![]()
A) Az időjárási viszonyok B) Az erőforrások elosztása C) Sportstatisztikák D) Történelmi események
A) Szocializmus B) Főúri rendszer C) Kapitalizmus D) Kommunizmus
A) Bruttó Nemzeti Termék (BNT) B) Fogyasztói Árak Indexe (FÁI) C) Inflációs ráta D) Kereskedelmi deficit
A) Az áruk és szolgáltatások ára. B) A legjobb, feladott alternatíva, amikor egy döntést hozunk. C) Egy munkahelyről szerzett jövedelem. D) A termelt összes termék teljes értéke.
A) Szociológia B) Makroökonómia C) Mikroökonómia D) Politikatudomány
A) Korlátozott erőforrások B) Szubvenció C) Hasznosság D) Egyensúly
A) Kompromisszum B) Hiány C) Monopólium D) Felesleg
A) Normális termék B) Tőke C) Fogyasztási cikk D) Alacsonyabb minőségű termék
A) Monopólium B) Oligopólium C) Tökéletes verseny D) Monopolisztikus verseny
A) Németül: 'piacok tudománya'. B) Franciául: 'vagyon tanulmányozása'. C) Az ókori görög οἰκονομία (oikonomia) szóból, ami azt jelenti: 'háztartás vezetése'. D) Latinul: 'erőforrások kezelése'.
A) Thomas Carlyle B) John Stuart Mill C) Adam Smith D) Jean-Baptiste Say
A) Jean-Baptiste Say B) Alfred Marshall C) Thomas Carlyle D) Adam Smith
A) A piaci interakciók a mikro szinten. B) A termelés, a forgalom, a fogyasztás, a megtakarítás és a beruházások rendszerei. C) Egyéni szereplők, például háztartások és vállalatok. D) Az gazdasági szereplők magatartása önállóan.
A) Lionel Robbins B) Alfred Marshall C) Jean-Baptiste Say D) Adam Smith
A) Alfred Marshall B) Adam Smith C) Jean-Baptiste Say D) Néhány későbbi kommentátor
A) Gary Becker és Jean-Baptiste Say B) James M. Buchanan és Ronald Coase C) Thomas Carlyle és Adam Smith D) Lionel Robbins és Alfred Marshall
A) A normatív gazdaságtan a racionális viselkedést elemzi. B) A normatív gazdaságtan azzal foglalkozik, hogy mi lenne a kívánatos. C) A normatív gazdaságtan leírja, hogy mi van. D) A normatív gazdaságtan a elméleti modellekre összpontosít.
A) Kizárólag elméleti modellek, amelyeknek nincs gyakorlati alkalmazása. B) Csak a piaci tranzakciók és a pénzügyi rendszerek. C) Kizárólag a kormányzati politikák. D) Olyan területek, mint a bűnözés, az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem.
A) A béotiai költő, Hésiodosz B) Xenophón C) Arisztotelész D) Adam Smith
A) Xenophón B) Arisztotelész, különösen a Nikomakhoszi etika című művében. C) Hésiodosz D) Joseph Schumpeter
A) Olcsó nyersanyagok importálása B) Arany és ezüst felhalmozása C) Védővámok a külföldi termékekre D) Egyetlen adó a földtulajdonosok jövedelmén
A) A gyártás előtérbe helyezése a mezőgazdasággal szemben. B) Védővámok a külföldről importált, késztermékekre. C) A laissez-faire elv, azaz a minimális kormányzati beavatkozás. D) Az arany és ezüst felhalmozása a kereskedelem révén.
A) A hozamok csökkenése B) Az inflációs nyomások C) A technológiai stagnálás D) A piac telítettsége
A) 1867 B) 1887 C) 1876 D) 1897
A) John Maynard Keynes és Milton Friedman B) Karl Kautsky, Rudolf Hilferding, Vlagyimir Lenin, Rosa Luxemburg C) Alfred Marshall és Paul Samuelson D) Adam Smith és David Ricardo
A) Alfred Marshall B) Lionel Robbins C) Jean-Baptiste Say D) Mary Paley Marshall
A) 19. század B) 21. század C) 20. század D) 18. század
A) A teljes hasznosság mérése B) A gazdasági probléma C) Piaci egyensúly D) Az érték munkaelmélete
A) John Maynard Keynes B) Robert Lucas C) Thomas Sargent D) Milton Friedman
A) Költségvetési politika B) Magas munkanélküliség a munkaerőpiacon C) Pénzügyi politika D) Infláció
A) John Hicks B) Lawrence Klein C) Franco Modigliani D) Alvin Hansen
A) Milton Friedman B) John Maynard Keynes C) Alvin Hansen D) Robert Lucas
A) Pénzügyi politika B) A munkaerőpiaci politikák C) A kínálati oldal gazdaságtana D) A kereskedelmi politikák
A) Lucas-kritika B) Friedman-kritika C) Keynesi kritika D) Hicks-Hansen-kritika
A) Racionális elvárások B) A laissez-faire kapitalizmus C) A kínálati oldal gazdaságtana D) Keynes-i multiplikátorhatás
A) Csak a hosszú távú növekedésre hat. B) Hatással lehet a teljes keresletre. C) Kizárólag az inflációt irányítja. D) Nem befolyásolja a gazdasági stabilitást.
