A) 1990 B) 2000 C) 1995 D) 1985
A) NASA B) ESA C) Roszkoszmosz D) ISRO
A) Lencsés B) Tükrös C) Infravörös D) Rádió
A) Antennák B) Napelemek C) Fő tükör D) Irányító egység
A) Repedések a tükörben B) Gömbölyded torzítás C) Kapcsolatvesztés a Földdel D) Áramellátási hiba
A) Kennedy Űrkikötő B) Ames Kutatóközpont C) Johnson Űrkutatási Központ D) Goddard Űrkutatási Központ
A) 3 méter B) 2,4 méter C) 1 méter D) 5 méter
A) Albert Einstein B) Edwin Hubble C) Galileo Galilei D) Isaac Newton
A) Korrekciós optikai rendszer a Hubble űrtávcsőhöz (COSTAR) B) Digitális képalkotás C) Röntgenoptika D) Lézertechnológia
A) Csak látható fény. B) Infravörös, röntgen- és gamma-sugárzás. C) Ultraviolett, látható fény és közeli infravörös sugárzás. D) Mikrohullám- és rádióhullámok.
A) Az STS-125 küldetés 2009-ben. B) Az STS-61 küldetés 1993-ban. C) Az STS-135 küldetés 2011-ben. D) Az STS-31 küldetés 1990-ben.
A) Öt B) Három C) Hat D) Hét
A) Edwin Hubble B) Lyman Spitzer C) Nancy Grace Roman D) Hermann Oberth
A) A földi távcsövek jobb szögalakfelbontással rendelkeznek. B) Az űrtávcsövek csak látható fényt képesek megfigyelni. C) Az űrtávcsövek nem képesek infravörös és ultraibolya fényt megfigyelni. D) A légköri turbulencia okozta felbontásbeli korlátok megszűnnek.
A) 1975 B) 1946 C) 1962 D) 1983
A) Lyman Spitzer B) Edwin Hubble C) Hermann Oberth D) Nancy Grace Roman
A) 1983 B) 1990 C) 1979 D) 2001
A) Ultraviolett megfigyelések csillagokról és galaxisokról 1968 és 1972 között. B) Gammasugaras megfigyelések fekete lyukakról. C) Mikrohullámú vizsgálatok a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásról. D) Röntgenfelvételek a Holdról.
A) A Hubble program B) Az LST program C) Az OAO program D) Az ESA program
A) 1977 B) 1970 C) 1983 D) 1974
A) Nincs jóváhagyott finanszírozás. B) 36 millió dollár C) 100 millió dollár D) 5 millió dollár
A) 1990 B) 1983 C) 1974 D) 1978
A) A DNS szerkezete. B) A világegyetem tágul. C) A fekete lyukak létezése. D) A relativitáselmélet.
A) Legalább 15% B) 50% C) 25% D) 10%
A) Kodak B) Lockheed C) Goddard Űrközpont D) Perkin-Elmer
A) 1 mikrométer B) 10 nanométer C) 500 nanométer D) 100 nanométer
A) Itek B) Lockheed C) Perkin-Elmer D) Kodak
A) 25 mm B) 10 mm C) 50 mm D) 5 mm
A) 1985 április B) 1986 szeptember C) 1986 március D) 1984 október
A) 65 nanométer B) 50 nanométer C) 100 nanométer D) 25 nanométer
A) Titán-nitrid B) Szilícium-dioxid C) Alumínium-oxid D) Magnézium-fluorid
A) 750 millió dollár B) 1,5 milliárd dollár C) 900 millió dollár D) 1,175 milliárd dollár
A) 1984. október B) 1985. április C) 1986. szeptember D) 1986. március
A) Alumínium B) Szénszál C) Titánötvözet D) Grafit-epoxi
A) Nitrogéngáz-tömörítés a felbocsátás előtt. B) Vízfelszívó anyagokat használtak fel. C) A távcsövet egy jég elleni anyaggal bevonták. D) Fűtőelemeket szereltek be a műszerekbe.
A) További memóriamodulok. B) Egy új hűtőrendszer. C) Egy Intel-alapú 80386 processzor, amelyhez egy 80387 matematikai koprocesszor tartozik. D) Fejlesztett kommunikációs hardver.
A) Westinghouse NSSC-1. B) RCA 1802 mikroprocesszor. C) Hughes Aircraft CDP1802CD D) Intel 80386 processzor.
