![]()
A) Az energia minden állapotban megmarad. B) Csak egy állapot létezhet egyszerre. C) Az állapotok csak önállóan létezhetnek. D) Egy állapot több állapot kombinációja lehet.
A) Egy tömeggel rendelkező részecske B) Egy energiát hordozó hullám C) A fény kvantuma D) Egy elektromágneses mező
A) A részecskék csak hullámként léteznek. B) Csak a fény mutat kettősséget. C) A hullámok nem viselkedhetnek részecskékhez hasonlóan. D) A részecskék mind hullám-, mind részecske-tulajdonságokat mutatnak.
A) Max Planck B) Richard Feynman C) Niels Bohr D) Albert Einstein
A) Két részecske összekapcsolódik, és közös tulajdonságokkal rendelkezik. B) A részecskék egybeolvadnak. C) A részecskék nem befolyásolják egymást. D) A részecskék távolról is taszítják egymást.
A) Fény kibocsátása gerjesztett atomokból. B) Fotonok abszorpciója az elektronok által. C) Elektronok kibocsátása, amikor fény éri egy anyagot. D) Fény szóródása egy közegben.
A) Megállni a mozgásban végleg. B) Tömeget növelni nagy energiáknál. C) Energia kibocsátása a vákuumba. D) Átjutni olyan akadályokon, amelyeket a klasszikus fizika szerint nem tudnának.
A) Egy atom tömege B) Egy részecske sűrűsége C) A fény sebessége D) Az atomi pályák tulajdonságai
A) Egy gáz szobahőmérsékleten. B) Egy folyadék nagy nyomáson. C) Az anyag egy olyan állapota, amely közel abszolút nulla hőmérsékleten létezik. D) Egy plazmafajta.
A) A fermionok és a bozonok szabadon egyesülhetnek. B) Minden részecske elfoglalhat ugyanazt a teret. C) Két azonos fermion nem foglalhatja egyszerre el ugyanazt a kvantumállapotot. D) A részecskék között véletlenszerű kizáródási hatás van.
A) Ez definiálja a klasszikus fizikát. B) Ez írja le a hullámfüggvény összeomlásának természetét. C) Ez azt állítja, hogy a részecskék léteznek megfigyelés nélkül. D) Ez elveti a bizonytalansági elvet.
A) Fermionok. B) Fotonok. C) Bozonok. D) Neutronok.
A) Thomson katódfény-kísérlet. B) Kétlencsés kísérlet. C) Millikan olajcsepp-kísérlet. D) Rutherford aranyfólia-kísérlet.
A) Unitári fejlődés. B) Omlás. C) Dekohereencia. D) Termodinamika.
A) Maxwell-egyenletek. B) Schrödinger-egyenlet. C) Einstein egyenletei. D) Newton törvényei.
A) Niels Bohr B) Albert Einstein C) Louis de Broglie D) Max Planck
A) Niels Bohr B) Albert Einstein C) Richard Feynman D) Max Planck
A) Egyfajta elektromágneses hullám. B) Egy nem részecske állapot. C) Egy olyan részecske, amelynek végtelen a tömege. D) Egy olyan részecske, amelynek fél egész számú spink van.
A) Megmaradás elve. B) Pauli-féle kizárási elv. C) Heisenberg-féle határozatlansági elv. D) Szuperpozíció elve.
A) Szuperpozíció. B) Kvantum összefonódás. C) Részecske-hullám kettősség. D) Heisenberg-féle bizonytalansági elv.
A) Hullámhossz. B) Sűrűség. C) Tömeg. D) Töltés.
A) A mérés mindig pontos. B) A megfigyelés hozza létre a tömeget. C) A megfigyelők nem relevánsak a kvantumjelenségek szempontjából. D) A mérés hatással van a kvantumállapotokra.
A) Werner Heisenberg. B) Albert Einstein. C) Max Planck. D) Niels Bohr.
A) Foton. B) Neutrinó. C) Béta részecske. D) Alfa részecske.
A) Az orbitál alakja. B) A teljes szögmomentum. C) Az atom fő energiaszintje. D) Az orbitál orientációja.
A) Fotoelektromos hatás B) Compton-szórás C) Hőhatásos sugárzás D) Kvantumalagút-hatás
A) Összeköti a kvantummechanikát és a relativitáselméletet. B) Leírja a klasszikus mozgást. C) Nincs köze a részecskefizikához. D) Csak az optikai jelenségekkel foglalkozik.
A) Atom. B) Molekula. C) Kvark. D) Ion.
A) A hőmérséklet változásának hatásai B) A hangsebesség C) Részecskék véletlenszerű mozgása D) A kvantumállapotok közötti fáziskapcsolat |