A) Olyan értelmezés, amely axiomatikus rendszerekre támaszkodik. B) Egy elsőrendű logikai formula értelmezése a változókhoz konkrét értékek hozzárendelésével. C) Matematikai indukción alapuló értelmezés. D) A szoftverfejlesztésben használt értelmezés.
A) A matematikai bizonyításokban használt jelölések egységesítése. B) Egy bizonyítás bonyolultabbá tétele annak érdekében, hogy meggyőzőbbé tegye azt. C) A formális bizonyítás szükségességének kiküszöbölése. D) Egy bizonyítás átalakítása kanonikus formába a könnyebb elemzés érdekében.
A) A matematikai tételek bizonyításához szükséges erőforrások tanulmányozása. B) A logikai kötőszavak számának megszámlálása egy képletben. C) Egy állítás igazságértékének meghatározása. D) Egy matematikai bizonyítás hosszának mérése.
A) Az a tulajdonság, hogy minden bizonyításnak ki kell küszöbölnie a vágásokat. B) Az a szabály, hogy az érvényes bizonyításokhoz vágások szükségesek. C) Minden vágást tartalmazó bizonyítás átalakítható vágásmentes bizonyítássá. D) Az az elv, hogy a formális logikában nem lehet vágásokat használni.
A) Történelmi esemény a bizonyításelméletben. B) Egyfajta logikai következtetés. C) A bizonyítások és a számítógépes programok közötti megfeleltetés az intuitív logikában. D) Szabály a matematikai bizonyítások felépítéséhez.
A) ÉS, VAGY, NEM. B) IF, THEN, ELSE. C) ÖSSZEADÁS, KIVONÁS, SZORZÁS. D) FOR, WHILE, DO.
A) Alfred Tarski. B) Alonzo Church. C) Henri Poincaré. D) Gerhard Gentzen.
A) A tételek megmutatják a formális bizonyítási rendszerek korlátait. B) A tételek kiküszöbölik a bizonyítás bonyolultságát. C) A tételek szabványos axiomatikus rendszereket állítanak fel. D) A tételek új technikákat biztosítanak a bizonyításkonstrukcióhoz. |