A) Egy elsőrendű logikai formula értelmezése a változókhoz konkrét értékek hozzárendelésével. B) A szoftverfejlesztésben használt értelmezés. C) Matematikai indukción alapuló értelmezés. D) Olyan értelmezés, amely axiomatikus rendszerekre támaszkodik.
A) Egy bizonyítás átalakítása kanonikus formába a könnyebb elemzés érdekében. B) Egy bizonyítás bonyolultabbá tétele annak érdekében, hogy meggyőzőbbé tegye azt. C) A formális bizonyítás szükségességének kiküszöbölése. D) A matematikai bizonyításokban használt jelölések egységesítése.
A) A matematikai tételek bizonyításához szükséges erőforrások tanulmányozása. B) A logikai kötőszavak számának megszámlálása egy képletben. C) Egy matematikai bizonyítás hosszának mérése. D) Egy állítás igazságértékének meghatározása.
A) Minden vágást tartalmazó bizonyítás átalakítható vágásmentes bizonyítássá. B) Az a szabály, hogy az érvényes bizonyításokhoz vágások szükségesek. C) Az a tulajdonság, hogy minden bizonyításnak ki kell küszöbölnie a vágásokat. D) Az az elv, hogy a formális logikában nem lehet vágásokat használni.
A) A bizonyítások és a számítógépes programok közötti megfeleltetés az intuitív logikában. B) Egyfajta logikai következtetés. C) Szabály a matematikai bizonyítások felépítéséhez. D) Történelmi esemény a bizonyításelméletben.
A) FOR, WHILE, DO. B) ÉS, VAGY, NEM. C) ÖSSZEADÁS, KIVONÁS, SZORZÁS. D) IF, THEN, ELSE.
A) Alfred Tarski. B) Henri Poincaré. C) Alonzo Church. D) Gerhard Gentzen.
A) A tételek kiküszöbölik a bizonyítás bonyolultságát. B) A tételek szabványos axiomatikus rendszereket állítanak fel. C) A tételek megmutatják a formális bizonyítási rendszerek korlátait. D) A tételek új technikákat biztosítanak a bizonyításkonstrukcióhoz. |