![]()
A) Egy teljesen kialakult galaxis B) Üres űr C) Lapos tárcsa D) Rendkívül forró és sűrű pont
A) Húrelmélet B) Állandósult állapot elmélet C) Az ősrobbanás elmélete D) Kvantumelmélet
A) Stephen Hawking B) Isaac Newton C) Albert Einstein D) Georges Lemaître
A) Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás B) Régészeti leletek C) Vulkánkitörések D) Fosszilis feljegyzések
A) Infláció B) Vonzás C) Stagnálás D) Összehúzódás
A) Neutrínó B) Foton C) WIMP (Weakly Interacting Massive Particle - gyengén kölcsönható tömeges részecske) D) Quark
A) Nebula B) Eseményhorizont C) Szingularitás D) Bomlás
A) Marsjáró B) Voyager C) COBE (Cosmic Background Explorer) D) Hubble űrteleszkóp
A) Visszafordítás B) Bővülő C) Stagnáló D) Összeomló
A) 20 milliárd évvel ezelőtt. B) 13,787 ± 0,02 milliárd évvel ezelőtt. C) 15 milliárd évvel ezelőtt. D) 10 milliárd évvel ezelőtt.
A) Georges Lemaître, 1931-ben. B) Alexander Friedmann fizikus, 1922-ben. C) Edwin Hubble, 1929-ben. D) Albert Einstein, a 20. század elején.
A) A világegyetem idővel zsugorodik. B) A galaxisok a Földtől távolodnak egy olyan ütemben, amely arányosan nő a távolsággal. C) A galaxisok egymáshoz képest mozdulatlanok. D) A világegyetem mindig is statikus volt.
A) A sötét anyag részecskéinek keletkezése. B) A világegyetem gyorsuló tágulása. C) A kozmikus tágulás lassulása. D) A fekete lyukak kialakulása.
A) A galaxisok egymáshoz képest mozdulatlanok. B) A világegyetem tágulása felgyorsul. C) A világegyetem összehúzódik. D) A világegyetem mindig is statikus volt.
A) A Nagy Bumm modell. B) A ciklikus modell. C) A állandó állapot modell. D) Az inflációs modell.
A) A tökéletes folyadék feltételezése B) Az általános relativitáselmélet C) A kozmológiai elv D) A fizikai törvények universalitása
A) A kozmológiai elv B) A tökéletes folyadék modell C) A finomstruktúra állandó D) Az általános relativitáselmélet
A) 10⁻³ B) 10% C) 10⁻⁷ D) 10⁻⁵
A) 100% homogenitás B) Körülbelül 10% heterogenitás C) 1% heterogenitás D) 50% heterogenitás
A) Nem homogén. B) Ezt tökéletes folyadékként lehet modellezni. C) Magas a viszkozitása. D) Csak sötét energiából áll.
A) Látható anyag B) Báron anyag C) Sötét energia D) Sötét anyag
A) 27% B) 68% C) 100% D) 5%
A) A ma kibocsátott fény soha nem éri el a nagyon távoli objektumokat. B) A világegyetem véges kora. C) A fény terjedési sebessége. D) A sötét anyag jelenléte.
A) A Nagy Bumm idején bekövetkező nukleosztézis (BBN) B) Szimmetria-törő fázisátalakulások C) Rekombináció D) Tömegannihiláció
A) Termikus fázisátalakulások B) Kvantumfázisátalakulások C) Gravitációs fázisátalakulások D) Szimmetriatörő fázisátalakulások
A) Antianyag részecskék B) Fotonok C) Sötét energia D) Baryon anyag
A) 73% B) 85% C) 50% D) 60%
A) Fred Hoyle csillagász B) Georges Lemaître C) Albert Einstein D) Edwin Hubble
A) 1953 B) 1931 C) 1927 D) 1949. március
A) Alexander Friedmann B) Vesto Slipher C) Georges Lemaître D) Edwin Hubble
A) Georges Lemaître B) Edwin Hubble C) Alexander Friedmann D) Vesto Slipher
A) Georges Lemaître B) Fred Hoyle C) Edwin Hubble D) Arthur Eddington
A) Robert Herman B) George Gamow C) Ralph Alpher D) Fred Hoyle
A) a² + b² = c² B) v = H₀D C) F = ma D) E = mc²
A) 30 km/s/Mpc B) 50 km/s/Mpc C) 100 km/s/Mpc D) 70,4 ± 1,3 km/s/Mpc
A) 1978 B) 1964 C) 2003 D) 1989
A) 372±14 ezer év B) 2,726 K C) 2,7255 K D) 3,000 K
A) Kb. 2,7255 K B) 2,726 K C) 372±14 ezer év D) 3,000 K
A) Hélium-4, hélium-3, deutérium, lítium-7 B) Vas-56, szilícium-28, magnézium-24 C) Szén-12, nitrogén-14, oxigén-16 D) Urán-238, tórium-232, ólom-206
A) Hélium-4 B) Hélium-3 C) Lítium-7 D) Déuterium
A) 5–10% B) 20–30% C) 40–50% D) 10–15%
A) Fekete lyukak összeolvadása B) A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás C) Sötét anyag részecskék D) Ősi gravitációs hullámok
A) Bárionaszimmetria B) Horizontprobléma C) Kosmikus mikrohullámú háttérsugárzás D) Sötét energia
A) A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás B) A gravitációs lencsék gyakorisága C) Bárionakusztikai oszcillációk D) A Ia típusú szupernóvák vöröseltolódása és fényessége közötti összefüggés
A) 4,6% B) 1%-nál kevesebb C) 73% D) 23%
A) Legfeljebb 90% B) 25% C) 10% D) 50%
A) Közvetett bizonyíték B) Közvetlen megfigyelés C) Részecskekísérletek D) Elektromágneses sugárzás
A) Laboratóriumi kísérletek B) A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás mérése C) A fény kibocsátásának megfigyelése D) A galaxishalmazok sebességének elemzése
A) Közvetlenül detektálják a sötét anyag részecskéit. B) Módosítják a gravitációs törvényeket. C) Mérik a látható anyag sűrűségét. D) Segítenek a galaxishalmazok tanulmányozásában.
A) A pontos végső állapot B) Végtelen időskálák C) Korlátozott időtartamok D) A megfigyelhető univerzum határain túl
A) Ülem B) Kvantum-singularitás C) Ősi atom D) Kosmikus tojás
A) Helytelen feltételezésekre épülnek. B) Mert a hőmérséklet a Planck-skála közelébe kerül, ami kvantumgravitációs megközelítést igényel. C) Csak fekete lyukakra alkalmazhatók. D) Nem veszik figyelembe a sötét energiát. |