A) Advekció B) Konvekció C) Sugárzás D) Vezetés
A) Sugárzás B) Entrópia C) Konvekció D) Vezetés
A) Vezetés B) Entrópia C) Konvekció D) Sugárzás
A) Megfordítja a hőáramlás irányát B) Csökkenti a hőátadási sebességet C) Nincs hatása a hőátadásra D) Növeli a hőátadási sebességet
A) Fajlagos hőkapacitás B) Gőznyomás C) Hővezető képesség D) Sűrűség
A) Több sugárzást bocsátanak ki B) Több sugárzást nyelnek el és alakítanak át hővé C) Taszítják a hőt D) Visszaverik a sugárzást
A) Vezetés B) Természetes konvekció C) Kényszerített konvekció D) Sugárzás
A) Nyomáskülönbség és idő B) Hőmérsékletkülönbség és anyagtulajdonságok C) Hangintenzitás és felület D) Tömeg és térfogat
A) Hővezető képesség B) Sűrűség C) Viszkozitás D) Fajlagos hőkapacitás
A) Két test közvetlen érintkezése révén. B) Fotonok vagy elektromágneses hullámok segítségével, akár vákuumban, akár bármilyen áttetsző közegben. C) Egy folyadék áramlásán keresztül. D) Mechanikai módszerekkel, például ventilátorok segítségével.
A) A 'V' betű. B) A 'H' betű. C) A 'P' betű. D) A 'U' betű.
A) Joule. B) Kalória. C) Newton. D) Watt.
A) Egy egyensúlyi állandó. B) Egy állapotfüggvény. C) Egy folyamatfüggvény (vagy pályafüggvény). D) Egy termodinamikai potenciál.
A) Fourier törvénye. B) Newton törvénye a folyadékokra. C) Fick diffúziós törvényei. D) Ohm törvénye.
A) Konvekció B) Advekció C) Sugárzás D) Hővezetés
A) Hőátadás egy fémrúdban. B) A napfény által felmelegített talaj. C) Egy radiátor által melegített levegő. D) Meleg óceáni áramlatok szállítása.
A) Viszkozitás B) Sebesség (m/s) C) Térfogat (m³) D) Feszültség
A) Fémek B) Folyadékok C) Szilárd anyagok D) Gázok
A) Sugárzás B) Ellenállás C) Sűrűség (kg/m³) D) Törésmutató
A) Hőtágulási hatás B) Peltier-hatás C) Joule-Thomson-hatás D) Seebeck-hatás
A) Egy bimetálcsík B) Egy digitális szenzor C) Egy nyitott higanytartály D) Egy nagy, zárt üvegcsőben elhelyezett hőmérő
A) Depozíció B) Szublimáció C) Kondenzáció D) Elpárolgás
A) Fourier törvénye B) Newton hűtési törvénye C) Mason-egyenlet D) Stefan-Boltzmann törvény
A) c_p B) ΔT C) ρ D) v
A) Watt per négyzetméter per Kelvin (W/(m²K)) B) Brit termikus egység per perc C) Kalória per óra D) Joule per másodperc
A) Hőáramlás. B) A Stefan-Boltzmann állandó. C) Látási tényező. D) Kibocsátási képesség.
A) Hőáramlás. B) A kibocsátási képesség, amely egy fekete test esetén 1. C) Látási tényező. D) Stefan-Boltzmann állandó.
A) Ellentétes áramlás B) Diagonális áramlás C) Párhuzamos áramlás D) Kerülő áramlás
A) Ólom B) Vas C) Arany D) Réz
A) Váratlanul, véletlenszerűen B) Ellentétes irányokba C) Ugyanabba az irányba D) Derékszögben egymáshoz képest
A) Gáz B) Szilárd C) Plazma D) Folyékony
A) Napfény-szabályozás. B) Szén-dioxid eltávolítása. C) Hőátbocsátás szabályozása. D) Passzív, nappali sugárzáselnyelés csökkentése.
A) 273 Kelvin. B) 1000 Kelvin. C) 500 Kelvin. D) Körülbelül 4000 Kelvin.
A) Rekombináció/ionizáció megszűnése B) Depozíció C) Szublimáció D) Kondenzáció
A) 1785 B) 1775 C) 1790 D) 1786
A) 1775 – 1789 B) 1784 – 1798 C) 1750 – 1765 D) 1800 – 1812
A) 1901 B) 1801 C) 1601 D) 1701
A) A hőátbocsátási értékeket. B) A víz felhasználását időbeli bontásban. C) A gáz áramlási sebességét. D) Az elektromos energia fogyasztását meghatározott időközönként.
A) Termoelem B) Hőcserélő C) Hőmotor D) Hődióda
A) Kereszthálózatú áramlás B) Párhuzamos áramlás C) Ellenáramlás D) Merőleges áramlás
A) Szublimáció B) Fagyás C) Olvadás D) Kondenzáció
A) 32 °C. B) 25 °C. C) Nagyjából 37 °C. D) 40 °C.
A) Kettős cső B) U-cső C) Spirális bordás cső D) Héj- és csőhűtő
A) U-cső B) Kettős cső C) Húzással készült, bordázott cső D) Héj- és csőhűtő
A) Jan Ingenhousz B) Bavaria választófejedelme C) Benjamin Thompson (Rumford gróf) D) Károly Theodor
A) Olvadás B) Szublimáció C) Ionizáció D) Szilárd anyagból szilárd anyag átalakulása
A) Alacsonyabb költség. B) Könnyebb hőmérséklet-mérés. C) Magasabb hővezetőképesség. D) Szilárdtestes működés, mozgó alkatrészek nélkül.
A) Ezüst B) Réz C) Ólom D) Arany |