A) Annak a valószínűsége, hogy legalább olyan szélsőséges eredményeket kapjunk, mint a megfigyelt eredmények, feltéve, hogy a nullhipotézis igaz B) A tesztelt populációs paraméter C) A bizalom mértéke a nullhipotézisben D) A nullhipotézis elfogadásának szignifikancia szintje
A) Mann-Whitney U teszt B) Wilcoxon aláírt rangú teszt C) Kruskal-Wallis teszt D) t-próba
A) A változók közötti kapcsolat vizsgálata B) Az eszközök közötti különbségek tesztelése C) Kiugró értékek azonosítása egy adatkészletben D) Összefoglalva a kategorikus adatokat
A) A csoporton belüli változékonyság B) Két változó közötti lineáris kapcsolat erőssége és iránya C) Egy adathalmaz központi tendenciája D) Az adatok terjedése
A) Egy esemény bekövetkezésének valószínűségének meghatározása B) A jövőbeli adatpontok előrejelzésére C) Két független csoport összehasonlítása D) Megbecsülni azt a tartományt, amelybe a populációs paraméter valószínűleg esik
A) Szisztematikus mintavétel B) Csoportos mintavétel C) Kényelmi mintavétel D) Egyszerű véletlenszerű mintavétel
A) Kijelentés, amely megjósolja a kísérlet eredményét B) A hipotézis, amelyet egyoldalú teszttel tesztelnek C) Az a hipotézis, amelyet a kutató igaznak hisz D) Kijelentés, hogy nincs szignifikáns különbség a meghatározott populációk között
A) A korreláció a kapcsolat erősségét, míg az okság az irányt méri B) A korrelációt a kategorikus adatokhoz, míg az ok-okozati összefüggést a folyamatos adatokhoz használjuk C) A korreláció a változók közötti kapcsolatot jelzi, míg az okság azt jelenti, hogy az egyik változó változást okoz a másikban D) A korreláció lineáris, míg az okság nemlineáris összefüggésekre utal
A) Kijelenteni, hogy a mintaátlag mintavételi eloszlása a minta méretének növekedésével megközelíti a normális eloszlást B) A csoportokon belüli változékonyság meghatározása C) Egy adatkészlet tartományának kiszámításához D) Két különböző minta összehasonlítása
A) A hibahatár a mintában átlag B) Két változó közötti korreláció mértéke C) Az alternatív hipotézisbe vetett bizalom szintje D) A nullhipotézis elutasításának valószínűsége, ha az valóban igaz
A) T-teszt B) Khi-négyzet teszt C) ANOVA D) Regresszió analízis
A) Idősor elemzés. B) Regresszió analízis. C) Klaszteranalízis. D) Faktoranalízis.
A) Lineáris regresszió. B) Logisztikus regresszió. C) Polinomiális regresszió. D) Ridge regresszió.
A) Khi-négyzet teszt. B) ANOVA. C) Regresszió analízis. D) T-teszt.
A) Imputáció. B) Funkciótervezés. C) Normalizálás. D) Outlier észlelése. |