A) Sitta europaea B) Sitta castanea C) Sitta canadensis D) Sitta carolinensis
A) Lombhullató erdők B) Tundra C) Sivatagok D) Korallzátonyok
A) Zöld B) Red C) Kék D) Sárga
A) Területi B) Gregarious C) Vándorló D) Magányos
A) Ausztrália B) Észak-Amerika C) Indiai szubkontinens D) Afrika
A) Veszélyeztetett B) Sebezhető C) Kritikusan veszélyeztetett D) Legkevésbé aggályos
A) A bonyolult táncokon keresztül B) Illatjelzők használata C) Azzal, hogy csóválja a farkát D) A hangadás és a testbeszéd révén
A) Fringillidae B) Sittidae C) Accipitridae D) Corvidae
A) Erős lábak B) Erős csőr C) Nagy fej D) Hosszú farok
A) Csendes jelzésekkel B) Bonyolult fészkek építésével C) Hangos, egyszerű énekkel D) Bonyolult táncokkal
A) Észak-Amerika B) Afrika C) Déli Ázsia D) Észak-Európa
A) Trópusi esőerdők B) Fűrészek C) Sivatagok D) Értelmes vagy hegyvidéki erdők
A) Sziklai cincér B) Észak-amerikai vörös mellű cincér C) Kínai cincér D) Eurázsiai cincér
A) Szennyezés B) Városi terjeszkedés C) Erdőirtás D) Klimaváltozás
A) David Attenborough B) John Gould C) Charles Darwin D) René-Primevère Lesson
A) Legfeljebb 32 kg (70 font) B) Pontosan 50 kg C) 1 kg alatt D) 10 és 20 kg között
A) 30-35 nap B) 20-25 nap C) 5-10 nap D) 12-18 nap
A) Több mint 10 000 B) Néhány ezer C) Nem éri el az 1000 madarat D) Több mint 5000
A) A turizmust elősegítő törvény B) A városiasodás C) A helyi lakosok által végzett erdőirtás D) A földművelési módszerek változása
A) Pintyvirágfecskék (Polioptilidae) B) Fafürkészök (Certhiidae) C) Kősziklacserje (Tichodroma muraria) D) Vajkospók (Troglodytidae)
A) Certhioidea B) Sylvioidea C) Piciformes D) Passeriformes
A) Vörösmellű cincér B) S. cuvieri Gervais, 1852 C) S. senogalliensis Portis, 1888 D) Certhiops rummeli
A) Egy darab fa kérge, amelyet súlyként használnak. B) Egy levél, amellyel rovarokat gyűjtenek. C) Egy rúd, amellyel a földbe ásnak. D) Egy kő, amellyel a magokat törik fel.
A) Sár és széklet B) Pajzskénti bogarak C) Kéregdarabok és maghéjak D) Ragadós, gyantás, fenyőgyanta golyók
A) Erdőirtás B) Élőhelyek szétaprózódása C) Turizmusfejlesztés D) Városiasodás
A) Elvetik őket. B) Behelyezik őket megfelelő repedésekbe későbbi fogyasztás céljából. C) Azonnal megeszik őket a megtalálás helyén. D) Használják őket eszközökként más ételekhez való hozzáféréshez.
A) Együtt vándorolnak. B) Ugyanazon élőhelyen élnek. C) Saját fészkeiket készítik. D) Azonos énekük van.
A) 75% B) 40% C) 61,6% D) 53%
A) Hat B) Négy C) Tíz D) Nyolc
A) Kéregdarabok B) Pajzskovácsfélék C) Tollak D) Sár
A) Pókhalak B) Juharseregélyek C) Pintyek D) Féligfülesek
A) Nincs. B) Nagyobb, mint más területeken. C) Ugyanaz, mint a déli fajoknál. D) Kisebb, mint a déli fajoknál.
A) Üveg alakú fészkek építésével. B) A fészek bejáratához ragasztott, gyertyabogárral való bevonás segítségével. C) Repedések feltöltése agyaggal. D) Ragadós, gyantás részek használatával.
A) Amerikai Madártani Társaság B) Brit Madártani Egyesület C) Nemzetközi Madártani Kongresszus D) Világ Madárnév Bizottság
A) 21-27 nap B) 30-35 nap C) 40-45 nap D) 10-15 nap
A) Sittidae B) Salpornithidae C) Certhiidae D) Tichodromadidae
A) Tömör csoportokban való fészkelés. B) Fészkek építése agyagból és ürülékből. C) Puha anyagok nagy mennyiségének használata a fészek béléséhez. D) Fészkek készítése mély fahasadékokban.
A) Német B) Latin C) Ógörög D) Francia
A) Több, mint 15 év B) A felnőtt egyedek éves túlélési aránya 61,6%. C) Kevesebb, mint 1 év D) Pontosan 5 év |