A) szinguláris pont B) egy olyan pont, amely a rendszer dinamikája szerint változatlan marad. C) a nagyfokú változékonyság pontja D) véletlenszerűen mozgó pont
A) egy olyan tér, ahol az idő nem tényező B) egy olyan tér, amely csak stabil állapotokat reprezentál C) egy olyan tér, amelyben egy rendszer összes lehetséges állapota reprezentálva van D) egydimenziós tér
A) a kaotikus viselkedés tanulmányozására B) fixpontok meghatározása C) a közeli pályák exponenciális divergenciájának vagy konvergenciájának mértékét számszerűsíteni. D) a pálya pontos helyzetének mérése
A) segít a differenciálegyenletek megoldásában B) számszerűsíti a rendszerben lévő káoszt C) a különböző dinamikus viselkedések közötti átmenetet mutatja, ahogy egy vezérlő paramétert változtatunk. D) stabil fixpontokat képvisel
A) az energia megőrzése és a szimplektikus struktúra B) a közeli pályák exponenciális eltérése C) érzékenység a kezdeti feltételekre D) nem konzervatív dinamika
A) az attrakciók elmélete B) a bifurkációk elmélete C) az idővel változó rendszerek statisztikai tulajdonságait tanulmányozó tudományág D) a fixpontok elmélete
A) egy egyszerű pont-attraktor B) variabilitás nélküli attraktor C) periodikus attraktor D) egy fraktális szerkezetű és a kezdeti feltételektől érzékenyen függő attraktor
A) furcsa attrakciókat határoz meg B) bifurkációs diagramokat hoz létre C) meghatározza a Ljapunov-exponensét D) meghatározza a stabilitást és a viselkedést fixpontok közelében
A) Irodalom B) Biológia C) Fizika D) Matematika
A) Sztokasztikus B) Determinisztikus C) Nem determinisztikus D) Káosz
A) Mennyiségi vizsgálat B) Számítástechnikai vizsgálat C) Minőségi vizsgálat D) Analitikai vizsgálat
A) Grafikus módszerek B) Számítástechnikai szimulációk C) Kifinomult matematikai módszerek D) Statisztikai elemzés
A) Determinizmus B) Stabilitás C) Káosz elmélet D) Integrálhatóság
A) Periodikus B) Sztokasztikus C) Lineáris D) Káosz
A) Kémia B) Gazdaságtan C) Filozófia D) Mérnöki tudomány
A) Paraméterként használt függvény (t) B) Differenciaegyenlet C) Algebrai egyenlet D) Differenciálegyenlet
A) Ergódikus elmélet B) Káosz elmélet C) Bifurkációs elmélet D) Stabilitás elmélet
A) Folyamatos B) Diszkrét C) Nem fejlődő D) Determinisztikus
A) Henri Poincaré B) Alekszandr Ljapunov C) Stephen Smale D) George David Birkhoff
A) Sharkovszky-tétel B) Lyapunov-tétel C) Ergódikus tétel D) Poincaré ismétlődési tétel
A) Stephen Smale B) George David Birkhoff C) Aleksandr Lyapunov D) Henri Poincaré
A) Sharkovszky tétele B) Az ergodikus tétel C) Poincaré visszatérési tétele D) Smale-féle nyeregtartó
A) Sharkovszky tézise B) A Smale-féle „lópatak” C) Lyapunov stabilitási módszerei D) Az ergodikus tétel
A) Stephen Smale B) Henri Poincaré C) George David Birkhoff D) Ali H. Nayfeh
A) A semleges elem B) A nullvektor C) Az egység D) Az egységmátrix
A) Egy sokaság B) Egy gyűrű C) Egy csoport D) Egy vektor tér
A) Egy véges test B) Egy folytonos mező C) Egy vektormező D) Egy végtelen test
A) Newtoni mechanika. B) Hamilton-mechanika. C) Lagrange-mechanika. D) Klasszikus mechanika.
A) Reverzibilitás hiánya. B) Asszociativitás. C) Nem-asszociativitás. D) Váratlanság.
A) T(0) = 1. B) T(0) = 0. C) T(1) = 1. D) T(1) = 0.
