A) Folyékony víz B) Gáz és por C) Sziklaalakzatok D) Plazma
A) Gamma-sugárzás B) Látható fény C) Röntgensugarak D) Rádióhullámok
A) Mikrohullámú fűtés B) Hővezetés C) Ionizációs egyensúlyhiány D) Sugárzó nyomaték összehangolása
A) Red B) Zöld C) Kék D) Sárga
A) Arany B) Gyémántok C) Platina D) Szilikátok
A) H II régió B) Tükröző köd C) Szupernóva maradvány D) Sötét köd
A) Szén-dioxid (CO2) B) Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) C) Metán (CH4) D) Szén-monoxid (CO)
A) H II régiók B) Tükröző ködök C) Szupernóva-maradványok D) Molekuláris felhők
A) Hidrogén B) Hélium C) Oxigén D) Szén
A) 1 milliárd (109) molekula/m³ B) 1 billiárd (1012) molekula/m³ C) 10 kvadrilliárd (1016) molekula/m³ D) 100 ion/m³
A) Fénybomlási régió B) Koronális gáz C) Meleg, ionizált közeg D) Hideg, sűrű fázis
A) 50% B) 1% C) 10% D) 5%
A) Neutroncsillagok B) Vörös óriások C) OB-típusú csillagok D) Fehér törpék
A) < 300 K B) ~ 104 K C) O(105 K) D) ~ 106 K
A) ~ 10¹⁶ molekula/m³ B) ~ 100 ion/m³ C) ~ 10¹² molekula/m³ D) ~ 10²⁵ molekula/m³
A) Meleg, felhők közötti fázis B) Nagyon forró gáz (T ≈ 106 K) C) Fénybomlási régió D) Hideg, sűrű fázis
A) Kozmikus sugárzás. B) Interstelláris por. C) Ősi nukleosztézis. D) A csillagok fejlődése során végbe menő nukleosztézis.
A) A hőnyomás fontosabb, mint a mágneses tervek. B) A nyomás jelentősen eltér a különböző régiókban. C) A különböző fázisok nagyrészt nyomásbeli egyensúlyban vannak a galaktikus korong nagy részén. D) Minden fázisnak ugyanolyan a sűrűsége.
A) Hűvös, semleges közeg jön létre. B) Csökkentik aközi anyag (ISM) sűrűségét. C) Csökkentik a hidrogén atomok számát. D) A környező gázt meleg, ionizált állapotba alakítják át, ezzel növelve a hőmérsékletet.
A) Csökkentik a Lyman-határ alatt lévő fotonok számát. B) Hűtik le az ionizált gázt. C) Hozzájárulnak a meleg, semleges gáz felmelegítéséhez. D) Növelik a molekulás felhők sűrűségét.
A) 2020 B) 2040 C) 2030 D) 2025
A) 500 pársec B) 100 pársec (300 fényév) C) 30 000 pársec D) 10 000 pársec
A) 500 km/s B) 50 km/s C) 200 km/s D) 1000 km/s
A) Hatással van a mozgásukra és szerkezetükre. B) Összepréseli az összes galaktikus gázt egy vékony korongba. C) Megakadályozja a csillagképződést a spirálkarokban. D) Nincs hatása a galaktikus gázfelhőkre.
A) Nem változik meg a többi galaktikus részhez képest. B) Teljesen a korona fázisba kerül. C) Csak hideg gázt tartalmaz. D) A központi, szupermasszív fekete lyuk jelentősen befolyásolja azt.
A) Szóródás B) Emissziós vonalak C) Abszorpciós vonalak D) Vörösítés
A) Lyman-alfa átmenet B) Brackett-alfa átmenet C) Paschen-alfa átmenet D) Balmer-alfa átmenet
A) Inverz Compton-szórás. B) Fotonemisszió az excitált állapotból való visszatérés során. C) Bremsstrahlung-sugárzás. D) Szinkrotronsugárzás.
A) H2 (molekuláris hidrogén) B) N II C) CO (szén-monoxid) D) O III
A) Szinkrotronsugárzás B) Körülbelül fekete test-sugárzás C) Fékrádiózás D) Inverz Compton-szórás
A) Fékugrás okozta hűtés B) Ütés atomi magokkal C) Inverz Compton szórás D) Szinkrotron sugárzás
A) Szinkrotron-sugárzás B) Infravörös sugárzás C) Gamma-sugaras fotonok D) Fékrádióhullám-sugárzás
A) Fékrádióadás B) Finomstruktúra hűtés C) Inverz Compton-szórás D) Szinkrotrónsugárzás
A) Az H I atom 21 cm-es vonala B) Az O III ion tiltott spektrális vonalai C) A CO molekula spektrális vonalai D) A hidrogénből származó Ly-α fotonok
A) Táv-infravörös, közel-fekete test sugárzás B) 21 cm vonalsugárzás C) Milliméteres hullámhosszú vonalak D) Dipólussugárzás
A) Forgó, nanométer nagyságrendű részecskék által kibocsátott dipólussugárzás B) Fékezési sugárzás C) Távoli infravörös, közel-fekete testből származó sugárzás D) Szinkrotronsugárzás
A) Milliméterhullámú vonalspektrumok B) 21 centiméteres vonalspektrális sugárzás C) Távolsági infravörös, közel-fekete test jellegű sugárzás D) Szinkrotrónsugárzás
A) René Descartes B) Edward Barnard C) Francis Bacon D) William Huggins
A) Távcső lencse B) Refrakció (fény törése) C) Fotózás D) Spektroszkópia
A) Edward Barnard B) Victor Hess C) Slipher D) Mary Lea Heger
A) Egyszerű szénhidrogének. B) Buckminsterfullerén (C60) vagy 'buckyballs'. C) Csak hidrogénből és héliumból álló molekulák. D) Szénmonoxid. |