A) 1985 B) 1995 C) 1990 D) 2000
A) Roszkoszmosz B) ESA C) NASA D) ISRO
A) Infravörös B) Lencsés C) Rádió D) Tükrös
A) Irányító egység B) Napelemek C) Fő tükör D) Antennák
A) Gömbölyded torzítás B) Kapcsolatvesztés a Földdel C) Áramellátási hiba D) Repedések a tükörben
A) Kennedy Űrkikötő B) Johnson Űrkutatási Központ C) Ames Kutatóközpont D) Goddard Űrkutatási Központ
A) 1 méter B) 5 méter C) 3 méter D) 2,4 méter
A) Galileo Galilei B) Edwin Hubble C) Isaac Newton D) Albert Einstein
A) Lézertechnológia B) Röntgenoptika C) Korrekciós optikai rendszer a Hubble űrtávcsőhöz (COSTAR) D) Digitális képalkotás
A) Ultraviolett, látható fény és közeli infravörös sugárzás. B) Csak látható fény. C) Infravörös, röntgen- és gamma-sugárzás. D) Mikrohullám- és rádióhullámok.
A) Az STS-125 küldetés 2009-ben. B) Az STS-61 küldetés 1993-ban. C) Az STS-135 küldetés 2011-ben. D) Az STS-31 küldetés 1990-ben.
A) Öt B) Három C) Hét D) Hat
A) Lyman Spitzer B) Nancy Grace Roman C) Edwin Hubble D) Hermann Oberth
A) A légköri turbulencia okozta felbontásbeli korlátok megszűnnek. B) Az űrtávcsövek csak látható fényt képesek megfigyelni. C) Az űrtávcsövek nem képesek infravörös és ultraibolya fényt megfigyelni. D) A földi távcsövek jobb szögalakfelbontással rendelkeznek.
A) 1983 B) 1962 C) 1946 D) 1975
A) Lyman Spitzer B) Edwin Hubble C) Hermann Oberth D) Nancy Grace Roman
A) 1990 B) 2001 C) 1983 D) 1979
A) Mikrohullámú vizsgálatok a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásról. B) Gammasugaras megfigyelések fekete lyukakról. C) Ultraviolett megfigyelések csillagokról és galaxisokról 1968 és 1972 között. D) Röntgenfelvételek a Holdról.
A) Az LST program B) A Hubble program C) Az OAO program D) Az ESA program
A) 1983 B) 1970 C) 1977 D) 1974
A) Nincs jóváhagyott finanszírozás. B) 36 millió dollár C) 100 millió dollár D) 5 millió dollár
A) 1978 B) 1974 C) 1990 D) 1983
A) A fekete lyukak létezése. B) A relativitáselmélet. C) A világegyetem tágul. D) A DNS szerkezete.
A) 25% B) Legalább 15% C) 50% D) 10%
A) Kodak B) Lockheed C) Perkin-Elmer D) Goddard Űrközpont
A) 1 mikrométer B) 10 nanométer C) 500 nanométer D) 100 nanométer
A) Perkin-Elmer B) Kodak C) Lockheed D) Itek
A) 10 mm B) 50 mm C) 5 mm D) 25 mm
A) 1986 szeptember B) 1985 április C) 1984 október D) 1986 március
A) 100 nanométer B) 50 nanométer C) 25 nanométer D) 65 nanométer
A) Szilícium-dioxid B) Titán-nitrid C) Magnézium-fluorid D) Alumínium-oxid
A) 1,5 milliárd dollár B) 1,175 milliárd dollár C) 750 millió dollár D) 900 millió dollár
A) 1984. október B) 1986. március C) 1985. április D) 1986. szeptember
A) Alumínium B) Grafit-epoxi C) Titánötvözet D) Szénszál
A) Vízfelszívó anyagokat használtak fel. B) Nitrogéngáz-tömörítés a felbocsátás előtt. C) Fűtőelemeket szereltek be a műszerekbe. D) A távcsövet egy jég elleni anyaggal bevonták.
A) További memóriamodulok. B) Egy új hűtőrendszer. C) Fejlesztett kommunikációs hardver. D) Egy Intel-alapú 80386 processzor, amelyhez egy 80387 matematikai koprocesszor tartozik.
A) RCA 1802 mikroprocesszor. B) Hughes Aircraft CDP1802CD C) Westinghouse NSSC-1. D) Intel 80386 processzor.
