A) A filozófia története B) Az etika természete C) Politikai filozófia D) A nyelv és a valóság kapcsolata
A) Gondolkodom, tehát vagyok. B) A tudás hatalom. C) A nyelvem határai a világom határait jelentik. D) A világ minden, ami a helyzet.
A) Meghatározza, hogy a nyelv hogyan tudja reprezentálni a valóságot. B) Etikai megfontolásokkal kapcsolatos. C) A jelentés szempontjából irreleváns. D) Ez ugyanaz, mint a nyelvtan.
A) A nyelvi tisztaság elengedhetetlen az értelmes diskurzushoz. B) Minden állítás szubjektív. C) A kétértelműség elkerülhetetlen. D) Csak az érzéseket lehet világosan kifejezni.
A) Empirikus állítások. B) Metafizikai állítások, amelyek nem ellenőrizhetők. C) Leíró nyilatkozatok. D) Logikai igazságokra vonatkozó kijelentések.
A) A nyelv a valóság képe. B) A nyelvnek nincs kapcsolata a valósággal. C) A nyelv a művészet egyik formája. D) A nyelv pusztán kifejezőeszköz.
A) Ez a helyzet. B) Erkölcsi nyilatkozat. C) Szubjektív meggyőződés. D) Ezt a véleményt sokan vallják.
A) 2 B) 5 C) 1 D) 3
A) Nincsenek tények. B) A világ egyszerű tárgyakból áll. C) A tudás relatív. D) Minden igazság szubjektív.
A) Mély igazságokat fejez ki. B) Ezt szó szerint kell venni. C) Ez egyenértékű a tudományos nyelvvel. D) Logikai értelemben értelmetlen.
A) Ezek kizárólag empirikus bizonyítékokon alapulnak. B) Nem léteznek. C) Ezeket a nyelv és a logika határozza meg. D) Alapvetően korlátlanok.
A) 1932. B) 1921. C) 1925. D) 1918.
A) A nyelv szerkezetének alapját képezi. B) A filozófia szempontjából irreleváns. C) Ez az érzések szinonimája. D) Ezt értelmetlennek tartják.
A) Analitikus filozófia. B) Kísérleti filozófia. C) Természettudományos filozófia. D) Hagyományos metafizika.
A) Friedrich Nietzsche. B) Bertrand Russell. C) Karl Marx. D) Sigmund Freud.
A) Érzelmi reakcióként. B) A hiedelmekkel való egyetértés szempontjából. C) Az állapotokkal kapcsolatban. D) Kulturális konszenzus alapján.
A) Az a szerkezet, amelyet a tényekkel a tételek osztanak meg. B) A kijelentések érzelmi felhangjai. C) A mondatok nyelvtani szerkezete. D) A kifejezések történelmi kontextusa.
A) A nyelv formálja és korlátozza a gondolkodást. B) A gondolkodás független a nyelvtől. C) A gondolkodás kizárólag a nyelv terméke. D) A nyelv és a gondolat azonos.
A) A valóság természetének meghatározása. B) A nyelv határainak megmutatása. C) Az emberi tapasztalat lényegének feltárása. D) Átfogó etikai rendszer létrehozása. |