramlása a szárazföld felszínén B) A víz elpárolgása az óceánokból C) A felhők kialakulása D) A fotoszintézis folyamata
A) Penman-Monteith-egyenlet B) Boyle törvénye C) Newton mozgástörvényei D) Ohm törvénye
A) A víz rendelkezésre állásának és minőségének felmérése B) Földrengések előrejelzése C) A forgalmi minták elemzése D) A világűr tanulmányozása
A) Kondenzáció B) Evapotranspiráció C) Tájfun D) Beszivárgás
A) Csapadék B) Mentesítés C) Beszivárgás D) Párolgás
A) Légzés B) Perkoláció C) Lefolyás D) Csapadék
A) Egy földalatti vízvezető kőzetréteg B) Egy gleccser C) Ritka halfaj D) Egyfajta felhőképződés
A) Hirtelen megnövekedett patakvízmennyiség heves esőzés után B) A víz áramlása egy csatornában C) A lassú, egyenletes vízáramlás a talajvíz által táplált patakokban. D) A folyók vízszintjének szezonális változása
A) Hidrometeorológus B) Hidrológus C) Geohidrológus D) Víz alatti felfedező
A) Tengeri hidrológia B) Meteorológia C) Felületi vizek hidrológiája D) Hidrogeológia
A) A környezetvédelmi irányelvek meghatározása B) A föld alatti víz jelenléte és mozgása C) A víz kémiai jellemzői D) A szervezetek és a víz körforgása közötti kölcsönhatások
A) A felszín alatti víz jelenléte és mozgása B) A szervezetek és a víz körforgása közötti kölcsönhatások C) A víz kémiai jellemzői D) A vízparti ökoszisztémák helyreállítási projektek tervezése
A) A vízzel kapcsolatos problémák megoldása, beleértve a környezetvédelem területeit. B) A felszín alatti víz jelenléte és mozgása. C) A víz kémiai jellemzői. D) A szervezetek és a víz körforgása közötti kölcsönhatások.
A) Ókori egyiptomiak B) Kínaiak C) Görögök D) Mésopotámiaiak
A) Vízvezetékek B) Szeleptartók C) Magas, földből épült falak D) Medenceöntözés
A) Edmund Halley B) Leonardo da Vinci C) Bernard Palissy D) Marcus Vitruvius
A) Edme Mariotte B) Edmund Halley C) Pierre Perrault D) Leonardo da Vinci
A) A vízhozam meghatározható volt a sebesség és a keresztmetszet méréseinek kombinálásával. B) A medenceöntözést alkalmazták. C) A csapadék mennyisége elegendő volt ahhoz, hogy magyarázza a Szajna folyó vízfolyását. D) A párolgás mértéke elegendő volt ahhoz, hogy magyarázza a folyók által a tengerbe jutó víz mennyiségét.
A) Henry Darcy B) Henri Pitot C) Robert E. Horton D) Daniel Bernoulli
A) Darcy törvénye B) Dupuit-Thiem kútformula C) Bernoulli egyenlete D) A Pitot-cső
A) C.V. Theis B) Leroy Sherman C) Edmund Halley D) Robert E. Horton
A) Infiltrációs elmélet B) Dupuit-Thiem kútformula C) Egység-hidrograf D) Vízhordozó-vizsgálat/egyenlet
A) Klimatológia B) Meteorológia C) Geomorfológia D) Hidrogeológia
A) Barométer B) Piezométer C) Szélmérő D) Higrométer
A) Tensiométer B) Kapacitív szenzor C) Időalapú reflexiós mérő D) Oldatmintavétel
A) Vizsgálat (szemrevételezés) B) Geofizikai módszerek C) Hőmérsékletmérés D) Csak kémiai elemzés
A) Piezométer B) Áramlásmérő C) Barométer D) Idődomain-reflexiós mérő
A) Időjárás-előrejelzési modellek B) Talajnedvesség-mérők C) Elpárolgási mérések D) Víztartó réteg vizsgálata
A) Lidar B) Diszdrométer C) Kézifiókás higrométer D) Simon-féle párologtatási tartály
A) Esőmérő B) Műhold C) Radar D) Mikrohullám-érzékelő
A) Páratartalommérő (pl. forgó pszichrométer) B) Esőmérő C) Esőmérő D) Lidar
A) Földön elhelyezett szenzorok, légi szenzorok, műholdas szenzorok B) Csak földön elhelyezett szenzorok C) Csak laboratóriumi vizsgálatok D) Csak helyszíni mérések
A) Csapadékmennyiség mérése. B) A vizsgálatok a helyszínen, gyakran automatikusan történnek. C) Csak laboratóriumi vizsgálatok. D) Távérzékelési adatok gyűjtése.
A) Események gyakorisága. B) Visszatérési idő. C) Eseményciklus. D) Gyakorisági intervallum.
A) Adatokon alapuló modellek. B) Determinisztikus modellek. C) Folyamatokra alapozott modellek. D) Konceptuális modellek.
A) Regresszió. B) Szeizmikus aktivitás elemzése. C) Génszekvenálás. D) Fotoszintézis modellezés.
A) Connected Waters Initiative (Kapcsolt Vízrendszerek Iniciatíva) B) Murray Darling Basin Initiative (Murray-Darling-medence Iniciatíva) C) International Hydrological Programme (Nemzetközi Hidrológiai Program) D) United States Geological Survey (Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata)
A) Fényszennyezés B) Légi szennyezők C) Tápanyagok D) Zajszennyezés
A) Kanadai Nemzeti Hidrológiai Kutatóközpont B) Ökológia és Hidrológia Központ – Egyesült Királyság C) Eawag – vízkutatási intézet, ETH Zürich, Svájc D) Amerikai Geológiai Szolgálat
A) Water Research B) Hydrology and Earth System Sciences C) Journal of Hydrology D) Hydrological Processes
A) Növényvédő szerek B) Oldott szilárd anyagok teljes mennyisége C) Hangszennyezés D) Üledék
A) Journal of Hydroinformatics B) International Journal of Hydrology Science and Technology C) Water Resources Research D) Hydrology Research |