A) a nagyfokú változékonyság pontja B) véletlenszerűen mozgó pont C) egy olyan pont, amely a rendszer dinamikája szerint változatlan marad. D) szinguláris pont
A) egy olyan tér, ahol az idő nem tényező B) egy olyan tér, amely csak stabil állapotokat reprezentál C) egy olyan tér, amelyben egy rendszer összes lehetséges állapota reprezentálva van D) egydimenziós tér
A) a közeli pályák exponenciális divergenciájának vagy konvergenciájának mértékét számszerűsíteni. B) fixpontok meghatározása C) a kaotikus viselkedés tanulmányozására D) a pálya pontos helyzetének mérése
A) stabil fixpontokat képvisel B) számszerűsíti a rendszerben lévő káoszt C) a különböző dinamikus viselkedések közötti átmenetet mutatja, ahogy egy vezérlő paramétert változtatunk. D) segít a differenciálegyenletek megoldásában
A) érzékenység a kezdeti feltételekre B) a közeli pályák exponenciális eltérése C) az energia megőrzése és a szimplektikus struktúra D) nem konzervatív dinamika
A) a fixpontok elmélete B) az attrakciók elmélete C) a bifurkációk elmélete D) az idővel változó rendszerek statisztikai tulajdonságait tanulmányozó tudományág
A) egy egyszerű pont-attraktor B) variabilitás nélküli attraktor C) periodikus attraktor D) egy fraktális szerkezetű és a kezdeti feltételektől érzékenyen függő attraktor
A) furcsa attrakciókat határoz meg B) meghatározza a Ljapunov-exponensét C) bifurkációs diagramokat hoz létre D) meghatározza a stabilitást és a viselkedést fixpontok közelében
A) Irodalom B) Fizika C) Matematika D) Biológia
A) Sztokasztikus B) Káosz C) Nem determinisztikus D) Determinisztikus
A) Analitikai vizsgálat B) Számítástechnikai vizsgálat C) Mennyiségi vizsgálat D) Minőségi vizsgálat
A) Számítástechnikai szimulációk B) Grafikus módszerek C) Kifinomult matematikai módszerek D) Statisztikai elemzés
A) Integrálhatóság B) Determinizmus C) Káosz elmélet D) Stabilitás
A) Sztokasztikus B) Káosz C) Periodikus D) Lineáris
A) Filozófia B) Kémia C) Gazdaságtan D) Mérnöki tudomány
A) Differenciaegyenlet B) Algebrai egyenlet C) Differenciálegyenlet D) Paraméterként használt függvény (t)
A) Ergódikus elmélet B) Bifurkációs elmélet C) Stabilitás elmélet D) Káosz elmélet
A) Diszkrét B) Nem fejlődő C) Folyamatos D) Determinisztikus
A) Henri Poincaré B) Stephen Smale C) George David Birkhoff D) Alekszandr Ljapunov
A) Poincaré ismétlődési tétel B) Sharkovszky-tétel C) Ergódikus tétel D) Lyapunov-tétel
A) Henri Poincaré B) George David Birkhoff C) Aleksandr Lyapunov D) Stephen Smale
A) Poincaré visszatérési tétele B) Sharkovszky tétele C) Smale-féle nyeregtartó D) Az ergodikus tétel
A) Az ergodikus tétel B) A Smale-féle „lópatak” C) Sharkovszky tézise D) Lyapunov stabilitási módszerei
A) Stephen Smale B) George David Birkhoff C) Henri Poincaré D) Ali H. Nayfeh
A) vízesések B) rácsok C) átalakítások D) automata
A) automaták B) térképek C) rácsok D) havacsúszások
A) a 'tér' rács B) egy evolúciós függvény C) az 'idő' rács D) függvények halmaza
A) Kémia B) Biológia C) Meteorológia D) Gazdaságtan
A) Robotok vezérlésének paraméterei. B) A bolygók helyzete. C) Képfeldolgozó rendszerek. D) A részvények ára.
A) Liouville-mérések B) Koopman-operátorok C) SRB-mérések D) Poincaré-visszatérések
A) Nem determinisztikus. B) Sztokasztikus. C) Káosz. D) Determinisztikus.
