A) Karl Marx B) C. Wright Mills C) Emile Durkheim D) Max Weber
A) Mint objektív és megváltoztathatatlan B) Mint kiszámíthatatlan és véletlenszerű C) Az egyének által társadalmilag konstruált D) A biológiai tényezők által előre meghatározottak szerint
A) Az értelmező szociológia csak kvantitatív adatokat használ, míg a pozitivista szociológia csak kvalitatív adatokat. B) Az értelmező szociológia a személyes véleményekre támaszkodik, míg a pozitivista szociológia a vallásos meggyőződésekre. C) Az értelmező szociológia a szubjektív jelentésekre összpontosít, míg a pozitivista szociológia az objektív törvényszerűségekre helyezi a hangsúlyt. D) Az értelmező szociológia csak a történelmi eseményeket vizsgálja, míg a pozitivista szociológia a jövőre vonatkozó előrejelzésekre összpontosít.
A) Szimpátia B) Apátia C) Antipátia D) Empátia
A) A társadalmi kohéziót fenyegető veszélyként B) A különböző jelentések és értelmezések értékes forrásaként C) A genetikai variációk természetes következményeként D) A gazdasági növekedés akadályaként
A) Természetes szelekció B) Biológiai determinizmus C) Strukturális funkcionalizmus D) Szimbolikus interakcionizmus
A) Azzal, hogy feltételezzük, hogy minden társadalmi interakciót a genetika határoz meg. B) A társadalmi kölcsönhatások figyelmen kívül hagyásával és a gazdasági rendszerekre való összpontosítással C) Azzal, hogy tanulmányozzuk, hogy az egyének hogyan értelmezik és adnak értelmet interakcióiknak. D) Kizárólag a nem verbális kommunikáció elemzésével
A) Az egyének közötti megosztott jelentések és értelmezések változása következtében B) Mint olyasvalamit, amit csak törvények útján lehet érvényesíteni. C) Tisztán gazdasági folyamatként D) Mint biológiai evolúció
A) Pozitivista társadalomtudomány B) Antropológiai tanulmányok C) Interpretatív szociológia D) Minőségi kutatási módszerek
A) Martin Heidegger B) Hans-Georg Gadamer C) Johann Gustav Droysen D) Wilhelm Dilthey
A) Értelemszerzés (verstehen) B) Analízis C) Magyarázat (erklären) D) Értelmezés
A) Edmund Husserl B) Johann Gustav Droysen C) Wilhelm Dilthey D) Martin Heidegger
A) Az emberi lét formáját, amelyet a nyelv és az ontológia határoz meg. B) Harmadik személyű perspektívából történő elemzés. C) A természettudományok módszere. D) Objektív értelmezés.
A) Talcott Parsons B) Emile Durkheim C) Georg Simmel D) Max Weber |