A) Banánok B) Alma C) Narancsok D) Szőlő
A) Trópusi B) Sivatag C) Arctic D) Mediterrán
A) Vadállatok csapdába ejtése. B) A szőlő jobb minősége érdekében a szőlő felesleges növekedésének visszavágása. C) Szobrok faragása. D) Árok ásása.
A) Sushi B) Steak C) Fagylalt D) Saláta
A) Fehérbor B) Pezsgő C) Rosé bor D) Vörösbor
A) Egyfajta tenger gyümölcsei étel. B) Egyetlen szőlőfajtából készült bor. C) Egy hangszer. D) Egy kis dísznövény.
A) Phylloxera B) Földigiliszták C) Katicabogarak D) Pillangók
A) Égő szőlőtőkék a füst ízéért. B) Az élesztőnek a cukrokat alkohollá alakító folyamata. C) Bor fagyasztása jégbor készítéséhez. D) A bor színezése ételfestékkel.
A) Kártevő kezelés B) Kertészeti tevékenység C) Szőlőtermesztés D) Vitis vinifera (szőlő)
A) Észak-Amerika B) Antarktisz C) Ázsia D) Európa
A) A Gangesz folyó völgye, India B) Spanyolország mediterrán partvidéke C) Nílus-völgy, Egyiptom D) Az arméni Areni-1 barlang
A) Gyökerek B) Szár C) Levél D) Csíra
A) 5-20% B) 10-15% C) 25-35% D) 30-40%
A) Csírák B) Gyökérszár C) Bundák D) Ágak
A) Befecskendezés B) Magok fejlődése C) Szín és test kialakítása D) Tápanyag-felszívódás
A) Csökkentik a páratartalmat. B) Védekezést nyújtanak az éjszakai drasztikus hőmérséklet-csökkenés ellen. C) Csökkentik a napsugárzás mennyiségét. D) Növelik a talaj sótartalmát.
A) 10000 év B) 8000 év C) 5000 év D) 12000 év
A) A termés rögzítése a száron. B) Magokat hozza létre. C) Tápanyagot tárol. D) Napfényt nyel el.
A) 10-20 °C (50-68 °F) B) 20-30 °C C) 25-35 °C D) 5-15 °C
A) A kártevők folyamatos figyelése és azok elleni védekezés. B) A kártevők számának növelésére irányuló tevékenység. C) Vegyszerek használata kizárólag a szüret idején. D) A kártevők jelenlétének figyelmen kívül hagyása.
A) Fotoszintézis és transzpiráció B) Vízelvonás C) Tápanyag-tárolás D) Kártevők elleni védelem
A) Talajerosziót okoznak. B) Nagyobb a fagyveszély. C) Tárolt hőt bocsátanak ki, ami felmelegíti a szőlőtölcsököket az éjszaka folyamán. D) Csökkentik a napsugárzás mennyiségét.
A) Az esővíz természetes mintáinak figyelmen kívül hagyása. B) A szőlőtőkékhez jutó víz mennyiségének szabályozása. C) Kizárólag a természeti csapadékra való támaszkodás. D) Túl nagy mennyiségű víz használata a gyorsabb növekedés érdekében.
A) A gyümölcs fejlődésének és tulajdonságainak nyomon követése. B) Az egyéb tényezőkkel szemben a maximális cukortartalomra való várakozás. C) A betevetés kizárólag hagyományok alapján történik. D) A szőlő érési fázisának figyelmen kívül hagyása.
A) Ökoszisztéma B) Mikroklíma C) Terroir D) Környezet
A) 1000–1200 óra B) 1600–1800 óra C) 1300–1500 óra D) 900–1100 óra
A) Javulhat a növények betegségek elleni ellenálló képessége. B) A szőlőben nőhet a cukortartalom. C) A termés károsodhat. D) Növelhető a szőlő savtartalma.
A) Öntöző rendszerek B) Mulcsolás és metszés C) Műtrágyák és növényvédőszerek D) Fűtőberendezések vagy nagy ventilátorok
A) Csökkentik a szőlő minőségét. B) Talajerosziót okozhatnak. C) Az ilyen megoldások költségesek lehetnek. D) Nagyobbá teszik a fagykárok kockázatát.
A) 100–110 nap B) 200–210 nap C) Kb. 150–160 nap D) 250–260 nap
A) Textúra B) Vízelvezetés C) Termékenység D) Szellőzés
A) Peronospora B) Lisztkezés C) Millerandage D) Coulure
A) Nitrós műtrágya kijuttatása B) A megbetegült levelek eltávolítása (metszés) C) Réz-szulfát tartalmú permetezés D) Szerves komposzt használata
A) Phylloxera (szőlőatkák) B) Peronospora (peronoszpórával okozott betegség) C) Fanleaf vírus D) Erysiphe necator (szőlővelvető lisztharmat)
A) Fülbemászó atkák (Phylloxera) B) Peronoszpa C) Lisztpenész D) Levélfolt vírus
A) Dél-félteke B) Észak-félteke C) Mindkét félteke D) Sej egyik félteke
A) Erysiphe necator B) Phylloxera C) Fanleaf vírus D) Peronospora
A) Fánlevű vírus B) Peronoszpóra C) Lisztpereszte D) Phylloxera
A) Rizling. B) „Gemischter Satz” (kevert szüret). C) Chardonnay. D) Sauvignon Blanc.
A) Toszkána. B) Bordeaux. C) Napa-völgy. D) Bécs. |