A) Vezetés B) Sugárzás C) Konvekció D) Advekció
A) Sugárzás B) Konvekció C) Vezetés D) Entrópia
A) Entrópia B) Konvekció C) Vezetés D) Sugárzás
A) Növeli a hőátadási sebességet B) Csökkenti a hőátadási sebességet C) Nincs hatása a hőátadásra D) Megfordítja a hőáramlás irányát
A) Hővezető képesség B) Sűrűség C) Gőznyomás D) Fajlagos hőkapacitás
A) Több sugárzást nyelnek el és alakítanak át hővé B) Több sugárzást bocsátanak ki C) Taszítják a hőt D) Visszaverik a sugárzást
A) Természetes konvekció B) Vezetés C) Sugárzás D) Kényszerített konvekció
A) Nyomáskülönbség és idő B) Hőmérsékletkülönbség és anyagtulajdonságok C) Hangintenzitás és felület D) Tömeg és térfogat
A) Hővezető képesség B) Sűrűség C) Viszkozitás D) Fajlagos hőkapacitás
A) Mechanikai módszerekkel, például ventilátorok segítségével. B) Két test közvetlen érintkezése révén. C) Egy folyadék áramlásán keresztül. D) Fotonok vagy elektromágneses hullámok segítségével, akár vákuumban, akár bármilyen áttetsző közegben.
A) A 'P' betű. B) A 'U' betű. C) A 'V' betű. D) A 'H' betű.
A) Joule. B) Newton. C) Watt. D) Kalória.
A) Egy állapotfüggvény. B) Egy termodinamikai potenciál. C) Egy folyamatfüggvény (vagy pályafüggvény). D) Egy egyensúlyi állandó.
A) Newton törvénye a folyadékokra. B) Ohm törvénye. C) Fourier törvénye. D) Fick diffúziós törvényei.
A) Sugárzás B) Hővezetés C) Advekció D) Konvekció
A) Meleg óceáni áramlatok szállítása. B) Hőátadás egy fémrúdban. C) Egy radiátor által melegített levegő. D) A napfény által felmelegített talaj.
A) Feszültség B) Sebesség (m/s) C) Viszkozitás D) Térfogat (m³)
A) Folyadékok B) Szilárd anyagok C) Fémek D) Gázok
A) Sugárzás B) Törésmutató C) Ellenállás D) Sűrűség (kg/m³)
A) ΔT B) ρ C) c_p D) v
A) Látási tényező. B) A kibocsátási képesség, amely egy fekete test esetén 1. C) Stefan-Boltzmann állandó. D) Hőáramlás.
A) A Stefan-Boltzmann állandó. B) Hőáramlás. C) Kibocsátási képesség. D) Látási tényező.
A) Körülbelül 4000 Kelvin. B) 1000 Kelvin. C) 273 Kelvin. D) 500 Kelvin.
A) Fourier törvénye B) Newton hűtési törvénye C) Mason-egyenlet D) Stefan-Boltzmann törvény
A) Plazma B) Folyékony C) Szilárd D) Gáz
A) Fagyás B) Kondenzáció C) Olvadás D) Szublimáció
A) Szublimáció B) Kondenzáció C) Elpárolgás D) Depozíció
A) Szilárd anyagból szilárd anyag átalakulása B) Olvadás C) Szublimáció D) Ionizáció
A) Depozíció B) Szublimáció C) Kondenzáció D) Rekombináció/ionizáció megszűnése
A) Hőmotor B) Termoelem C) Hőcserélő D) Hődióda
A) Seebeck-hatás B) Joule-Thomson-hatás C) Hőtágulási hatás D) Peltier-hatás
A) Párhuzamos áramlás B) Kereszthálózatú áramlás C) Ellenáramlás D) Merőleges áramlás
A) Héj- és csőhűtő B) Spirális bordás cső C) U-cső D) Kettős cső
A) Ugyanabba az irányba B) Derékszögben egymáshoz képest C) Váratlanul, véletlenszerűen D) Ellentétes irányokba
A) Alacsonyabb költség. B) Könnyebb hőmérséklet-mérés. C) Szilárdtestes működés, mozgó alkatrészek nélkül. D) Magasabb hővezetőképesség.
A) U-cső B) Húzással készült, bordázott cső C) Héj- és csőhűtő D) Kettős cső
A) Ellentétes áramlás B) Kerülő áramlás C) Diagonális áramlás D) Párhuzamos áramlás
A) Kalória per óra B) Watt per négyzetméter per Kelvin (W/(m²K)) C) Joule per másodperc D) Brit termikus egység per perc
A) A gáz áramlási sebességét. B) Az elektromos energia fogyasztását meghatározott időközönként. C) A hőátbocsátási értékeket. D) A víz felhasználását időbeli bontásban.
A) Hőátbocsátás szabályozása. B) Passzív, nappali sugárzáselnyelés csökkentése. C) Szén-dioxid eltávolítása. D) Napfény-szabályozás.
A) 40 °C. B) 32 °C. C) 25 °C. D) Nagyjából 37 °C.
A) 1601 B) 1901 C) 1701 D) 1801
A) Ólom B) Réz C) Arany D) Ezüst
A) Ólom B) Réz C) Vas D) Arany
A) Károly Theodor B) Benjamin Thompson (Rumford gróf) C) Jan Ingenhousz D) Bavaria választófejedelme
A) 1800 – 1812 B) 1784 – 1798 C) 1775 – 1789 D) 1750 – 1765
A) 1786 B) 1790 C) 1775 D) 1785
A) Egy bimetálcsík B) Egy nagy, zárt üvegcsőben elhelyezett hőmérő C) Egy nyitott higanytartály D) Egy digitális szenzor |