A) 2000 B) 1985 C) 1995 D) 1990
A) Roszkoszmosz B) ISRO C) NASA D) ESA
A) Infravörös B) Tükrös C) Lencsés D) Rádió
A) Antennák B) Irányító egység C) Fő tükör D) Napelemek
A) Repedések a tükörben B) Gömbölyded torzítás C) Áramellátási hiba D) Kapcsolatvesztés a Földdel
A) Johnson Űrkutatási Központ B) Ames Kutatóközpont C) Goddard Űrkutatási Központ D) Kennedy Űrkikötő
A) 1 méter B) 2,4 méter C) 5 méter D) 3 méter
A) Albert Einstein B) Isaac Newton C) Edwin Hubble D) Galileo Galilei
A) Digitális képalkotás B) Röntgenoptika C) Lézertechnológia D) Korrekciós optikai rendszer a Hubble űrtávcsőhöz (COSTAR)
A) Mikrohullám- és rádióhullámok. B) Ultraviolett, látható fény és közeli infravörös sugárzás. C) Csak látható fény. D) Infravörös, röntgen- és gamma-sugárzás.
A) Az STS-61 küldetés 1993-ban. B) Az STS-125 küldetés 2009-ben. C) Az STS-31 küldetés 1990-ben. D) Az STS-135 küldetés 2011-ben.
A) Három B) Hat C) Hét D) Öt
A) Lyman Spitzer B) Hermann Oberth C) Nancy Grace Roman D) Edwin Hubble
A) Az űrtávcsövek csak látható fényt képesek megfigyelni. B) A földi távcsövek jobb szögalakfelbontással rendelkeznek. C) Az űrtávcsövek nem képesek infravörös és ultraibolya fényt megfigyelni. D) A légköri turbulencia okozta felbontásbeli korlátok megszűnnek.
A) 1962 B) 1975 C) 1946 D) 1983
A) Nancy Grace Roman B) Hermann Oberth C) Edwin Hubble D) Lyman Spitzer
A) 1983 B) 1979 C) 2001 D) 1990
A) Gammasugaras megfigyelések fekete lyukakról. B) Ultraviolett megfigyelések csillagokról és galaxisokról 1968 és 1972 között. C) Röntgenfelvételek a Holdról. D) Mikrohullámú vizsgálatok a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásról.
A) A Hubble program B) Az OAO program C) Az LST program D) Az ESA program
A) 1977 B) 1970 C) 1974 D) 1983
A) 100 millió dollár B) 5 millió dollár C) 36 millió dollár D) Nincs jóváhagyott finanszírozás.
A) 1990 B) 1983 C) 1978 D) 1974
A) A világegyetem tágul. B) A relativitáselmélet. C) A DNS szerkezete. D) A fekete lyukak létezése.
A) Legalább 15% B) 50% C) 25% D) 10%
A) Kodak B) Lockheed C) Goddard Űrközpont D) Perkin-Elmer
A) 10 nanométer B) 100 nanométer C) 1 mikrométer D) 500 nanométer
A) Perkin-Elmer B) Itek C) Kodak D) Lockheed
A) 5 mm B) 50 mm C) 25 mm D) 10 mm
A) 1985 április B) 1986 szeptember C) 1984 október D) 1986 március
A) 65 nanométer B) 50 nanométer C) 25 nanométer D) 100 nanométer
A) Szilícium-dioxid B) Alumínium-oxid C) Magnézium-fluorid D) Titán-nitrid
A) 1,175 milliárd dollár B) 750 millió dollár C) 900 millió dollár D) 1,5 milliárd dollár
A) 1986. szeptember B) 1985. április C) 1984. október D) 1986. március
A) Alumínium B) Szénszál C) Titánötvözet D) Grafit-epoxi
A) Nitrogéngáz-tömörítés a felbocsátás előtt. B) Fűtőelemeket szereltek be a műszerekbe. C) A távcsövet egy jég elleni anyaggal bevonták. D) Vízfelszívó anyagokat használtak fel.
A) Fejlesztett kommunikációs hardver. B) További memóriamodulok. C) Egy Intel-alapú 80386 processzor, amelyhez egy 80387 matematikai koprocesszor tartozik. D) Egy új hűtőrendszer.
A) Intel 80386 processzor. B) Hughes Aircraft CDP1802CD C) RCA 1802 mikroprocesszor. D) Westinghouse NSSC-1.
