A) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. B) Az öntudat és az egyéni elszámoltathatóság elvesztése egy csoportban. C) Az énkép kialakításának folyamata társas interakciókon keresztül. D) Az a hajlam, hogy az első benyomás alapján ítéljünk meg másokat.
A) Elmélet, amely szerint az egyének a társadalmi csoportokhoz való tartozásuk alapján határozzák meg énképüket. B) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. C) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre. D) A személyiségjegyek genetikai alapjaira összpontosító elmélet.
A) Az a tendencia, hogy túlbecsüljük mások véleményét és viselkedését. B) Az a tendencia, hogy sztereotípiák alapján ítéljünk meg másokat. C) Az egyének azon tendenciája, hogy megfeleljenek a csoportnormáknak. D) Másokról az első benyomások alapján benyomások kialakításának folyamata.
A) Solomon Asch. B) Muzafer Sherif. C) Philip Zimbardo. D) Stanley Milgram.
A) A pozitív megerősítés hatása a tanulásra. B) A tekintély ereje a viselkedés befolyásolásában. C) A büntetés hatása a viselkedésre. D) Csoportközi konfliktus és együttműködés.
A) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít. B) Elmélet, amely szerint az egyének azáltal tanulnak, hogy megfigyelik mások viselkedését és e viselkedések következményeit. C) Elmélet, amely leírja a csoportpolarizáció hatását a döntéshozatalra. D) Elmélet, amely megmagyarázza a kognitív disszonancia szerepét a döntéshozatalban.
A) Elmélet, amely megmagyarázza a büntetés hatását a viselkedésre. B) Elmélet, amely az öncélú torzításokra összpontosít a döntéshozatalban. C) Elmélet, amely leírja, hogy az egyének hogyan értelmezik a visszajelzést. D) Elmélet, amely szerint az egyének a haszon maximalizálása és a költségek minimalizálása alapján hoznak döntéseket.
A) Solomon Asch. B) Stanley Milgram. C) Leon Festinger. D) Philip Zimbardo.
A) Hajlam arra, hogy saját tetteinket belső tényezőknek, míg mások tetteit külső tényezőknek tulajdonítsuk. B) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. C) Hajlamos arra, hogy saját tetteinket külső tényezőknek, míg mások tetteit belső tényezőknek tulajdonítsuk. D) Hajlamos túlbecsülni a helyzeti tényezők hatását.
A) Elmélet, amely szerint az ellenséges csoportok közötti közvetlen kapcsolat csökkentheti az előítéleteket. B) Elmélet, amely megmagyarázza az engedelmesség szerepét a viselkedésformálásban. C) Elmélet, amely leírja a csoportgondolkodás hatását a döntéshozatalra. D) Elmélet, amely a csoportos környezetben történő szociális facilitációra összpontosít.
A) Hajlamos társadalmilag elfogadható válaszokat adni az őszinte válaszok helyett. B) Hajlam mások viselkedését külső tényezőknek tulajdonítani. C) Hajlam a csoportnormákhoz való alkalmazkodásra. D) Hajlamos az első benyomásra hagyatkozni mások megítélésekor.
A) Hajlam arra, hogy a saját csoportot másokkal szemben előnyben részesítsék. B) Hajlam mások megítélésére az első benyomások alapján. C) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. D) A szociális kognitív elfogultság, ahol az ember úgy gondolja, hogy kevésbé érzékeny az előítéletekre.
A) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít. B) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. C) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre. D) Elmélet, amely szerint az egyének megfelelnek a társadalom elvárásainak.
A) Hajlamos túlbecsülni ítéleteink pontosságát. B) Hajlamos megfelelni a csoportnormáknak, hogy elkerülje a kitűnést. C) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. D) Hajlamos azt hinni, hogy mások jobban odafigyelnek megjelenésünkre és viselkedésünkre, mint valójában.
A) Megerősítő elfogultság B) Megfelelőség C) Csoportos gondolkodás D) Kognitív disszonancia
A) 50% B) 25% C) 65% D) 75%
A) Engedelmesség. B) Önzetlenség. C) Megfelelőség. D) Társadalmi naplopás.
A) Öncélú elfogultság. B) Csoporton belüli elfogultság. C) Megerősítő elfogultság. D) Alapvető hozzárendelési hiba.
A) Öncélú elfogultság. B) Társadalmi naplopás. C) Bystander hatás. D) Csoportpolarizáció.
A) Csoportos gondolkodás. B) Megfelelőség. C) Deindividuáció. D) Szociális facilitáció.
A) Azonosítás B) Internalizáció C) Engedelmesség D) Megfelelés
A) Idegengyűlölet B) Etnocentrizmus C) Sztereotipizálás D) Rasszizmus
A) Sztereotipizálás B) Ingroup Bias C) Etnocentrizmus D) Outgroup Homogenitás
A) Kognitív disszonancia B) Engedelmesség C) Szociális Loafing D) Morális dilemma
A) Előítélet B) Rasszizmus C) Sztereotípia D) Megkülönböztetés
A) Séma B) Társadalmi identitás C) Alapvető hozzárendelési hiba D) Self-Concept |