A) szinguláris pont B) véletlenszerűen mozgó pont C) a nagyfokú változékonyság pontja D) egy olyan pont, amely a rendszer dinamikája szerint változatlan marad.
A) egy olyan tér, amelyben egy rendszer összes lehetséges állapota reprezentálva van B) egydimenziós tér C) egy olyan tér, ahol az idő nem tényező D) egy olyan tér, amely csak stabil állapotokat reprezentál
A) fixpontok meghatározása B) a közeli pályák exponenciális divergenciájának vagy konvergenciájának mértékét számszerűsíteni. C) a pálya pontos helyzetének mérése D) a kaotikus viselkedés tanulmányozására
A) segít a differenciálegyenletek megoldásában B) számszerűsíti a rendszerben lévő káoszt C) a különböző dinamikus viselkedések közötti átmenetet mutatja, ahogy egy vezérlő paramétert változtatunk. D) stabil fixpontokat képvisel
A) érzékenység a kezdeti feltételekre B) nem konzervatív dinamika C) a közeli pályák exponenciális eltérése D) az energia megőrzése és a szimplektikus struktúra
A) a fixpontok elmélete B) az attrakciók elmélete C) az idővel változó rendszerek statisztikai tulajdonságait tanulmányozó tudományág D) a bifurkációk elmélete
A) egy fraktális szerkezetű és a kezdeti feltételektől érzékenyen függő attraktor B) variabilitás nélküli attraktor C) egy egyszerű pont-attraktor D) periodikus attraktor
A) furcsa attrakciókat határoz meg B) meghatározza a stabilitást és a viselkedést fixpontok közelében C) meghatározza a Ljapunov-exponensét D) bifurkációs diagramokat hoz létre
A) Biológia B) Fizika C) Matematika D) Irodalom
A) Sztokasztikus B) Káosz C) Nem determinisztikus D) Determinisztikus
A) Mennyiségi vizsgálat B) Minőségi vizsgálat C) Analitikai vizsgálat D) Számítástechnikai vizsgálat
A) Kifinomult matematikai módszerek B) Statisztikai elemzés C) Grafikus módszerek D) Számítástechnikai szimulációk
A) Integrálhatóság B) Stabilitás C) Káosz elmélet D) Determinizmus
A) Káosz B) Sztokasztikus C) Periodikus D) Lineáris
A) Gazdaságtan B) Kémia C) Filozófia D) Mérnöki tudomány
A) Differenciálegyenlet B) Differenciaegyenlet C) Paraméterként használt függvény (t) D) Algebrai egyenlet
A) Káosz elmélet B) Ergódikus elmélet C) Bifurkációs elmélet D) Stabilitás elmélet
A) Determinisztikus B) Diszkrét C) Nem fejlődő D) Folyamatos
A) Henri Poincaré B) Stephen Smale C) Alekszandr Ljapunov D) George David Birkhoff
A) Poincaré ismétlődési tétel B) Lyapunov-tétel C) Ergódikus tétel D) Sharkovszky-tétel
A) George David Birkhoff B) Aleksandr Lyapunov C) Stephen Smale D) Henri Poincaré
A) Sharkovszky tétele B) Smale-féle nyeregtartó C) Poincaré visszatérési tétele D) Az ergodikus tétel
A) Lyapunov stabilitási módszerei B) Sharkovszky tézise C) Az ergodikus tétel D) A Smale-féle „lópatak”
A) Ali H. Nayfeh B) George David Birkhoff C) Henri Poincaré D) Stephen Smale
A) Az egység B) A semleges elem C) A nullvektor D) Az egységmátrix
A) Egy vektor tér B) Egy gyűrű C) Egy sokaság D) Egy csoport
A) Egy véges test B) Egy vektormező C) Egy folytonos mező D) Egy végtelen test
A) Newtoni mechanika. B) Klasszikus mechanika. C) Hamilton-mechanika. D) Lagrange-mechanika.
A) Asszociativitás. B) Nem-asszociativitás. C) Váratlanság. D) Reverzibilitás hiánya.
A) T(0) = 0. B) T(0) = 1. C) T(1) = 0. D) T(1) = 1.
