![]()
A) Lapos tárcsa B) Üres űr C) Rendkívül forró és sűrű pont D) Egy teljesen kialakult galaxis
A) Kvantumelmélet B) Az ősrobbanás elmélete C) Húrelmélet D) Állandósult állapot elmélet
A) Albert Einstein B) Isaac Newton C) Stephen Hawking D) Georges Lemaître
A) Fosszilis feljegyzések B) Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás C) Vulkánkitörések D) Régészeti leletek
A) Infláció B) Vonzás C) Összehúzódás D) Stagnálás
A) Neutrínó B) WIMP (Weakly Interacting Massive Particle - gyengén kölcsönható tömeges részecske) C) Foton D) Quark
A) Eseményhorizont B) Bomlás C) Nebula D) Szingularitás
A) Hubble űrteleszkóp B) COBE (Cosmic Background Explorer) C) Marsjáró D) Voyager
A) Bővülő B) Visszafordítás C) Stagnáló D) Összeomló
A) 15 milliárd évvel ezelőtt. B) 13,787 ± 0,02 milliárd évvel ezelőtt. C) 10 milliárd évvel ezelőtt. D) 20 milliárd évvel ezelőtt.
A) Georges Lemaître, 1931-ben. B) Alexander Friedmann fizikus, 1922-ben. C) Albert Einstein, a 20. század elején. D) Edwin Hubble, 1929-ben.
A) A galaxisok egymáshoz képest mozdulatlanok. B) A világegyetem mindig is statikus volt. C) A világegyetem idővel zsugorodik. D) A galaxisok a Földtől távolodnak egy olyan ütemben, amely arányosan nő a távolsággal.
A) A fekete lyukak kialakulása. B) A sötét anyag részecskéinek keletkezése. C) A világegyetem gyorsuló tágulása. D) A kozmikus tágulás lassulása.
A) A világegyetem összehúzódik. B) A világegyetem tágulása felgyorsul. C) A galaxisok egymáshoz képest mozdulatlanok. D) A világegyetem mindig is statikus volt.
A) A állandó állapot modell. B) A Nagy Bumm modell. C) Az inflációs modell. D) A ciklikus modell.
A) A kozmológiai elv B) A fizikai törvények universalitása C) Az általános relativitáselmélet D) A tökéletes folyadék feltételezése
A) A kozmológiai elv B) A tökéletes folyadék modell C) A finomstruktúra állandó D) Az általános relativitáselmélet
A) 10⁻⁵ B) 10⁻³ C) 10% D) 10⁻⁷
A) Körülbelül 10% heterogenitás B) 50% heterogenitás C) 100% homogenitás D) 1% heterogenitás
A) Ezt tökéletes folyadékként lehet modellezni. B) Nem homogén. C) Csak sötét energiából áll. D) Magas a viszkozitása.
A) Albert Einstein B) Georges Lemaître C) Edwin Hubble D) Fred Hoyle csillagász
A) Tömegannihiláció B) A Nagy Bumm idején bekövetkező nukleosztézis (BBN) C) Szimmetria-törő fázisátalakulások D) Rekombináció
A) 2003 B) 1964 C) 1989 D) 1978
A) 2,7255 K B) 3,000 K C) 2,726 K D) 372±14 ezer év
A) 1949. március B) 1931 C) 1927 D) 1953
A) 40–50% B) 5–10% C) 10–15% D) 20–30%
A) Fotonok B) Antianyag részecskék C) Sötét energia D) Baryon anyag
A) Vas-56, szilícium-28, magnézium-24 B) Hélium-4, hélium-3, deutérium, lítium-7 C) Urán-238, tórium-232, ólom-206 D) Szén-12, nitrogén-14, oxigén-16
A) Robert Herman B) George Gamow C) Ralph Alpher D) Fred Hoyle
A) Kosmikus mikrohullámú háttérsugárzás B) Sötét energia C) Horizontprobléma D) Bárionaszimmetria
A) Fred Hoyle B) Arthur Eddington C) Edwin Hubble D) Georges Lemaître
A) Végtelen időskálák B) A pontos végső állapot C) A megfigyelhető univerzum határain túl D) Korlátozott időtartamok
A) 60% B) 85% C) 73% D) 50%
A) Helytelen feltételezésekre épülnek. B) Nem veszik figyelembe a sötét energiát. C) Csak fekete lyukakra alkalmazhatók. D) Mert a hőmérséklet a Planck-skála közelébe kerül, ami kvantumgravitációs megközelítést igényel.
A) Gravitációs fázisátalakulások B) Kvantumfázisátalakulások C) Szimmetriatörő fázisátalakulások D) Termikus fázisátalakulások
A) 372±14 ezer év B) Kb. 2,7255 K C) 3,000 K D) 2,726 K
A) Georges Lemaître B) Alexander Friedmann C) Vesto Slipher D) Edwin Hubble
A) Déuterium B) Hélium-4 C) Hélium-3 D) Lítium-7
A) A sötét anyag jelenléte. B) A világegyetem véges kora. C) A fény terjedési sebessége. D) A ma kibocsátott fény soha nem éri el a nagyon távoli objektumokat.
A) Kvantum-singularitás B) Ősi atom C) Kosmikus tojás D) Ülem
A) 50% B) 10% C) Legfeljebb 90% D) 25%
A) Közvetlen megfigyelés B) Közvetett bizonyíték C) Részecskekísérletek D) Elektromágneses sugárzás
A) Sötét anyag részecskék B) A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás C) Ősi gravitációs hullámok D) Fekete lyukak összeolvadása
A) Bárionakusztikai oszcillációk B) A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás C) A gravitációs lencsék gyakorisága D) A Ia típusú szupernóvák vöröseltolódása és fényessége közötti összefüggés
A) Mérik a látható anyag sűrűségét. B) Közvetlenül detektálják a sötét anyag részecskéit. C) Módosítják a gravitációs törvényeket. D) Segítenek a galaxishalmazok tanulmányozásában.
A) Sötét energia B) Látható anyag C) Báron anyag D) Sötét anyag
A) 5% B) 27% C) 68% D) 100%
A) 73% B) 4,6% C) 23% D) 1%-nál kevesebb
A) 30 km/s/Mpc B) 70,4 ± 1,3 km/s/Mpc C) 100 km/s/Mpc D) 50 km/s/Mpc
A) E = mc² B) F = ma C) a² + b² = c² D) v = H₀D
A) Georges Lemaître B) Alexander Friedmann C) Edwin Hubble D) Vesto Slipher
A) A galaxishalmazok sebességének elemzése B) A fény kibocsátásának megfigyelése C) Laboratóriumi kísérletek D) A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás mérése |