A) A Goddard űrkutatási központ B) Az Európai Űrügynökség C) A Wisconsin Egyetem, Madison campus D) Az NASA Jet Propulsion Laboratory (hajózási laboratórium)
A) Infravörös megfigyelések B) Ultraviolett spektrális mérések C) Nagy felbontású optikai képalkotás D) Látható fény mérései
A) Tizenhat B) Nyolc C) Négy D) Tizenkettő
A) Töltés-kapcsolt képérzékelők (CCD) B) Foton-számláló digitális képérzékelők C) Infravörös szenzorok D) Fényérzékelő csövek
A) 0,001 ívmásodpercen belül B) 0,01 ívmásodpercen belül C) 0,0003 ívmásodpercen belül D) 1 ívmásodpercen belül
A) Nagy látómezős és bolygófelületi kamera (WF/PC) B) Finom irányítási szenzorok (FGS) C) Goddard nagy felbontású spektrográf (GHRS) D) Nagy sebességű fotométer (HSP)
A) 24 B) 12 C) 48 D) 96
A) Nagy látóterű és bolygókamera (WF/PC) B) Nagysebességű fotométer (HSP) C) Goddard nagyfelbontású spektrográf (GHRS) D) Gyenge fényű objektumok kamerája (FOC)
A) 700 kilométer (435 mérföld) B) 540 kilométer (340 mérföld) C) 1000 kilométer (621 mérföld) D) 350 kilométer (217 mérföld)
A) 90° B) 30° C) Körülbelül 50° D) 70°
A) A Challenger űrsikló katasztrófája B) Műszaki problémák a távcsővel C) A NASA költségvetésének csökkentése D) Alkatrészek gyártásának késése
A) STS-26 B) STS-41-C C) STS-31 D) STS-28
A) NICMOS B) COSTAR C) ACS D) STIS
A) Advanced Camera for Surveys (fejlett felülvizsgálati kamera) B) Fine Guidance Sensors (finom irányítási szenzorok) C) Wide Field Camera 3 (WFC3) D) Cosmic Origins Spectrograph (űrspektrométer)
A) Space Place, a Wisconsin-Madison Egyetemhez tartozó intézmény B) Dornier Múzeum, Németország C) A NASA Johnson Űrközpontja D) Smithsonian Nemzeti Repülési és Űrmúzeum
A) Egy, esetleg meghibásodásra hajlamos akkumulátor cseréje B) A földi szoftver szükségességének megszüntetése C) A távcső méretének csökkentése D) Az összes műszer cseréje
A) Gyenge fényű objektumok kamerája (Faint Object Camera, FOC) B) Űrtávcső képalkotó spektrográf C) Finom irányítási szenzor D) Kosmikus eredet spektrográf
A) Gyenge fényű objektumok spektrográfja (FOS) B) Finom beállítású szenzor C) Nagy látóterű kamera 3 D) A kozmikus eredet spektrográfja
A) További lencséket használtak a képek korrigálására. B) A teleszkópot földről történő megfigyelések alapján kalibrálták újra. C) Az asztrofiélők manuálisan állították be minden egyes képet. D) Fejlett képfeldolgozási technikákat alkalmaztak, például a konvolúciót.
A) Carl Sagan B) Neil Armstrong C) Lew Allen D) Edwin Hubble
A) A tükör nem a megfelelő anyagból készült. B) A tükörhöz használt, fényvisszaverő korrektor helytelenül volt összeállítva. C) A tükör nem volt elég sima. D) A távcső szoftvere hibás volt.
A) Hagyományos, töréses nullkorrekciók. B) Egy egyedi, tükröző nullkorrektor. C) Kézi mérések. D) Számítógépes szimulációk.
A) -1.01390 ± 0.0002 B) -1.00230 C) -0.90000 D) -1.50000
A) Endeavour B) Discovery C) Columbia D) Atlantis
A) WF/PC B) Napelemek C) Gimbalok D) Nagysebességű fotométer
A) Tíz B) Három C) Öt D) Hét
A) 1994. március 1. B) 1994. február 14. C) 1994. január 13. D) 1993. december 31.
A) Neil Armstrong B) Story Musgrave C) Yuri Gagarin D) Buzz Aldrin
A) Szilárdtestű adatrögzítő. B) Új hőszigetelő takarók. C) Feszültség/hőmérséklet-javító készlet (VIK). D) Szilárd nitrogén hűtőborda.