A) T-1 = 1. B) T-1 = T(t). C) T-1 = T(-t). D) T-1 = T(0).
A) Robotok vezérlésének paraméterei. B) A részvények ára. C) Képfeldolgozó rendszerek. D) A bolygók helyzete.
A) Determinisztikus. B) Káosz. C) Nem determinisztikus. D) Sztokasztikus.
A) T(t1 + t2) = T(t1) / T(t2). B) T(t1 + t2) = T(t1) - T(t2). C) T(t1 + t2) = T(t1) * T(t2). D) T(t1 + t2) = T(t1) + T(t2).
A) A határeloslatok mindig egyértelműek. B) A határeloslatok mindig elérhetők. C) A határeloslatok mindig rendelkeznek teljes Lebesgue-mértékkel. D) A határeloslatok soha nem érhetők el.
A) A Φn iterációk: Φ + Φ + ... + Φ. B) A Φn iterációk: Φ / Φ / ... / Φ. C) A Φn iterációk: Φ - Φ - ... - Φ. D) A Φn iterációk: Φ ∘ Φ ∘ ... ∘ Φ.
A) A Lebesgue-féle mérték. B) A Riemann-féle mérték. C) A Liouville-féle mérték. D) A Gauss-féle mérték.
A) Nem lesznek invariánsak. B) Megőrzik a mértéküket. C) Nem mutatnak fizikailag érvényes viselkedést. D) Fizikailag érvényes viselkedést mutatnak.
A) U B) T C) X D) Φ
A) Az invariáns halmazt B) Az evolúciós paramétert C) Az x ponton átmenő orbitát D) Az x ponton átmenő pályát
A) Homogén B) Nem önálló C) Önálló D) Nem homogén
A) Simai differenciálegyenletek B) Integrálegyenletek C) Parciális differenciálegyenletek D) Algebrai egyenletek
A) A Mandelbrot-halmaz. B) A Fibonacci-sorozat. C) A Lorenz-attraktor. D) A logisztikus leképezés.
A) Egy nem transzformatív folyamat. B) Egy visszafordíthatatlan változás. C) Egy kanonikus transzformáció, ami lényegében egy leképezés. D) Egy folyamatos transzformáció.
A) vízesések B) átalakítások C) rácsok D) automata
A) térképek B) automaták C) havacsúszások D) rácsok
A) egy folyamatos rendszer B) egy félig-folyamatos rendszer C) egy leképezés D) egy celluláris automata
A) a 'tér' rács B) az 'idő' rács C) függvények halmaza D) egy evolúciós függvény
A) egy evolúciós függvény B) függvények halmaza C) az 'idő' rács D) a 'tér' rács
A) egy rács B) egy (helyileg definiált) evolúciós függvény C) egy tömb D) függvények halmaza
A) függvények halmaza B) egy evolúciós függvény C) az a 'tér' hálózatot jelöli D) az az 'idő' hálózatot jelöli
A) Sajátérték elve B) Oszcilláció elve C) Stabilitás elve D) Szuperpozíció elve
A) A vektormező figyelmen kívül hagyása. B) Több kisebb terület (patch) összeillesztése. C) A szingularitásokat tartalmazó pontok eltávolítása. D) Az egyes területek (patch-ek) méretének növelése.
A) Fourier-sorok. B) Laplace-transzformációk. C) Parciális differenciálegyenletek. D) Taylor-sorok közelítései.
A) ν-dimenziós B) 2-dimenziós C) 3-dimenziós D) 1-dimenziós
A) A helyzet B) A hozzá tartozó térfogat C) Az energia D) Az impulzus
A) Ruelle B) Zermelo C) Koopman D) Boltzmann
A) Kísérleti megfigyelés B) Numerikus szimuláció C) Klasszikus mechanika D) Funkcionális analízis
A) SRB-mérések B) Koopman-operátorok C) Liouville-mérések D) Poincaré-visszatérések
A) Periodicitás B) Stabilitás C) Káosz D) Determinizmus
A) Kémia B) Biológia C) Gazdaságtan D) Meteorológia
A) Pomeau–Manneville forgatókönyv B) Picard-Lindelof tétel C) Fermi–Pasta–Ulam–Tsingou probléma D) Lópataszorzat |