A) Alma B) Narancsok C) Szőlő D) Banánok
A) Trópusi B) Mediterrán C) Arctic D) Sivatag
A) Árok ásása. B) Vadállatok csapdába ejtése. C) Szobrok faragása. D) A szőlő jobb minősége érdekében a szőlő felesleges növekedésének visszavágása.
A) Steak B) Sushi C) Saláta D) Fagylalt
A) Fehérbor B) Vörösbor C) Rosé bor D) Pezsgő
A) Egy hangszer. B) Egyetlen szőlőfajtából készült bor. C) Egy kis dísznövény. D) Egyfajta tenger gyümölcsei étel.
A) Phylloxera B) Pillangók C) Földigiliszták D) Katicabogarak
A) Bor fagyasztása jégbor készítéséhez. B) Az élesztőnek a cukrokat alkohollá alakító folyamata. C) Égő szőlőtőkék a füst ízéért. D) A bor színezése ételfestékkel.
A) Kertészeti tevékenység B) Szőlőtermesztés C) Vitis vinifera (szőlő) D) Kártevő kezelés
A) Észak-Amerika B) Ázsia C) Európa D) Antarktisz
A) A Gangesz folyó völgye, India B) Spanyolország mediterrán partvidéke C) Az arméni Areni-1 barlang D) Nílus-völgy, Egyiptom
A) Gyökerek B) Csíra C) Levél D) Szár
A) 30-40% B) 10-15% C) 25-35% D) 5-20%
A) Csírák B) Ágak C) Gyökérszár D) Bundák
A) Magok fejlődése B) Befecskendezés C) Tápanyag-felszívódás D) Szín és test kialakítása
A) Csökkentik a páratartalmat. B) Csökkentik a napsugárzás mennyiségét. C) Növelik a talaj sótartalmát. D) Védekezést nyújtanak az éjszakai drasztikus hőmérséklet-csökkenés ellen.
A) 12000 év B) 5000 év C) 10000 év D) 8000 év
A) Magokat hozza létre. B) A termés rögzítése a száron. C) Napfényt nyel el. D) Tápanyagot tárol.
A) 20-30 °C B) 10-20 °C (50-68 °F) C) 25-35 °C D) 5-15 °C
A) A kártevők számának növelésére irányuló tevékenység. B) Vegyszerek használata kizárólag a szüret idején. C) A kártevők folyamatos figyelése és azok elleni védekezés. D) A kártevők jelenlétének figyelmen kívül hagyása.
A) Tápanyag-tárolás B) Fotoszintézis és transzpiráció C) Kártevők elleni védelem D) Vízelvonás
A) Talajerosziót okoznak. B) Tárolt hőt bocsátanak ki, ami felmelegíti a szőlőtölcsököket az éjszaka folyamán. C) Csökkentik a napsugárzás mennyiségét. D) Nagyobb a fagyveszély.
A) Túl nagy mennyiségű víz használata a gyorsabb növekedés érdekében. B) Kizárólag a természeti csapadékra való támaszkodás. C) A szőlőtőkékhez jutó víz mennyiségének szabályozása. D) Az esővíz természetes mintáinak figyelmen kívül hagyása.
A) A betevetés kizárólag hagyományok alapján történik. B) A gyümölcs fejlődésének és tulajdonságainak nyomon követése. C) Az egyéb tényezőkkel szemben a maximális cukortartalomra való várakozás. D) A szőlő érési fázisának figyelmen kívül hagyása.
A) Ökoszisztéma B) Terroir C) Környezet D) Mikroklíma
A) 1600–1800 óra B) 1300–1500 óra C) 900–1100 óra D) 1000–1200 óra
A) Javulhat a növények betegségek elleni ellenálló képessége. B) A szőlőben nőhet a cukortartalom. C) Növelhető a szőlő savtartalma. D) A termés károsodhat.
A) Öntöző rendszerek B) Mulcsolás és metszés C) Műtrágyák és növényvédőszerek D) Fűtőberendezések vagy nagy ventilátorok
A) Csökkentik a szőlő minőségét. B) Az ilyen megoldások költségesek lehetnek. C) Talajerosziót okozhatnak. D) Nagyobbá teszik a fagykárok kockázatát.
A) 100–110 nap B) 250–260 nap C) 200–210 nap D) Kb. 150–160 nap
A) Szellőzés B) Termékenység C) Vízelvezetés D) Textúra
A) Coulure B) Peronospora C) Lisztkezés D) Millerandage
A) A megbetegült levelek eltávolítása (metszés) B) Szerves komposzt használata C) Nitrós műtrágya kijuttatása D) Réz-szulfát tartalmú permetezés
A) Fanleaf vírus B) Peronospora (peronoszpórával okozott betegség) C) Erysiphe necator (szőlővelvető lisztharmat) D) Phylloxera (szőlőatkák)
A) Lisztpenész B) Fülbemászó atkák (Phylloxera) C) Peronoszpa D) Levélfolt vírus
A) Mindkét félteke B) Sej egyik félteke C) Dél-félteke D) Észak-félteke
A) Peronospora B) Erysiphe necator C) Phylloxera D) Fanleaf vírus
A) Lisztpereszte B) Phylloxera C) Peronoszpóra D) Fánlevű vírus
A) „Gemischter Satz” (kevert szüret). B) Chardonnay. C) Rizling. D) Sauvignon Blanc.
A) Napa-völgy. B) Toszkána. C) Bécs. D) Bordeaux. |