Gazdaságtan - Vizsga
A) Sportstatisztikák B) Történelmi események C) Az időjárási viszonyok D) Az erőforrások elosztása
A) Főúri rendszer B) Szocializmus C) Kommunizmus D) Kapitalizmus
A) Bruttó Nemzeti Termék (BNT) B) Inflációs ráta C) Kereskedelmi deficit D) Fogyasztói Árak Indexe (FÁI)
A) Egy munkahelyről szerzett jövedelem. B) A termelt összes termék teljes értéke. C) Az áruk és szolgáltatások ára. D) A legjobb, feladott alternatíva, amikor egy döntést hozunk.
A) Politikatudomány B) Makroökonómia C) Szociológia D) Mikroökonómia
A) Hasznosság B) Korlátozott erőforrások C) Egyensúly D) Szubvenció
A) Monopólium B) Hiány C) Kompromisszum D) Felesleg
A) Fogyasztási cikk B) Normális termék C) Alacsonyabb minőségű termék D) Tőke
A) Monopolisztikus verseny B) Oligopólium C) Tökéletes verseny D) Monopólium
A) Az ókori görög οἰκονομία (oikonomia) szóból, ami azt jelenti: 'háztartás vezetése'. B) Németül: 'piacok tudománya'. C) Franciául: 'vagyon tanulmányozása'. D) Latinul: 'erőforrások kezelése'.
A) Adam Smith B) Jean-Baptiste Say C) John Stuart Mill D) Thomas Carlyle
A) Jean-Baptiste Say B) Adam Smith C) Alfred Marshall D) Thomas Carlyle
A) Egyéni szereplők, például háztartások és vállalatok. B) Az gazdasági szereplők magatartása önállóan. C) A piaci interakciók a mikro szinten. D) A termelés, a forgalom, a fogyasztás, a megtakarítás és a beruházások rendszerei.
A) Lionel Robbins B) Jean-Baptiste Say C) Adam Smith D) Alfred Marshall
A) Néhány későbbi kommentátor B) Alfred Marshall C) Adam Smith D) Jean-Baptiste Say
A) Lionel Robbins és Alfred Marshall B) Thomas Carlyle és Adam Smith C) Gary Becker és Jean-Baptiste Say D) James M. Buchanan és Ronald Coase
A) A normatív gazdaságtan a racionális viselkedést elemzi. B) A normatív gazdaságtan a elméleti modellekre összpontosít. C) A normatív gazdaságtan azzal foglalkozik, hogy mi lenne a kívánatos. D) A normatív gazdaságtan leírja, hogy mi van.
A) Olyan területek, mint a bűnözés, az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem. B) Kizárólag elméleti modellek, amelyeknek nincs gyakorlati alkalmazása. C) Kizárólag a kormányzati politikák. D) Csak a piaci tranzakciók és a pénzügyi rendszerek.
A) Xenophón B) Adam Smith C) Arisztotelész D) A béotiai költő, Hésiodosz
A) Arisztotelész, különösen a Nikomakhoszi etika című művében. B) Xenophón C) Hésiodosz D) Joseph Schumpeter
A) Egyetlen adó a földtulajdonosok jövedelmén B) Olcsó nyersanyagok importálása C) Védővámok a külföldi termékekre D) Arany és ezüst felhalmozása
A) Védővámok a külföldről importált, késztermékekre. B) A laissez-faire elv, azaz a minimális kormányzati beavatkozás. C) A gyártás előtérbe helyezése a mezőgazdasággal szemben. D) Az arany és ezüst felhalmozása a kereskedelem révén.
A) A hozamok csökkenése B) Az inflációs nyomások C) A technológiai stagnálás D) A piac telítettsége
A) 1867 B) 1897 C) 1887 D) 1876
A) Karl Kautsky, Rudolf Hilferding, Vlagyimir Lenin, Rosa Luxemburg B) Adam Smith és David Ricardo C) John Maynard Keynes és Milton Friedman D) Alfred Marshall és Paul Samuelson
A) Lionel Robbins B) Mary Paley Marshall C) Jean-Baptiste Say D) Alfred Marshall
A) 19. század B) 20. század C) 18. század D) 21. század
A) A gazdasági probléma B) Az érték munkaelmélete C) A teljes hasznosság mérése D) Piaci egyensúly
A) Milton Friedman B) Robert Lucas C) Thomas Sargent D) John Maynard Keynes
A) Infláció B) Pénzügyi politika C) Magas munkanélküliség a munkaerőpiacon D) Költségvetési politika
A) John Hicks B) Lawrence Klein C) Franco Modigliani D) Alvin Hansen
A) John Maynard Keynes B) Robert Lucas C) Alvin Hansen D) Milton Friedman
A) A munkaerőpiaci politikák B) A kereskedelmi politikák C) Pénzügyi politika D) A kínálati oldal gazdaságtana
A) Friedman-kritika B) Lucas-kritika C) Hicks-Hansen-kritika D) Keynesi kritika
A) A laissez-faire kapitalizmus B) Racionális elvárások C) A kínálati oldal gazdaságtana D) Keynes-i multiplikátorhatás
A) Hatással lehet a teljes keresletre. B) Csak a hosszú távú növekedésre hat. C) Kizárólag az inflációt irányítja. D) Nem befolyásolja a gazdasági stabilitást.
