A) Emile Durkheim B) Karl Marx C) C. Wright Mills D) Max Weber
A) Mint kiszámíthatatlan és véletlenszerű B) Az egyének által társadalmilag konstruált C) Mint objektív és megváltoztathatatlan D) A biológiai tényezők által előre meghatározottak szerint
A) Az értelmező szociológia csak a történelmi eseményeket vizsgálja, míg a pozitivista szociológia a jövőre vonatkozó előrejelzésekre összpontosít. B) Az értelmező szociológia csak kvantitatív adatokat használ, míg a pozitivista szociológia csak kvalitatív adatokat. C) Az értelmező szociológia a személyes véleményekre támaszkodik, míg a pozitivista szociológia a vallásos meggyőződésekre. D) Az értelmező szociológia a szubjektív jelentésekre összpontosít, míg a pozitivista szociológia az objektív törvényszerűségekre helyezi a hangsúlyt.
A) Empátia B) Apátia C) Antipátia D) Szimpátia
A) A gazdasági növekedés akadályaként B) A genetikai variációk természetes következményeként C) A társadalmi kohéziót fenyegető veszélyként D) A különböző jelentések és értelmezések értékes forrásaként
A) Hans-Georg Gadamer B) Johann Gustav Droysen C) Wilhelm Dilthey D) Martin Heidegger
A) Értelmezés B) Értelemszerzés (verstehen) C) Analízis D) Magyarázat (erklären)
A) Emile Durkheim B) Georg Simmel C) Max Weber D) Talcott Parsons
A) Harmadik személyű perspektívából történő elemzés. B) Objektív értelmezés. C) A természettudományok módszere. D) Az emberi lét formáját, amelyet a nyelv és az ontológia határoz meg.
A) Azzal, hogy feltételezzük, hogy minden társadalmi interakciót a genetika határoz meg. B) A társadalmi kölcsönhatások figyelmen kívül hagyásával és a gazdasági rendszerekre való összpontosítással C) Kizárólag a nem verbális kommunikáció elemzésével D) Azzal, hogy tanulmányozzuk, hogy az egyének hogyan értelmezik és adnak értelmet interakcióiknak.
A) Szimbolikus interakcionizmus B) Strukturális funkcionalizmus C) Természetes szelekció D) Biológiai determinizmus
A) Mint biológiai evolúció B) Mint olyasvalamit, amit csak törvények útján lehet érvényesíteni. C) Az egyének közötti megosztott jelentések és értelmezések változása következtében D) Tisztán gazdasági folyamatként
A) Minőségi kutatási módszerek B) Pozitivista társadalomtudomány C) Antropológiai tanulmányok D) Interpretatív szociológia
A) Edmund Husserl B) Johann Gustav Droysen C) Wilhelm Dilthey D) Martin Heidegger |