A) Az Európai Űrügynökség B) A Goddard űrkutatási központ C) A Wisconsin Egyetem, Madison campus D) Az NASA Jet Propulsion Laboratory (hajózási laboratórium)
A) Ultraviolett spektrális mérések B) Nagy felbontású optikai képalkotás C) Látható fény mérései D) Infravörös megfigyelések
A) Tizenkettő B) Tizenhat C) Négy D) Nyolc
A) Infravörös szenzorok B) Fényérzékelő csövek C) Foton-számláló digitális képérzékelők D) Töltés-kapcsolt képérzékelők (CCD)
A) 0,001 ívmásodpercen belül B) 1 ívmásodpercen belül C) 0,0003 ívmásodpercen belül D) 0,01 ívmásodpercen belül
A) Goddard nagy felbontású spektrográf (GHRS) B) Nagy sebességű fotométer (HSP) C) Nagy látómezős és bolygófelületi kamera (WF/PC) D) Finom irányítási szenzorok (FGS)
A) 48 B) 24 C) 12 D) 96
A) Nagy látóterű és bolygókamera (WF/PC) B) Nagysebességű fotométer (HSP) C) Gyenge fényű objektumok kamerája (FOC) D) Goddard nagyfelbontású spektrográf (GHRS)
A) 1000 kilométer (621 mérföld) B) 350 kilométer (217 mérföld) C) 540 kilométer (340 mérföld) D) 700 kilométer (435 mérföld)
A) 90° B) 30° C) 70° D) Körülbelül 50°
A) A NASA költségvetésének csökkentése B) Alkatrészek gyártásának késése C) A Challenger űrsikló katasztrófája D) Műszaki problémák a távcsővel
A) STS-41-C B) STS-26 C) STS-31 D) STS-28
A) ACS B) COSTAR C) STIS D) NICMOS
A) Fine Guidance Sensors (finom irányítási szenzorok) B) Cosmic Origins Spectrograph (űrspektrométer) C) Advanced Camera for Surveys (fejlett felülvizsgálati kamera) D) Wide Field Camera 3 (WFC3)
A) Smithsonian Nemzeti Repülési és Űrmúzeum B) Space Place, a Wisconsin-Madison Egyetemhez tartozó intézmény C) Dornier Múzeum, Németország D) A NASA Johnson Űrközpontja
A) A távcső méretének csökkentése B) Az összes műszer cseréje C) Egy, esetleg meghibásodásra hajlamos akkumulátor cseréje D) A földi szoftver szükségességének megszüntetése
A) Gyenge fényű objektumok kamerája (Faint Object Camera, FOC) B) Űrtávcső képalkotó spektrográf C) Finom irányítási szenzor D) Kosmikus eredet spektrográf
A) Gyenge fényű objektumok spektrográfja (FOS) B) A kozmikus eredet spektrográfja C) Nagy látóterű kamera 3 D) Finom beállítású szenzor
A) További lencséket használtak a képek korrigálására. B) Fejlett képfeldolgozási technikákat alkalmaztak, például a konvolúciót. C) A teleszkópot földről történő megfigyelések alapján kalibrálták újra. D) Az asztrofiélők manuálisan állították be minden egyes képet.
A) Lew Allen B) Edwin Hubble C) Neil Armstrong D) Carl Sagan
A) A tükörhöz használt, fényvisszaverő korrektor helytelenül volt összeállítva. B) A tükör nem volt elég sima. C) A távcső szoftvere hibás volt. D) A tükör nem a megfelelő anyagból készült.
A) Kézi mérések. B) Számítógépes szimulációk. C) Hagyományos, töréses nullkorrekciók. D) Egy egyedi, tükröző nullkorrektor.
A) -1.01390 ± 0.0002 B) -1.00230 C) -0.90000 D) -1.50000
A) Columbia B) Discovery C) Atlantis D) Endeavour
A) WF/PC B) Gimbalok C) Napelemek D) Nagysebességű fotométer
A) Öt B) Hét C) Három D) Tíz
A) 1994. február 14. B) 1994. március 1. C) 1993. december 31. D) 1994. január 13.
A) Neil Armstrong B) Story Musgrave C) Yuri Gagarin D) Buzz Aldrin
A) Feszültség/hőmérséklet-javító készlet (VIK). B) Szilárdtestű adatrögzítő. C) Szilárd nitrogén hűtőborda. D) Új hőszigetelő takarók.
