![]()
A) Történelmi események B) Az erőforrások elosztása C) Az időjárási viszonyok D) Sportstatisztikák
A) Kommunizmus B) Kapitalizmus C) Szocializmus D) Főúri rendszer
A) Inflációs ráta B) Fogyasztói Árak Indexe (FÁI) C) Bruttó Nemzeti Termék (BNT) D) Kereskedelmi deficit
A) A legjobb, feladott alternatíva, amikor egy döntést hozunk. B) Az áruk és szolgáltatások ára. C) A termelt összes termék teljes értéke. D) Egy munkahelyről szerzett jövedelem.
A) Mikroökonómia B) Politikatudomány C) Szociológia D) Makroökonómia
A) Egyensúly B) Szubvenció C) Hasznosság D) Korlátozott erőforrások
A) Hiány B) Felesleg C) Monopólium D) Kompromisszum
A) Alacsonyabb minőségű termék B) Normális termék C) Fogyasztási cikk D) Tőke
A) Monopolisztikus verseny B) Tökéletes verseny C) Oligopólium D) Monopólium
A) Az ókori görög οἰκονομία (oikonomia) szóból, ami azt jelenti: 'háztartás vezetése'. B) Franciául: 'vagyon tanulmányozása'. C) Latinul: 'erőforrások kezelése'. D) Németül: 'piacok tudománya'.
A) Thomas Carlyle B) Adam Smith C) John Stuart Mill D) Jean-Baptiste Say
A) Adam Smith B) Alfred Marshall C) Jean-Baptiste Say D) Thomas Carlyle
A) Az gazdasági szereplők magatartása önállóan. B) A piaci interakciók a mikro szinten. C) Egyéni szereplők, például háztartások és vállalatok. D) A termelés, a forgalom, a fogyasztás, a megtakarítás és a beruházások rendszerei.
A) Alfred Marshall B) Adam Smith C) Lionel Robbins D) Jean-Baptiste Say
A) Néhány későbbi kommentátor B) Adam Smith C) Alfred Marshall D) Jean-Baptiste Say
A) James M. Buchanan és Ronald Coase B) Lionel Robbins és Alfred Marshall C) Gary Becker és Jean-Baptiste Say D) Thomas Carlyle és Adam Smith
A) A normatív gazdaságtan a racionális viselkedést elemzi. B) A normatív gazdaságtan a elméleti modellekre összpontosít. C) A normatív gazdaságtan leírja, hogy mi van. D) A normatív gazdaságtan azzal foglalkozik, hogy mi lenne a kívánatos.
A) Olyan területek, mint a bűnözés, az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem. B) Csak a piaci tranzakciók és a pénzügyi rendszerek. C) Kizárólag a kormányzati politikák. D) Kizárólag elméleti modellek, amelyeknek nincs gyakorlati alkalmazása.
A) A béotiai költő, Hésiodosz B) Xenophón C) Arisztotelész D) Adam Smith
A) Xenophón B) Arisztotelész, különösen a Nikomakhoszi etika című művében. C) Hésiodosz D) Joseph Schumpeter
A) Arany és ezüst felhalmozása B) Olcsó nyersanyagok importálása C) Védővámok a külföldi termékekre D) Egyetlen adó a földtulajdonosok jövedelmén
A) A gyártás előtérbe helyezése a mezőgazdasággal szemben. B) A laissez-faire elv, azaz a minimális kormányzati beavatkozás. C) Védővámok a külföldről importált, késztermékekre. D) Az arany és ezüst felhalmozása a kereskedelem révén.
A) A hozamok csökkenése B) A piac telítettsége C) Az inflációs nyomások D) A technológiai stagnálás
A) 1897 B) 1867 C) 1887 D) 1876
A) Alfred Marshall és Paul Samuelson B) Karl Kautsky, Rudolf Hilferding, Vlagyimir Lenin, Rosa Luxemburg C) Adam Smith és David Ricardo D) John Maynard Keynes és Milton Friedman
A) Alfred Marshall B) Jean-Baptiste Say C) Lionel Robbins D) Mary Paley Marshall
A) 19. század B) 20. század C) 18. század D) 21. század
A) A teljes hasznosság mérése B) A gazdasági probléma C) Piaci egyensúly D) Az érték munkaelmélete
A) Milton Friedman B) John Maynard Keynes C) Thomas Sargent D) Robert Lucas
A) Magas munkanélküliség a munkaerőpiacon B) Pénzügyi politika C) Infláció D) Költségvetési politika
A) Alvin Hansen B) Lawrence Klein C) John Hicks D) Franco Modigliani
A) Milton Friedman B) Alvin Hansen C) Robert Lucas D) John Maynard Keynes
A) A kereskedelmi politikák B) A munkaerőpiaci politikák C) A kínálati oldal gazdaságtana D) Pénzügyi politika
A) Keynesi kritika B) Hicks-Hansen-kritika C) Friedman-kritika D) Lucas-kritika
A) Keynes-i multiplikátorhatás B) A laissez-faire kapitalizmus C) A kínálati oldal gazdaságtana D) Racionális elvárások
A) Csak a hosszú távú növekedésre hat. B) Hatással lehet a teljes keresletre. C) Kizárólag az inflációt irányítja. D) Nem befolyásolja a gazdasági stabilitást.
