A) Az öntudat és az egyéni elszámoltathatóság elvesztése egy csoportban. B) Az a hajlam, hogy az első benyomás alapján ítéljünk meg másokat. C) Az énkép kialakításának folyamata társas interakciókon keresztül. D) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások.
A) A személyiségjegyek genetikai alapjaira összpontosító elmélet. B) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre. C) Elmélet, amely szerint az egyének a társadalmi csoportokhoz való tartozásuk alapján határozzák meg énképüket. D) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra.
A) Az a tendencia, hogy sztereotípiák alapján ítéljünk meg másokat. B) Az a tendencia, hogy túlbecsüljük mások véleményét és viselkedését. C) Másokról az első benyomások alapján benyomások kialakításának folyamata. D) Az egyének azon tendenciája, hogy megfeleljenek a csoportnormáknak.
A) Solomon Asch. B) Muzafer Sherif. C) Philip Zimbardo. D) Stanley Milgram.
A) A pozitív megerősítés hatása a tanulásra. B) Csoportközi konfliktus és együttműködés. C) A tekintély ereje a viselkedés befolyásolásában. D) A büntetés hatása a viselkedésre.
A) Elmélet, amely leírja a csoportpolarizáció hatását a döntéshozatalra. B) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít. C) Elmélet, amely megmagyarázza a kognitív disszonancia szerepét a döntéshozatalban. D) Elmélet, amely szerint az egyének azáltal tanulnak, hogy megfigyelik mások viselkedését és e viselkedések következményeit.
A) Elmélet, amely leírja, hogy az egyének hogyan értelmezik a visszajelzést. B) Elmélet, amely szerint az egyének a haszon maximalizálása és a költségek minimalizálása alapján hoznak döntéseket. C) Elmélet, amely az öncélú torzításokra összpontosít a döntéshozatalban. D) Elmélet, amely megmagyarázza a büntetés hatását a viselkedésre.
A) Stanley Milgram. B) Philip Zimbardo. C) Solomon Asch. D) Leon Festinger.
A) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. B) Hajlam arra, hogy saját tetteinket belső tényezőknek, míg mások tetteit külső tényezőknek tulajdonítsuk. C) Hajlamos arra, hogy saját tetteinket külső tényezőknek, míg mások tetteit belső tényezőknek tulajdonítsuk. D) Hajlamos túlbecsülni a helyzeti tényezők hatását.
A) Elmélet, amely a csoportos környezetben történő szociális facilitációra összpontosít. B) Elmélet, amely megmagyarázza az engedelmesség szerepét a viselkedésformálásban. C) Elmélet, amely szerint az ellenséges csoportok közötti közvetlen kapcsolat csökkentheti az előítéleteket. D) Elmélet, amely leírja a csoportgondolkodás hatását a döntéshozatalra.
A) Etnocentrizmus B) Rasszizmus C) Idegengyűlölet D) Sztereotipizálás
A) Hajlamos társadalmilag elfogadható válaszokat adni az őszinte válaszok helyett. B) Hajlamos az első benyomásra hagyatkozni mások megítélésekor. C) Hajlam a csoportnormákhoz való alkalmazkodásra. D) Hajlam mások viselkedését külső tényezőknek tulajdonítani.
A) Szociális facilitáció. B) Deindividuáció. C) Megfelelőség. D) Csoportos gondolkodás.
A) Csoporton belüli elfogultság. B) Megerősítő elfogultság. C) Öncélú elfogultság. D) Alapvető hozzárendelési hiba.
A) Megkülönböztetés B) Rasszizmus C) Előítélet D) Sztereotípia
A) Etnocentrizmus B) Outgroup Homogenitás C) Sztereotipizálás D) Ingroup Bias
A) Öncélú elfogultság. B) Csoportpolarizáció. C) Bystander hatás. D) Társadalmi naplopás.
A) 65% B) 75% C) 25% D) 50%
A) Alapvető hozzárendelési hiba B) Self-Concept C) Séma D) Társadalmi identitás
A) Csoportos gondolkodás B) Kognitív disszonancia C) Megfelelőség D) Megerősítő elfogultság
A) Szociális Loafing B) Engedelmesség C) Morális dilemma D) Kognitív disszonancia
A) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. B) A szociális kognitív elfogultság, ahol az ember úgy gondolja, hogy kevésbé érzékeny az előítéletekre. C) Hajlam arra, hogy a saját csoportot másokkal szemben előnyben részesítsék. D) Hajlam mások megítélésére az első benyomások alapján.
A) Hajlamos megfelelni a csoportnormáknak, hogy elkerülje a kitűnést. B) Hajlamos azt hinni, hogy mások jobban odafigyelnek megjelenésünkre és viselkedésünkre, mint valójában. C) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. D) Hajlamos túlbecsülni ítéleteink pontosságát.
A) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre. B) Elmélet, amely szerint az egyének megfelelnek a társadalom elvárásainak. C) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. D) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít.
A) Önzetlenség. B) Megfelelőség. C) Engedelmesség. D) Társadalmi naplopás.
A) Azonosítás B) Internalizáció C) Megfelelés D) Engedelmesség |