A) A változó legnagyobb hatványa a polinomban. B) A legnagyobb teljesítményű kifejezés együtthatója. C) A polinom tagjainak száma. D) A polinom összes tagjának hatványainak összege.
A) Az adatkiugró értékek figyelmen kívül hagyása a nagyobb pontosság érdekében. B) Az adatok manipulálása, hogy egy adott mintába illeszkedjenek. C) Ismert adatpontok közötti értékek becslése. D) Az adatpontok pontos értékeinek megtalálása.
A) A medián használata az átlag helyett. B) Az adatpontok és a közelítő függvény közötti négyzetes különbségek összegének minimalizálása. C) Az adatpontok pontos illesztése. D) A kiugró értékek maximalizálása az adatokban.
A) A közelítés hibamentessége. B) A tényleges függvény és a közelítő függvény közötti különbség. C) A közelítésben szereplő adatpontok száma. D) A közelítés összes számított hibájának összege.
A) Ezek a hibaelemzéshez használt racionális függvények. B) Ezek darabonkénti polinomiális függvények, amelyeket interpolációra használnak. C) Ezek a legkisebb négyzetek közelítésére használt exponenciális függvények. D) Ezek trigonometrikus függvények, amelyeket adatok simítására használnak.
A) Kevésbé számításigényesek, mint az egyváltozós technikák. B) Ezek csak lineáris közelítésekre korlátozódnak. C) Kevesebb adatpontra van szükségük a pontos eredményekhez. D) Több változóból álló függvényeket és kölcsönhatásokat tudnak kezelni.
A) A közelítés pontos értékeket, míg az interpoláció becsléseket ad. B) Az interpoláció minden adatponton áthalad, míg a közelítés nem. C) Az interpolációt diszkrét adatok esetén, míg a közelítést folytonos adatok esetén alkalmazzák. D) Az interpoláció kevésbé pontos, mint a közelítés.
A) Cauchy középérték-tétele B) Rolle-tétel C) Weierstrass közelítési tétel D) Bolzano köztes értéktétele
A) Ez megakadályozza a túlillesztést és javítja a közelítés általánosítását. B) Ez növeli a közelítő modell összetettségét. C) A nagyobb pontosság érdekében több zajt visz be az adatokba. D) Nagyobb súlyt helyez az adatokban lévő kiugró értékekre.
A) A cél, hogy minimalizáljuk a lehetséges legnagyobb hibát egy adott intervallumon belül. B) A cél, hogy a polinom fokszáma a lehető legmagasabb legyen. C) A cél, hogy maximalizáljuk a számítások sebességét. D) A cél, hogy biztosítsuk, hogy a polinom egész számokkal kifejezhető.
A) 2N alkalom. B) N + 2 alkalom. C) N alkalom. D) N/2 alkalom. |