A) A szoftverfejlesztésben használt értelmezés. B) Matematikai indukción alapuló értelmezés. C) Olyan értelmezés, amely axiomatikus rendszerekre támaszkodik. D) Egy elsőrendű logikai formula értelmezése a változókhoz konkrét értékek hozzárendelésével.
A) A matematikai bizonyításokban használt jelölések egységesítése. B) A formális bizonyítás szükségességének kiküszöbölése. C) Egy bizonyítás bonyolultabbá tétele annak érdekében, hogy meggyőzőbbé tegye azt. D) Egy bizonyítás átalakítása kanonikus formába a könnyebb elemzés érdekében.
A) A matematikai tételek bizonyításához szükséges erőforrások tanulmányozása. B) A logikai kötőszavak számának megszámlálása egy képletben. C) Egy állítás igazságértékének meghatározása. D) Egy matematikai bizonyítás hosszának mérése.
A) Az a tulajdonság, hogy minden bizonyításnak ki kell küszöbölnie a vágásokat. B) Az az elv, hogy a formális logikában nem lehet vágásokat használni. C) Minden vágást tartalmazó bizonyítás átalakítható vágásmentes bizonyítássá. D) Az a szabály, hogy az érvényes bizonyításokhoz vágások szükségesek.
A) Történelmi esemény a bizonyításelméletben. B) Szabály a matematikai bizonyítások felépítéséhez. C) Egyfajta logikai következtetés. D) A bizonyítások és a számítógépes programok közötti megfeleltetés az intuitív logikában.
A) FOR, WHILE, DO. B) IF, THEN, ELSE. C) ÖSSZEADÁS, KIVONÁS, SZORZÁS. D) ÉS, VAGY, NEM.
A) Alfred Tarski. B) Alonzo Church. C) Henri Poincaré. D) Gerhard Gentzen.
A) A tételek kiküszöbölik a bizonyítás bonyolultságát. B) A tételek szabványos axiomatikus rendszereket állítanak fel. C) A tételek új technikákat biztosítanak a bizonyításkonstrukcióhoz. D) A tételek megmutatják a formális bizonyítási rendszerek korlátait. |