A) Antigoné B) Az Odüsszeia C) Oidipusz Rex D) Medea
A) Hisztéria B) Depresszió C) Rögeszmés-kompulzív zavar D) Skizofrénia
A) Magyarország B) Svájc C) Németország D) Ausztria
A) Kis Hans B) A patkányember C) Anna O. D) Dora
A) Az élvezet elvén túl B) Totem és tabu C) A civilizáció és elégedetlenségei D) Az álmok értelmezése
A) Jean-Paul Sartre B) Michel Foucault C) Gilles Deleuze D) Jacques Derrida
A) Kompenzáció B) Elnyomás C) Elnyomás D) Regresszió
A) Kiszorítás B) Reakció kialakulása C) Szublimáció D) Introjekció
A) Jean-Paul Sartre és Thomas Nagel B) Richard Wollheim és James Hopkins C) Adam Morton és Stuart Hampshire D) Ludwig Wittgenstein és Clark Glymour
A) Oxford University Press B) Harvard University Press C) Cambridge University Press D) Princeton University Press
A) Sigmund Freud és a pszichoanalízis által felvetett filozófiai kérdések. B) Sigmund Freud életrajza. C) Gyűjtemény Freud klinikai esettanulmányaiból. D) Freud hozzájárulásai a kísérleti tudományhoz.
A) Ludwig Wittgenstein B) Adam Morton C) Stuart Hampshire D) Clark Glymour
A) A pszichoanalízist a kognitív disszonanciával B) A pszichológiát a fizikával C) Freud elméletét a klasszikus emberi természet-elméletekkel D) A materializmust az intentionalitással
A) Ez központi szerepet játszik Freud álomelméletében. B) Ez a mentális állapotok és a test közötti kapcsolatot vizsgálja, és azt állítja, hogy bizonyos mentális állapotok részben a test állapotai. C) Ez magyarázza a percepció fizikai alapjait. D) Ez ellentétben áll a klasszikus emberi természet-elméletekkel.
A) Freud tévedett abban, hogy azt állította, a pszichoanalízisnek nincs morális vonatkozása. B) A pszichoanalízis egyfajta ál-tudomány. C) A freudi elméletet statisztikai hipotézis-teszteléssel kell értékelni. D) Freud az „id” (az ösztönök) fogalma kulcsfontosságú az emberi természet megértéséhez.
A) A mentális jelenségek fizikai alapjainak feltárása. B) Egy olyan keretrendszer kidolgozása, amely lehetővé teszi a védelemmechanizmusok szisztematikus meghatározását, generálását és besorolását. C) A freudi elmélet összehasonlítása a kognitív disszonancia elméleteivel. D) A pszichoanalízis etikai vonatkozásainak megvitatása.
A) Freud nézetei a percepcióról és a vágyakról. B) A pszichoanalitikus elmélet kísérleti alapon történő vizsgálata. C) A magyarázatok egymással való összhangja, annak ellenére, hogy találékonyak és gondolatébresztőek. D) A freudi elmélet etikai vonatkozásai.
A) Eugen Baer B) Kathleen Wilkes C) Frank Cioffi D) Francisca Goldsmith
A) Jonathan Lear B) Adolf Grünbaum C) Michael Ruse D) Ernest Gellner
A) David Pears B) Thomas Nagel C) Donald Davidson D) Adolf Grünbaum
A) Herbert Fingarette B) Thomas Nagel C) Jean-Paul Sartre D) Patrick Suppes
A) Brian O'Shaughnessy B) Ronald de Sousa C) W.D. Hart D) Irving Thalberg
A) Ernest Gellner B) Michael Ruse C) Neville Symington D) Francisca Goldsmith
A) Donald Davidson B) David Pears C) Irving Thalberg D) W.D. Hart
A) Eugen Baer B) David Bell C) Kathleen Wilkes D) Neville Symington
A) Kathleen Wilkes B) Eugen Baer C) Frank Cioffi D) Psychological Medicine
A) Jean-Paul Sartre B) Thomas Nagel C) Herbert Fingarette D) W.D. Hart
A) Thomas Nagel B) Jean-Paul Sartre C) Herbert Fingarette D) David Pears
A) Neville Symington B) Frank Cioffi C) Francisca Goldsmith D) Kathleen Wilkes
A) Ronald de Sousa B) Hermine Warren C) David Sachs D) Patrick Suppes
A) Clark Glymour B) Donald Davidson C) Thomas Nagel D) Irving Thalberg |