A) Az a hajlam, hogy az első benyomás alapján ítéljünk meg másokat. B) Az énkép kialakításának folyamata társas interakciókon keresztül. C) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. D) Az öntudat és az egyéni elszámoltathatóság elvesztése egy csoportban.
A) A személyiségjegyek genetikai alapjaira összpontosító elmélet. B) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre. C) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. D) Elmélet, amely szerint az egyének a társadalmi csoportokhoz való tartozásuk alapján határozzák meg énképüket.
A) Másokról az első benyomások alapján benyomások kialakításának folyamata. B) Az a tendencia, hogy túlbecsüljük mások véleményét és viselkedését. C) Az a tendencia, hogy sztereotípiák alapján ítéljünk meg másokat. D) Az egyének azon tendenciája, hogy megfeleljenek a csoportnormáknak.
A) Stanley Milgram. B) Muzafer Sherif. C) Solomon Asch. D) Philip Zimbardo.
A) Csoportközi konfliktus és együttműködés. B) A pozitív megerősítés hatása a tanulásra. C) A büntetés hatása a viselkedésre. D) A tekintély ereje a viselkedés befolyásolásában.
A) Elmélet, amely szerint az egyének azáltal tanulnak, hogy megfigyelik mások viselkedését és e viselkedések következményeit. B) Elmélet, amely megmagyarázza a kognitív disszonancia szerepét a döntéshozatalban. C) Elmélet, amely leírja a csoportpolarizáció hatását a döntéshozatalra. D) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít.
A) Elmélet, amely megmagyarázza a büntetés hatását a viselkedésre. B) Elmélet, amely leírja, hogy az egyének hogyan értelmezik a visszajelzést. C) Elmélet, amely az öncélú torzításokra összpontosít a döntéshozatalban. D) Elmélet, amely szerint az egyének a haszon maximalizálása és a költségek minimalizálása alapján hoznak döntéseket.
A) Stanley Milgram. B) Leon Festinger. C) Philip Zimbardo. D) Solomon Asch.
A) Hajlam arra, hogy saját tetteinket belső tényezőknek, míg mások tetteit külső tényezőknek tulajdonítsuk. B) Hajlamos túlbecsülni a helyzeti tényezők hatását. C) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. D) Hajlamos arra, hogy saját tetteinket külső tényezőknek, míg mások tetteit belső tényezőknek tulajdonítsuk.
A) Elmélet, amely szerint az ellenséges csoportok közötti közvetlen kapcsolat csökkentheti az előítéleteket. B) Elmélet, amely leírja a csoportgondolkodás hatását a döntéshozatalra. C) Elmélet, amely a csoportos környezetben történő szociális facilitációra összpontosít. D) Elmélet, amely megmagyarázza az engedelmesség szerepét a viselkedésformálásban.
A) Hajlam a csoportnormákhoz való alkalmazkodásra. B) Hajlamos társadalmilag elfogadható válaszokat adni az őszinte válaszok helyett. C) Hajlam mások viselkedését külső tényezőknek tulajdonítani. D) Hajlamos az első benyomásra hagyatkozni mások megítélésekor.
A) Hajlam mások megítélésére az első benyomások alapján. B) Hajlam arra, hogy a saját csoportot másokkal szemben előnyben részesítsék. C) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. D) A szociális kognitív elfogultság, ahol az ember úgy gondolja, hogy kevésbé érzékeny az előítéletekre.
A) Elmélet, amely szerint az egyének megfelelnek a társadalom elvárásainak. B) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. C) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre. D) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít.
A) Hajlamos túlbecsülni ítéleteink pontosságát. B) Hajlamos megfelelni a csoportnormáknak, hogy elkerülje a kitűnést. C) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. D) Hajlamos azt hinni, hogy mások jobban odafigyelnek megjelenésünkre és viselkedésünkre, mint valójában.
A) Kognitív disszonancia B) Megerősítő elfogultság C) Csoportos gondolkodás D) Megfelelőség
A) 25% B) 75% C) 65% D) 50%
A) Önzetlenség. B) Társadalmi naplopás. C) Megfelelőség. D) Engedelmesség.
A) Csoporton belüli elfogultság. B) Megerősítő elfogultság. C) Öncélú elfogultság. D) Alapvető hozzárendelési hiba.
A) Bystander hatás. B) Társadalmi naplopás. C) Csoportpolarizáció. D) Öncélú elfogultság.
A) Szociális facilitáció. B) Megfelelőség. C) Deindividuáció. D) Csoportos gondolkodás.
A) Internalizáció B) Engedelmesség C) Azonosítás D) Megfelelés
A) Idegengyűlölet B) Sztereotipizálás C) Rasszizmus D) Etnocentrizmus
A) Ingroup Bias B) Outgroup Homogenitás C) Etnocentrizmus D) Sztereotipizálás
A) Kognitív disszonancia B) Morális dilemma C) Engedelmesség D) Szociális Loafing
A) Megkülönböztetés B) Előítélet C) Sztereotípia D) Rasszizmus
A) Séma B) Alapvető hozzárendelési hiba C) Társadalmi identitás D) Self-Concept |