A) Az NASA Jet Propulsion Laboratory (hajózási laboratórium) B) A Wisconsin Egyetem, Madison campus C) A Goddard űrkutatási központ D) Az Európai Űrügynökség
A) Nagy felbontású optikai képalkotás B) Ultraviolett spektrális mérések C) Látható fény mérései D) Infravörös megfigyelések
A) Tizenhat B) Tizenkettő C) Négy D) Nyolc
A) Töltés-kapcsolt képérzékelők (CCD) B) Fényérzékelő csövek C) Foton-számláló digitális képérzékelők D) Infravörös szenzorok
A) 0,001 ívmásodpercen belül B) 0,0003 ívmásodpercen belül C) 0,01 ívmásodpercen belül D) 1 ívmásodpercen belül
A) Goddard nagy felbontású spektrográf (GHRS) B) Nagy sebességű fotométer (HSP) C) Nagy látómezős és bolygófelületi kamera (WF/PC) D) Finom irányítási szenzorok (FGS)
A) 48 B) 96 C) 24 D) 12
A) Goddard nagyfelbontású spektrográf (GHRS) B) Gyenge fényű objektumok kamerája (FOC) C) Nagysebességű fotométer (HSP) D) Nagy látóterű és bolygókamera (WF/PC)
A) 1000 kilométer (621 mérföld) B) 540 kilométer (340 mérföld) C) 350 kilométer (217 mérföld) D) 700 kilométer (435 mérföld)
A) 70° B) 30° C) 90° D) Körülbelül 50°
A) A Challenger űrsikló katasztrófája B) Alkatrészek gyártásának késése C) A NASA költségvetésének csökkentése D) Műszaki problémák a távcsővel
A) STS-28 B) STS-41-C C) STS-26 D) STS-31
A) COSTAR B) NICMOS C) STIS D) ACS
A) Cosmic Origins Spectrograph (űrspektrométer) B) Advanced Camera for Surveys (fejlett felülvizsgálati kamera) C) Fine Guidance Sensors (finom irányítási szenzorok) D) Wide Field Camera 3 (WFC3)
A) Space Place, a Wisconsin-Madison Egyetemhez tartozó intézmény B) A NASA Johnson Űrközpontja C) Dornier Múzeum, Németország D) Smithsonian Nemzeti Repülési és Űrmúzeum
A) Egy, esetleg meghibásodásra hajlamos akkumulátor cseréje B) Az összes műszer cseréje C) A távcső méretének csökkentése D) A földi szoftver szükségességének megszüntetése
A) Finom irányítási szenzor B) Űrtávcső képalkotó spektrográf C) Gyenge fényű objektumok kamerája (Faint Object Camera, FOC) D) Kosmikus eredet spektrográf
A) Finom beállítású szenzor B) A kozmikus eredet spektrográfja C) Gyenge fényű objektumok spektrográfja (FOS) D) Nagy látóterű kamera 3
A) Az asztrofiélők manuálisan állították be minden egyes képet. B) A teleszkópot földről történő megfigyelések alapján kalibrálták újra. C) Fejlett képfeldolgozási technikákat alkalmaztak, például a konvolúciót. D) További lencséket használtak a képek korrigálására.
A) Carl Sagan B) Neil Armstrong C) Lew Allen D) Edwin Hubble
A) A tükörhöz használt, fényvisszaverő korrektor helytelenül volt összeállítva. B) A tükör nem a megfelelő anyagból készült. C) A távcső szoftvere hibás volt. D) A tükör nem volt elég sima.
A) Kézi mérések. B) Számítógépes szimulációk. C) Egy egyedi, tükröző nullkorrektor. D) Hagyományos, töréses nullkorrekciók.
A) -1.00230 B) -1.50000 C) -1.01390 ± 0.0002 D) -0.90000
A) Discovery B) Endeavour C) Atlantis D) Columbia
A) Nagysebességű fotométer B) WF/PC C) Gimbalok D) Napelemek
A) Hét B) Tíz C) Öt D) Három
A) 1993. december 31. B) 1994. március 1. C) 1994. január 13. D) 1994. február 14.
A) Buzz Aldrin B) Story Musgrave C) Neil Armstrong D) Yuri Gagarin
A) Feszültség/hőmérséklet-javító készlet (VIK). B) Új hőszigetelő takarók. C) Szilárdtestű adatrögzítő. D) Szilárd nitrogén hűtőborda.
