A) A számítások során felhalmozódó hibák aránya B) Egy függvény azon tulajdonsága, hogy több megoldása van C) A numerikus módszerek azon tulajdonsága, hogy soha nem érnek el megoldást D) Az a tulajdonság, hogy az iterációk egy sorozata megközelíti a megoldást.
A) Ismeretlen értékek becslése ismert adatpontok között B) Véletlen számok generálása C) Statisztikai hipotézisek tesztelése D) Egyenletek pontos megoldásainak megtalálása
A) Matematikai függvények pontos számítása B) Függvények maximális vagy minimális értékeinek megtalálása C) Fizikai rendszerek modellezése D) Összetett függvények közelítése egyszerűbbek segítségével
A) Runge-Kutta módszer B) Newton-módszer C) Gauss-elimináció D) Secant módszer
A) Fokozati süllyedés B) Newton-módszer C) Félbevágási módszer D) Hamis pozíció módszer
A) Runge-Kutta módszer B) Gauss-elimináció C) Newton-módszer D) Lagrange-interpoláció
A) Véletlenszerű mátrixok generálása B) Mátrixok sajátértékeinek megtalálása C) Lineáris egyenletrendszerek hatékony megoldása D) A jövőbeli trendek előrejelzése
A) Ismert adatpontok pontos replikációja B) Hiányzó értékek becslése ismert adatpontok között C) Új adatpontok létrehozása a megadott tartományon túl D) A kiugró értékek elvetése az adathalmazban
A) 18. század. B) 21. század. C) 20. század. D) 19. század.
A) Az adatok elérhetőségének csökkenése. B) A szimbolikus manipuláció terén elért fejlesztések. C) A számítási teljesítmény növekedése. D) A számítási költségek csökkenése.
A) Csillagmechanika. B) Kvantumfizika. C) Elektromágnesesség. D) Termodinamika.
A) Pontos, szimbolikus kifejezések átalakítása számjegyekké. B) Megközelítő megoldások, meghatározott hibahatárokon belül. C) Kizárólag elméleti modellek, számítások nélkül. D) Diszkrét matematikai bizonyítások.
A) A diszkrét matematika adja a fundamentumot. B) A fejlett numerikus módszerek teszik lehetővé ezt. C) Szimbolikus manipulációs technikákat alkalmaznak. D) A rendszer kizárólag a korábbi adatok elemzésén alapul.
A) Alapvető aritmetikai számítások. B) Szimbolikus manipulációs technikák. C) Diszkrét események szimulációja. D) A műveleti kutatás területén kifejlesztett, fejlett optimalizációs algoritmusok.
A) Aktuáriai elemzésekhez. B) Diszkrét modellek fejlesztéséhez. C) Szimbolikus számítások elvégzéséhez. D) Kvantumjelenségek szimulálásához.
A) Whittaker és Stegun B) John von Neumann és Herman Goldstine C) Newton és Lagrange D) Euler és Gauss
A) 1947 B) 2000 C) 1985 D) 1912
A) Képletek listája B) Mechanikus könyvek C) Elektronikus számítógépek D) Interpolációs táblázatok
A) Mert rendelkezésre áll egy számítógép. B) Mert létrejött a Leslie Fox-díj. C) E. T. Whittaker munkássága miatt. D) Mert ezeket csak 16 tizedesjegy pontosságig számították ki.
A) A maradék értékét figyelembe vevő konvergencia teszt. B) A kezdeti közelítés nagysága. C) Az aritmetikai műveletek pontossága. D) A végrehajtott lépések száma.
A) 3x³ − 24 B) 3x² + 4 C) 3x + 4 = 28 D) x³ - 8
A) a = 1, b = 2 B) a = 2, b = 5 C) a = -1, b = 4 D) a = 0, b = 3
A) 0,5-tel egyenlő B) Pontosan 0 C) 1-nél nagyobb D) 0,2-nél kevesebb
A) Egy olyan függvény integrálása, amelynek végtelen számú területe van. B) Az f(x) = 1/(x - 1) függvény értékelése x = 10 közelében. C) Az f(x) = 1/(x - 1) függvény értékelése x = 1 közelében. D) Egy olyan függvény differenciálása, ahol a differenciálelem nulla.
A) Szimplex-módszer B) Monte Carlo integrálás C) Főkomponens-analízis D) Spektrális képkomprimálás
A) Monte Carlo-módszerek B) Gausz-kvadratúra C) Newton–Cotes-képletek D) Ritka rácsok
A) Monte Carlo integrálás B) Ritka rácsok C) Szimplex-módszer D) Simpson-féle módszer
A) IMSL könyvtár B) GNU Scientific Library C) NAG könyvtárak D) Netlib adattár
A) Tetszőleges pontosságú aritmetika B) Rögzített pontosságú aritmetika C) Bináris aritmetika D) Töréspontos aritmetika
A) Excel B) Scilab C) Julia D) MATLAB
A) Matematikai függvények digitális könyvtára B) Journal on Numerical Analysis (SINUM) C) Matematikai enciklopédia D) Numerische Mathematik
A) C++ B) R C) MATLAB D) Python |