A) Advekció B) Konvekció C) Vezetés D) Sugárzás
A) Entrópia B) Konvekció C) Vezetés D) Sugárzás
A) Konvekció B) Sugárzás C) Entrópia D) Vezetés
A) Csökkenti a hőátadási sebességet B) Növeli a hőátadási sebességet C) Nincs hatása a hőátadásra D) Megfordítja a hőáramlás irányát
A) Fajlagos hőkapacitás B) Sűrűség C) Hővezető képesség D) Gőznyomás
A) Több sugárzást bocsátanak ki B) Taszítják a hőt C) Visszaverik a sugárzást D) Több sugárzást nyelnek el és alakítanak át hővé
A) Természetes konvekció B) Vezetés C) Kényszerített konvekció D) Sugárzás
A) Tömeg és térfogat B) Nyomáskülönbség és idő C) Hangintenzitás és felület D) Hőmérsékletkülönbség és anyagtulajdonságok
A) Viszkozitás B) Fajlagos hőkapacitás C) Hővezető képesség D) Sűrűség
A) Fotonok vagy elektromágneses hullámok segítségével, akár vákuumban, akár bármilyen áttetsző közegben. B) Egy folyadék áramlásán keresztül. C) Két test közvetlen érintkezése révén. D) Mechanikai módszerekkel, például ventilátorok segítségével.
A) A 'P' betű. B) A 'U' betű. C) A 'H' betű. D) A 'V' betű.
A) Newton. B) Watt. C) Kalória. D) Joule.
A) Egy termodinamikai potenciál. B) Egy állapotfüggvény. C) Egy folyamatfüggvény (vagy pályafüggvény). D) Egy egyensúlyi állandó.
A) Fick diffúziós törvényei. B) Ohm törvénye. C) Fourier törvénye. D) Newton törvénye a folyadékokra.
A) Sugárzás B) Konvekció C) Hővezetés D) Advekció
A) Hőátadás egy fémrúdban. B) A napfény által felmelegített talaj. C) Egy radiátor által melegített levegő. D) Meleg óceáni áramlatok szállítása.
A) Viszkozitás B) Feszültség C) Sebesség (m/s) D) Térfogat (m³)
A) Gázok B) Folyadékok C) Fémek D) Szilárd anyagok
A) Törésmutató B) Ellenállás C) Sűrűség (kg/m³) D) Sugárzás
A) c_p B) v C) ρ D) ΔT
A) Stefan-Boltzmann állandó. B) Látási tényező. C) Hőáramlás. D) A kibocsátási képesség, amely egy fekete test esetén 1.
A) Hőáramlás. B) A Stefan-Boltzmann állandó. C) Kibocsátási képesség. D) Látási tényező.
A) 273 Kelvin. B) 500 Kelvin. C) Körülbelül 4000 Kelvin. D) 1000 Kelvin.
A) Fourier törvénye B) Stefan-Boltzmann törvény C) Newton hűtési törvénye D) Mason-egyenlet
A) Szilárd B) Folyékony C) Plazma D) Gáz
A) Olvadás B) Szublimáció C) Fagyás D) Kondenzáció
A) Elpárolgás B) Depozíció C) Szublimáció D) Kondenzáció
A) Olvadás B) Szublimáció C) Szilárd anyagból szilárd anyag átalakulása D) Ionizáció
A) Depozíció B) Kondenzáció C) Rekombináció/ionizáció megszűnése D) Szublimáció
A) Hőmotor B) Hőcserélő C) Termoelem D) Hődióda
A) Seebeck-hatás B) Peltier-hatás C) Hőtágulási hatás D) Joule-Thomson-hatás
A) Merőleges áramlás B) Ellenáramlás C) Kereszthálózatú áramlás D) Párhuzamos áramlás
A) U-cső B) Spirális bordás cső C) Kettős cső D) Héj- és csőhűtő
A) Derékszögben egymáshoz képest B) Váratlanul, véletlenszerűen C) Ugyanabba az irányba D) Ellentétes irányokba
A) Magasabb hővezetőképesség. B) Szilárdtestes működés, mozgó alkatrészek nélkül. C) Alacsonyabb költség. D) Könnyebb hőmérséklet-mérés.
A) Húzással készült, bordázott cső B) Héj- és csőhűtő C) Kettős cső D) U-cső
A) Diagonális áramlás B) Ellentétes áramlás C) Párhuzamos áramlás D) Kerülő áramlás
A) Joule per másodperc B) Kalória per óra C) Brit termikus egység per perc D) Watt per négyzetméter per Kelvin (W/(m²K))
A) Az elektromos energia fogyasztását meghatározott időközönként. B) A víz felhasználását időbeli bontásban. C) A hőátbocsátási értékeket. D) A gáz áramlási sebességét.
A) Passzív, nappali sugárzáselnyelés csökkentése. B) Szén-dioxid eltávolítása. C) Napfény-szabályozás. D) Hőátbocsátás szabályozása.
A) 32 °C. B) Nagyjából 37 °C. C) 40 °C. D) 25 °C.
A) 1801 B) 1701 C) 1601 D) 1901
A) Arany B) Réz C) Ezüst D) Ólom
A) Ólom B) Arany C) Vas D) Réz
A) Benjamin Thompson (Rumford gróf) B) Bavaria választófejedelme C) Jan Ingenhousz D) Károly Theodor
A) 1750 – 1765 B) 1784 – 1798 C) 1775 – 1789 D) 1800 – 1812
A) 1790 B) 1786 C) 1775 D) 1785
A) Egy nagy, zárt üvegcsőben elhelyezett hőmérő B) Egy digitális szenzor C) Egy nyitott higanytartály D) Egy bimetálcsík |