A) egy olyan pont, amely a rendszer dinamikája szerint változatlan marad. B) véletlenszerűen mozgó pont C) szinguláris pont D) a nagyfokú változékonyság pontja
A) egydimenziós tér B) egy olyan tér, amely csak stabil állapotokat reprezentál C) egy olyan tér, amelyben egy rendszer összes lehetséges állapota reprezentálva van D) egy olyan tér, ahol az idő nem tényező
A) a pálya pontos helyzetének mérése B) a kaotikus viselkedés tanulmányozására C) a közeli pályák exponenciális divergenciájának vagy konvergenciájának mértékét számszerűsíteni. D) fixpontok meghatározása
A) segít a differenciálegyenletek megoldásában B) a különböző dinamikus viselkedések közötti átmenetet mutatja, ahogy egy vezérlő paramétert változtatunk. C) stabil fixpontokat képvisel D) számszerűsíti a rendszerben lévő káoszt
A) az energia megőrzése és a szimplektikus struktúra B) nem konzervatív dinamika C) érzékenység a kezdeti feltételekre D) a közeli pályák exponenciális eltérése
A) az idővel változó rendszerek statisztikai tulajdonságait tanulmányozó tudományág B) az attrakciók elmélete C) a fixpontok elmélete D) a bifurkációk elmélete
A) egy egyszerű pont-attraktor B) egy fraktális szerkezetű és a kezdeti feltételektől érzékenyen függő attraktor C) variabilitás nélküli attraktor D) periodikus attraktor
A) bifurkációs diagramokat hoz létre B) furcsa attrakciókat határoz meg C) meghatározza a Ljapunov-exponensét D) meghatározza a stabilitást és a viselkedést fixpontok közelében
A) Biológia B) Matematika C) Fizika D) Irodalom
A) Sztokasztikus B) Determinisztikus C) Káosz D) Nem determinisztikus
A) Analitikai vizsgálat B) Minőségi vizsgálat C) Mennyiségi vizsgálat D) Számítástechnikai vizsgálat
A) Grafikus módszerek B) Statisztikai elemzés C) Számítástechnikai szimulációk D) Kifinomult matematikai módszerek
A) Káosz elmélet B) Integrálhatóság C) Determinizmus D) Stabilitás
A) Káosz B) Periodikus C) Lineáris D) Sztokasztikus
A) Kémia B) Mérnöki tudomány C) Gazdaságtan D) Filozófia
A) Paraméterként használt függvény (t) B) Algebrai egyenlet C) Differenciaegyenlet D) Differenciálegyenlet
A) Stabilitás elmélet B) Bifurkációs elmélet C) Ergódikus elmélet D) Káosz elmélet
A) Determinisztikus B) Nem fejlődő C) Folyamatos D) Diszkrét
A) Stephen Smale B) George David Birkhoff C) Alekszandr Ljapunov D) Henri Poincaré
A) Lyapunov-tétel B) Sharkovszky-tétel C) Ergódikus tétel D) Poincaré ismétlődési tétel
A) Stephen Smale B) Henri Poincaré C) Aleksandr Lyapunov D) George David Birkhoff
A) Smale-féle nyeregtartó B) Poincaré visszatérési tétele C) Sharkovszky tétele D) Az ergodikus tétel
A) Az ergodikus tétel B) Lyapunov stabilitási módszerei C) A Smale-féle „lópatak” D) Sharkovszky tézise
A) George David Birkhoff B) Ali H. Nayfeh C) Stephen Smale D) Henri Poincaré
A) Az egység B) A semleges elem C) A nullvektor D) Az egységmátrix
A) Egy gyűrű B) Egy vektor tér C) Egy sokaság D) Egy csoport
A) Egy vektormező B) Egy végtelen test C) Egy folytonos mező D) Egy véges test
A) Lagrange-mechanika. B) Newtoni mechanika. C) Klasszikus mechanika. D) Hamilton-mechanika.
A) Nem-asszociativitás. B) Váratlanság. C) Asszociativitás. D) Reverzibilitás hiánya.
A) T(1) = 0. B) T(0) = 0. C) T(0) = 1. D) T(1) = 1.
