A) Döntési fák B) Regressziós elemzés C) Hipotézisvizsgálat D) Játékelmélet
A) A korreláció ugyanaz, mint az ok-okozati összefüggés a közgazdaságtanban. B) Az ok-okozati összefüggés megbízhatóbb kapcsolatot feltételez, mint a korreláció. C) A korreláció a változók közötti kapcsolatot mutatja, az ok-okozati összefüggés azt jelenti, hogy az egyik változó közvetlenül befolyásolja a másikat. D) A korreláció erősebb kapcsolatokat feltételez, mint az ok-okozati összefüggés
A) Az idővel gyűjtött adatok tanulmányozása B) Módszer a jövőbeli gazdasági tendenciák előrejelzésére C) A gazdasági változók osztályozása D) Egyetlen időpontból származó adatok elemzése
A) Heteroszkedaszticitás B) Endogenitás C) Multikollinearitás D) Autokorreláció
A) Az autokorreláció vizsgálatára használt változó B) Kizárólag nemlineáris regresszióhoz használt változó C) Olyan változó, amely 0 vagy 1 értéket vesz fel a kategóriák jelölésére. D) Folyamatosan változó értékű változó
A) Az autokorreláció egy típusa B) A regresszióelemzés bizonytalanságának mérőszáma C) A kiugró értékek jelenléte az adatokban D) Ha a hibatételek szórása nem állandó
A) A keresztmetszeti adatokat előrejelzésre, az idősoros adatokat elemzésre használják. B) Az idősoros adatok entitásokat, a keresztmetszeti adatok időt képviselnek. C) A keresztmetszeti adatokat egyetlen időpontban gyűjtik, az idősoros adatokat időben gyűjtik. D) A keresztmetszeti adatok folyamatosak, az idősoros adatok kategorikusak.
A) A hibatételek szórása állandó B) A maradékok normális eloszlásúak C) A modell lineáris D) A hibatételek korrelálatlanok
A) A függő és a független változók közötti kapcsolat becslésére B) A jövőbeli gazdasági tendenciák előrejelzése C) Az endogenitás tesztelése D) Gazdasági adatok osztályozása
A) A statisztikai elemzés figyelmen kívül hagyása a gazdasági kutatások során. B) Kizárólag a történelmi adatokra összpontosítás. C) Egyszerű összefüggések kinyerése nagy adatbázisokból. D) Komplex elméleti modellek létrehozása adatok nélkül.
A) Henry Ludwell Moore B) Jan Tinbergen C) Udny Yule D) Ragnar Frisch
A) Henry Ludwell Moore: A szintetikus gazdaságtan B) Vilfredo Pareto: A politikai gazdaságtan kézikönyve C) Francis Ysidro Edgeworth: A matematikai pszichológia D) Sir William Petty: A politikai aritmetika
A) Hatékonyság B) Konvergencia C) Torzítás D) Torzításmentesség
A) Legnagyobb valószínűségű becslés B) Bayesi statisztika C) Legyűjtött négyzetes módszer (OLS) D) Általánosított pillanat-módszer
A) Optimális lineáris megoldások B) Operatív legkisebb sorozat C) Átfedő vonalszakaszok D) Legkisebb négyzetes módszer
A) Klasszikus vagy gyakorisági megközelítések B) Bayes-statisztika C) Legkisebb négyzetes módszer (OLS) D) Általánosított pillanat-módszer
A) Előítéletesség B) Előítéletmentesség C) Hatékonyság D) Konvergencia
A) Card (1999). B) Regresszió-diszruptív tervezés. C) Legyűjtött négyzetes módszer. D) Különbség-a-különbségek módszere.
A) Econometric Reviews B) The Journal of Applied Econometrics C) Econometrica D) The Review of Economics and Statistics
A) Idézsérlési elemzés B) Bayesi gazdaságtan C) Szerkezeti ok-okozati modellezés D) Randomizált, kontrollált kísérletek
A) Multikolineáris képződés B) Kétirányú ok-okozati összefüggés C) P-érték manipuláció D) Specifikációs torzítás
A) A kritika teljes figyelmen kívül hagyásával. B) A kvázi-kísérleti módszerek alkalmazásával. C) A kutatásokban használt mintaméret növelésével. D) Csak történelmi adatok felhasználásával.
A) A hipotetikus helyzetet (ami ha nem történt volna meg, akkor mi lett volna) ismerni kell. B) Fejlett statisztikai szoftver. C) Szakértői konszenzus. D) Nagy mennyiségű adat.
A) Történelmi trendek. B) A hipotetikus helyzet. C) Véletlenszerű minták. D) Minőségi megállapítások. |