A) Mátrix szorzás B) Integráció C) Származékos D) Kiterjesztés
A) Termék szabály B) Kvótaszabály C) Teljesítményszabály D) Láncszabály
A) Maga a funkció B) Zéró C) Infinity D) Pi
A) csc(x) B) -sin(x) C) cos(x) D) tan(x)
A) 2 B) x2 C) 1/x D) 2x
A) Kvótaszabály B) Láncszabály C) Teljesítményszabály D) Termék szabály
A) Integrál B) A változás mértéke C) Gyökerek D) Domain
A) A változás mértéke a változás mértéke B) Maga a funkció C) Egy függvény átlagértéke D) Lineáris transzformáció
A) Hozzáadás B) Összetétel C) Szorzás D) Differenciálás
A) Ellis Kolchin B) Niels Henrik Abel C) Joseph Ritt D) David Hilbert
A) Egy nem kommutatív gyűrű, amelyhez nincs hozzárendelhető deriváció. B) Egy olyan kommutatív gyűrű, amelyhez egy vagy több olyan derivációk kapcsolódnak, amelyek páronként kommutálnak. C) Egy olyan test, amelyhez nincs hozzárendelhető deriváció. D) Az összes lehetséges differenciálhalmaz a differenciálszámításban.
A) Egy olyan differenciálgyűrű, amely egyben terület is. B) Egy kommutatív gyűrű, amelynek nincs derivációja. C) Egy nem kommutatív algebrai struktúra. D) A kalkulusban található összes lehetséges differenciálhalmaz.
A) d B) u_p C) a_d D) p
A) Egy olyan algebrai struktúra, amely nem kapcsolódik testekhez vagy gyűrűkhez. B) Egy kommutatív gyűrű, amelynek nincs derivációja. C) Az összes lehetséges differenciál algebra a kalkulusban. D) Egy olyan differenciálgyűrű, amely tartalmazza a K-t egy algyűrűként, és amelynek derivációi egyeznek meg.
A) (ℝ .δ) B) (ℚ .δ) C) (ℤ .δ) D) (ℂ .δ)
A) Azokat a területek közé sorolják, amelyek a differenciálalgebrához tartoznak. B) Csak a polinomalgebra területén használják őket. C) Nincs kapcsolatuk a differenciálalgebrával. D) Példákként szolgálnak olyan nem kommutatív gyűrűkre, amelyeknek nincs derivációja.
A) Általában nem. B) Csak akkor, ha S végtelen. C) Ha S csak állandókat tartalmaz. D) Igen, mindig.
A) T' = T ∘ y - y ∘ T B) Ea ∘ T ≠ T ∘ Ea C) Ea(p(y)) = p(y + a) D) Ea ∘ T = T ∘ Ea
A) Differenciálegyenletek numerikus integrálása. B) Differenciálegyenletek grafikus ábrázolása. C) Származékok, polinomok és polinomhalmazok rangsorolása. D) Differenciálegyenletek megoldása bármilyen egyszerűsítés nélkül.
A) δ(rn) = n * rn-1 * δ(r) B) δ(rn) = n * δ(r) * rn-1 C) δ(rn) = δ(r) / r D) δ(rn) = rn * δ(r)
A) Lineáris differenciáloperátor B) Differenciálható meromorf függvényterület C) Elmozdítási operátor D) Pincherle-derivált
A) Prímideálok. B) Maximális ideálok. C) Minimális ideálok. D) Gyökérideálok.
A) δ(r/u) = (r * δ(u) - δ(r)) / u B) δ(r/u) = δ(r) / δ(u) C) δ(r/u) = (δ(r) * u - r * δ(u)) / u2 D) δ(r/u) = u * (δ(r) - r * δ(u))
A) Ea(p(y)) = T ∘ y - y ∘ T B) Ea(p(y)) = p(y + a) C) Ea(p(y)) = Mer(f(y), ∂y) D) Ea(p(y)) = p(y) ⋅ ∂y
A) δ(cr) = cδ(r) B) δ(cr) = δ(c)r C) δ(cr) = crδ(c) D) δ(cr) = rδ(c)
A) HΩ része a HA-nak. B) HΩ egyenlő a HA-val. C) HA tartalmazza a HΩ-t. D) HΩ tartalmazza a HA-t.
A) A deriváltoknak történő véletlenszerű rangsorolás. B) Egy teljes sorrendet és egy meghatározott feltételekkel definiált elfogadható sorrendet. C) Minden deriváltnak egyenlő rangot adni. D) A deriváltok sorrendjének figyelmen kívül hagyása.
A) δ(u1e1 ... u_ne_n) / (u1e1 ... u_ne_n) = e1(δ(u1) / u1) + ... + e_n(δ(u_n) / u_n) B) δ(u1e1 ... u_ne_n) = e1(δ(u1)) + ... + e_n(δ(u_n)) C) δ(u1e1 ... u_ne_n) = (u1e1 ... u_ne_n)(e1δ(u1) + ... + e_nδ(u_n)) D) δ(u1e1 ... u_ne_n) / (u1e1 ... u_ne_n) = δ(u1) / u1 + ... + δ(u_n) / u_n
A) (Mer(f(y), ∂y)) B) (C{y}, p(y) ⋅ ∂y) C) (T' = T ∘ y - y ∘ T) D) (Ea(p(y)) = p(y + a))
A) A szétválasztó: S_p B) A rang: u_pd C) A konstans tag: a0 D) A vezető együttható: a_d |