![]()
A) Csak egy állapot létezhet egyszerre. B) Egy állapot több állapot kombinációja lehet. C) Az energia minden állapotban megmarad. D) Az állapotok csak önállóan létezhetnek.
A) Egy elektromágneses mező B) A fény kvantuma C) Egy energiát hordozó hullám D) Egy tömeggel rendelkező részecske
A) A részecskék csak hullámként léteznek. B) Csak a fény mutat kettősséget. C) A részecskék mind hullám-, mind részecske-tulajdonságokat mutatnak. D) A hullámok nem viselkedhetnek részecskékhez hasonlóan.
A) Max Planck B) Albert Einstein C) Niels Bohr D) Richard Feynman
A) A részecskék egybeolvadnak. B) Két részecske összekapcsolódik, és közös tulajdonságokkal rendelkezik. C) A részecskék távolról is taszítják egymást. D) A részecskék nem befolyásolják egymást.
A) Fény szóródása egy közegben. B) Fotonok abszorpciója az elektronok által. C) Fény kibocsátása gerjesztett atomokból. D) Elektronok kibocsátása, amikor fény éri egy anyagot.
A) Átjutni olyan akadályokon, amelyeket a klasszikus fizika szerint nem tudnának. B) Energia kibocsátása a vákuumba. C) Tömeget növelni nagy energiáknál. D) Megállni a mozgásban végleg.
A) Egy atom tömege B) Az atomi pályák tulajdonságai C) A fény sebessége D) Egy részecske sűrűsége
A) Egy plazmafajta. B) Egy folyadék nagy nyomáson. C) Az anyag egy olyan állapota, amely közel abszolút nulla hőmérsékleten létezik. D) Egy gáz szobahőmérsékleten.
A) Minden részecske elfoglalhat ugyanazt a teret. B) A fermionok és a bozonok szabadon egyesülhetnek. C) Két azonos fermion nem foglalhatja egyszerre el ugyanazt a kvantumállapotot. D) A részecskék között véletlenszerű kizáródási hatás van.
A) Ez írja le a hullámfüggvény összeomlásának természetét. B) Ez elveti a bizonytalansági elvet. C) Ez azt állítja, hogy a részecskék léteznek megfigyelés nélkül. D) Ez definiálja a klasszikus fizikát.
A) Bozonok. B) Fotonok. C) Fermionok. D) Neutronok.
A) Thomson katódfény-kísérlet. B) Millikan olajcsepp-kísérlet. C) Rutherford aranyfólia-kísérlet. D) Kétlencsés kísérlet.
A) Dekohereencia. B) Unitári fejlődés. C) Omlás. D) Termodinamika.
A) Schrödinger-egyenlet. B) Maxwell-egyenletek. C) Newton törvényei. D) Einstein egyenletei.
A) Louis de Broglie B) Albert Einstein C) Max Planck D) Niels Bohr
A) Niels Bohr B) Albert Einstein C) Max Planck D) Richard Feynman
A) Egy olyan részecske, amelynek végtelen a tömege. B) Egy nem részecske állapot. C) Egy olyan részecske, amelynek fél egész számú spink van. D) Egyfajta elektromágneses hullám.
A) Heisenberg-féle határozatlansági elv. B) Szuperpozíció elve. C) Megmaradás elve. D) Pauli-féle kizárási elv.
A) Szuperpozíció. B) Kvantum összefonódás. C) Heisenberg-féle bizonytalansági elv. D) Részecske-hullám kettősség.
A) Töltés. B) Sűrűség. C) Tömeg. D) Hullámhossz.
A) A mérés mindig pontos. B) A megfigyelők nem relevánsak a kvantumjelenségek szempontjából. C) A mérés hatással van a kvantumállapotokra. D) A megfigyelés hozza létre a tömeget.
A) Werner Heisenberg. B) Albert Einstein. C) Niels Bohr. D) Max Planck.
A) Neutrinó. B) Foton. C) Béta részecske. D) Alfa részecske.
A) Az atom fő energiaszintje. B) A teljes szögmomentum. C) Az orbitál orientációja. D) Az orbitál alakja.
A) Hőhatásos sugárzás B) Compton-szórás C) Kvantumalagút-hatás D) Fotoelektromos hatás
A) Csak az optikai jelenségekkel foglalkozik. B) Nincs köze a részecskefizikához. C) Leírja a klasszikus mozgást. D) Összeköti a kvantummechanikát és a relativitáselméletet.
A) Kvark. B) Molekula. C) Ion. D) Atom.
A) Részecskék véletlenszerű mozgása B) A kvantumállapotok közötti fáziskapcsolat C) A hangsebesség D) A hőmérséklet változásának hatásai |