A) szinguláris pont B) egy olyan pont, amely a rendszer dinamikája szerint változatlan marad. C) véletlenszerűen mozgó pont D) a nagyfokú változékonyság pontja
A) egy olyan tér, amelyben egy rendszer összes lehetséges állapota reprezentálva van B) egy olyan tér, ahol az idő nem tényező C) egydimenziós tér D) egy olyan tér, amely csak stabil állapotokat reprezentál
A) fixpontok meghatározása B) a kaotikus viselkedés tanulmányozására C) a pálya pontos helyzetének mérése D) a közeli pályák exponenciális divergenciájának vagy konvergenciájának mértékét számszerűsíteni.
A) számszerűsíti a rendszerben lévő káoszt B) a különböző dinamikus viselkedések közötti átmenetet mutatja, ahogy egy vezérlő paramétert változtatunk. C) segít a differenciálegyenletek megoldásában D) stabil fixpontokat képvisel
A) a közeli pályák exponenciális eltérése B) érzékenység a kezdeti feltételekre C) nem konzervatív dinamika D) az energia megőrzése és a szimplektikus struktúra
A) a bifurkációk elmélete B) a fixpontok elmélete C) az attrakciók elmélete D) az idővel változó rendszerek statisztikai tulajdonságait tanulmányozó tudományág
A) egy fraktális szerkezetű és a kezdeti feltételektől érzékenyen függő attraktor B) variabilitás nélküli attraktor C) egy egyszerű pont-attraktor D) periodikus attraktor
A) bifurkációs diagramokat hoz létre B) meghatározza a stabilitást és a viselkedést fixpontok közelében C) meghatározza a Ljapunov-exponensét D) furcsa attrakciókat határoz meg
A) Fizika B) Matematika C) Biológia D) Irodalom
A) Determinisztikus B) Nem determinisztikus C) Sztokasztikus D) Káosz
A) Minőségi vizsgálat B) Mennyiségi vizsgálat C) Analitikai vizsgálat D) Számítástechnikai vizsgálat
A) Kifinomult matematikai módszerek B) Statisztikai elemzés C) Számítástechnikai szimulációk D) Grafikus módszerek
A) Determinizmus B) Integrálhatóság C) Káosz elmélet D) Stabilitás
A) Sztokasztikus B) Periodikus C) Lineáris D) Káosz
A) Kémia B) Mérnöki tudomány C) Gazdaságtan D) Filozófia
A) Differenciálegyenlet B) Differenciaegyenlet C) Paraméterként használt függvény (t) D) Algebrai egyenlet
A) Stabilitás elmélet B) Káosz elmélet C) Ergódikus elmélet D) Bifurkációs elmélet
A) Folyamatos B) Determinisztikus C) Nem fejlődő D) Diszkrét
A) Henri Poincaré B) George David Birkhoff C) Alekszandr Ljapunov D) Stephen Smale
A) Poincaré ismétlődési tétel B) Ergódikus tétel C) Lyapunov-tétel D) Sharkovszky-tétel
A) Henri Poincaré B) George David Birkhoff C) Stephen Smale D) Aleksandr Lyapunov
A) Sharkovszky tétele B) Poincaré visszatérési tétele C) Smale-féle nyeregtartó D) Az ergodikus tétel
A) A Smale-féle „lópatak” B) Sharkovszky tézise C) Lyapunov stabilitási módszerei D) Az ergodikus tétel
A) Stephen Smale B) George David Birkhoff C) Henri Poincaré D) Ali H. Nayfeh
A) Az egység B) A semleges elem C) Az egységmátrix D) A nullvektor
A) Egy vektor tér B) Egy gyűrű C) Egy sokaság D) Egy csoport
A) Egy vektormező B) Egy véges test C) Egy folytonos mező D) Egy végtelen test
A) Lagrange-mechanika. B) Klasszikus mechanika. C) Newtoni mechanika. D) Hamilton-mechanika.
A) Reverzibilitás hiánya. B) Váratlanság. C) Asszociativitás. D) Nem-asszociativitás.
A) T(0) = 0. B) T(1) = 0. C) T(1) = 1. D) T(0) = 1.
