A) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. B) Az öntudat és az egyéni elszámoltathatóság elvesztése egy csoportban. C) Az énkép kialakításának folyamata társas interakciókon keresztül. D) Az a hajlam, hogy az első benyomás alapján ítéljünk meg másokat.
A) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. B) Elmélet, amely szerint az egyének a társadalmi csoportokhoz való tartozásuk alapján határozzák meg énképüket. C) A személyiségjegyek genetikai alapjaira összpontosító elmélet. D) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre.
A) Másokról az első benyomások alapján benyomások kialakításának folyamata. B) Az egyének azon tendenciája, hogy megfeleljenek a csoportnormáknak. C) Az a tendencia, hogy sztereotípiák alapján ítéljünk meg másokat. D) Az a tendencia, hogy túlbecsüljük mások véleményét és viselkedését.
A) Solomon Asch. B) Philip Zimbardo. C) Muzafer Sherif. D) Stanley Milgram.
A) Csoportközi konfliktus és együttműködés. B) A pozitív megerősítés hatása a tanulásra. C) A tekintély ereje a viselkedés befolyásolásában. D) A büntetés hatása a viselkedésre.
A) Elmélet, amely leírja a csoportpolarizáció hatását a döntéshozatalra. B) Elmélet, amely megmagyarázza a kognitív disszonancia szerepét a döntéshozatalban. C) Elmélet, amely szerint az egyének azáltal tanulnak, hogy megfigyelik mások viselkedését és e viselkedések következményeit. D) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít.
A) Elmélet, amely megmagyarázza a büntetés hatását a viselkedésre. B) Elmélet, amely az öncélú torzításokra összpontosít a döntéshozatalban. C) Elmélet, amely szerint az egyének a haszon maximalizálása és a költségek minimalizálása alapján hoznak döntéseket. D) Elmélet, amely leírja, hogy az egyének hogyan értelmezik a visszajelzést.
A) Solomon Asch. B) Stanley Milgram. C) Leon Festinger. D) Philip Zimbardo.
A) Hajlam arra, hogy saját tetteinket belső tényezőknek, míg mások tetteit külső tényezőknek tulajdonítsuk. B) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. C) Hajlamos arra, hogy saját tetteinket külső tényezőknek, míg mások tetteit belső tényezőknek tulajdonítsuk. D) Hajlamos túlbecsülni a helyzeti tényezők hatását.
A) Elmélet, amely a csoportos környezetben történő szociális facilitációra összpontosít. B) Elmélet, amely leírja a csoportgondolkodás hatását a döntéshozatalra. C) Elmélet, amely szerint az ellenséges csoportok közötti közvetlen kapcsolat csökkentheti az előítéleteket. D) Elmélet, amely megmagyarázza az engedelmesség szerepét a viselkedésformálásban.
A) 65% B) 25% C) 75% D) 50%
A) Társadalmi naplopás. B) Bystander hatás. C) Öncélú elfogultság. D) Csoportpolarizáció.
A) Előítélet B) Megkülönböztetés C) Rasszizmus D) Sztereotípia
A) Kognitív disszonancia B) Megfelelőség C) Megerősítő elfogultság D) Csoportos gondolkodás
A) Ingroup Bias B) Etnocentrizmus C) Sztereotipizálás D) Outgroup Homogenitás
A) Idegengyűlölet B) Etnocentrizmus C) Sztereotipizálás D) Rasszizmus
A) Kognitív disszonancia B) Engedelmesség C) Morális dilemma D) Szociális Loafing
A) Hajlamos megfelelni a csoportnormáknak, hogy elkerülje a kitűnést. B) Hajlamos túlbecsülni ítéleteink pontosságát. C) Hajlamos azt hinni, hogy mások jobban odafigyelnek megjelenésünkre és viselkedésünkre, mint valójában. D) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások.
A) Megfelelőség. B) Csoportos gondolkodás. C) Deindividuáció. D) Szociális facilitáció.
A) Elmélet, amely szerint az egyének megfelelnek a társadalom elvárásainak. B) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. C) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre. D) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít.
A) Hajlamos társadalmilag elfogadható válaszokat adni az őszinte válaszok helyett. B) Hajlam a csoportnormákhoz való alkalmazkodásra. C) Hajlamos az első benyomásra hagyatkozni mások megítélésekor. D) Hajlam mások viselkedését külső tényezőknek tulajdonítani.
A) Self-Concept B) Társadalmi identitás C) Séma D) Alapvető hozzárendelési hiba
A) Megfelelőség. B) Társadalmi naplopás. C) Engedelmesség. D) Önzetlenség.
A) Azonosítás B) Engedelmesség C) Internalizáció D) Megfelelés
A) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. B) A szociális kognitív elfogultság, ahol az ember úgy gondolja, hogy kevésbé érzékeny az előítéletekre. C) Hajlam mások megítélésére az első benyomások alapján. D) Hajlam arra, hogy a saját csoportot másokkal szemben előnyben részesítsék.
A) Öncélú elfogultság. B) Megerősítő elfogultság. C) Alapvető hozzárendelési hiba. D) Csoporton belüli elfogultság. |