A) Egy zárt ciklusú hűtőrendszert szereltek be. B) Frissítették az adatkezelő egységét. C) Új napelemeket installáltak. D) Cseréltek ki a főtükrét.
A) A 4. karbantartási küldetés határozatlan időre el lett halasztva. B) Ez azonnali javításokat eredményezett a Hubble űrtávcsőn. C) A NASA úgy döntött, hogy korábban indítja el a James Webb űrtávcsövet. D) A jövőbeli, személyzettel végzett karbantartási küldetések törlésre kerültek.
A) Rádióhullám-detektálás B) Gravitációs lencsésítés C) Ultraviolett képalkotás D) Röntgen-megfigyelés
A) Kepler űrtávcső B) James Webb űrtávcső C) Spitzer űrtávcső D) Chandra röntgen obszervatórium
A) Fiatal csillagok megfigyelése. B) Az első, statisztikailag jelentős morfológiai jellemzés. C) Adatok a külső bolygók légköréről. D) Ultraviolett tartományú képalkotás.
A) 2006 B) 2010 C) 1998 D) 2020
A) Kevesebb, mint 50 B) Pontosan 100 C) Kb. 500 D) Több mint 200
A) 100% B) 50% C) 75% D) 90%
A) Kettő B) Húsz C) Egy tucat D) Öt
A) 1000 pálya. B) 828 pálya. C) 195 pálya. D) 500 pálya.
A) 500 pálya. B) 1000 pálya. C) 195 pálya. D) 828 pálya.
A) Félévente B) Általában évente C) Kétévente D) Havi rendszerességgel
A) Mindössze néhány óra B) Nincs konkrét időtartam kijelölve C) Az egész időkeret D) A távcső időkeretének fele
A) "Átmeneti üstökösök – UV-tartományú OH-molekulák keresése" B) Fekete lyukak vizsgálata C) Exoplanéták megfigyelése D) A Föld éghajlatának elemzése
A) Az 1980-as évek eleje B) Az 1970-es évek vége C) A 2000-es évek eleje D) Az 1990-es évek közepén
A) Sötét energia B) Kozmikus sugárzás C) Kvantumfluxus D) Sötét anyag
A) Egy új naprendszer a mi galaxisunkon belül B) A legmesszebb található, megerősített galaxis: GN-z11 C) Egy új típusú fekete lyuk D) Egy a Földhöz hasonló bolygó a lakható övben
A) Ganyméd B) Io C) Callisto D) Europa
A) Éris B) Sedna C) 486958 Arrokoth D) Plútó
A) 2019 B) 2015 C) 2018 D) 2022
A) Ugyanannyi tömeg, mint más ismert üstökök B) Ötször akkora tömeg C) Kétszer akkora tömeg D) Tízszer akkora tömeg
A) Protoplanetáris korongok (proplydok) B) Kvaszárok C) Fekete lyukak D) Sötét anyag
A) MACS 2129-1 B) Sombrero-galaxis C) Androméda-galaxis D) Csavardízzó-galaxis
A) Rigel B) Betelgeuse C) Sirius D) Earendel
A) Több mint 22 000 B) Mintegy 15 000 C) Körülbelül 10 000 D) Közel 30 000
A) Rezgésárnyékolásos interferometria B) Rádióaszonológia C) Röntgen-képalkotás D) Spektroszkópia
A) Gyakori csere szükséges a működésük során. B) Meglehetősen hosszú élettartammal rendelkezhetnek. C) Gyorsan romlanak a sugárzás hatására. D) Nem befolyásolják őket a vákuumviszonyok.
A) Nagysebességű magnórendszerek B) Optikai lemezek C) Flash memória D) Szilárdtest-alapú adattárolás
A) Hat hónap B) Huszonnégy hónap C) Tizenkét hónap D) Azonnal a begyűjtés után
A) FITS formátum B) PNG formátum C) JPEG formátum D) TIFF formátum
A) Sötétkék B) Mélypiros C) Világos zöld D) Élénk sárga
A) Az STScI igazgatója. B) A NASA vezetői. C) A projekt vezetője (fő kutató). D) Bármely csillagász.
A) Kézi kalibrálás B) Adatsűrítés C) Képjavítás D) Adatfeldolgozási folyamat
A) Színes képalkotó szenzorok közvetlen használata. B) Egyetlen, széles spektrumú szűrő használata. C) Mesterséges intelligencia alkalmazásával történő utófeldolgozás. D) Különböző szűrőkkel készített, egymástól eltérő monokromatikus képek kombinálása. |