A) T-1 = T(0). B) T-1 = T(-t). C) T-1 = 1. D) T-1 = T(t).
A) A bolygók helyzete. B) Robotok vezérlésének paraméterei. C) Képfeldolgozó rendszerek. D) A részvények ára.
A) Nem determinisztikus. B) Sztokasztikus. C) Determinisztikus. D) Káosz.
A) T(t1 + t2) = T(t1) / T(t2). B) T(t1 + t2) = T(t1) - T(t2). C) T(t1 + t2) = T(t1) + T(t2). D) T(t1 + t2) = T(t1) * T(t2).
A) A határeloslatok mindig egyértelműek. B) A határeloslatok mindig elérhetők. C) A határeloslatok soha nem érhetők el. D) A határeloslatok mindig rendelkeznek teljes Lebesgue-mértékkel.
A) A Φn iterációk: Φ / Φ / ... / Φ. B) A Φn iterációk: Φ - Φ - ... - Φ. C) A Φn iterációk: Φ ∘ Φ ∘ ... ∘ Φ. D) A Φn iterációk: Φ + Φ + ... + Φ.
A) A Riemann-féle mérték. B) A Gauss-féle mérték. C) A Lebesgue-féle mérték. D) A Liouville-féle mérték.
A) Nem lesznek invariánsak. B) Nem mutatnak fizikailag érvényes viselkedést. C) Megőrzik a mértéküket. D) Fizikailag érvényes viselkedést mutatnak.
A) Φ B) T C) U D) X
A) Az invariáns halmazt B) Az x ponton átmenő pályát C) Az evolúciós paramétert D) Az x ponton átmenő orbitát
A) Homogén B) Nem önálló C) Önálló D) Nem homogén
A) Integrálegyenletek B) Parciális differenciálegyenletek C) Algebrai egyenletek D) Simai differenciálegyenletek
A) A logisztikus leképezés. B) A Mandelbrot-halmaz. C) A Fibonacci-sorozat. D) A Lorenz-attraktor.
A) Egy folyamatos transzformáció. B) Egy visszafordíthatatlan változás. C) Egy nem transzformatív folyamat. D) Egy kanonikus transzformáció, ami lényegében egy leképezés.
A) automata B) átalakítások C) rácsok D) vízesések
A) automaták B) rácsok C) térképek D) havacsúszások
A) egy félig-folyamatos rendszer B) egy leképezés C) egy folyamatos rendszer D) egy celluláris automata
A) a 'tér' rács B) függvények halmaza C) egy evolúciós függvény D) az 'idő' rács
A) a 'tér' rács B) függvények halmaza C) az 'idő' rács D) egy evolúciós függvény
A) egy (helyileg definiált) evolúciós függvény B) egy rács C) egy tömb D) függvények halmaza
A) az az 'idő' hálózatot jelöli B) függvények halmaza C) egy evolúciós függvény D) az a 'tér' hálózatot jelöli
A) Szuperpozíció elve B) Sajátérték elve C) Oszcilláció elve D) Stabilitás elve
A) Több kisebb terület (patch) összeillesztése. B) Az egyes területek (patch-ek) méretének növelése. C) A szingularitásokat tartalmazó pontok eltávolítása. D) A vektormező figyelmen kívül hagyása.
A) Parciális differenciálegyenletek. B) Fourier-sorok. C) Taylor-sorok közelítései. D) Laplace-transzformációk.
A) 3-dimenziós B) 2-dimenziós C) ν-dimenziós D) 1-dimenziós
A) A helyzet B) Az energia C) Az impulzus D) A hozzá tartozó térfogat
A) Ruelle B) Zermelo C) Koopman D) Boltzmann
A) Klasszikus mechanika B) Kísérleti megfigyelés C) Funkcionális analízis D) Numerikus szimuláció
A) SRB-mérések B) Koopman-operátorok C) Poincaré-visszatérések D) Liouville-mérések
A) Stabilitás B) Káosz C) Periodicitás D) Determinizmus
A) Meteorológia B) Kémia C) Biológia D) Gazdaságtan
A) Lópataszorzat B) Pomeau–Manneville forgatókönyv C) Fermi–Pasta–Ulam–Tsingou probléma D) Picard-Lindelof tétel |