![]()
A) Az állapotok csak önállóan létezhetnek. B) Egy állapot több állapot kombinációja lehet. C) Az energia minden állapotban megmarad. D) Csak egy állapot létezhet egyszerre.
A) Egy energiát hordozó hullám B) Egy tömeggel rendelkező részecske C) Egy elektromágneses mező D) A fény kvantuma
A) Csak a fény mutat kettősséget. B) A részecskék mind hullám-, mind részecske-tulajdonságokat mutatnak. C) A részecskék csak hullámként léteznek. D) A hullámok nem viselkedhetnek részecskékhez hasonlóan.
A) Max Planck B) Niels Bohr C) Richard Feynman D) Albert Einstein
A) A részecskék nem befolyásolják egymást. B) A részecskék távolról is taszítják egymást. C) A részecskék egybeolvadnak. D) Két részecske összekapcsolódik, és közös tulajdonságokkal rendelkezik.
A) Fotonok abszorpciója az elektronok által. B) Fény kibocsátása gerjesztett atomokból. C) Elektronok kibocsátása, amikor fény éri egy anyagot. D) Fény szóródása egy közegben.
A) Tömeget növelni nagy energiáknál. B) Átjutni olyan akadályokon, amelyeket a klasszikus fizika szerint nem tudnának. C) Energia kibocsátása a vákuumba. D) Megállni a mozgásban végleg.
A) A fény sebessége B) Egy részecske sűrűsége C) Az atomi pályák tulajdonságai D) Egy atom tömege
A) Egy plazmafajta. B) Az anyag egy olyan állapota, amely közel abszolút nulla hőmérsékleten létezik. C) Egy folyadék nagy nyomáson. D) Egy gáz szobahőmérsékleten.
A) A fermionok és a bozonok szabadon egyesülhetnek. B) A részecskék között véletlenszerű kizáródási hatás van. C) Minden részecske elfoglalhat ugyanazt a teret. D) Két azonos fermion nem foglalhatja egyszerre el ugyanazt a kvantumállapotot.
A) Ez definiálja a klasszikus fizikát. B) Ez elveti a bizonytalansági elvet. C) Ez azt állítja, hogy a részecskék léteznek megfigyelés nélkül. D) Ez írja le a hullámfüggvény összeomlásának természetét.
A) Neutronok. B) Fermionok. C) Fotonok. D) Bozonok.
A) Rutherford aranyfólia-kísérlet. B) Millikan olajcsepp-kísérlet. C) Kétlencsés kísérlet. D) Thomson katódfény-kísérlet.
A) Omlás. B) Unitári fejlődés. C) Dekohereencia. D) Termodinamika.
A) Schrödinger-egyenlet. B) Einstein egyenletei. C) Maxwell-egyenletek. D) Newton törvényei.
A) Niels Bohr B) Louis de Broglie C) Albert Einstein D) Max Planck
A) Richard Feynman B) Albert Einstein C) Niels Bohr D) Max Planck
A) Egy nem részecske állapot. B) Egy olyan részecske, amelynek fél egész számú spink van. C) Egyfajta elektromágneses hullám. D) Egy olyan részecske, amelynek végtelen a tömege.
A) Heisenberg-féle határozatlansági elv. B) Megmaradás elve. C) Pauli-féle kizárási elv. D) Szuperpozíció elve.
A) Kvantum összefonódás. B) Heisenberg-féle bizonytalansági elv. C) Részecske-hullám kettősség. D) Szuperpozíció.
A) Töltés. B) Sűrűség. C) Hullámhossz. D) Tömeg.
A) A mérés mindig pontos. B) A megfigyelés hozza létre a tömeget. C) A mérés hatással van a kvantumállapotokra. D) A megfigyelők nem relevánsak a kvantumjelenségek szempontjából.
A) Werner Heisenberg. B) Max Planck. C) Niels Bohr. D) Albert Einstein.
A) Foton. B) Neutrinó. C) Alfa részecske. D) Béta részecske.
A) Az orbitál alakja. B) A teljes szögmomentum. C) Az atom fő energiaszintje. D) Az orbitál orientációja.
A) Fotoelektromos hatás B) Hőhatásos sugárzás C) Kvantumalagút-hatás D) Compton-szórás
A) Összeköti a kvantummechanikát és a relativitáselméletet. B) Csak az optikai jelenségekkel foglalkozik. C) Leírja a klasszikus mozgást. D) Nincs köze a részecskefizikához.
A) Atom. B) Molekula. C) Kvark. D) Ion.
A) A hangsebesség B) Részecskék véletlenszerű mozgása C) A hőmérséklet változásának hatásai D) A kvantumállapotok közötti fáziskapcsolat |