A) Az öntudat és az egyéni elszámoltathatóság elvesztése egy csoportban. B) Az énkép kialakításának folyamata társas interakciókon keresztül. C) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. D) Az a hajlam, hogy az első benyomás alapján ítéljünk meg másokat.
A) A személyiségjegyek genetikai alapjaira összpontosító elmélet. B) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. C) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre. D) Elmélet, amely szerint az egyének a társadalmi csoportokhoz való tartozásuk alapján határozzák meg énképüket.
A) Az a tendencia, hogy sztereotípiák alapján ítéljünk meg másokat. B) Az egyének azon tendenciája, hogy megfeleljenek a csoportnormáknak. C) Másokról az első benyomások alapján benyomások kialakításának folyamata. D) Az a tendencia, hogy túlbecsüljük mások véleményét és viselkedését.
A) Philip Zimbardo. B) Muzafer Sherif. C) Solomon Asch. D) Stanley Milgram.
A) Csoportközi konfliktus és együttműködés. B) A pozitív megerősítés hatása a tanulásra. C) A tekintély ereje a viselkedés befolyásolásában. D) A büntetés hatása a viselkedésre.
A) Elmélet, amely leírja a csoportpolarizáció hatását a döntéshozatalra. B) Elmélet, amely megmagyarázza a kognitív disszonancia szerepét a döntéshozatalban. C) Elmélet, amely szerint az egyének azáltal tanulnak, hogy megfigyelik mások viselkedését és e viselkedések következményeit. D) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít.
A) Elmélet, amely leírja, hogy az egyének hogyan értelmezik a visszajelzést. B) Elmélet, amely megmagyarázza a büntetés hatását a viselkedésre. C) Elmélet, amely az öncélú torzításokra összpontosít a döntéshozatalban. D) Elmélet, amely szerint az egyének a haszon maximalizálása és a költségek minimalizálása alapján hoznak döntéseket.
A) Stanley Milgram. B) Solomon Asch. C) Leon Festinger. D) Philip Zimbardo.
A) Hajlamos arra, hogy saját tetteinket külső tényezőknek, míg mások tetteit belső tényezőknek tulajdonítsuk. B) Hajlamos túlbecsülni a helyzeti tényezők hatását. C) Hajlam arra, hogy saját tetteinket belső tényezőknek, míg mások tetteit külső tényezőknek tulajdonítsuk. D) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor.
A) Elmélet, amely a csoportos környezetben történő szociális facilitációra összpontosít. B) Elmélet, amely megmagyarázza az engedelmesség szerepét a viselkedésformálásban. C) Elmélet, amely leírja a csoportgondolkodás hatását a döntéshozatalra. D) Elmélet, amely szerint az ellenséges csoportok közötti közvetlen kapcsolat csökkentheti az előítéleteket.
A) 50% B) 65% C) 25% D) 75%
A) Bystander hatás. B) Öncélú elfogultság. C) Csoportpolarizáció. D) Társadalmi naplopás.
A) Megkülönböztetés B) Rasszizmus C) Előítélet D) Sztereotípia
A) Csoportos gondolkodás B) Megfelelőség C) Kognitív disszonancia D) Megerősítő elfogultság
A) Sztereotipizálás B) Outgroup Homogenitás C) Etnocentrizmus D) Ingroup Bias
A) Etnocentrizmus B) Rasszizmus C) Idegengyűlölet D) Sztereotipizálás
A) Morális dilemma B) Kognitív disszonancia C) Engedelmesség D) Szociális Loafing
A) Hajlamos azt hinni, hogy mások jobban odafigyelnek megjelenésünkre és viselkedésünkre, mint valójában. B) Hajlamos túlbecsülni ítéleteink pontosságát. C) Hajlamos megfelelni a csoportnormáknak, hogy elkerülje a kitűnést. D) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások.
A) Szociális facilitáció. B) Deindividuáció. C) Megfelelőség. D) Csoportos gondolkodás.
A) Elmélet, amely szerint az egyének megfelelnek a társadalom elvárásainak. B) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. C) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít. D) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre.
A) Hajlam mások viselkedését külső tényezőknek tulajdonítani. B) Hajlam a csoportnormákhoz való alkalmazkodásra. C) Hajlamos társadalmilag elfogadható válaszokat adni az őszinte válaszok helyett. D) Hajlamos az első benyomásra hagyatkozni mások megítélésekor.
A) Self-Concept B) Alapvető hozzárendelési hiba C) Séma D) Társadalmi identitás
A) Engedelmesség. B) Önzetlenség. C) Társadalmi naplopás. D) Megfelelőség.
A) Internalizáció B) Engedelmesség C) Megfelelés D) Azonosítás
A) Hajlam arra, hogy a saját csoportot másokkal szemben előnyben részesítsék. B) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. C) Hajlam mások megítélésére az első benyomások alapján. D) A szociális kognitív elfogultság, ahol az ember úgy gondolja, hogy kevésbé érzékeny az előítéletekre.
A) Csoporton belüli elfogultság. B) Alapvető hozzárendelési hiba. C) Megerősítő elfogultság. D) Öncélú elfogultság. |