A) Klasszikus általános egyensúlyi modellek B) Keynesi kereszt-modell C) Dinamikus, sztokasztikus általános egyensúlyi (DSGE) modellek D) Monetárista politikai modellek
A) A chicagói iskola B) Az ausztriai iskola C) Keynesi gazdaságtan D) Ökológiai gazdaságtan
A) Keynesi gazdaságtan B) Chicagói iskola C) Keynesi utáni gazdaságtan D) Ausztriai iskola
A) Statisztikai szoftverekkel végzett szimulációk. B) Kétdimenziós grafikonok. C) Narratív leírások. D) Háromdimenziós modellek.
A) Faktoranalízis B) Kluszteranalízis C) Regresszióelemzés D) Leíró statisztika
A) Támogatás a döntéshozóktól. B) Általános egyetértés a gazdaságtudósok között. C) A cáfolható hipotézis sikeresen átmegy a teszteken. D) Publikáció egy elismert szaklapban.
A) Daniel Kahneman B) Amos Tversky C) Robert Shiller D) Richard Thaler
A) Monopólium B) Tökéletes verseny C) Monopolista verseny D) Oligopólium
A) Oligopólium B) Tökéletesen versenyképes piacok C) Monopolisztikus verseny D) Duopólium
A) Oligopólium B) Monopolisztikus verseny C) Monopszónia D) Duopólium
A) Technikai hatékonyság B) Pareto-hatékonyság C) Allokációs hatékonyság D) Dinamikus hatékonyság
A) Protekcionizmus B) Szakosodás C) Elszigetelődés D) Diverzifikáció
A) Mindkét típusú ország csak alacsony technológiai tartalmú termékeket gyárt. B) A fejlett országok magas technológiai tartalmú termékeket gyártanak, miközben a fejlődő országokkal alacsony technológiai tartalmú, munkaerő-igényes termékeket cserélnek. C) Nincs kereskedelmi kapcsolat a fejlett és a fejlődő országok között. D) A fejlődő országok a magas technológiai tudású termékek gyártására specializálódnak.
A) A kereslet folyamatosan meghaladja a kínálatot. B) Az árak folyamatosan ingadoznak, és nem stabilizálódnak. C) Mindig felesleg van a termékekből. D) A kínált mennyiség egyenlő a kereslet mennyiségével, ami stabilizálja az árat.
A) A keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel. B) A kereslet meghaladja a kínálatot, ami növeli az árakat. C) Nincs változás a piaci dinamikában. D) Többlet keletkezik, ami csökkenti az árakat.
A) Morális kockázat. B) Információs aszimmetria. C) Negatív szelekció. D) Kockázatkerülés.
A) Információs aszimmetria. B) Kedvezőtlen szelekció. C) Morális kockázat. D) A hibás termékek piaca.
A) Össz közösségi parkok B) Technológiai monopólium C) Oktatás D) Lég szennyezés
A) Külső hatások B) Információs aszimmetriák C) Közszolgáltatások D) Természetes monopólium
A) Közjavak B) Természetes monopólium C) Információhiányok D) Külső hatások
A) A költség-hasznosság elemzésen alapuló szabályozások B) Piaci megoldások C) Monopóliumok előmozdítása D) A közjavak támogatása
A) A hitlétrehozás szükségességének megszüntetése. B) A tranzakciók összetettségének növelése. C) A kereskedelem elősegítése a tranzakciós költségek csökkentésével. D) A cseréközössel való kereskedelem népszerűsítése.
A) A foglalkoztatottság maximalizálása. B) Az infláció célzott szabályozása. C) A kormányzati kiadások szabályozása. D) Egy stabil devizakurzus rendszerének fenntartása.
A) Variancia-együttható. B) Gini-együttható. C) Az emberi fejlődés indexe. D) Lorenz-görbe.
A) A klasszikus gazdaságtan. B) A monetarizmus. C) Keynesi gazdaságtan. D) A közválasztási elmélet.
A) Mary Paley Marshall B) Elinor Ostrom C) Anna Schwartz D) Esther Duflo
A) 5% B) 19% C) 75% D) 50%
A) Elinor Ostrom B) Claudia Goldin C) Esther Duflo D) Susan Athey |
Létrehozva That Quiz —
a matematika és más tantárgyak teszt létrehozásának és osztályozásának webhelye.