A) A polinom tagjainak száma. B) A polinom összes tagjának hatványainak összege. C) A legnagyobb teljesítményű kifejezés együtthatója. D) A változó legnagyobb hatványa a polinomban.
A) Az adatkiugró értékek figyelmen kívül hagyása a nagyobb pontosság érdekében. B) Ismert adatpontok közötti értékek becslése. C) Az adatok manipulálása, hogy egy adott mintába illeszkedjenek. D) Az adatpontok pontos értékeinek megtalálása.
A) A kiugró értékek maximalizálása az adatokban. B) Az adatpontok és a közelítő függvény közötti négyzetes különbségek összegének minimalizálása. C) A medián használata az átlag helyett. D) Az adatpontok pontos illesztése.
A) A közelítésben szereplő adatpontok száma. B) A közelítés hibamentessége. C) A közelítés összes számított hibájának összege. D) A tényleges függvény és a közelítő függvény közötti különbség.
A) Ezek trigonometrikus függvények, amelyeket adatok simítására használnak. B) Ezek darabonkénti polinomiális függvények, amelyeket interpolációra használnak. C) Ezek a hibaelemzéshez használt racionális függvények. D) Ezek a legkisebb négyzetek közelítésére használt exponenciális függvények.
A) Ezek csak lineáris közelítésekre korlátozódnak. B) Kevésbé számításigényesek, mint az egyváltozós technikák. C) Kevesebb adatpontra van szükségük a pontos eredményekhez. D) Több változóból álló függvényeket és kölcsönhatásokat tudnak kezelni.
A) Az interpoláció kevésbé pontos, mint a közelítés. B) A közelítés pontos értékeket, míg az interpoláció becsléseket ad. C) Az interpolációt diszkrét adatok esetén, míg a közelítést folytonos adatok esetén alkalmazzák. D) Az interpoláció minden adatponton áthalad, míg a közelítés nem.
A) Bolzano köztes értéktétele B) Weierstrass közelítési tétel C) Cauchy középérték-tétele D) Rolle-tétel
A) Ez növeli a közelítő modell összetettségét. B) Ez megakadályozza a túlillesztést és javítja a közelítés általánosítását. C) A nagyobb pontosság érdekében több zajt visz be az adatokba. D) Nagyobb súlyt helyez az adatokban lévő kiugró értékekre.
A) A cél, hogy a polinom fokszáma a lehető legmagasabb legyen. B) A cél, hogy maximalizáljuk a számítások sebességét. C) A cél, hogy biztosítsuk, hogy a polinom egész számokkal kifejezhető. D) A cél, hogy minimalizáljuk a lehetséges legnagyobb hibát egy adott intervallumon belül.
A) N alkalom. B) N/2 alkalom. C) 2N alkalom. D) N + 2 alkalom. |