A) T(t1 + t2) = T(t1) + T(t2). B) T(t1 + t2) = T(t1) * T(t2). C) T(t1 + t2) = T(t1) / T(t2). D) T(t1 + t2) = T(t1) - T(t2).
A) A határeloslatok mindig rendelkeznek teljes Lebesgue-mértékkel. B) A határeloslatok mindig egyértelműek. C) A határeloslatok soha nem érhetők el. D) A határeloslatok mindig elérhetők.
A) Funkcionális analízis B) Kísérleti megfigyelés C) Klasszikus mechanika D) Numerikus szimuláció
A) A Fibonacci-sorozat. B) A logisztikus leképezés. C) A Lorenz-attraktor. D) A Mandelbrot-halmaz.
A) egy celluláris automata B) egy félig-folyamatos rendszer C) egy leképezés D) egy folyamatos rendszer
A) az 'idő' rács B) egy evolúciós függvény C) a 'tér' rács D) függvények halmaza
A) T-1 = T(0). B) T-1 = T(-t). C) T-1 = 1. D) T-1 = T(t).
A) Determinizmus B) Periodicitás C) Stabilitás D) Káosz
A) Több kisebb terület (patch) összeillesztése. B) A szingularitásokat tartalmazó pontok eltávolítása. C) A vektormező figyelmen kívül hagyása. D) Az egyes területek (patch-ek) méretének növelése.
A) Az x ponton átmenő orbitát B) Az x ponton átmenő pályát C) Az invariáns halmazt D) Az evolúciós paramétert
A) Fourier-sorok. B) Taylor-sorok közelítései. C) Parciális differenciálegyenletek. D) Laplace-transzformációk.
A) T(1) = 0. B) T(0) = 0. C) T(0) = 1. D) T(1) = 1.
A) Egy végtelen test B) Egy véges test C) Egy vektormező D) Egy folytonos mező
A) Egy csoport B) Egy gyűrű C) Egy vektor tér D) Egy sokaság
A) egy (helyileg definiált) evolúciós függvény B) egy tömb C) egy rács D) függvények halmaza
A) T B) Φ C) U D) X
A) Önálló B) Homogén C) Nem önálló D) Nem homogén
A) A semleges elem B) A nullvektor C) Az egységmátrix D) Az egység
A) Boltzmann B) Koopman C) Ruelle D) Zermelo
A) egy evolúciós függvény B) az a 'tér' hálózatot jelöli C) az az 'idő' hálózatot jelöli D) függvények halmaza
A) A Lebesgue-féle mérték. B) A Riemann-féle mérték. C) A Liouville-féle mérték. D) A Gauss-féle mérték.
A) 1-dimenziós B) 2-dimenziós C) 3-dimenziós D) ν-dimenziós
A) Klasszikus mechanika. B) Lagrange-mechanika. C) Newtoni mechanika. D) Hamilton-mechanika.
A) Egy kanonikus transzformáció, ami lényegében egy leképezés. B) Egy folyamatos transzformáció. C) Egy visszafordíthatatlan változás. D) Egy nem transzformatív folyamat.
A) Az energia B) Az impulzus C) A helyzet D) A hozzá tartozó térfogat
A) A Φn iterációk: Φ + Φ + ... + Φ. B) A Φn iterációk: Φ / Φ / ... / Φ. C) A Φn iterációk: Φ - Φ - ... - Φ. D) A Φn iterációk: Φ ∘ Φ ∘ ... ∘ Φ.
A) Sajátérték elve B) Oszcilláció elve C) Stabilitás elve D) Szuperpozíció elve
A) Simai differenciálegyenletek B) Algebrai egyenletek C) Parciális differenciálegyenletek D) Integrálegyenletek
A) Picard-Lindelof tétel B) Fermi–Pasta–Ulam–Tsingou probléma C) Pomeau–Manneville forgatókönyv D) Lópataszorzat
A) Nem lesznek invariánsak. B) Fizikailag érvényes viselkedést mutatnak. C) Megőrzik a mértéküket. D) Nem mutatnak fizikailag érvényes viselkedést.
A) Nem-asszociativitás. B) Reverzibilitás hiánya. C) Váratlanság. D) Asszociativitás. |