![]()
A) Rendkívül forró és sűrű pont B) Lapos tárcsa C) Egy teljesen kialakult galaxis D) Üres űr
A) Húrelmélet B) Az ősrobbanás elmélete C) Kvantumelmélet D) Állandósult állapot elmélet
A) Albert Einstein B) Georges Lemaître C) Stephen Hawking D) Isaac Newton
A) Régészeti leletek B) Vulkánkitörések C) Fosszilis feljegyzések D) Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás
A) Összehúzódás B) Stagnálás C) Vonzás D) Infláció
A) Neutrínó B) Quark C) WIMP (Weakly Interacting Massive Particle - gyengén kölcsönható tömeges részecske) D) Foton
A) Bomlás B) Nebula C) Szingularitás D) Eseményhorizont
A) Marsjáró B) Hubble űrteleszkóp C) COBE (Cosmic Background Explorer) D) Voyager
A) Összeomló B) Bővülő C) Stagnáló D) Visszafordítás
A) 10 milliárd évvel ezelőtt. B) 20 milliárd évvel ezelőtt. C) 15 milliárd évvel ezelőtt. D) 13,787 ± 0,02 milliárd évvel ezelőtt.
A) Georges Lemaître, 1931-ben. B) Edwin Hubble, 1929-ben. C) Alexander Friedmann fizikus, 1922-ben. D) Albert Einstein, a 20. század elején.
A) A galaxisok a Földtől távolodnak egy olyan ütemben, amely arányosan nő a távolsággal. B) A világegyetem mindig is statikus volt. C) A világegyetem idővel zsugorodik. D) A galaxisok egymáshoz képest mozdulatlanok.
A) A fekete lyukak kialakulása. B) A kozmikus tágulás lassulása. C) A világegyetem gyorsuló tágulása. D) A sötét anyag részecskéinek keletkezése.
A) A világegyetem összehúzódik. B) A galaxisok egymáshoz képest mozdulatlanok. C) A világegyetem tágulása felgyorsul. D) A világegyetem mindig is statikus volt.
A) A ciklikus modell. B) A Nagy Bumm modell. C) A állandó állapot modell. D) Az inflációs modell.
A) A tökéletes folyadék feltételezése B) A fizikai törvények universalitása C) A kozmológiai elv D) Az általános relativitáselmélet
A) A tökéletes folyadék modell B) A finomstruktúra állandó C) Az általános relativitáselmélet D) A kozmológiai elv
A) 10⁻³ B) 10⁻⁷ C) 10⁻⁵ D) 10%
A) 1% heterogenitás B) Körülbelül 10% heterogenitás C) 100% homogenitás D) 50% heterogenitás
A) Ezt tökéletes folyadékként lehet modellezni. B) Csak sötét energiából áll. C) Magas a viszkozitása. D) Nem homogén.
A) Látható anyag B) Báron anyag C) Sötét anyag D) Sötét energia
A) 5% B) 27% C) 68% D) 100%
A) A fény terjedési sebessége. B) A sötét anyag jelenléte. C) A világegyetem véges kora. D) A ma kibocsátott fény soha nem éri el a nagyon távoli objektumokat.
A) A Nagy Bumm idején bekövetkező nukleosztézis (BBN) B) Szimmetria-törő fázisátalakulások C) Rekombináció D) Tömegannihiláció
A) Gravitációs fázisátalakulások B) Termikus fázisátalakulások C) Szimmetriatörő fázisátalakulások D) Kvantumfázisátalakulások
A) Fotonok B) Antianyag részecskék C) Sötét energia D) Baryon anyag
A) 73% B) 60% C) 85% D) 50%
A) Fred Hoyle csillagász B) Georges Lemaître C) Albert Einstein D) Edwin Hubble
A) 1949. március B) 1931 C) 1953 D) 1927
A) Alexander Friedmann B) Vesto Slipher C) Georges Lemaître D) Edwin Hubble
A) Edwin Hubble B) Georges Lemaître C) Vesto Slipher D) Alexander Friedmann
A) Edwin Hubble B) Fred Hoyle C) Georges Lemaître D) Arthur Eddington
A) Robert Herman B) Ralph Alpher C) George Gamow D) Fred Hoyle
A) a² + b² = c² B) F = ma C) E = mc² D) v = H₀D
A) 30 km/s/Mpc B) 50 km/s/Mpc C) 70,4 ± 1,3 km/s/Mpc D) 100 km/s/Mpc
A) 2003 B) 1978 C) 1964 D) 1989
A) 2,7255 K B) 2,726 K C) 3,000 K D) 372±14 ezer év
A) Kb. 2,7255 K B) 3,000 K C) 372±14 ezer év D) 2,726 K
A) Vas-56, szilícium-28, magnézium-24 B) Urán-238, tórium-232, ólom-206 C) Szén-12, nitrogén-14, oxigén-16 D) Hélium-4, hélium-3, deutérium, lítium-7
A) Hélium-3 B) Lítium-7 C) Déuterium D) Hélium-4
A) 5–10% B) 40–50% C) 10–15% D) 20–30%
A) Ősi gravitációs hullámok B) Fekete lyukak összeolvadása C) A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás D) Sötét anyag részecskék
A) Bárionaszimmetria B) Horizontprobléma C) Kosmikus mikrohullámú háttérsugárzás D) Sötét energia
A) Bárionakusztikai oszcillációk B) A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás C) A Ia típusú szupernóvák vöröseltolódása és fényessége közötti összefüggés D) A gravitációs lencsék gyakorisága
A) 4,6% B) 73% C) 1%-nál kevesebb D) 23%
A) 25% B) Legfeljebb 90% C) 10% D) 50%
A) Közvetett bizonyíték B) Részecskekísérletek C) Közvetlen megfigyelés D) Elektromágneses sugárzás
A) A galaxishalmazok sebességének elemzése B) Laboratóriumi kísérletek C) A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás mérése D) A fény kibocsátásának megfigyelése
A) Segítenek a galaxishalmazok tanulmányozásában. B) Közvetlenül detektálják a sötét anyag részecskéit. C) Mérik a látható anyag sűrűségét. D) Módosítják a gravitációs törvényeket.
A) A megfigyelhető univerzum határain túl B) Végtelen időskálák C) A pontos végső állapot D) Korlátozott időtartamok
A) Ülem B) Kvantum-singularitás C) Kosmikus tojás D) Ősi atom
A) Helytelen feltételezésekre épülnek. B) Mert a hőmérséklet a Planck-skála közelébe kerül, ami kvantumgravitációs megközelítést igényel. C) Csak fekete lyukakra alkalmazhatók. D) Nem veszik figyelembe a sötét energiát. |