A) Az öntudat és az egyéni elszámoltathatóság elvesztése egy csoportban. B) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. C) Az a hajlam, hogy az első benyomás alapján ítéljünk meg másokat. D) Az énkép kialakításának folyamata társas interakciókon keresztül.
A) A személyiségjegyek genetikai alapjaira összpontosító elmélet. B) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. C) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre. D) Elmélet, amely szerint az egyének a társadalmi csoportokhoz való tartozásuk alapján határozzák meg énképüket.
A) Másokról az első benyomások alapján benyomások kialakításának folyamata. B) Az a tendencia, hogy túlbecsüljük mások véleményét és viselkedését. C) Az egyének azon tendenciája, hogy megfeleljenek a csoportnormáknak. D) Az a tendencia, hogy sztereotípiák alapján ítéljünk meg másokat.
A) Stanley Milgram. B) Philip Zimbardo. C) Solomon Asch. D) Muzafer Sherif.
A) A pozitív megerősítés hatása a tanulásra. B) A tekintély ereje a viselkedés befolyásolásában. C) A büntetés hatása a viselkedésre. D) Csoportközi konfliktus és együttműködés.
A) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít. B) Elmélet, amely szerint az egyének azáltal tanulnak, hogy megfigyelik mások viselkedését és e viselkedések következményeit. C) Elmélet, amely leírja a csoportpolarizáció hatását a döntéshozatalra. D) Elmélet, amely megmagyarázza a kognitív disszonancia szerepét a döntéshozatalban.
A) Elmélet, amely megmagyarázza a büntetés hatását a viselkedésre. B) Elmélet, amely leírja, hogy az egyének hogyan értelmezik a visszajelzést. C) Elmélet, amely szerint az egyének a haszon maximalizálása és a költségek minimalizálása alapján hoznak döntéseket. D) Elmélet, amely az öncélú torzításokra összpontosít a döntéshozatalban.
A) Solomon Asch. B) Leon Festinger. C) Stanley Milgram. D) Philip Zimbardo.
A) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. B) Hajlamos arra, hogy saját tetteinket külső tényezőknek, míg mások tetteit belső tényezőknek tulajdonítsuk. C) Hajlamos túlbecsülni a helyzeti tényezők hatását. D) Hajlam arra, hogy saját tetteinket belső tényezőknek, míg mások tetteit külső tényezőknek tulajdonítsuk.
A) Elmélet, amely megmagyarázza az engedelmesség szerepét a viselkedésformálásban. B) Elmélet, amely szerint az ellenséges csoportok közötti közvetlen kapcsolat csökkentheti az előítéleteket. C) Elmélet, amely leírja a csoportgondolkodás hatását a döntéshozatalra. D) Elmélet, amely a csoportos környezetben történő szociális facilitációra összpontosít.
A) Hajlam a csoportnormákhoz való alkalmazkodásra. B) Hajlam mások viselkedését külső tényezőknek tulajdonítani. C) Hajlamos társadalmilag elfogadható válaszokat adni az őszinte válaszok helyett. D) Hajlamos az első benyomásra hagyatkozni mások megítélésekor.
A) Hajlamos a sztereotípiákra hagyatkozni mások megítélésekor. B) A szociális kognitív elfogultság, ahol az ember úgy gondolja, hogy kevésbé érzékeny az előítéletekre. C) Hajlam arra, hogy a saját csoportot másokkal szemben előnyben részesítsék. D) Hajlam mások megítélésére az első benyomások alapján.
A) Elmélet, amely szerint az egyének megfelelnek a társadalom elvárásainak. B) Elmélet, amely megmagyarázza a pozitív megerősítés hatását a viselkedésre. C) Elmélet, amely leírja a kognitív disszonancia hatását a döntéshozatalra. D) Elmélet, amely a viselkedést alakító genetikai hajlamokra összpontosít.
A) A kognitív elfogultság, amikor az ember azt hiszi, hogy jobb, mint mások. B) Hajlamos azt hinni, hogy mások jobban odafigyelnek megjelenésünkre és viselkedésünkre, mint valójában. C) Hajlamos megfelelni a csoportnormáknak, hogy elkerülje a kitűnést. D) Hajlamos túlbecsülni ítéleteink pontosságát.
A) Megerősítő elfogultság B) Csoportos gondolkodás C) Kognitív disszonancia D) Megfelelőség
A) 65% B) 25% C) 75% D) 50%
A) Társadalmi naplopás. B) Engedelmesség. C) Önzetlenség. D) Megfelelőség.
A) Öncélú elfogultság. B) Megerősítő elfogultság. C) Csoporton belüli elfogultság. D) Alapvető hozzárendelési hiba.
A) Öncélú elfogultság. B) Bystander hatás. C) Csoportpolarizáció. D) Társadalmi naplopás.
A) Csoportos gondolkodás. B) Megfelelőség. C) Szociális facilitáció. D) Deindividuáció.
A) Engedelmesség B) Megfelelés C) Azonosítás D) Internalizáció
A) Sztereotipizálás B) Etnocentrizmus C) Idegengyűlölet D) Rasszizmus
A) Sztereotipizálás B) Ingroup Bias C) Etnocentrizmus D) Outgroup Homogenitás
A) Morális dilemma B) Engedelmesség C) Szociális Loafing D) Kognitív disszonancia
A) Rasszizmus B) Előítélet C) Megkülönböztetés D) Sztereotípia
A) Self-Concept B) Társadalmi identitás C) Séma D) Alapvető hozzárendelési hiba |