![]()
A) Banánok B) Alma C) Narancsok D) Szőlő
A) Mediterrán B) Sivatag C) Trópusi D) Arctic
A) Szobrok faragása. B) A szőlő jobb minősége érdekében a szőlő felesleges növekedésének visszavágása. C) Vadállatok csapdába ejtése. D) Árok ásása.
A) Fagylalt B) Steak C) Saláta D) Sushi
A) Rosé bor B) Vörösbor C) Pezsgő D) Fehérbor
A) Egyfajta tenger gyümölcsei étel. B) Egy hangszer. C) Egy kis dísznövény. D) Egyetlen szőlőfajtából készült bor.
A) Földigiliszták B) Phylloxera C) Pillangók D) Katicabogarak
A) Bor fagyasztása jégbor készítéséhez. B) Az élesztőnek a cukrokat alkohollá alakító folyamata. C) A bor színezése ételfestékkel. D) Égő szőlőtőkék a füst ízéért.
A) Kártevő kezelés B) Kertészeti tevékenység C) Szőlőtermesztés D) Vitis vinifera (szőlő)
A) Antarktisz B) Európa C) Észak-Amerika D) Ázsia
A) Az arméni Areni-1 barlang B) Spanyolország mediterrán partvidéke C) Nílus-völgy, Egyiptom D) A Gangesz folyó völgye, India
A) Csíra B) Levél C) Gyökerek D) Szár
A) 25-35% B) 10-15% C) 5-20% D) 30-40%
A) Csírák B) Bundák C) Ágak D) Gyökérszár
A) Befecskendezés B) Szín és test kialakítása C) Tápanyag-felszívódás D) Magok fejlődése
A) Csökkentik a napsugárzás mennyiségét. B) Csökkentik a páratartalmat. C) Védekezést nyújtanak az éjszakai drasztikus hőmérséklet-csökkenés ellen. D) Növelik a talaj sótartalmát.
A) 12000 év B) 5000 év C) 8000 év D) 10000 év
A) A termés rögzítése a száron. B) Napfényt nyel el. C) Tápanyagot tárol. D) Magokat hozza létre.
A) 10-20 °C (50-68 °F) B) 25-35 °C C) 5-15 °C D) 20-30 °C
A) A kártevők számának növelésére irányuló tevékenység. B) A kártevők folyamatos figyelése és azok elleni védekezés. C) Vegyszerek használata kizárólag a szüret idején. D) A kártevők jelenlétének figyelmen kívül hagyása.
A) Tápanyag-tárolás B) Fotoszintézis és transzpiráció C) Kártevők elleni védelem D) Vízelvonás
A) Tárolt hőt bocsátanak ki, ami felmelegíti a szőlőtölcsököket az éjszaka folyamán. B) Csökkentik a napsugárzás mennyiségét. C) Nagyobb a fagyveszély. D) Talajerosziót okoznak.
A) A szőlőtőkékhez jutó víz mennyiségének szabályozása. B) Az esővíz természetes mintáinak figyelmen kívül hagyása. C) Túl nagy mennyiségű víz használata a gyorsabb növekedés érdekében. D) Kizárólag a természeti csapadékra való támaszkodás.
A) A gyümölcs fejlődésének és tulajdonságainak nyomon követése. B) A szőlő érési fázisának figyelmen kívül hagyása. C) Az egyéb tényezőkkel szemben a maximális cukortartalomra való várakozás. D) A betevetés kizárólag hagyományok alapján történik.
A) Ökoszisztéma B) Terroir C) Mikroklíma D) Környezet
A) 1600–1800 óra B) 1300–1500 óra C) 1000–1200 óra D) 900–1100 óra
A) Javulhat a növények betegségek elleni ellenálló képessége. B) Növelhető a szőlő savtartalma. C) A termés károsodhat. D) A szőlőben nőhet a cukortartalom.
A) Öntöző rendszerek B) Fűtőberendezések vagy nagy ventilátorok C) Műtrágyák és növényvédőszerek D) Mulcsolás és metszés
A) Nagyobbá teszik a fagykárok kockázatát. B) Csökkentik a szőlő minőségét. C) Az ilyen megoldások költségesek lehetnek. D) Talajerosziót okozhatnak.
A) 100–110 nap B) 200–210 nap C) 250–260 nap D) Kb. 150–160 nap
A) Szellőzés B) Textúra C) Vízelvezetés D) Termékenység
A) Lisztkezés B) Coulure C) Peronospora D) Millerandage
A) Nitrós műtrágya kijuttatása B) Szerves komposzt használata C) Réz-szulfát tartalmú permetezés D) A megbetegült levelek eltávolítása (metszés)
A) Fanleaf vírus B) Erysiphe necator (szőlővelvető lisztharmat) C) Phylloxera (szőlőatkák) D) Peronospora (peronoszpórával okozott betegség)
A) Fülbemászó atkák (Phylloxera) B) Levélfolt vírus C) Lisztpenész D) Peronoszpa
A) Észak-félteke B) Sej egyik félteke C) Mindkét félteke D) Dél-félteke
A) Erysiphe necator B) Phylloxera C) Fanleaf vírus D) Peronospora
A) Fánlevű vírus B) Phylloxera C) Peronoszpóra D) Lisztpereszte
A) Chardonnay. B) Sauvignon Blanc. C) „Gemischter Satz” (kevert szüret). D) Rizling.
A) Bécs. B) Toszkána. C) Bordeaux. D) Napa-völgy. |