A) A számítások során felhalmozódó hibák aránya B) A numerikus módszerek azon tulajdonsága, hogy soha nem érnek el megoldást C) Egy függvény azon tulajdonsága, hogy több megoldása van D) Az a tulajdonság, hogy az iterációk egy sorozata megközelíti a megoldást.
A) Véletlen számok generálása B) Egyenletek pontos megoldásainak megtalálása C) Ismeretlen értékek becslése ismert adatpontok között D) Statisztikai hipotézisek tesztelése
A) Függvények maximális vagy minimális értékeinek megtalálása B) Összetett függvények közelítése egyszerűbbek segítségével C) Fizikai rendszerek modellezése D) Matematikai függvények pontos számítása
A) Runge-Kutta módszer B) Secant módszer C) Newton-módszer D) Gauss-elimináció
A) Félbevágási módszer B) Fokozati süllyedés C) Newton-módszer D) Hamis pozíció módszer
A) Newton-módszer B) Gauss-elimináció C) Runge-Kutta módszer D) Lagrange-interpoláció
A) Lineáris egyenletrendszerek hatékony megoldása B) Véletlenszerű mátrixok generálása C) Mátrixok sajátértékeinek megtalálása D) A jövőbeli trendek előrejelzése
A) A kiugró értékek elvetése az adathalmazban B) Hiányzó értékek becslése ismert adatpontok között C) Új adatpontok létrehozása a megadott tartományon túl D) Ismert adatpontok pontos replikációja
A) 19. század. B) 18. század. C) 20. század. D) 21. század.
A) A számítási teljesítmény növekedése. B) A számítási költségek csökkenése. C) A szimbolikus manipuláció terén elért fejlesztések. D) Az adatok elérhetőségének csökkenése.
A) Csillagmechanika. B) Elektromágnesesség. C) Termodinamika. D) Kvantumfizika.
A) Diszkrét matematikai bizonyítások. B) Kizárólag elméleti modellek, számítások nélkül. C) Megközelítő megoldások, meghatározott hibahatárokon belül. D) Pontos, szimbolikus kifejezések átalakítása számjegyekké.
A) A diszkrét matematika adja a fundamentumot. B) A rendszer kizárólag a korábbi adatok elemzésén alapul. C) A fejlett numerikus módszerek teszik lehetővé ezt. D) Szimbolikus manipulációs technikákat alkalmaznak.
A) Diszkrét események szimulációja. B) Szimbolikus manipulációs technikák. C) Alapvető aritmetikai számítások. D) A műveleti kutatás területén kifejlesztett, fejlett optimalizációs algoritmusok.
A) Kvantumjelenségek szimulálásához. B) Szimbolikus számítások elvégzéséhez. C) Diszkrét modellek fejlesztéséhez. D) Aktuáriai elemzésekhez.
A) Newton és Lagrange B) Euler és Gauss C) John von Neumann és Herman Goldstine D) Whittaker és Stegun
A) 1985 B) 1947 C) 2000 D) 1912
A) Mechanikus könyvek B) Interpolációs táblázatok C) Képletek listája D) Elektronikus számítógépek
A) Mert létrejött a Leslie Fox-díj. B) Mert ezeket csak 16 tizedesjegy pontosságig számították ki. C) E. T. Whittaker munkássága miatt. D) Mert rendelkezésre áll egy számítógép.
A) Az aritmetikai műveletek pontossága. B) A végrehajtott lépések száma. C) A kezdeti közelítés nagysága. D) A maradék értékét figyelembe vevő konvergencia teszt.
A) x³ - 8 B) 3x² + 4 C) 3x + 4 = 28 D) 3x³ − 24
A) a = 2, b = 5 B) a = 1, b = 2 C) a = 0, b = 3 D) a = -1, b = 4
A) 1-nél nagyobb B) Pontosan 0 C) 0,5-tel egyenlő D) 0,2-nél kevesebb
A) Az f(x) = 1/(x - 1) függvény értékelése x = 10 közelében. B) Egy olyan függvény differenciálása, ahol a differenciálelem nulla. C) Egy olyan függvény integrálása, amelynek végtelen számú területe van. D) Az f(x) = 1/(x - 1) függvény értékelése x = 1 közelében.
A) Főkomponens-analízis B) Szimplex-módszer C) Monte Carlo integrálás D) Spektrális képkomprimálás
A) Newton–Cotes-képletek B) Monte Carlo-módszerek C) Ritka rácsok D) Gausz-kvadratúra
A) Simpson-féle módszer B) Ritka rácsok C) Szimplex-módszer D) Monte Carlo integrálás
A) GNU Scientific Library B) NAG könyvtárak C) IMSL könyvtár D) Netlib adattár
A) Bináris aritmetika B) Tetszőleges pontosságú aritmetika C) Töréspontos aritmetika D) Rögzített pontosságú aritmetika
A) Excel B) Scilab C) MATLAB D) Julia
A) Matematikai enciklopédia B) Matematikai függvények digitális könyvtára C) Numerische Mathematik D) Journal on Numerical Analysis (SINUM)
A) Python B) MATLAB C) R D) C++ |