A) Sitta carolinensis B) Sitta castanea C) Sitta europaea D) Sitta canadensis
A) Sivatagok B) Korallzátonyok C) Lombhullató erdők D) Tundra
A) Red B) Zöld C) Kék D) Sárga
A) Magányos B) Gregarious C) Vándorló D) Területi
A) Észak-Amerika B) Ausztrália C) Indiai szubkontinens D) Afrika
A) Veszélyeztetett B) Legkevésbé aggályos C) Sebezhető D) Kritikusan veszélyeztetett
A) A bonyolult táncokon keresztül B) Illatjelzők használata C) Azzal, hogy csóválja a farkát D) A hangadás és a testbeszéd révén
A) Accipitridae B) Fringillidae C) Corvidae D) Sittidae
A) Hosszú farok B) Erős csőr C) Nagy fej D) Erős lábak
A) Bonyolult táncokkal B) Csendes jelzésekkel C) Hangos, egyszerű énekkel D) Bonyolult fészkek építésével
A) Észak-Európa B) Afrika C) Észak-Amerika D) Déli Ázsia
A) Sivatagok B) Trópusi esőerdők C) Fűrészek D) Értelmes vagy hegyvidéki erdők
A) Észak-amerikai vörös mellű cincér B) Eurázsiai cincér C) Sziklai cincér D) Kínai cincér
A) Erdőirtás B) Klimaváltozás C) Szennyezés D) Városi terjeszkedés
A) Charles Darwin B) René-Primevère Lesson C) John Gould D) David Attenborough
A) Kősziklacserje (Tichodroma muraria) B) Vajkospók (Troglodytidae) C) Pintyvirágfecskék (Polioptilidae) D) Fafürkészök (Certhiidae)
A) Sittidae B) Tichodromadidae C) Salpornithidae D) Certhiidae
A) Passeriformes B) Piciformes C) Sylvioidea D) Certhioidea
A) Német B) Francia C) Ógörög D) Latin
A) Certhiops rummeli B) Vörösmellű cincér C) S. senogalliensis Portis, 1888 D) S. cuvieri Gervais, 1852
A) Brit Madártani Egyesület B) Amerikai Madártani Társaság C) Világ Madárnév Bizottság D) Nemzetközi Madártani Kongresszus
A) Azonos énekük van. B) Együtt vándorolnak. C) Ugyanazon élőhelyen élnek. D) Saját fészkeiket készítik.
A) Ragadós, gyantás, fenyőgyanta golyók B) Sár és széklet C) Pajzskénti bogarak D) Kéregdarabok és maghéjak
A) A fészek bejáratához ragasztott, gyertyabogárral való bevonás segítségével. B) Ragadós, gyantás részek használatával. C) Repedések feltöltése agyaggal. D) Üveg alakú fészkek építésével.
A) Puha anyagok nagy mennyiségének használata a fészek béléséhez. B) Fészkek építése agyagból és ürülékből. C) Tömör csoportokban való fészkelés. D) Fészkek készítése mély fahasadékokban.
A) 61,6% B) 53% C) 40% D) 75%
A) Nagyobb, mint más területeken. B) Nincs. C) Ugyanaz, mint a déli fajoknál. D) Kisebb, mint a déli fajoknál.
A) 20-25 nap B) 5-10 nap C) 12-18 nap D) 30-35 nap
A) Pontosan 50 kg B) 1 kg alatt C) Legfeljebb 32 kg (70 font) D) 10 és 20 kg között
A) 40-45 nap B) 10-15 nap C) 30-35 nap D) 21-27 nap
A) A felnőtt egyedek éves túlélési aránya 61,6%. B) Pontosan 5 év C) Több, mint 15 év D) Kevesebb, mint 1 év
A) Tollak B) Kéregdarabok C) Sár D) Pajzskovácsfélék
A) Pintyek B) Féligfülesek C) Pókhalak D) Juharseregélyek
A) Egy levél, amellyel rovarokat gyűjtenek. B) Egy kő, amellyel a magokat törik fel. C) Egy rúd, amellyel a földbe ásnak. D) Egy darab fa kérge, amelyet súlyként használnak.
A) Használják őket eszközökként más ételekhez való hozzáféréshez. B) Elvetik őket. C) Behelyezik őket megfelelő repedésekbe későbbi fogyasztás céljából. D) Azonnal megeszik őket a megtalálás helyén.
A) Nyolc B) Tíz C) Hat D) Négy
A) A helyi lakosok által végzett erdőirtás B) A földművelési módszerek változása C) A turizmust elősegítő törvény D) A városiasodás
A) Több mint 10 000 B) Nem éri el az 1000 madarat C) Néhány ezer D) Több mint 5000
A) Városiasodás B) Turizmusfejlesztés C) Élőhelyek szétaprózódása D) Erdőirtás |