A) Új napelemeket installáltak. B) Egy zárt ciklusú hűtőrendszert szereltek be. C) Cseréltek ki a főtükrét. D) Frissítették az adatkezelő egységét.
A) A 4. karbantartási küldetés határozatlan időre el lett halasztva. B) A jövőbeli, személyzettel végzett karbantartási küldetések törlésre kerültek. C) Ez azonnali javításokat eredményezett a Hubble űrtávcsőn. D) A NASA úgy döntött, hogy korábban indítja el a James Webb űrtávcsövet.
A) Röntgen-megfigyelés B) Ultraviolett képalkotás C) Gravitációs lencsésítés D) Rádióhullám-detektálás
A) James Webb űrtávcső B) Spitzer űrtávcső C) Chandra röntgen obszervatórium D) Kepler űrtávcső
A) Adatok a külső bolygók légköréről. B) Ultraviolett tartományú képalkotás. C) Fiatal csillagok megfigyelése. D) Az első, statisztikailag jelentős morfológiai jellemzés.
A) 1998 B) 2020 C) 2010 D) 2006
A) Több mint 200 B) Pontosan 100 C) Kevesebb, mint 50 D) Kb. 500
A) 90% B) 100% C) 50% D) 75%
A) Öt B) Húsz C) Kettő D) Egy tucat
A) 1000 pálya. B) 500 pálya. C) 828 pálya. D) 195 pálya.
A) 500 pálya. B) 195 pálya. C) 1000 pálya. D) 828 pálya.
A) Havi rendszerességgel B) Kétévente C) Általában évente D) Félévente
A) Mindössze néhány óra B) A távcső időkeretének fele C) Nincs konkrét időtartam kijelölve D) Az egész időkeret
A) "Átmeneti üstökösök – UV-tartományú OH-molekulák keresése" B) Fekete lyukak vizsgálata C) Exoplanéták megfigyelése D) A Föld éghajlatának elemzése
A) Az 1980-as évek eleje B) Az 1970-es évek vége C) Az 1990-es évek közepén D) A 2000-es évek eleje
A) Sötét anyag B) Sötét energia C) Kvantumfluxus D) Kozmikus sugárzás
A) A legmesszebb található, megerősített galaxis: GN-z11 B) Egy a Földhöz hasonló bolygó a lakható övben C) Egy új típusú fekete lyuk D) Egy új naprendszer a mi galaxisunkon belül
A) Ganyméd B) Io C) Europa D) Callisto
A) Sedna B) 486958 Arrokoth C) Plútó D) Éris
A) 2022 B) 2018 C) 2019 D) 2015
A) Ötször akkora tömeg B) Ugyanannyi tömeg, mint más ismert üstökök C) Tízszer akkora tömeg D) Kétszer akkora tömeg
A) Protoplanetáris korongok (proplydok) B) Fekete lyukak C) Kvaszárok D) Sötét anyag
A) Csavardízzó-galaxis B) MACS 2129-1 C) Androméda-galaxis D) Sombrero-galaxis
A) Earendel B) Rigel C) Sirius D) Betelgeuse
A) Körülbelül 10 000 B) Közel 30 000 C) Több mint 22 000 D) Mintegy 15 000
A) Spektroszkópia B) Röntgen-képalkotás C) Rezgésárnyékolásos interferometria D) Rádióaszonológia
A) Gyorsan romlanak a sugárzás hatására. B) Nem befolyásolják őket a vákuumviszonyok. C) Meglehetősen hosszú élettartammal rendelkezhetnek. D) Gyakori csere szükséges a működésük során.
A) Flash memória B) Optikai lemezek C) Nagysebességű magnórendszerek D) Szilárdtest-alapú adattárolás
A) Tizenkét hónap B) Hat hónap C) Huszonnégy hónap D) Azonnal a begyűjtés után
A) JPEG formátum B) PNG formátum C) FITS formátum D) TIFF formátum
A) Sötétkék B) Mélypiros C) Világos zöld D) Élénk sárga
A) Bármely csillagász. B) Az STScI igazgatója. C) A projekt vezetője (fő kutató). D) A NASA vezetői.
A) Képjavítás B) Kézi kalibrálás C) Adatsűrítés D) Adatfeldolgozási folyamat
A) Színes képalkotó szenzorok közvetlen használata. B) Különböző szűrőkkel készített, egymástól eltérő monokromatikus képek kombinálása. C) Mesterséges intelligencia alkalmazásával történő utófeldolgozás. D) Egyetlen, széles spektrumú szűrő használata. |