A) A felperes által per indítására benyújtott irat. B) A bíró által a tárgyalás előtt hozott ítélet. C) Hivatalos kérelem az ügy elutasítására. D) Az alperes nyilatkozata a bíróságon.
A) Az alsóbb fokú bíróság határozatának megváltoztatása. B) Teljes tárgyalás nélkül dönteni egy ügyben, amikor nincsenek ténybeli viták. C) Elrendelni a vádlott letartóztatását. D) Elhalasztani a tárgyalási eljárást.
A) Az alperes által benyújtott panaszra adott válasz. B) A bizonyítékok bemutatása a bíróságon. C) A bíró döntése. D) A felperes nyilatkozata a nyitóérvek során.
A) A törvények és a kormányzati intézkedések alkotmányosságának felülvizsgálata. B) A bírósági eljárás felgyorsítása érdekében. C) Bizonyítékra szóló idézést kiadni. D) Dönteni a bizonyítékok elfogadhatóságáról.
A) Az ítélet meghozatalára. B) Bizonyítékok bemutatása az esküdtszéknek. C) Elnökölni a tárgyalást. D) A rend és a biztonság fenntartása a tárgyalóteremben.
A) A zsűri kiválasztásához. B) Jogi kérdések alapján teljes tárgyalás nélkül megoldani az ügyet. C) Meghozni a végső ítéletet. D) Új bizonyítékok bemutatása a tárgyalás során.
A) Nem lehet valódi anyagi ténykérdés. B) A zsűri többségének egyet kell értenie. C) A felperesnek szakértői vallomást kell tennie. D) A vádlottnak el kell ismernie bűnösségét.
A) A kezdeti tárgyalási eljárás lefolytatására. B) Az alsóbb fokú bíróságok határozatainak felülvizsgálata jogi hibák miatt. C) Bizonyítékra szóló idézést kiadni. D) Elnökölni az esküdtszéki tanácskozásokat.
A) Büntetés kiszabása. B) Fellebbezés. C) Beadványok. D) Felfedezés.
A) Mindkét fél egyformán. B) A védekezés. C) A bíró. D) Az ügyészség.
A) A tisztességes eljárás. B) A tanácsadás joga. C) Dupla kockázat. D) Az ártatlanság vélelme.
A) Eljárási jog. B) Bűnügyi törvény. C) Közigazgatási jog. D) Alkotmányjog. |