A) T-1 = 1. B) T-1 = T(0). C) T-1 = T(t). D) T-1 = T(-t).
A) Robotok vezérlésének paraméterei. B) A bolygók helyzete. C) Képfeldolgozó rendszerek. D) A részvények ára.
A) Nem determinisztikus. B) Káosz. C) Sztokasztikus. D) Determinisztikus.
A) T(t1 + t2) = T(t1) + T(t2). B) T(t1 + t2) = T(t1) * T(t2). C) T(t1 + t2) = T(t1) / T(t2). D) T(t1 + t2) = T(t1) - T(t2).
A) A határeloslatok mindig elérhetők. B) A határeloslatok soha nem érhetők el. C) A határeloslatok mindig rendelkeznek teljes Lebesgue-mértékkel. D) A határeloslatok mindig egyértelműek.
A) A Φn iterációk: Φ / Φ / ... / Φ. B) A Φn iterációk: Φ - Φ - ... - Φ. C) A Φn iterációk: Φ ∘ Φ ∘ ... ∘ Φ. D) A Φn iterációk: Φ + Φ + ... + Φ.
A) A Lebesgue-féle mérték. B) A Liouville-féle mérték. C) A Gauss-féle mérték. D) A Riemann-féle mérték.
A) Megőrzik a mértéküket. B) Fizikailag érvényes viselkedést mutatnak. C) Nem mutatnak fizikailag érvényes viselkedést. D) Nem lesznek invariánsak.
A) X B) T C) U D) Φ
A) Az x ponton átmenő pályát B) Az x ponton átmenő orbitát C) Az invariáns halmazt D) Az evolúciós paramétert
A) Nem homogén B) Nem önálló C) Homogén D) Önálló
A) Parciális differenciálegyenletek B) Algebrai egyenletek C) Integrálegyenletek D) Simai differenciálegyenletek
A) A Mandelbrot-halmaz. B) A logisztikus leképezés. C) A Lorenz-attraktor. D) A Fibonacci-sorozat.
A) Egy folyamatos transzformáció. B) Egy visszafordíthatatlan változás. C) Egy nem transzformatív folyamat. D) Egy kanonikus transzformáció, ami lényegében egy leképezés.
A) vízesések B) rácsok C) átalakítások D) automata
A) automaták B) térképek C) rácsok D) havacsúszások
A) egy celluláris automata B) egy leképezés C) egy félig-folyamatos rendszer D) egy folyamatos rendszer
A) a 'tér' rács B) egy evolúciós függvény C) függvények halmaza D) az 'idő' rács
A) a 'tér' rács B) az 'idő' rács C) függvények halmaza D) egy evolúciós függvény
A) függvények halmaza B) egy (helyileg definiált) evolúciós függvény C) egy tömb D) egy rács
A) az az 'idő' hálózatot jelöli B) az a 'tér' hálózatot jelöli C) függvények halmaza D) egy evolúciós függvény
A) Stabilitás elve B) Oszcilláció elve C) Szuperpozíció elve D) Sajátérték elve
A) Több kisebb terület (patch) összeillesztése. B) A vektormező figyelmen kívül hagyása. C) A szingularitásokat tartalmazó pontok eltávolítása. D) Az egyes területek (patch-ek) méretének növelése.
A) Laplace-transzformációk. B) Taylor-sorok közelítései. C) Fourier-sorok. D) Parciális differenciálegyenletek.
A) 1-dimenziós B) 3-dimenziós C) ν-dimenziós D) 2-dimenziós
A) A hozzá tartozó térfogat B) Az impulzus C) A helyzet D) Az energia
A) Boltzmann B) Zermelo C) Ruelle D) Koopman
A) Klasszikus mechanika B) Kísérleti megfigyelés C) Funkcionális analízis D) Numerikus szimuláció
A) Koopman-operátorok B) SRB-mérések C) Poincaré-visszatérések D) Liouville-mérések
A) Káosz B) Determinizmus C) Periodicitás D) Stabilitás
A) Meteorológia B) Kémia C) Biológia D) Gazdaságtan
A) Picard-Lindelof tétel B) Lópataszorzat C) Fermi–Pasta–Ulam–Tsingou probléma D) Pomeau–Manneville forgatókönyv |