A) Frissítették az adatkezelő egységét. B) Új napelemeket installáltak. C) Cseréltek ki a főtükrét. D) Egy zárt ciklusú hűtőrendszert szereltek be.
A) A NASA úgy döntött, hogy korábban indítja el a James Webb űrtávcsövet. B) A jövőbeli, személyzettel végzett karbantartási küldetések törlésre kerültek. C) Ez azonnali javításokat eredményezett a Hubble űrtávcsőn. D) A 4. karbantartási küldetés határozatlan időre el lett halasztva.
A) Gravitációs lencsésítés B) Rádióhullám-detektálás C) Ultraviolett képalkotás D) Röntgen-megfigyelés
A) Kepler űrtávcső B) Chandra röntgen obszervatórium C) Spitzer űrtávcső D) James Webb űrtávcső
A) Ultraviolett tartományú képalkotás. B) Az első, statisztikailag jelentős morfológiai jellemzés. C) Fiatal csillagok megfigyelése. D) Adatok a külső bolygók légköréről.
A) 2010 B) 1998 C) 2006 D) 2020
A) Pontosan 100 B) Kevesebb, mint 50 C) Több mint 200 D) Kb. 500
A) 90% B) 75% C) 50% D) 100%
A) Öt B) Húsz C) Egy tucat D) Kettő
A) 1000 pálya. B) 195 pálya. C) 500 pálya. D) 828 pálya.
A) 1000 pálya. B) 500 pálya. C) 828 pálya. D) 195 pálya.
A) Félévente B) Havi rendszerességgel C) Kétévente D) Általában évente
A) Az egész időkeret B) Mindössze néhány óra C) Nincs konkrét időtartam kijelölve D) A távcső időkeretének fele
A) Exoplanéták megfigyelése B) "Átmeneti üstökösök – UV-tartományú OH-molekulák keresése" C) Fekete lyukak vizsgálata D) A Föld éghajlatának elemzése
A) Az 1970-es évek vége B) Az 1980-as évek eleje C) A 2000-es évek eleje D) Az 1990-es évek közepén
A) Sötét energia B) Kozmikus sugárzás C) Sötét anyag D) Kvantumfluxus
A) Egy új naprendszer a mi galaxisunkon belül B) A legmesszebb található, megerősített galaxis: GN-z11 C) Egy új típusú fekete lyuk D) Egy a Földhöz hasonló bolygó a lakható övben
A) Callisto B) Europa C) Ganyméd D) Io
A) Sedna B) Éris C) Plútó D) 486958 Arrokoth
A) 2015 B) 2022 C) 2018 D) 2019
A) Ötször akkora tömeg B) Tízszer akkora tömeg C) Ugyanannyi tömeg, mint más ismert üstökök D) Kétszer akkora tömeg
A) Protoplanetáris korongok (proplydok) B) Fekete lyukak C) Kvaszárok D) Sötét anyag
A) Sombrero-galaxis B) Androméda-galaxis C) MACS 2129-1 D) Csavardízzó-galaxis
A) Sirius B) Earendel C) Betelgeuse D) Rigel
A) Körülbelül 10 000 B) Több mint 22 000 C) Mintegy 15 000 D) Közel 30 000
A) Röntgen-képalkotás B) Rezgésárnyékolásos interferometria C) Spektroszkópia D) Rádióaszonológia
A) Meglehetősen hosszú élettartammal rendelkezhetnek. B) Gyorsan romlanak a sugárzás hatására. C) Nem befolyásolják őket a vákuumviszonyok. D) Gyakori csere szükséges a működésük során.
A) Flash memória B) Optikai lemezek C) Szilárdtest-alapú adattárolás D) Nagysebességű magnórendszerek
A) Tizenkét hónap B) Azonnal a begyűjtés után C) Hat hónap D) Huszonnégy hónap
A) JPEG formátum B) PNG formátum C) FITS formátum D) TIFF formátum
A) Élénk sárga B) Sötétkék C) Világos zöld D) Mélypiros
A) A NASA vezetői. B) Bármely csillagász. C) A projekt vezetője (fő kutató). D) Az STScI igazgatója.
A) Adatfeldolgozási folyamat B) Kézi kalibrálás C) Képjavítás D) Adatsűrítés
A) Mesterséges intelligencia alkalmazásával történő utófeldolgozás. B) Egyetlen, széles spektrumú szűrő használata. C) Színes képalkotó szenzorok közvetlen használata. D) Különböző szűrőkkel készített, egymástól eltérő monokromatikus képek kombinálása. |