A) Gáz és por B) Sziklaalakzatok C) Folyékony víz D) Plazma
A) Gamma-sugárzás B) Látható fény C) Rádióhullámok D) Röntgensugarak
A) Sugárzó nyomaték összehangolása B) Mikrohullámú fűtés C) Ionizációs egyensúlyhiány D) Hővezetés
A) Kék B) Zöld C) Red D) Sárga
A) Gyémántok B) Szilikátok C) Arany D) Platina
A) Sötét köd B) H II régió C) Szupernóva maradvány D) Tükröző köd
A) Szén-monoxid (CO) B) Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) C) Metán (CH4) D) Szén-dioxid (CO2)
A) Tükröző ködök B) Szupernóva-maradványok C) Molekuláris felhők D) H II régiók
A) Szén B) Hélium C) Oxigén D) Hidrogén
A) 1 billiárd (1012) molekula/m³ B) 100 ion/m³ C) 1 milliárd (109) molekula/m³ D) 10 kvadrilliárd (1016) molekula/m³
A) Koronális gáz B) Hideg, sűrű fázis C) Meleg, ionizált közeg D) Fénybomlási régió
A) 50% B) 1% C) 5% D) 10%
A) Neutroncsillagok B) Vörös óriások C) Fehér törpék D) OB-típusú csillagok
A) ~ 104 K B) ~ 106 K C) O(105 K) D) < 300 K
A) ~ 10¹² molekula/m³ B) ~ 10¹⁶ molekula/m³ C) ~ 100 ion/m³ D) ~ 10²⁵ molekula/m³
A) Hideg, sűrű fázis B) Fénybomlási régió C) Meleg, felhők közötti fázis D) Nagyon forró gáz (T ≈ 106 K)
A) A csillagok fejlődése során végbe menő nukleosztézis. B) Kozmikus sugárzás. C) Ősi nukleosztézis. D) Interstelláris por.
A) A hőnyomás fontosabb, mint a mágneses tervek. B) A különböző fázisok nagyrészt nyomásbeli egyensúlyban vannak a galaktikus korong nagy részén. C) A nyomás jelentősen eltér a különböző régiókban. D) Minden fázisnak ugyanolyan a sűrűsége.
A) Hűvös, semleges közeg jön létre. B) Csökkentik a hidrogén atomok számát. C) Csökkentik aközi anyag (ISM) sűrűségét. D) A környező gázt meleg, ionizált állapotba alakítják át, ezzel növelve a hőmérsékletet.
A) Csökkentik a Lyman-határ alatt lévő fotonok számát. B) Növelik a molekulás felhők sűrűségét. C) Hűtik le az ionizált gázt. D) Hozzájárulnak a meleg, semleges gáz felmelegítéséhez.
A) 2020 B) 2040 C) 2030 D) 2025
A) 10 000 pársec B) 100 pársec (300 fényév) C) 30 000 pársec D) 500 pársec
A) 500 km/s B) 1000 km/s C) 200 km/s D) 50 km/s
A) Nincs hatása a galaktikus gázfelhőkre. B) Megakadályozja a csillagképződést a spirálkarokban. C) Hatással van a mozgásukra és szerkezetükre. D) Összepréseli az összes galaktikus gázt egy vékony korongba.
A) Teljesen a korona fázisba kerül. B) Csak hideg gázt tartalmaz. C) Nem változik meg a többi galaktikus részhez képest. D) A központi, szupermasszív fekete lyuk jelentősen befolyásolja azt.
A) Vörösítés B) Emissziós vonalak C) Szóródás D) Abszorpciós vonalak
A) Paschen-alfa átmenet B) Lyman-alfa átmenet C) Brackett-alfa átmenet D) Balmer-alfa átmenet
A) Bremsstrahlung-sugárzás. B) Fotonemisszió az excitált állapotból való visszatérés során. C) Szinkrotronsugárzás. D) Inverz Compton-szórás.
A) H2 (molekuláris hidrogén) B) CO (szén-monoxid) C) O III D) N II
A) Körülbelül fekete test-sugárzás B) Fékrádiózás C) Szinkrotronsugárzás D) Inverz Compton-szórás
A) Ütés atomi magokkal B) Szinkrotron sugárzás C) Inverz Compton szórás D) Fékugrás okozta hűtés
A) Fékrádióhullám-sugárzás B) Gamma-sugaras fotonok C) Infravörös sugárzás D) Szinkrotron-sugárzás
A) Fékrádióadás B) Finomstruktúra hűtés C) Szinkrotrónsugárzás D) Inverz Compton-szórás
A) Az O III ion tiltott spektrális vonalai B) A CO molekula spektrális vonalai C) Az H I atom 21 cm-es vonala D) A hidrogénből származó Ly-α fotonok
A) 21 cm vonalsugárzás B) Dipólussugárzás C) Táv-infravörös, közel-fekete test sugárzás D) Milliméteres hullámhosszú vonalak
A) Fékezési sugárzás B) Távoli infravörös, közel-fekete testből származó sugárzás C) Szinkrotronsugárzás D) Forgó, nanométer nagyságrendű részecskék által kibocsátott dipólussugárzás
A) Milliméterhullámú vonalspektrumok B) Szinkrotrónsugárzás C) Távolsági infravörös, közel-fekete test jellegű sugárzás D) 21 centiméteres vonalspektrális sugárzás
A) Edward Barnard B) William Huggins C) René Descartes D) Francis Bacon
A) Refrakció (fény törése) B) Fotózás C) Spektroszkópia D) Távcső lencse
A) Victor Hess B) Edward Barnard C) Slipher D) Mary Lea Heger
A) Szénmonoxid. B) Egyszerű szénhidrogének. C) Csak hidrogénből és héliumból álló molekulák. D) Buckminsterfullerén (C60) vagy 'buckyballs'. |