A) Regressziós elemzés B) Hipotézisvizsgálat C) Döntési fák D) Játékelmélet
A) Az ok-okozati összefüggés megbízhatóbb kapcsolatot feltételez, mint a korreláció. B) A korreláció a változók közötti kapcsolatot mutatja, az ok-okozati összefüggés azt jelenti, hogy az egyik változó közvetlenül befolyásolja a másikat. C) A korreláció erősebb kapcsolatokat feltételez, mint az ok-okozati összefüggés D) A korreláció ugyanaz, mint az ok-okozati összefüggés a közgazdaságtanban.
A) Egyetlen időpontból származó adatok elemzése B) Az idővel gyűjtött adatok tanulmányozása C) Módszer a jövőbeli gazdasági tendenciák előrejelzésére D) A gazdasági változók osztályozása
A) Endogenitás B) Heteroszkedaszticitás C) Autokorreláció D) Multikollinearitás
A) Folyamatosan változó értékű változó B) Olyan változó, amely 0 vagy 1 értéket vesz fel a kategóriák jelölésére. C) Az autokorreláció vizsgálatára használt változó D) Kizárólag nemlineáris regresszióhoz használt változó
A) A kiugró értékek jelenléte az adatokban B) Az autokorreláció egy típusa C) Ha a hibatételek szórása nem állandó D) A regresszióelemzés bizonytalanságának mérőszáma
A) A keresztmetszeti adatok folyamatosak, az idősoros adatok kategorikusak. B) A keresztmetszeti adatokat előrejelzésre, az idősoros adatokat elemzésre használják. C) Az idősoros adatok entitásokat, a keresztmetszeti adatok időt képviselnek. D) A keresztmetszeti adatokat egyetlen időpontban gyűjtik, az idősoros adatokat időben gyűjtik.
A) A maradékok normális eloszlásúak B) A hibatételek szórása állandó C) A modell lineáris D) A hibatételek korrelálatlanok
A) A jövőbeli gazdasági tendenciák előrejelzése B) A függő és a független változók közötti kapcsolat becslésére C) Az endogenitás tesztelése D) Gazdasági adatok osztályozása
A) Ragnar Frisch B) Udny Yule C) Jan Tinbergen D) Henry Ludwell Moore
A) Csak történelmi adatok felhasználásával. B) A kvázi-kísérleti módszerek alkalmazásával. C) A kutatásokban használt mintaméret növelésével. D) A kritika teljes figyelmen kívül hagyásával.
A) The Review of Economics and Statistics B) Econometric Reviews C) The Journal of Applied Econometrics D) Econometrica
A) P-érték manipuláció B) Multikolineáris képződés C) Specifikációs torzítás D) Kétirányú ok-okozati összefüggés
A) Különbség-a-különbségek módszere. B) Legyűjtött négyzetes módszer. C) Card (1999). D) Regresszió-diszruptív tervezés.
A) Fejlett statisztikai szoftver. B) Nagy mennyiségű adat. C) Szakértői konszenzus. D) A hipotetikus helyzetet (ami ha nem történt volna meg, akkor mi lett volna) ismerni kell.
A) Torzításmentesség B) Hatékonyság C) Torzítás D) Konvergencia
A) Optimális lineáris megoldások B) Átfedő vonalszakaszok C) Operatív legkisebb sorozat D) Legkisebb négyzetes módszer
A) Történelmi trendek. B) A hipotetikus helyzet. C) Véletlenszerű minták. D) Minőségi megállapítások.
A) Egyszerű összefüggések kinyerése nagy adatbázisokból. B) A statisztikai elemzés figyelmen kívül hagyása a gazdasági kutatások során. C) Komplex elméleti modellek létrehozása adatok nélkül. D) Kizárólag a történelmi adatokra összpontosítás.
A) Bayes-statisztika B) Általánosított pillanat-módszer C) Legkisebb négyzetes módszer (OLS) D) Klasszikus vagy gyakorisági megközelítések
A) Legnagyobb valószínűségű becslés B) Bayesi statisztika C) Általánosított pillanat-módszer D) Legyűjtött négyzetes módszer (OLS)
A) Henry Ludwell Moore: A szintetikus gazdaságtan B) Francis Ysidro Edgeworth: A matematikai pszichológia C) Vilfredo Pareto: A politikai gazdaságtan kézikönyve D) Sir William Petty: A politikai aritmetika
A) Konvergencia B) Előítéletmentesség C) Előítéletesség D) Hatékonyság
A) Idézsérlési elemzés B) Randomizált, kontrollált kísérletek C) Bayesi gazdaságtan D) Szerkezeti ok-okozati modellezés |