A) Monetárista politikai modellek B) Klasszikus általános egyensúlyi modellek C) Keynesi kereszt-modell D) Dinamikus, sztokasztikus általános egyensúlyi (DSGE) modellek
A) Az ausztriai iskola B) Ökológiai gazdaságtan C) A chicagói iskola D) Keynesi gazdaságtan
A) Keynesi gazdaságtan B) Ausztriai iskola C) Keynesi utáni gazdaságtan D) Chicagói iskola
A) Kétdimenziós grafikonok. B) Narratív leírások. C) Statisztikai szoftverekkel végzett szimulációk. D) Háromdimenziós modellek.
A) Leíró statisztika B) Regresszióelemzés C) Kluszteranalízis D) Faktoranalízis
A) Támogatás a döntéshozóktól. B) A cáfolható hipotézis sikeresen átmegy a teszteken. C) Általános egyetértés a gazdaságtudósok között. D) Publikáció egy elismert szaklapban.
A) Robert Shiller B) Amos Tversky C) Daniel Kahneman D) Richard Thaler
A) Monopolista verseny B) Monopólium C) Oligopólium D) Tökéletes verseny
A) Tökéletesen versenyképes piacok B) Duopólium C) Oligopólium D) Monopolisztikus verseny
A) Oligopólium B) Monopolisztikus verseny C) Monopszónia D) Duopólium
A) Allokációs hatékonyság B) Pareto-hatékonyság C) Dinamikus hatékonyság D) Technikai hatékonyság
A) Diverzifikáció B) Elszigetelődés C) Protekcionizmus D) Szakosodás
A) A fejlődő országok a magas technológiai tudású termékek gyártására specializálódnak. B) Nincs kereskedelmi kapcsolat a fejlett és a fejlődő országok között. C) Mindkét típusú ország csak alacsony technológiai tartalmú termékeket gyárt. D) A fejlett országok magas technológiai tartalmú termékeket gyártanak, miközben a fejlődő országokkal alacsony technológiai tartalmú, munkaerő-igényes termékeket cserélnek.
A) Az árak folyamatosan ingadoznak, és nem stabilizálódnak. B) A kínált mennyiség egyenlő a kereslet mennyiségével, ami stabilizálja az árat. C) Mindig felesleg van a termékekből. D) A kereslet folyamatosan meghaladja a kínálatot.
A) Többlet keletkezik, ami csökkenti az árakat. B) A kereslet meghaladja a kínálatot, ami növeli az árakat. C) Nincs változás a piaci dinamikában. D) A keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel.
A) Kockázatkerülés. B) Morális kockázat. C) Információs aszimmetria. D) Negatív szelekció.
A) Morális kockázat. B) Kedvezőtlen szelekció. C) A hibás termékek piaca. D) Információs aszimmetria.
A) Technológiai monopólium B) Össz közösségi parkok C) Lég szennyezés D) Oktatás
A) Természetes monopólium B) Külső hatások C) Közszolgáltatások D) Információs aszimmetriák
A) Információhiányok B) Külső hatások C) Természetes monopólium D) Közjavak
A) Monopóliumok előmozdítása B) Piaci megoldások C) A közjavak támogatása D) A költség-hasznosság elemzésen alapuló szabályozások
A) A cseréközössel való kereskedelem népszerűsítése. B) A kereskedelem elősegítése a tranzakciós költségek csökkentésével. C) A tranzakciók összetettségének növelése. D) A hitlétrehozás szükségességének megszüntetése.
A) A foglalkoztatottság maximalizálása. B) Az infláció célzott szabályozása. C) Egy stabil devizakurzus rendszerének fenntartása. D) A kormányzati kiadások szabályozása.
A) Lorenz-görbe. B) Az emberi fejlődés indexe. C) Gini-együttható. D) Variancia-együttható.
A) A klasszikus gazdaságtan. B) Keynesi gazdaságtan. C) A monetarizmus. D) A közválasztási elmélet.
A) Anna Schwartz B) Mary Paley Marshall C) Elinor Ostrom D) Esther Duflo
A) 75% B) 19% C) 5% D) 50%
A) Claudia Goldin B) Esther Duflo C) Susan Athey D) Elinor Ostrom |