A) A számítások során felhalmozódó hibák aránya B) Az a tulajdonság, hogy az iterációk egy sorozata megközelíti a megoldást. C) A numerikus módszerek azon tulajdonsága, hogy soha nem érnek el megoldást D) Egy függvény azon tulajdonsága, hogy több megoldása van
A) Véletlen számok generálása B) Egyenletek pontos megoldásainak megtalálása C) Statisztikai hipotézisek tesztelése D) Ismeretlen értékek becslése ismert adatpontok között
A) Matematikai függvények pontos számítása B) Fizikai rendszerek modellezése C) Függvények maximális vagy minimális értékeinek megtalálása D) Összetett függvények közelítése egyszerűbbek segítségével
A) Gauss-elimináció B) Newton-módszer C) Secant módszer D) Runge-Kutta módszer
A) Newton-módszer B) Hamis pozíció módszer C) Fokozati süllyedés D) Félbevágási módszer
A) Gauss-elimináció B) Runge-Kutta módszer C) Newton-módszer D) Lagrange-interpoláció
A) A jövőbeli trendek előrejelzése B) Véletlenszerű mátrixok generálása C) Lineáris egyenletrendszerek hatékony megoldása D) Mátrixok sajátértékeinek megtalálása
A) Hiányzó értékek becslése ismert adatpontok között B) A kiugró értékek elvetése az adathalmazban C) Új adatpontok létrehozása a megadott tartományon túl D) Ismert adatpontok pontos replikációja
A) 18. század. B) 21. század. C) 20. század. D) 19. század.
A) A számítási teljesítmény növekedése. B) A szimbolikus manipuláció terén elért fejlesztések. C) A számítási költségek csökkenése. D) Az adatok elérhetőségének csökkenése.
A) Elektromágnesesség. B) Termodinamika. C) Csillagmechanika. D) Kvantumfizika.
A) Diszkrét matematikai bizonyítások. B) Kizárólag elméleti modellek, számítások nélkül. C) Pontos, szimbolikus kifejezések átalakítása számjegyekké. D) Megközelítő megoldások, meghatározott hibahatárokon belül.
A) Szimbolikus manipulációs technikákat alkalmaznak. B) A fejlett numerikus módszerek teszik lehetővé ezt. C) A rendszer kizárólag a korábbi adatok elemzésén alapul. D) A diszkrét matematika adja a fundamentumot.
A) Szimbolikus manipulációs technikák. B) A műveleti kutatás területén kifejlesztett, fejlett optimalizációs algoritmusok. C) Diszkrét események szimulációja. D) Alapvető aritmetikai számítások.
A) Szimbolikus számítások elvégzéséhez. B) Kvantumjelenségek szimulálásához. C) Diszkrét modellek fejlesztéséhez. D) Aktuáriai elemzésekhez.
A) Whittaker és Stegun B) Euler és Gauss C) Newton és Lagrange D) John von Neumann és Herman Goldstine
A) 1947 B) 1912 C) 2000 D) 1985
A) Elektronikus számítógépek B) Képletek listája C) Mechanikus könyvek D) Interpolációs táblázatok
A) Mert rendelkezésre áll egy számítógép. B) E. T. Whittaker munkássága miatt. C) Mert létrejött a Leslie Fox-díj. D) Mert ezeket csak 16 tizedesjegy pontosságig számították ki.
A) A kezdeti közelítés nagysága. B) Az aritmetikai műveletek pontossága. C) A végrehajtott lépések száma. D) A maradék értékét figyelembe vevő konvergencia teszt.
A) 3x² + 4 B) x³ - 8 C) 3x³ − 24 D) 3x + 4 = 28
A) a = -1, b = 4 B) a = 0, b = 3 C) a = 1, b = 2 D) a = 2, b = 5
A) 0,5-tel egyenlő B) 1-nél nagyobb C) 0,2-nél kevesebb D) Pontosan 0
A) Egy olyan függvény integrálása, amelynek végtelen számú területe van. B) Egy olyan függvény differenciálása, ahol a differenciálelem nulla. C) Az f(x) = 1/(x - 1) függvény értékelése x = 1 közelében. D) Az f(x) = 1/(x - 1) függvény értékelése x = 10 közelében.
A) Monte Carlo integrálás B) Szimplex-módszer C) Spektrális képkomprimálás D) Főkomponens-analízis
A) Ritka rácsok B) Newton–Cotes-képletek C) Gausz-kvadratúra D) Monte Carlo-módszerek
A) Monte Carlo integrálás B) Szimplex-módszer C) Ritka rácsok D) Simpson-féle módszer
A) IMSL könyvtár B) NAG könyvtárak C) GNU Scientific Library D) Netlib adattár
A) Rögzített pontosságú aritmetika B) Töréspontos aritmetika C) Bináris aritmetika D) Tetszőleges pontosságú aritmetika
A) Scilab B) MATLAB C) Julia D) Excel
A) Journal on Numerical Analysis (SINUM) B) Matematikai függvények digitális könyvtára C) Numerische Mathematik D) Matematikai enciklopédia
A) Python B) MATLAB C) C++ D) R |