A) Monetárista politikai modellek B) Keynesi kereszt-modell C) Dinamikus, sztokasztikus általános egyensúlyi (DSGE) modellek D) Klasszikus általános egyensúlyi modellek
A) Ökológiai gazdaságtan B) Keynesi gazdaságtan C) Az ausztriai iskola D) A chicagói iskola
A) Keynesi gazdaságtan B) Chicagói iskola C) Keynesi utáni gazdaságtan D) Ausztriai iskola
A) Statisztikai szoftverekkel végzett szimulációk. B) Háromdimenziós modellek. C) Kétdimenziós grafikonok. D) Narratív leírások.
A) Faktoranalízis B) Leíró statisztika C) Kluszteranalízis D) Regresszióelemzés
A) A cáfolható hipotézis sikeresen átmegy a teszteken. B) Publikáció egy elismert szaklapban. C) Támogatás a döntéshozóktól. D) Általános egyetértés a gazdaságtudósok között.
A) Richard Thaler B) Robert Shiller C) Amos Tversky D) Daniel Kahneman
A) Tökéletes verseny B) Monopólium C) Monopolista verseny D) Oligopólium
A) Tökéletesen versenyképes piacok B) Duopólium C) Monopolisztikus verseny D) Oligopólium
A) Oligopólium B) Duopólium C) Monopolisztikus verseny D) Monopszónia
A) Technikai hatékonyság B) Pareto-hatékonyság C) Allokációs hatékonyság D) Dinamikus hatékonyság
A) Protekcionizmus B) Szakosodás C) Diverzifikáció D) Elszigetelődés
A) Nincs kereskedelmi kapcsolat a fejlett és a fejlődő országok között. B) A fejlődő országok a magas technológiai tudású termékek gyártására specializálódnak. C) A fejlett országok magas technológiai tartalmú termékeket gyártanak, miközben a fejlődő országokkal alacsony technológiai tartalmú, munkaerő-igényes termékeket cserélnek. D) Mindkét típusú ország csak alacsony technológiai tartalmú termékeket gyárt.
A) A kereslet folyamatosan meghaladja a kínálatot. B) A kínált mennyiség egyenlő a kereslet mennyiségével, ami stabilizálja az árat. C) Az árak folyamatosan ingadoznak, és nem stabilizálódnak. D) Mindig felesleg van a termékekből.
A) Nincs változás a piaci dinamikában. B) A kereslet meghaladja a kínálatot, ami növeli az árakat. C) A keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel. D) Többlet keletkezik, ami csökkenti az árakat.
A) Negatív szelekció. B) Információs aszimmetria. C) Kockázatkerülés. D) Morális kockázat.
A) Információs aszimmetria. B) Kedvezőtlen szelekció. C) Morális kockázat. D) A hibás termékek piaca.
A) Lég szennyezés B) Technológiai monopólium C) Össz közösségi parkok D) Oktatás
A) Természetes monopólium B) Közszolgáltatások C) Külső hatások D) Információs aszimmetriák
A) Külső hatások B) Természetes monopólium C) Közjavak D) Információhiányok
A) Piaci megoldások B) A közjavak támogatása C) Monopóliumok előmozdítása D) A költség-hasznosság elemzésen alapuló szabályozások
A) A kereskedelem elősegítése a tranzakciós költségek csökkentésével. B) A hitlétrehozás szükségességének megszüntetése. C) A tranzakciók összetettségének növelése. D) A cseréközössel való kereskedelem népszerűsítése.
A) Az infláció célzott szabályozása. B) Egy stabil devizakurzus rendszerének fenntartása. C) A foglalkoztatottság maximalizálása. D) A kormányzati kiadások szabályozása.
A) Lorenz-görbe. B) Variancia-együttható. C) Az emberi fejlődés indexe. D) Gini-együttható.
A) A klasszikus gazdaságtan. B) A közválasztási elmélet. C) A monetarizmus. D) Keynesi gazdaságtan.
A) Esther Duflo B) Mary Paley Marshall C) Elinor Ostrom D) Anna Schwartz
A) 19% B) 75% C) 50% D) 5%
A) Esther Duflo B) Susan Athey C) Claudia Goldin D) Elinor Ostrom |