A) Az alperes nyilatkozata a bíróságon. B) Hivatalos kérelem az ügy elutasítására. C) A bíró által a tárgyalás előtt hozott ítélet. D) A felperes által per indítására benyújtott irat.
A) Elrendelni a vádlott letartóztatását. B) Elhalasztani a tárgyalási eljárást. C) Az alsóbb fokú bíróság határozatának megváltoztatása. D) Teljes tárgyalás nélkül dönteni egy ügyben, amikor nincsenek ténybeli viták.
A) A felperes nyilatkozata a nyitóérvek során. B) A bíró döntése. C) A bizonyítékok bemutatása a bíróságon. D) Az alperes által benyújtott panaszra adott válasz.
A) A törvények és a kormányzati intézkedések alkotmányosságának felülvizsgálata. B) A bírósági eljárás felgyorsítása érdekében. C) Dönteni a bizonyítékok elfogadhatóságáról. D) Bizonyítékra szóló idézést kiadni.
A) Elnökölni a tárgyalást. B) Bizonyítékok bemutatása az esküdtszéknek. C) Az ítélet meghozatalára. D) A rend és a biztonság fenntartása a tárgyalóteremben.
A) Meghozni a végső ítéletet. B) Jogi kérdések alapján teljes tárgyalás nélkül megoldani az ügyet. C) Új bizonyítékok bemutatása a tárgyalás során. D) A zsűri kiválasztásához.
A) A felperesnek szakértői vallomást kell tennie. B) A vádlottnak el kell ismernie bűnösségét. C) A zsűri többségének egyet kell értenie. D) Nem lehet valódi anyagi ténykérdés.
A) Az alsóbb fokú bíróságok határozatainak felülvizsgálata jogi hibák miatt. B) Elnökölni az esküdtszéki tanácskozásokat. C) A kezdeti tárgyalási eljárás lefolytatására. D) Bizonyítékra szóló idézést kiadni.
A) Felfedezés. B) Fellebbezés. C) Büntetés kiszabása. D) Beadványok.
A) Az ügyészség. B) A védekezés. C) A bíró. D) Mindkét fél egyformán.
A) A tanácsadás joga. B) Az ártatlanság vélelme. C) Dupla kockázat. D) A tisztességes eljárás.
A) Közigazgatási jog. B) Eljárási jog. C) Alkotmányjog. D) Bűnügyi törvény. |