A) T-1 = T(t). B) T-1 = T(0). C) T-1 = T(-t). D) T-1 = 1.
A) A részvények ára. B) Képfeldolgozó rendszerek. C) A bolygók helyzete. D) Robotok vezérlésének paraméterei.
A) Káosz. B) Determinisztikus. C) Sztokasztikus. D) Nem determinisztikus.
A) T(t1 + t2) = T(t1) / T(t2). B) T(t1 + t2) = T(t1) - T(t2). C) T(t1 + t2) = T(t1) + T(t2). D) T(t1 + t2) = T(t1) * T(t2).
A) A határeloslatok mindig rendelkeznek teljes Lebesgue-mértékkel. B) A határeloslatok mindig elérhetők. C) A határeloslatok soha nem érhetők el. D) A határeloslatok mindig egyértelműek.
A) A Φn iterációk: Φ / Φ / ... / Φ. B) A Φn iterációk: Φ + Φ + ... + Φ. C) A Φn iterációk: Φ - Φ - ... - Φ. D) A Φn iterációk: Φ ∘ Φ ∘ ... ∘ Φ.
A) A Lebesgue-féle mérték. B) A Liouville-féle mérték. C) A Riemann-féle mérték. D) A Gauss-féle mérték.
A) Fizikailag érvényes viselkedést mutatnak. B) Nem mutatnak fizikailag érvényes viselkedést. C) Nem lesznek invariánsak. D) Megőrzik a mértéküket.
A) X B) Φ C) T D) U
A) Az x ponton átmenő orbitát B) Az invariáns halmazt C) Az x ponton átmenő pályát D) Az evolúciós paramétert
A) Homogén B) Önálló C) Nem homogén D) Nem önálló
A) Algebrai egyenletek B) Simai differenciálegyenletek C) Integrálegyenletek D) Parciális differenciálegyenletek
A) A logisztikus leképezés. B) A Mandelbrot-halmaz. C) A Fibonacci-sorozat. D) A Lorenz-attraktor.
A) Egy folyamatos transzformáció. B) Egy kanonikus transzformáció, ami lényegében egy leképezés. C) Egy nem transzformatív folyamat. D) Egy visszafordíthatatlan változás.
A) átalakítások B) vízesések C) automata D) rácsok
A) rácsok B) térképek C) havacsúszások D) automaták
A) egy leképezés B) egy félig-folyamatos rendszer C) egy folyamatos rendszer D) egy celluláris automata
A) a 'tér' rács B) az 'idő' rács C) függvények halmaza D) egy evolúciós függvény
A) egy evolúciós függvény B) a 'tér' rács C) az 'idő' rács D) függvények halmaza
A) egy rács B) egy (helyileg definiált) evolúciós függvény C) függvények halmaza D) egy tömb
A) egy evolúciós függvény B) az az 'idő' hálózatot jelöli C) az a 'tér' hálózatot jelöli D) függvények halmaza
A) Oszcilláció elve B) Stabilitás elve C) Sajátérték elve D) Szuperpozíció elve
A) A szingularitásokat tartalmazó pontok eltávolítása. B) Az egyes területek (patch-ek) méretének növelése. C) A vektormező figyelmen kívül hagyása. D) Több kisebb terület (patch) összeillesztése.
A) Parciális differenciálegyenletek. B) Taylor-sorok közelítései. C) Fourier-sorok. D) Laplace-transzformációk.
A) ν-dimenziós B) 2-dimenziós C) 3-dimenziós D) 1-dimenziós
A) Az energia B) A hozzá tartozó térfogat C) A helyzet D) Az impulzus
A) Boltzmann B) Zermelo C) Koopman D) Ruelle
A) Kísérleti megfigyelés B) Funkcionális analízis C) Klasszikus mechanika D) Numerikus szimuláció
A) Koopman-operátorok B) SRB-mérések C) Liouville-mérések D) Poincaré-visszatérések
A) Káosz B) Periodicitás C) Stabilitás D) Determinizmus
A) Biológia B) Kémia C) Gazdaságtan D) Meteorológia
A) Picard-Lindelof tétel B) Fermi–Pasta–Ulam–Tsingou probléma C) Pomeau–Manneville forgatókönyv D) Lópataszorzat |