A) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. B) Az öntudat és az egyéni elszámoltathatóság elvesztése egy csoportban. C) Az énkép kialakításának folyamata társas interakciókon keresztül. D) Az a hajlam, hogy az első benyomás alapján ítéljünk meg másokat.
A) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre. B) Elmélet, amely szerint az egyének a társadalmi csoportokhoz való tartozásuk alapján határozzák meg énképüket. C) A személyiségjegyek genetikai alapjaira összpontosító elmélet. D) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra.
A) Másokról az első benyomások alapján benyomások kialakításának folyamata. B) Az a tendencia, hogy sztereotípiák alapján ítéljünk meg másokat. C) Az a tendencia, hogy túlbecsüljük mások véleményét és viselkedését. D) Az egyének azon tendenciája, hogy megfeleljenek a csoportnormáknak.
A) Solomon Asch. B) Stanley Milgram. C) Philip Zimbardo. D) Muzafer Sherif.
A) A büntetés hatása a viselkedésre. B) Csoportközi konfliktus és együttműködés. C) A tekintély ereje a viselkedés befolyásolásában. D) A pozitív megerősítés hatása a tanulásra.
A) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít. B) Elmélet, amely szerint az egyének azáltal tanulnak, hogy megfigyelik mások viselkedését és e viselkedések következményeit. C) Elmélet, amely leírja a csoportpolarizáció hatását a döntéshozatalra. D) Elmélet, amely megmagyarázza a kognitív disszonancia szerepét a döntéshozatalban.
A) Elmélet, amely szerint az egyének a haszon maximalizálása és a költségek minimalizálása alapján hoznak döntéseket. B) Elmélet, amely leírja, hogy az egyének hogyan értelmezik a visszajelzést. C) Elmélet, amely az öncélú torzításokra összpontosít a döntéshozatalban. D) Elmélet, amely megmagyarázza a büntetés hatását a viselkedésre.
A) Solomon Asch. B) Philip Zimbardo. C) Stanley Milgram. D) Leon Festinger.
A) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. B) Hajlam arra, hogy saját tetteinket belső tényezőknek, míg mások tetteit külső tényezőknek tulajdonítsuk. C) Hajlamos túlbecsülni a helyzeti tényezők hatását. D) Hajlamos arra, hogy saját tetteinket külső tényezőknek, míg mások tetteit belső tényezőknek tulajdonítsuk.
A) Elmélet, amely a csoportos környezetben történő szociális facilitációra összpontosít. B) Elmélet, amely szerint az ellenséges csoportok közötti közvetlen kapcsolat csökkentheti az előítéleteket. C) Elmélet, amely megmagyarázza az engedelmesség szerepét a viselkedésformálásban. D) Elmélet, amely leírja a csoportgondolkodás hatását a döntéshozatalra.
A) 75% B) 65% C) 50% D) 25%
A) Bystander hatás. B) Társadalmi naplopás. C) Öncélú elfogultság. D) Csoportpolarizáció.
A) Rasszizmus B) Előítélet C) Megkülönböztetés D) Sztereotípia
A) Megfelelőség B) Megerősítő elfogultság C) Kognitív disszonancia D) Csoportos gondolkodás
A) Outgroup Homogenitás B) Etnocentrizmus C) Ingroup Bias D) Sztereotipizálás
A) Idegengyűlölet B) Sztereotipizálás C) Rasszizmus D) Etnocentrizmus
A) Szociális Loafing B) Morális dilemma C) Kognitív disszonancia D) Engedelmesség
A) Hajlamos megfelelni a csoportnormáknak, hogy elkerülje a kitűnést. B) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. C) Hajlamos túlbecsülni ítéleteink pontosságát. D) Hajlamos azt hinni, hogy mások jobban odafigyelnek megjelenésünkre és viselkedésünkre, mint valójában.
A) Megfelelőség. B) Szociális facilitáció. C) Deindividuáció. D) Csoportos gondolkodás.
A) Elmélet, amely szerint az egyének megfelelnek a társadalom elvárásainak. B) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. C) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít. D) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre.
A) Hajlamos az első benyomásra hagyatkozni mások megítélésekor. B) Hajlam mások viselkedését külső tényezőknek tulajdonítani. C) Hajlam a csoportnormákhoz való alkalmazkodásra. D) Hajlamos társadalmilag elfogadható válaszokat adni az őszinte válaszok helyett.
A) Alapvető hozzárendelési hiba B) Self-Concept C) Séma D) Társadalmi identitás
A) Önzetlenség. B) Társadalmi naplopás. C) Engedelmesség. D) Megfelelőség.
A) Internalizáció B) Azonosítás C) Engedelmesség D) Megfelelés
A) Hajlam mások megítélésére az első benyomások alapján. B) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. C) A szociális kognitív elfogultság, ahol az ember úgy gondolja, hogy kevésbé érzékeny az előítéletekre. D) Hajlam arra, hogy a saját csoportot másokkal szemben előnyben részesítsék.
A) Öncélú elfogultság. B) Alapvető hozzárendelési hiba. C) Csoporton belüli elfogultság. D) Megerősítő elfogultság. |