A) Kiterjesztés B) Mátrix szorzás C) Integráció D) Származékos
A) Láncszabály B) Kvótaszabály C) Termék szabály D) Teljesítményszabály
A) Pi B) Infinity C) Zéró D) Maga a funkció
A) cos(x) B) -sin(x) C) tan(x) D) csc(x)
A) x2 B) 1/x C) 2 D) 2x
A) Teljesítményszabály B) Kvótaszabály C) Láncszabály D) Termék szabály
A) Gyökerek B) A változás mértéke C) Domain D) Integrál
A) A változás mértéke a változás mértéke B) Egy függvény átlagértéke C) Maga a funkció D) Lineáris transzformáció
A) Összetétel B) Szorzás C) Hozzáadás D) Differenciálás
A) David Hilbert B) Joseph Ritt C) Ellis Kolchin D) Niels Henrik Abel
A) Az összes lehetséges differenciálhalmaz a differenciálszámításban. B) Egy nem kommutatív gyűrű, amelyhez nincs hozzárendelhető deriváció. C) Egy olyan kommutatív gyűrű, amelyhez egy vagy több olyan derivációk kapcsolódnak, amelyek páronként kommutálnak. D) Egy olyan test, amelyhez nincs hozzárendelhető deriváció.
A) Egy nem kommutatív algebrai struktúra. B) Egy kommutatív gyűrű, amelynek nincs derivációja. C) Egy olyan differenciálgyűrű, amely egyben terület is. D) A kalkulusban található összes lehetséges differenciálhalmaz.
A) Nincs kapcsolatuk a differenciálalgebrával. B) Példákként szolgálnak olyan nem kommutatív gyűrűkre, amelyeknek nincs derivációja. C) Azokat a területek közé sorolják, amelyek a differenciálalgebrához tartoznak. D) Csak a polinomalgebra területén használják őket.
A) Egy olyan algebrai struktúra, amely nem kapcsolódik testekhez vagy gyűrűkhez. B) Egy kommutatív gyűrű, amelynek nincs derivációja. C) Az összes lehetséges differenciál algebra a kalkulusban. D) Egy olyan differenciálgyűrű, amely tartalmazza a K-t egy algyűrűként, és amelynek derivációi egyeznek meg.
A) δ(cr) = crδ(c) B) δ(cr) = rδ(c) C) δ(cr) = cδ(r) D) δ(cr) = δ(c)r
A) δ(r/u) = δ(r) / δ(u) B) δ(r/u) = (r * δ(u) - δ(r)) / u C) δ(r/u) = (δ(r) * u - r * δ(u)) / u2 D) δ(r/u) = u * (δ(r) - r * δ(u))
A) δ(rn) = n * δ(r) * rn-1 B) δ(rn) = n * rn-1 * δ(r) C) δ(rn) = rn * δ(r) D) δ(rn) = δ(r) / r
A) δ(u1e1 ... u_ne_n) = e1(δ(u1)) + ... + e_n(δ(u_n)) B) δ(u1e1 ... u_ne_n) / (u1e1 ... u_ne_n) = e1(δ(u1) / u1) + ... + e_n(δ(u_n) / u_n) C) δ(u1e1 ... u_ne_n) / (u1e1 ... u_ne_n) = δ(u1) / u1 + ... + δ(u_n) / u_n D) δ(u1e1 ... u_ne_n) = (u1e1 ... u_ne_n)(e1δ(u1) + ... + e_nδ(u_n))
A) Csak akkor, ha S végtelen. B) Általában nem. C) Igen, mindig. D) Ha S csak állandókat tartalmaz.
A) Differenciálegyenletek grafikus ábrázolása. B) Differenciálegyenletek megoldása bármilyen egyszerűsítés nélkül. C) Származékok, polinomok és polinomhalmazok rangsorolása. D) Differenciálegyenletek numerikus integrálása.
A) A deriváltoknak történő véletlenszerű rangsorolás. B) Egy teljes sorrendet és egy meghatározott feltételekkel definiált elfogadható sorrendet. C) Minden deriváltnak egyenlő rangot adni. D) A deriváltok sorrendjének figyelmen kívül hagyása.
A) p B) a_d C) d D) u_p
A) A szétválasztó: S_p B) A rang: u_pd C) A konstans tag: a0 D) A vezető együttható: a_d
A) HΩ tartalmazza a HA-t. B) HΩ egyenlő a HA-val. C) HA tartalmazza a HΩ-t. D) HΩ része a HA-nak.
A) Maximális ideálok. B) Gyökérideálok. C) Prímideálok. D) Minimális ideálok.
A) (Ea(p(y)) = p(y + a)) B) (C{y}, p(y) ⋅ ∂y) C) (Mer(f(y), ∂y)) D) (T' = T ∘ y - y ∘ T)
A) Ea(p(y)) = T ∘ y - y ∘ T B) Ea(p(y)) = Mer(f(y), ∂y) C) Ea(p(y)) = p(y + a) D) Ea(p(y)) = p(y) ⋅ ∂y
A) Ea ∘ T ≠ T ∘ Ea B) Ea ∘ T = T ∘ Ea C) Ea(p(y)) = p(y + a) D) T' = T ∘ y - y ∘ T
A) Elmozdítási operátor B) Pincherle-derivált C) Differenciálható meromorf függvényterület D) Lineáris differenciáloperátor
A) (ℚ .δ) B) (ℤ .δ) C) (ℂ .δ) D) (ℝ .δ) |