![]()
A) Csak egy állapot létezhet egyszerre. B) Az állapotok csak önállóan létezhetnek. C) Egy állapot több állapot kombinációja lehet. D) Az energia minden állapotban megmarad.
A) Egy energiát hordozó hullám B) Egy elektromágneses mező C) A fény kvantuma D) Egy tömeggel rendelkező részecske
A) A hullámok nem viselkedhetnek részecskékhez hasonlóan. B) Csak a fény mutat kettősséget. C) A részecskék mind hullám-, mind részecske-tulajdonságokat mutatnak. D) A részecskék csak hullámként léteznek.
A) Albert Einstein B) Niels Bohr C) Richard Feynman D) Max Planck
A) A részecskék nem befolyásolják egymást. B) Két részecske összekapcsolódik, és közös tulajdonságokkal rendelkezik. C) A részecskék egybeolvadnak. D) A részecskék távolról is taszítják egymást.
A) Fény szóródása egy közegben. B) Fény kibocsátása gerjesztett atomokból. C) Fotonok abszorpciója az elektronok által. D) Elektronok kibocsátása, amikor fény éri egy anyagot.
A) Megállni a mozgásban végleg. B) Átjutni olyan akadályokon, amelyeket a klasszikus fizika szerint nem tudnának. C) Energia kibocsátása a vákuumba. D) Tömeget növelni nagy energiáknál.
A) Az atomi pályák tulajdonságai B) A fény sebessége C) Egy atom tömege D) Egy részecske sűrűsége
A) Egy plazmafajta. B) Egy folyadék nagy nyomáson. C) Az anyag egy olyan állapota, amely közel abszolút nulla hőmérsékleten létezik. D) Egy gáz szobahőmérsékleten.
A) Minden részecske elfoglalhat ugyanazt a teret. B) A fermionok és a bozonok szabadon egyesülhetnek. C) A részecskék között véletlenszerű kizáródási hatás van. D) Két azonos fermion nem foglalhatja egyszerre el ugyanazt a kvantumállapotot.
A) Ez írja le a hullámfüggvény összeomlásának természetét. B) Ez definiálja a klasszikus fizikát. C) Ez elveti a bizonytalansági elvet. D) Ez azt állítja, hogy a részecskék léteznek megfigyelés nélkül.
A) Fermionok. B) Bozonok. C) Fotonok. D) Neutronok.
A) Millikan olajcsepp-kísérlet. B) Thomson katódfény-kísérlet. C) Rutherford aranyfólia-kísérlet. D) Kétlencsés kísérlet.
A) Omlás. B) Unitári fejlődés. C) Dekohereencia. D) Termodinamika.
A) Newton törvényei. B) Schrödinger-egyenlet. C) Maxwell-egyenletek. D) Einstein egyenletei.
A) Max Planck B) Niels Bohr C) Albert Einstein D) Louis de Broglie
A) Richard Feynman B) Niels Bohr C) Max Planck D) Albert Einstein
A) Egy olyan részecske, amelynek végtelen a tömege. B) Egyfajta elektromágneses hullám. C) Egy olyan részecske, amelynek fél egész számú spink van. D) Egy nem részecske állapot.
A) Pauli-féle kizárási elv. B) Megmaradás elve. C) Heisenberg-féle határozatlansági elv. D) Szuperpozíció elve.
A) Heisenberg-féle bizonytalansági elv. B) Kvantum összefonódás. C) Részecske-hullám kettősség. D) Szuperpozíció.
A) Hullámhossz. B) Sűrűség. C) Tömeg. D) Töltés.
A) A megfigyelők nem relevánsak a kvantumjelenségek szempontjából. B) A mérés mindig pontos. C) A mérés hatással van a kvantumállapotokra. D) A megfigyelés hozza létre a tömeget.
A) Max Planck. B) Niels Bohr. C) Werner Heisenberg. D) Albert Einstein.
A) Béta részecske. B) Neutrinó. C) Foton. D) Alfa részecske.
A) A teljes szögmomentum. B) Az atom fő energiaszintje. C) Az orbitál orientációja. D) Az orbitál alakja.
A) Compton-szórás B) Kvantumalagút-hatás C) Fotoelektromos hatás D) Hőhatásos sugárzás
A) Nincs köze a részecskefizikához. B) Összeköti a kvantummechanikát és a relativitáselméletet. C) Leírja a klasszikus mozgást. D) Csak az optikai jelenségekkel foglalkozik.
A) Ion. B) Molekula. C) Atom. D) Kvark.
A) Részecskék véletlenszerű mozgása B) A hőmérséklet változásának hatásai C) A hangsebesség D) A kvantumállapotok közötti fáziskapcsolat |