Gazdaságtan - Vizsga
A) Sportstatisztikák B) Történelmi események C) Az erőforrások elosztása D) Az időjárási viszonyok
A) Kapitalizmus B) Főúri rendszer C) Szocializmus D) Kommunizmus
A) Bruttó Nemzeti Termék (BNT) B) Kereskedelmi deficit C) Fogyasztói Árak Indexe (FÁI) D) Inflációs ráta
A) Egy munkahelyről szerzett jövedelem. B) A legjobb, feladott alternatíva, amikor egy döntést hozunk. C) A termelt összes termék teljes értéke. D) Az áruk és szolgáltatások ára.
A) Szociológia B) Politikatudomány C) Mikroökonómia D) Makroökonómia
A) Korlátozott erőforrások B) Szubvenció C) Hasznosság D) Egyensúly
A) Monopólium B) Felesleg C) Hiány D) Kompromisszum
A) Tőke B) Alacsonyabb minőségű termék C) Normális termék D) Fogyasztási cikk
A) Tökéletes verseny B) Oligopólium C) Monopolisztikus verseny D) Monopólium
A) Az ókori görög οἰκονομία (oikonomia) szóból, ami azt jelenti: 'háztartás vezetése'. B) Latinul: 'erőforrások kezelése'. C) Németül: 'piacok tudománya'. D) Franciául: 'vagyon tanulmányozása'.
A) John Stuart Mill B) Jean-Baptiste Say C) Thomas Carlyle D) Adam Smith
A) Thomas Carlyle B) Adam Smith C) Alfred Marshall D) Jean-Baptiste Say
A) Az gazdasági szereplők magatartása önállóan. B) A piaci interakciók a mikro szinten. C) Egyéni szereplők, például háztartások és vállalatok. D) A termelés, a forgalom, a fogyasztás, a megtakarítás és a beruházások rendszerei.
A) Alfred Marshall B) Jean-Baptiste Say C) Lionel Robbins D) Adam Smith
A) Jean-Baptiste Say B) Néhány későbbi kommentátor C) Adam Smith D) Alfred Marshall
A) Gary Becker és Jean-Baptiste Say B) Lionel Robbins és Alfred Marshall C) Thomas Carlyle és Adam Smith D) James M. Buchanan és Ronald Coase
A) A normatív gazdaságtan leírja, hogy mi van. B) A normatív gazdaságtan a racionális viselkedést elemzi. C) A normatív gazdaságtan azzal foglalkozik, hogy mi lenne a kívánatos. D) A normatív gazdaságtan a elméleti modellekre összpontosít.
A) Csak a piaci tranzakciók és a pénzügyi rendszerek. B) Kizárólag a kormányzati politikák. C) Kizárólag elméleti modellek, amelyeknek nincs gyakorlati alkalmazása. D) Olyan területek, mint a bűnözés, az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem.
A) Xenophón B) Adam Smith C) Arisztotelész D) A béotiai költő, Hésiodosz
A) Hésiodosz B) Arisztotelész, különösen a Nikomakhoszi etika című művében. C) Joseph Schumpeter D) Xenophón
A) Arany és ezüst felhalmozása B) Egyetlen adó a földtulajdonosok jövedelmén C) Védővámok a külföldi termékekre D) Olcsó nyersanyagok importálása
A) Védővámok a külföldről importált, késztermékekre. B) A gyártás előtérbe helyezése a mezőgazdasággal szemben. C) A laissez-faire elv, azaz a minimális kormányzati beavatkozás. D) Az arany és ezüst felhalmozása a kereskedelem révén.
A) A piac telítettsége B) Az inflációs nyomások C) A technológiai stagnálás D) A hozamok csökkenése
A) 1867 B) 1876 C) 1897 D) 1887
A) John Maynard Keynes és Milton Friedman B) Karl Kautsky, Rudolf Hilferding, Vlagyimir Lenin, Rosa Luxemburg C) Adam Smith és David Ricardo D) Alfred Marshall és Paul Samuelson
A) Jean-Baptiste Say B) Mary Paley Marshall C) Lionel Robbins D) Alfred Marshall
A) 21. század B) 20. század C) 19. század D) 18. század
A) Az érték munkaelmélete B) A teljes hasznosság mérése C) A gazdasági probléma D) Piaci egyensúly
A) Thomas Sargent B) Milton Friedman C) Robert Lucas D) John Maynard Keynes
A) Infláció B) Pénzügyi politika C) Magas munkanélküliség a munkaerőpiacon D) Költségvetési politika
A) Alvin Hansen B) Franco Modigliani C) Lawrence Klein D) John Hicks
A) Robert Lucas B) Alvin Hansen C) Milton Friedman D) John Maynard Keynes
A) Pénzügyi politika B) A kínálati oldal gazdaságtana C) A kereskedelmi politikák D) A munkaerőpiaci politikák
A) Keynesi kritika B) Friedman-kritika C) Hicks-Hansen-kritika D) Lucas-kritika
A) Keynes-i multiplikátorhatás B) Racionális elvárások C) A laissez-faire kapitalizmus D) A kínálati oldal gazdaságtana
A) Hatással lehet a teljes keresletre. B) Nem befolyásolja a gazdasági stabilitást. C) Csak a hosszú távú növekedésre hat. D) Kizárólag az inflációt irányítja.
