A) Származékos B) Kiterjesztés C) Integráció D) Mátrix szorzás
A) Láncszabály B) Kvótaszabály C) Termék szabály D) Teljesítményszabály
A) Zéró B) Infinity C) Maga a funkció D) Pi
A) -sin(x) B) tan(x) C) csc(x) D) cos(x)
A) x2 B) 2x C) 2 D) 1/x
A) Teljesítményszabály B) Termék szabály C) Kvótaszabály D) Láncszabály
A) Domain B) Integrál C) Gyökerek D) A változás mértéke
A) Maga a funkció B) Lineáris transzformáció C) A változás mértéke a változás mértéke D) Egy függvény átlagértéke
A) Differenciálás B) Szorzás C) Összetétel D) Hozzáadás
A) Joseph Ritt B) David Hilbert C) Ellis Kolchin D) Niels Henrik Abel
A) Egy nem kommutatív gyűrű, amelyhez nincs hozzárendelhető deriváció. B) Egy olyan kommutatív gyűrű, amelyhez egy vagy több olyan derivációk kapcsolódnak, amelyek páronként kommutálnak. C) Az összes lehetséges differenciálhalmaz a differenciálszámításban. D) Egy olyan test, amelyhez nincs hozzárendelhető deriváció.
A) Egy kommutatív gyűrű, amelynek nincs derivációja. B) Egy olyan differenciálgyűrű, amely egyben terület is. C) A kalkulusban található összes lehetséges differenciálhalmaz. D) Egy nem kommutatív algebrai struktúra.
A) Nincs kapcsolatuk a differenciálalgebrával. B) Példákként szolgálnak olyan nem kommutatív gyűrűkre, amelyeknek nincs derivációja. C) Csak a polinomalgebra területén használják őket. D) Azokat a területek közé sorolják, amelyek a differenciálalgebrához tartoznak.
A) Egy kommutatív gyűrű, amelynek nincs derivációja. B) Az összes lehetséges differenciál algebra a kalkulusban. C) Egy olyan algebrai struktúra, amely nem kapcsolódik testekhez vagy gyűrűkhez. D) Egy olyan differenciálgyűrű, amely tartalmazza a K-t egy algyűrűként, és amelynek derivációi egyeznek meg.
A) δ(cr) = crδ(c) B) δ(cr) = rδ(c) C) δ(cr) = δ(c)r D) δ(cr) = cδ(r)
A) δ(r/u) = (δ(r) * u - r * δ(u)) / u2 B) δ(r/u) = u * (δ(r) - r * δ(u)) C) δ(r/u) = (r * δ(u) - δ(r)) / u D) δ(r/u) = δ(r) / δ(u)
A) δ(rn) = rn * δ(r) B) δ(rn) = δ(r) / r C) δ(rn) = n * δ(r) * rn-1 D) δ(rn) = n * rn-1 * δ(r)
A) δ(u1e1 ... u_ne_n) = e1(δ(u1)) + ... + e_n(δ(u_n)) B) δ(u1e1 ... u_ne_n) / (u1e1 ... u_ne_n) = e1(δ(u1) / u1) + ... + e_n(δ(u_n) / u_n) C) δ(u1e1 ... u_ne_n) / (u1e1 ... u_ne_n) = δ(u1) / u1 + ... + δ(u_n) / u_n D) δ(u1e1 ... u_ne_n) = (u1e1 ... u_ne_n)(e1δ(u1) + ... + e_nδ(u_n))
A) Igen, mindig. B) Ha S csak állandókat tartalmaz. C) Csak akkor, ha S végtelen. D) Általában nem.
A) Differenciálegyenletek megoldása bármilyen egyszerűsítés nélkül. B) Származékok, polinomok és polinomhalmazok rangsorolása. C) Differenciálegyenletek numerikus integrálása. D) Differenciálegyenletek grafikus ábrázolása.
A) A deriváltoknak történő véletlenszerű rangsorolás. B) Minden deriváltnak egyenlő rangot adni. C) Egy teljes sorrendet és egy meghatározott feltételekkel definiált elfogadható sorrendet. D) A deriváltok sorrendjének figyelmen kívül hagyása.
A) p B) a_d C) u_p D) d
A) A konstans tag: a0 B) A szétválasztó: S_p C) A vezető együttható: a_d D) A rang: u_pd
A) HΩ tartalmazza a HA-t. B) HA tartalmazza a HΩ-t. C) HΩ része a HA-nak. D) HΩ egyenlő a HA-val.
A) Maximális ideálok. B) Minimális ideálok. C) Gyökérideálok. D) Prímideálok.
A) (Ea(p(y)) = p(y + a)) B) (C{y}, p(y) ⋅ ∂y) C) (T' = T ∘ y - y ∘ T) D) (Mer(f(y), ∂y))
A) Ea(p(y)) = p(y) ⋅ ∂y B) Ea(p(y)) = p(y + a) C) Ea(p(y)) = Mer(f(y), ∂y) D) Ea(p(y)) = T ∘ y - y ∘ T
A) T' = T ∘ y - y ∘ T B) Ea(p(y)) = p(y + a) C) Ea ∘ T = T ∘ Ea D) Ea ∘ T ≠ T ∘ Ea
A) Pincherle-derivált B) Differenciálható meromorf függvényterület C) Lineáris differenciáloperátor D) Elmozdítási operátor
A) (ℚ .δ) B) (ℤ .δ) C) (ℂ .δ) D) (ℝ .δ) |