A) Az a hajlam, hogy az első benyomás alapján ítéljünk meg másokat. B) Az énkép kialakításának folyamata társas interakciókon keresztül. C) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. D) Az öntudat és az egyéni elszámoltathatóság elvesztése egy csoportban.
A) Elmélet, amely szerint az egyének a társadalmi csoportokhoz való tartozásuk alapján határozzák meg énképüket. B) A személyiségjegyek genetikai alapjaira összpontosító elmélet. C) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. D) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre.
A) Az a tendencia, hogy túlbecsüljük mások véleményét és viselkedését. B) Másokról az első benyomások alapján benyomások kialakításának folyamata. C) Az a tendencia, hogy sztereotípiák alapján ítéljünk meg másokat. D) Az egyének azon tendenciája, hogy megfeleljenek a csoportnormáknak.
A) Muzafer Sherif. B) Solomon Asch. C) Stanley Milgram. D) Philip Zimbardo.
A) A tekintély ereje a viselkedés befolyásolásában. B) A büntetés hatása a viselkedésre. C) Csoportközi konfliktus és együttműködés. D) A pozitív megerősítés hatása a tanulásra.
A) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít. B) Elmélet, amely leírja a csoportpolarizáció hatását a döntéshozatalra. C) Elmélet, amely szerint az egyének azáltal tanulnak, hogy megfigyelik mások viselkedését és e viselkedések következményeit. D) Elmélet, amely megmagyarázza a kognitív disszonancia szerepét a döntéshozatalban.
A) Elmélet, amely megmagyarázza a büntetés hatását a viselkedésre. B) Elmélet, amely leírja, hogy az egyének hogyan értelmezik a visszajelzést. C) Elmélet, amely az öncélú torzításokra összpontosít a döntéshozatalban. D) Elmélet, amely szerint az egyének a haszon maximalizálása és a költségek minimalizálása alapján hoznak döntéseket.
A) Philip Zimbardo. B) Stanley Milgram. C) Solomon Asch. D) Leon Festinger.
A) Hajlamos túlbecsülni a helyzeti tényezők hatását. B) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. C) Hajlam arra, hogy saját tetteinket belső tényezőknek, míg mások tetteit külső tényezőknek tulajdonítsuk. D) Hajlamos arra, hogy saját tetteinket külső tényezőknek, míg mások tetteit belső tényezőknek tulajdonítsuk.
A) Elmélet, amely megmagyarázza az engedelmesség szerepét a viselkedésformálásban. B) Elmélet, amely a csoportos környezetben történő szociális facilitációra összpontosít. C) Elmélet, amely leírja a csoportgondolkodás hatását a döntéshozatalra. D) Elmélet, amely szerint az ellenséges csoportok közötti közvetlen kapcsolat csökkentheti az előítéleteket.
A) Hajlamos társadalmilag elfogadható válaszokat adni az őszinte válaszok helyett. B) Hajlamos az első benyomásra hagyatkozni mások megítélésekor. C) Hajlam mások viselkedését külső tényezőknek tulajdonítani. D) Hajlam a csoportnormákhoz való alkalmazkodásra.
A) A szociális kognitív elfogultság, ahol az ember úgy gondolja, hogy kevésbé érzékeny az előítéletekre. B) Hajlam arra, hogy a saját csoportot másokkal szemben előnyben részesítsék. C) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. D) Hajlam mások megítélésére az első benyomások alapján.
A) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. B) Elmélet, amely szerint az egyének megfelelnek a társadalom elvárásainak. C) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre. D) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít.
A) Hajlamos megfelelni a csoportnormáknak, hogy elkerülje a kitűnést. B) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. C) Hajlamos azt hinni, hogy mások jobban odafigyelnek megjelenésünkre és viselkedésünkre, mint valójában. D) Hajlamos túlbecsülni ítéleteink pontosságát.
A) Csoportos gondolkodás B) Kognitív disszonancia C) Megfelelőség D) Megerősítő elfogultság
A) 25% B) 65% C) 50% D) 75%
A) Megfelelőség. B) Engedelmesség. C) Önzetlenség. D) Társadalmi naplopás.
A) Alapvető hozzárendelési hiba. B) Megerősítő elfogultság. C) Csoporton belüli elfogultság. D) Öncélú elfogultság.
A) Bystander hatás. B) Társadalmi naplopás. C) Öncélú elfogultság. D) Csoportpolarizáció.
A) Csoportos gondolkodás. B) Deindividuáció. C) Megfelelőség. D) Szociális facilitáció.
A) Engedelmesség B) Megfelelés C) Internalizáció D) Azonosítás
A) Etnocentrizmus B) Idegengyűlölet C) Rasszizmus D) Sztereotipizálás
A) Outgroup Homogenitás B) Ingroup Bias C) Etnocentrizmus D) Sztereotipizálás
A) Engedelmesség B) Szociális Loafing C) Morális dilemma D) Kognitív disszonancia
A) Sztereotípia B) Előítélet C) Rasszizmus D) Megkülönböztetés
A) Séma B) Alapvető hozzárendelési hiba C) Társadalmi identitás D) Self-Concept |