A) C. Wright Mills B) Max Weber C) Emile Durkheim D) Karl Marx
A) A biológiai tényezők által előre meghatározottak szerint B) Az egyének által társadalmilag konstruált C) Mint kiszámíthatatlan és véletlenszerű D) Mint objektív és megváltoztathatatlan
A) Az értelmező szociológia csak kvantitatív adatokat használ, míg a pozitivista szociológia csak kvalitatív adatokat. B) Az értelmező szociológia csak a történelmi eseményeket vizsgálja, míg a pozitivista szociológia a jövőre vonatkozó előrejelzésekre összpontosít. C) Az értelmező szociológia a személyes véleményekre támaszkodik, míg a pozitivista szociológia a vallásos meggyőződésekre. D) Az értelmező szociológia a szubjektív jelentésekre összpontosít, míg a pozitivista szociológia az objektív törvényszerűségekre helyezi a hangsúlyt.
A) Empátia B) Szimpátia C) Apátia D) Antipátia
A) A gazdasági növekedés akadályaként B) A különböző jelentések és értelmezések értékes forrásaként C) A genetikai variációk természetes következményeként D) A társadalmi kohéziót fenyegető veszélyként
A) Természetes szelekció B) Szimbolikus interakcionizmus C) Strukturális funkcionalizmus D) Biológiai determinizmus
A) Azzal, hogy feltételezzük, hogy minden társadalmi interakciót a genetika határoz meg. B) A társadalmi kölcsönhatások figyelmen kívül hagyásával és a gazdasági rendszerekre való összpontosítással C) Kizárólag a nem verbális kommunikáció elemzésével D) Azzal, hogy tanulmányozzuk, hogy az egyének hogyan értelmezik és adnak értelmet interakcióiknak.
A) Mint olyasvalamit, amit csak törvények útján lehet érvényesíteni. B) Az egyének közötti megosztott jelentések és értelmezések változása következtében C) Tisztán gazdasági folyamatként D) Mint biológiai evolúció
A) Antropológiai tanulmányok B) Pozitivista társadalomtudomány C) Interpretatív szociológia D) Minőségi kutatási módszerek
A) Wilhelm Dilthey B) Johann Gustav Droysen C) Hans-Georg Gadamer D) Martin Heidegger
A) Magyarázat (erklären) B) Értelmezés C) Értelemszerzés (verstehen) D) Analízis
A) Edmund Husserl B) Wilhelm Dilthey C) Martin Heidegger D) Johann Gustav Droysen
A) Az emberi lét formáját, amelyet a nyelv és az ontológia határoz meg. B) Objektív értelmezés. C) Harmadik személyű perspektívából történő elemzés. D) A természettudományok módszere.
A) Emile Durkheim B) Talcott Parsons C) Georg Simmel D) Max Weber |