A) Klasszikus általános egyensúlyi modellek B) Keynesi kereszt-modell C) Dinamikus, sztokasztikus általános egyensúlyi (DSGE) modellek D) Monetárista politikai modellek
A) A chicagói iskola B) Ökológiai gazdaságtan C) Keynesi gazdaságtan D) Az ausztriai iskola
A) Chicagói iskola B) Keynesi gazdaságtan C) Ausztriai iskola D) Keynesi utáni gazdaságtan
A) Háromdimenziós modellek. B) Narratív leírások. C) Kétdimenziós grafikonok. D) Statisztikai szoftverekkel végzett szimulációk.
A) Faktoranalízis B) Regresszióelemzés C) Leíró statisztika D) Kluszteranalízis
A) A cáfolható hipotézis sikeresen átmegy a teszteken. B) Támogatás a döntéshozóktól. C) Publikáció egy elismert szaklapban. D) Általános egyetértés a gazdaságtudósok között.
A) Amos Tversky B) Daniel Kahneman C) Richard Thaler D) Robert Shiller
A) Tökéletes verseny B) Monopólium C) Oligopólium D) Monopolista verseny
A) Duopólium B) Oligopólium C) Tökéletesen versenyképes piacok D) Monopolisztikus verseny
A) Monopszónia B) Oligopólium C) Monopolisztikus verseny D) Duopólium
A) Dinamikus hatékonyság B) Allokációs hatékonyság C) Technikai hatékonyság D) Pareto-hatékonyság
A) Diverzifikáció B) Szakosodás C) Elszigetelődés D) Protekcionizmus
A) A fejlett országok magas technológiai tartalmú termékeket gyártanak, miközben a fejlődő országokkal alacsony technológiai tartalmú, munkaerő-igényes termékeket cserélnek. B) Nincs kereskedelmi kapcsolat a fejlett és a fejlődő országok között. C) Mindkét típusú ország csak alacsony technológiai tartalmú termékeket gyárt. D) A fejlődő országok a magas technológiai tudású termékek gyártására specializálódnak.
A) Az árak folyamatosan ingadoznak, és nem stabilizálódnak. B) Mindig felesleg van a termékekből. C) A kereslet folyamatosan meghaladja a kínálatot. D) A kínált mennyiség egyenlő a kereslet mennyiségével, ami stabilizálja az árat.
A) A kereslet meghaladja a kínálatot, ami növeli az árakat. B) Többlet keletkezik, ami csökkenti az árakat. C) A keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel. D) Nincs változás a piaci dinamikában.
A) Negatív szelekció. B) Kockázatkerülés. C) Morális kockázat. D) Információs aszimmetria.
A) Információs aszimmetria. B) Kedvezőtlen szelekció. C) Morális kockázat. D) A hibás termékek piaca.
A) Lég szennyezés B) Össz közösségi parkok C) Technológiai monopólium D) Oktatás
A) Közszolgáltatások B) Információs aszimmetriák C) Külső hatások D) Természetes monopólium
A) Természetes monopólium B) Információhiányok C) Közjavak D) Külső hatások
A) A közjavak támogatása B) Piaci megoldások C) A költség-hasznosság elemzésen alapuló szabályozások D) Monopóliumok előmozdítása
A) A tranzakciók összetettségének növelése. B) A kereskedelem elősegítése a tranzakciós költségek csökkentésével. C) A hitlétrehozás szükségességének megszüntetése. D) A cseréközössel való kereskedelem népszerűsítése.
A) A foglalkoztatottság maximalizálása. B) Egy stabil devizakurzus rendszerének fenntartása. C) Az infláció célzott szabályozása. D) A kormányzati kiadások szabályozása.
A) Lorenz-görbe. B) Variancia-együttható. C) Gini-együttható. D) Az emberi fejlődés indexe.
A) Keynesi gazdaságtan. B) A monetarizmus. C) A klasszikus gazdaságtan. D) A közválasztási elmélet.
A) Anna Schwartz B) Esther Duflo C) Elinor Ostrom D) Mary Paley Marshall
A) 50% B) 19% C) 75% D) 5%
A) Esther Duflo B) Susan Athey C) Claudia Goldin D) Elinor Ostrom |
Létrehozva That Quiz —
a matematika és más tantárgyak teszt létrehozásának és osztályozásának webhelye.