A) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. B) Az énkép kialakításának folyamata társas interakciókon keresztül. C) Az a hajlam, hogy az első benyomás alapján ítéljünk meg másokat. D) Az öntudat és az egyéni elszámoltathatóság elvesztése egy csoportban.
A) Elmélet, amely szerint az egyének a társadalmi csoportokhoz való tartozásuk alapján határozzák meg énképüket. B) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. C) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre. D) A személyiségjegyek genetikai alapjaira összpontosító elmélet.
A) Másokról az első benyomások alapján benyomások kialakításának folyamata. B) Az a tendencia, hogy túlbecsüljük mások véleményét és viselkedését. C) Az a tendencia, hogy sztereotípiák alapján ítéljünk meg másokat. D) Az egyének azon tendenciája, hogy megfeleljenek a csoportnormáknak.
A) Philip Zimbardo. B) Stanley Milgram. C) Solomon Asch. D) Muzafer Sherif.
A) Csoportközi konfliktus és együttműködés. B) A tekintély ereje a viselkedés befolyásolásában. C) A pozitív megerősítés hatása a tanulásra. D) A büntetés hatása a viselkedésre.
A) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít. B) Elmélet, amely leírja a csoportpolarizáció hatását a döntéshozatalra. C) Elmélet, amely megmagyarázza a kognitív disszonancia szerepét a döntéshozatalban. D) Elmélet, amely szerint az egyének azáltal tanulnak, hogy megfigyelik mások viselkedését és e viselkedések következményeit.
A) Elmélet, amely megmagyarázza a büntetés hatását a viselkedésre. B) Elmélet, amely leírja, hogy az egyének hogyan értelmezik a visszajelzést. C) Elmélet, amely szerint az egyének a haszon maximalizálása és a költségek minimalizálása alapján hoznak döntéseket. D) Elmélet, amely az öncélú torzításokra összpontosít a döntéshozatalban.
A) Philip Zimbardo. B) Stanley Milgram. C) Solomon Asch. D) Leon Festinger.
A) Hajlamos arra, hogy saját tetteinket külső tényezőknek, míg mások tetteit belső tényezőknek tulajdonítsuk. B) Hajlamos túlbecsülni a helyzeti tényezők hatását. C) Hajlam arra, hogy saját tetteinket belső tényezőknek, míg mások tetteit külső tényezőknek tulajdonítsuk. D) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor.
A) Elmélet, amely szerint az ellenséges csoportok közötti közvetlen kapcsolat csökkentheti az előítéleteket. B) Elmélet, amely leírja a csoportgondolkodás hatását a döntéshozatalra. C) Elmélet, amely a csoportos környezetben történő szociális facilitációra összpontosít. D) Elmélet, amely megmagyarázza az engedelmesség szerepét a viselkedésformálásban.
A) Idegengyűlölet B) Rasszizmus C) Etnocentrizmus D) Sztereotipizálás
A) Hajlam mások viselkedését külső tényezőknek tulajdonítani. B) Hajlamos az első benyomásra hagyatkozni mások megítélésekor. C) Hajlamos társadalmilag elfogadható válaszokat adni az őszinte válaszok helyett. D) Hajlam a csoportnormákhoz való alkalmazkodásra.
A) Szociális facilitáció. B) Csoportos gondolkodás. C) Megfelelőség. D) Deindividuáció.
A) Megerősítő elfogultság. B) Öncélú elfogultság. C) Csoporton belüli elfogultság. D) Alapvető hozzárendelési hiba.
A) Rasszizmus B) Előítélet C) Sztereotípia D) Megkülönböztetés
A) Outgroup Homogenitás B) Etnocentrizmus C) Sztereotipizálás D) Ingroup Bias
A) Társadalmi naplopás. B) Bystander hatás. C) Csoportpolarizáció. D) Öncélú elfogultság.
A) 65% B) 25% C) 50% D) 75%
A) Self-Concept B) Alapvető hozzárendelési hiba C) Társadalmi identitás D) Séma
A) Kognitív disszonancia B) Csoportos gondolkodás C) Megerősítő elfogultság D) Megfelelőség
A) Engedelmesség B) Kognitív disszonancia C) Szociális Loafing D) Morális dilemma
A) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. B) Hajlam mások megítélésére az első benyomások alapján. C) A szociális kognitív elfogultság, ahol az ember úgy gondolja, hogy kevésbé érzékeny az előítéletekre. D) Hajlam arra, hogy a saját csoportot másokkal szemben előnyben részesítsék.
A) Hajlamos megfelelni a csoportnormáknak, hogy elkerülje a kitűnést. B) Hajlamos azt hinni, hogy mások jobban odafigyelnek megjelenésünkre és viselkedésünkre, mint valójában. C) Hajlamos túlbecsülni ítéleteink pontosságát. D) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások.
A) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. B) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre. C) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít. D) Elmélet, amely szerint az egyének megfelelnek a társadalom elvárásainak.
A) Önzetlenség. B) Társadalmi naplopás. C) Megfelelőség. D) Engedelmesség.
A) Internalizáció B) Megfelelés C) Azonosítás D) Engedelmesség |