A) Regressziós elemzés B) Döntési fák C) Hipotézisvizsgálat D) Játékelmélet
A) A korreláció a változók közötti kapcsolatot mutatja, az ok-okozati összefüggés azt jelenti, hogy az egyik változó közvetlenül befolyásolja a másikat. B) Az ok-okozati összefüggés megbízhatóbb kapcsolatot feltételez, mint a korreláció. C) A korreláció ugyanaz, mint az ok-okozati összefüggés a közgazdaságtanban. D) A korreláció erősebb kapcsolatokat feltételez, mint az ok-okozati összefüggés
A) A gazdasági változók osztályozása B) Módszer a jövőbeli gazdasági tendenciák előrejelzésére C) Az idővel gyűjtött adatok tanulmányozása D) Egyetlen időpontból származó adatok elemzése
A) Heteroszkedaszticitás B) Multikollinearitás C) Endogenitás D) Autokorreláció
A) Folyamatosan változó értékű változó B) Kizárólag nemlineáris regresszióhoz használt változó C) Olyan változó, amely 0 vagy 1 értéket vesz fel a kategóriák jelölésére. D) Az autokorreláció vizsgálatára használt változó
A) Ha a hibatételek szórása nem állandó B) Az autokorreláció egy típusa C) A regresszióelemzés bizonytalanságának mérőszáma D) A kiugró értékek jelenléte az adatokban
A) Az idősoros adatok entitásokat, a keresztmetszeti adatok időt képviselnek. B) A keresztmetszeti adatokat előrejelzésre, az idősoros adatokat elemzésre használják. C) A keresztmetszeti adatokat egyetlen időpontban gyűjtik, az idősoros adatokat időben gyűjtik. D) A keresztmetszeti adatok folyamatosak, az idősoros adatok kategorikusak.
A) A modell lineáris B) A hibatételek szórása állandó C) A maradékok normális eloszlásúak D) A hibatételek korrelálatlanok
A) A függő és a független változók közötti kapcsolat becslésére B) A jövőbeli gazdasági tendenciák előrejelzése C) Az endogenitás tesztelése D) Gazdasági adatok osztályozása
A) Komplex elméleti modellek létrehozása adatok nélkül. B) A statisztikai elemzés figyelmen kívül hagyása a gazdasági kutatások során. C) Kizárólag a történelmi adatokra összpontosítás. D) Egyszerű összefüggések kinyerése nagy adatbázisokból.
A) Ragnar Frisch B) Henry Ludwell Moore C) Udny Yule D) Jan Tinbergen
A) Francis Ysidro Edgeworth: A matematikai pszichológia B) Vilfredo Pareto: A politikai gazdaságtan kézikönyve C) Sir William Petty: A politikai aritmetika D) Henry Ludwell Moore: A szintetikus gazdaságtan
A) Torzításmentesség B) Hatékonyság C) Konvergencia D) Torzítás
A) Legyűjtött négyzetes módszer (OLS) B) Bayesi statisztika C) Legnagyobb valószínűségű becslés D) Általánosított pillanat-módszer
A) Legkisebb négyzetes módszer B) Optimális lineáris megoldások C) Átfedő vonalszakaszok D) Operatív legkisebb sorozat
A) Klasszikus vagy gyakorisági megközelítések B) Bayes-statisztika C) Általánosított pillanat-módszer D) Legkisebb négyzetes módszer (OLS)
A) Előítéletesség B) Konvergencia C) Előítéletmentesség D) Hatékonyság
A) Legyűjtött négyzetes módszer. B) Regresszió-diszruptív tervezés. C) Különbség-a-különbségek módszere. D) Card (1999).
A) The Journal of Applied Econometrics B) Econometrica C) The Review of Economics and Statistics D) Econometric Reviews
A) Bayesi gazdaságtan B) Idézsérlési elemzés C) Randomizált, kontrollált kísérletek D) Szerkezeti ok-okozati modellezés
A) Specifikációs torzítás B) Kétirányú ok-okozati összefüggés C) P-érték manipuláció D) Multikolineáris képződés
A) Csak történelmi adatok felhasználásával. B) A kutatásokban használt mintaméret növelésével. C) A kvázi-kísérleti módszerek alkalmazásával. D) A kritika teljes figyelmen kívül hagyásával.
A) Nagy mennyiségű adat. B) Fejlett statisztikai szoftver. C) A hipotetikus helyzetet (ami ha nem történt volna meg, akkor mi lett volna) ismerni kell. D) Szakértői konszenzus.
A) A hipotetikus helyzet. B) Minőségi megállapítások. C) Történelmi trendek. D) Véletlenszerű minták. |