A) Regressziós elemzés B) Hipotézisvizsgálat C) Döntési fák D) Játékelmélet
A) A korreláció erősebb kapcsolatokat feltételez, mint az ok-okozati összefüggés B) A korreláció a változók közötti kapcsolatot mutatja, az ok-okozati összefüggés azt jelenti, hogy az egyik változó közvetlenül befolyásolja a másikat. C) A korreláció ugyanaz, mint az ok-okozati összefüggés a közgazdaságtanban. D) Az ok-okozati összefüggés megbízhatóbb kapcsolatot feltételez, mint a korreláció.
A) A gazdasági változók osztályozása B) Módszer a jövőbeli gazdasági tendenciák előrejelzésére C) Az idővel gyűjtött adatok tanulmányozása D) Egyetlen időpontból származó adatok elemzése
A) Multikollinearitás B) Heteroszkedaszticitás C) Endogenitás D) Autokorreláció
A) Olyan változó, amely 0 vagy 1 értéket vesz fel a kategóriák jelölésére. B) Kizárólag nemlineáris regresszióhoz használt változó C) Folyamatosan változó értékű változó D) Az autokorreláció vizsgálatára használt változó
A) A kiugró értékek jelenléte az adatokban B) Ha a hibatételek szórása nem állandó C) A regresszióelemzés bizonytalanságának mérőszáma D) Az autokorreláció egy típusa
A) Az idősoros adatok entitásokat, a keresztmetszeti adatok időt képviselnek. B) A keresztmetszeti adatok folyamatosak, az idősoros adatok kategorikusak. C) A keresztmetszeti adatokat előrejelzésre, az idősoros adatokat elemzésre használják. D) A keresztmetszeti adatokat egyetlen időpontban gyűjtik, az idősoros adatokat időben gyűjtik.
A) A hibatételek szórása állandó B) A hibatételek korrelálatlanok C) A maradékok normális eloszlásúak D) A modell lineáris
A) Az endogenitás tesztelése B) Gazdasági adatok osztályozása C) A függő és a független változók közötti kapcsolat becslésére D) A jövőbeli gazdasági tendenciák előrejelzése
A) Komplex elméleti modellek létrehozása adatok nélkül. B) Egyszerű összefüggések kinyerése nagy adatbázisokból. C) A statisztikai elemzés figyelmen kívül hagyása a gazdasági kutatások során. D) Kizárólag a történelmi adatokra összpontosítás.
A) Jan Tinbergen B) Ragnar Frisch C) Henry Ludwell Moore D) Udny Yule
A) Sir William Petty: A politikai aritmetika B) Vilfredo Pareto: A politikai gazdaságtan kézikönyve C) Henry Ludwell Moore: A szintetikus gazdaságtan D) Francis Ysidro Edgeworth: A matematikai pszichológia
A) Torzításmentesség B) Torzítás C) Konvergencia D) Hatékonyság
A) Legnagyobb valószínűségű becslés B) Bayesi statisztika C) Legyűjtött négyzetes módszer (OLS) D) Általánosított pillanat-módszer
A) Optimális lineáris megoldások B) Legkisebb négyzetes módszer C) Átfedő vonalszakaszok D) Operatív legkisebb sorozat
A) Legkisebb négyzetes módszer (OLS) B) Klasszikus vagy gyakorisági megközelítések C) Bayes-statisztika D) Általánosított pillanat-módszer
A) Hatékonyság B) Előítéletesség C) Konvergencia D) Előítéletmentesség
A) Legyűjtött négyzetes módszer. B) Különbség-a-különbségek módszere. C) Regresszió-diszruptív tervezés. D) Card (1999).
A) The Review of Economics and Statistics B) The Journal of Applied Econometrics C) Econometric Reviews D) Econometrica
A) Szerkezeti ok-okozati modellezés B) Bayesi gazdaságtan C) Idézsérlési elemzés D) Randomizált, kontrollált kísérletek
A) Specifikációs torzítás B) P-érték manipuláció C) Multikolineáris képződés D) Kétirányú ok-okozati összefüggés
A) A kutatásokban használt mintaméret növelésével. B) A kritika teljes figyelmen kívül hagyásával. C) A kvázi-kísérleti módszerek alkalmazásával. D) Csak történelmi adatok felhasználásával.
A) A hipotetikus helyzetet (ami ha nem történt volna meg, akkor mi lett volna) ismerni kell. B) Szakértői konszenzus. C) Fejlett statisztikai szoftver. D) Nagy mennyiségű adat.
A) Véletlenszerű minták. B) Minőségi megállapítások. C) A hipotetikus helyzet. D) Történelmi trendek. |