![]()
A) A számítások során felhalmozódó hibák aránya B) Egy függvény azon tulajdonsága, hogy több megoldása van C) Az a tulajdonság, hogy az iterációk egy sorozata megközelíti a megoldást. D) A numerikus módszerek azon tulajdonsága, hogy soha nem érnek el megoldást
A) Egyenletek pontos megoldásainak megtalálása B) Statisztikai hipotézisek tesztelése C) Ismeretlen értékek becslése ismert adatpontok között D) Véletlen számok generálása
A) Függvények maximális vagy minimális értékeinek megtalálása B) Matematikai függvények pontos számítása C) Összetett függvények közelítése egyszerűbbek segítségével D) Fizikai rendszerek modellezése
A) Newton-módszer B) Secant módszer C) Gauss-elimináció D) Runge-Kutta módszer
A) Newton-módszer B) Félbevágási módszer C) Hamis pozíció módszer D) Fokozati süllyedés
A) Newton-módszer B) Lagrange-interpoláció C) Runge-Kutta módszer D) Gauss-elimináció
A) Mátrixok sajátértékeinek megtalálása B) Lineáris egyenletrendszerek hatékony megoldása C) Véletlenszerű mátrixok generálása D) A jövőbeli trendek előrejelzése
A) Ismert adatpontok pontos replikációja B) A kiugró értékek elvetése az adathalmazban C) Új adatpontok létrehozása a megadott tartományon túl D) Hiányzó értékek becslése ismert adatpontok között
A) 21. század. B) 20. század. C) 18. század. D) 19. század.
A) A számítási teljesítmény növekedése. B) A szimbolikus manipuláció terén elért fejlesztések. C) Az adatok elérhetőségének csökkenése. D) A számítási költségek csökkenése.
A) Elektromágnesesség. B) Kvantumfizika. C) Termodinamika. D) Csillagmechanika.
A) Kizárólag elméleti modellek, számítások nélkül. B) Diszkrét matematikai bizonyítások. C) Megközelítő megoldások, meghatározott hibahatárokon belül. D) Pontos, szimbolikus kifejezések átalakítása számjegyekké.
A) Szimbolikus manipulációs technikákat alkalmaznak. B) A rendszer kizárólag a korábbi adatok elemzésén alapul. C) A diszkrét matematika adja a fundamentumot. D) A fejlett numerikus módszerek teszik lehetővé ezt.
A) Diszkrét események szimulációja. B) Szimbolikus manipulációs technikák. C) A műveleti kutatás területén kifejlesztett, fejlett optimalizációs algoritmusok. D) Alapvető aritmetikai számítások.
A) Kvantumjelenségek szimulálásához. B) Diszkrét modellek fejlesztéséhez. C) Szimbolikus számítások elvégzéséhez. D) Aktuáriai elemzésekhez.
A) John von Neumann és Herman Goldstine B) Newton és Lagrange C) Euler és Gauss D) Whittaker és Stegun
A) 1947 B) 1985 C) 1912 D) 2000
A) Interpolációs táblázatok B) Mechanikus könyvek C) Elektronikus számítógépek D) Képletek listája
A) E. T. Whittaker munkássága miatt. B) Mert rendelkezésre áll egy számítógép. C) Mert létrejött a Leslie Fox-díj. D) Mert ezeket csak 16 tizedesjegy pontosságig számították ki.
A) A végrehajtott lépések száma. B) Az aritmetikai műveletek pontossága. C) A kezdeti közelítés nagysága. D) A maradék értékét figyelembe vevő konvergencia teszt.
A) 3x + 4 = 28 B) x³ - 8 C) 3x² + 4 D) 3x³ − 24
A) a = 2, b = 5 B) a = -1, b = 4 C) a = 1, b = 2 D) a = 0, b = 3
A) 0,2-nél kevesebb B) 0,5-tel egyenlő C) Pontosan 0 D) 1-nél nagyobb
A) Egy olyan függvény integrálása, amelynek végtelen számú területe van. B) Az f(x) = 1/(x - 1) függvény értékelése x = 10 közelében. C) Az f(x) = 1/(x - 1) függvény értékelése x = 1 közelében. D) Egy olyan függvény differenciálása, ahol a differenciálelem nulla.
A) Szimplex-módszer B) Monte Carlo integrálás C) Főkomponens-analízis D) Spektrális képkomprimálás
A) Newton–Cotes-képletek B) Monte Carlo-módszerek C) Ritka rácsok D) Gausz-kvadratúra
A) Simpson-féle módszer B) Ritka rácsok C) Monte Carlo integrálás D) Szimplex-módszer
A) Netlib adattár B) GNU Scientific Library C) NAG könyvtárak D) IMSL könyvtár
A) Bináris aritmetika B) Tetszőleges pontosságú aritmetika C) Töréspontos aritmetika D) Rögzített pontosságú aritmetika
A) Julia B) Excel C) MATLAB D) Scilab
A) Journal on Numerical Analysis (SINUM) B) Matematikai enciklopédia C) Matematikai függvények digitális könyvtára D) Numerische Mathematik
A) Python B) MATLAB C) R D) C++ |