A) Sitta canadensis B) Sitta europaea C) Sitta carolinensis D) Sitta castanea
A) Sivatagok B) Korallzátonyok C) Lombhullató erdők D) Tundra
A) Zöld B) Sárga C) Red D) Kék
A) Területi B) Vándorló C) Gregarious D) Magányos
A) Afrika B) Észak-Amerika C) Indiai szubkontinens D) Ausztrália
A) Legkevésbé aggályos B) Sebezhető C) Veszélyeztetett D) Kritikusan veszélyeztetett
A) A hangadás és a testbeszéd révén B) Azzal, hogy csóválja a farkát C) Illatjelzők használata D) A bonyolult táncokon keresztül
A) Accipitridae B) Sittidae C) Corvidae D) Fringillidae
A) Erős csőr B) Nagy fej C) Erős lábak D) Hosszú farok
A) Bonyolult táncokkal B) Bonyolult fészkek építésével C) Hangos, egyszerű énekkel D) Csendes jelzésekkel
A) Észak-Amerika B) Afrika C) Észak-Európa D) Déli Ázsia
A) Trópusi esőerdők B) Fűrészek C) Sivatagok D) Értelmes vagy hegyvidéki erdők
A) Sziklai cincér B) Eurázsiai cincér C) Kínai cincér D) Észak-amerikai vörös mellű cincér
A) Erdőirtás B) Szennyezés C) Klimaváltozás D) Városi terjeszkedés
A) John Gould B) René-Primevère Lesson C) Charles Darwin D) David Attenborough
A) Pintyvirágfecskék (Polioptilidae) B) Vajkospók (Troglodytidae) C) Fafürkészök (Certhiidae) D) Kősziklacserje (Tichodroma muraria)
A) Sittidae B) Certhiidae C) Salpornithidae D) Tichodromadidae
A) Piciformes B) Sylvioidea C) Certhioidea D) Passeriformes
A) Francia B) Német C) Latin D) Ógörög
A) S. cuvieri Gervais, 1852 B) Vörösmellű cincér C) S. senogalliensis Portis, 1888 D) Certhiops rummeli
A) Brit Madártani Egyesület B) Nemzetközi Madártani Kongresszus C) Amerikai Madártani Társaság D) Világ Madárnév Bizottság
A) Ugyanazon élőhelyen élnek. B) Azonos énekük van. C) Saját fészkeiket készítik. D) Együtt vándorolnak.
A) Pajzskénti bogarak B) Kéregdarabok és maghéjak C) Sár és széklet D) Ragadós, gyantás, fenyőgyanta golyók
A) Ragadós, gyantás részek használatával. B) Repedések feltöltése agyaggal. C) A fészek bejáratához ragasztott, gyertyabogárral való bevonás segítségével. D) Üveg alakú fészkek építésével.
A) Puha anyagok nagy mennyiségének használata a fészek béléséhez. B) Fészkek építése agyagból és ürülékből. C) Fészkek készítése mély fahasadékokban. D) Tömör csoportokban való fészkelés.
A) 53% B) 40% C) 61,6% D) 75%
A) Nagyobb, mint más területeken. B) Nincs. C) Kisebb, mint a déli fajoknál. D) Ugyanaz, mint a déli fajoknál.
A) 5-10 nap B) 30-35 nap C) 20-25 nap D) 12-18 nap
A) Pontosan 50 kg B) Legfeljebb 32 kg (70 font) C) 1 kg alatt D) 10 és 20 kg között
A) 10-15 nap B) 21-27 nap C) 40-45 nap D) 30-35 nap
A) Kevesebb, mint 1 év B) Több, mint 15 év C) A felnőtt egyedek éves túlélési aránya 61,6%. D) Pontosan 5 év
A) Sár B) Pajzskovácsfélék C) Kéregdarabok D) Tollak
A) Pintyek B) Pókhalak C) Féligfülesek D) Juharseregélyek
A) Egy rúd, amellyel a földbe ásnak. B) Egy darab fa kérge, amelyet súlyként használnak. C) Egy levél, amellyel rovarokat gyűjtenek. D) Egy kő, amellyel a magokat törik fel.
A) Azonnal megeszik őket a megtalálás helyén. B) Elvetik őket. C) Használják őket eszközökként más ételekhez való hozzáféréshez. D) Behelyezik őket megfelelő repedésekbe későbbi fogyasztás céljából.
A) Hat B) Tíz C) Nyolc D) Négy
A) A helyi lakosok által végzett erdőirtás B) A városiasodás C) A földművelési módszerek változása D) A turizmust elősegítő törvény
A) Több mint 5000 B) Több mint 10 000 C) Nem éri el az 1000 madarat D) Néhány ezer
A) Élőhelyek szétaprózódása B) Városiasodás C) Erdőirtás D) Turizmusfejlesztés |