A) Konvekció B) Sugárzás C) Vezetés D) Advekció
A) Entrópia B) Sugárzás C) Konvekció D) Vezetés
A) Entrópia B) Vezetés C) Sugárzás D) Konvekció
A) Növeli a hőátadási sebességet B) Megfordítja a hőáramlás irányát C) Csökkenti a hőátadási sebességet D) Nincs hatása a hőátadásra
A) Gőznyomás B) Fajlagos hőkapacitás C) Hővezető képesség D) Sűrűség
A) Visszaverik a sugárzást B) Taszítják a hőt C) Több sugárzást bocsátanak ki D) Több sugárzást nyelnek el és alakítanak át hővé
A) Sugárzás B) Természetes konvekció C) Kényszerített konvekció D) Vezetés
A) Hangintenzitás és felület B) Tömeg és térfogat C) Hőmérsékletkülönbség és anyagtulajdonságok D) Nyomáskülönbség és idő
A) Fajlagos hőkapacitás B) Hővezető képesség C) Sűrűség D) Viszkozitás
A) Mechanikai módszerekkel, például ventilátorok segítségével. B) Egy folyadék áramlásán keresztül. C) Fotonok vagy elektromágneses hullámok segítségével, akár vákuumban, akár bármilyen áttetsző közegben. D) Két test közvetlen érintkezése révén.
A) A 'U' betű. B) A 'V' betű. C) A 'H' betű. D) A 'P' betű.
A) Newton. B) Joule. C) Kalória. D) Watt.
A) Egy állapotfüggvény. B) Egy egyensúlyi állandó. C) Egy folyamatfüggvény (vagy pályafüggvény). D) Egy termodinamikai potenciál.
A) Ohm törvénye. B) Newton törvénye a folyadékokra. C) Fick diffúziós törvényei. D) Fourier törvénye.
A) Konvekció B) Hővezetés C) Sugárzás D) Advekció
A) Egy radiátor által melegített levegő. B) A napfény által felmelegített talaj. C) Hőátadás egy fémrúdban. D) Meleg óceáni áramlatok szállítása.
A) Feszültség B) Viszkozitás C) Térfogat (m³) D) Sebesség (m/s)
A) Folyadékok B) Fémek C) Szilárd anyagok D) Gázok
A) Ellenállás B) Sűrűség (kg/m³) C) Törésmutató D) Sugárzás
A) v B) c_p C) ρ D) ΔT
A) Látási tényező. B) Hőáramlás. C) A kibocsátási képesség, amely egy fekete test esetén 1. D) Stefan-Boltzmann állandó.
A) Látási tényező. B) A Stefan-Boltzmann állandó. C) Kibocsátási képesség. D) Hőáramlás.
A) 500 Kelvin. B) 1000 Kelvin. C) Körülbelül 4000 Kelvin. D) 273 Kelvin.
A) Fourier törvénye B) Newton hűtési törvénye C) Mason-egyenlet D) Stefan-Boltzmann törvény
A) Gáz B) Plazma C) Folyékony D) Szilárd
A) Olvadás B) Fagyás C) Szublimáció D) Kondenzáció
A) Kondenzáció B) Szublimáció C) Elpárolgás D) Depozíció
A) Szublimáció B) Ionizáció C) Olvadás D) Szilárd anyagból szilárd anyag átalakulása
A) Szublimáció B) Rekombináció/ionizáció megszűnése C) Depozíció D) Kondenzáció
A) Hőmotor B) Hőcserélő C) Hődióda D) Termoelem
A) Peltier-hatás B) Hőtágulási hatás C) Joule-Thomson-hatás D) Seebeck-hatás
A) Merőleges áramlás B) Ellenáramlás C) Kereszthálózatú áramlás D) Párhuzamos áramlás
A) Héj- és csőhűtő B) Spirális bordás cső C) Kettős cső D) U-cső
A) Váratlanul, véletlenszerűen B) Ugyanabba az irányba C) Derékszögben egymáshoz képest D) Ellentétes irányokba
A) Magasabb hővezetőképesség. B) Szilárdtestes működés, mozgó alkatrészek nélkül. C) Alacsonyabb költség. D) Könnyebb hőmérséklet-mérés.
A) U-cső B) Húzással készült, bordázott cső C) Kettős cső D) Héj- és csőhűtő
A) Kerülő áramlás B) Diagonális áramlás C) Ellentétes áramlás D) Párhuzamos áramlás
A) Watt per négyzetméter per Kelvin (W/(m²K)) B) Kalória per óra C) Brit termikus egység per perc D) Joule per másodperc
A) A gáz áramlási sebességét. B) A hőátbocsátási értékeket. C) Az elektromos energia fogyasztását meghatározott időközönként. D) A víz felhasználását időbeli bontásban.
A) Hőátbocsátás szabályozása. B) Szén-dioxid eltávolítása. C) Napfény-szabályozás. D) Passzív, nappali sugárzáselnyelés csökkentése.
A) 32 °C. B) 25 °C. C) Nagyjából 37 °C. D) 40 °C.
A) 1901 B) 1601 C) 1801 D) 1701
A) Ólom B) Arany C) Réz D) Ezüst
A) Arany B) Réz C) Vas D) Ólom
A) Benjamin Thompson (Rumford gróf) B) Károly Theodor C) Bavaria választófejedelme D) Jan Ingenhousz
A) 1784 – 1798 B) 1750 – 1765 C) 1800 – 1812 D) 1775 – 1789
A) 1785 B) 1790 C) 1775 D) 1786
A) Egy digitális szenzor B) Egy nagy, zárt üvegcsőben elhelyezett hőmérő C) Egy nyitott higanytartály D) Egy bimetálcsík |