![]()
A) Az állapotok csak önállóan létezhetnek. B) Egy állapot több állapot kombinációja lehet. C) Az energia minden állapotban megmarad. D) Csak egy állapot létezhet egyszerre.
A) Egy elektromágneses mező B) Egy energiát hordozó hullám C) A fény kvantuma D) Egy tömeggel rendelkező részecske
A) A hullámok nem viselkedhetnek részecskékhez hasonlóan. B) A részecskék mind hullám-, mind részecske-tulajdonságokat mutatnak. C) Csak a fény mutat kettősséget. D) A részecskék csak hullámként léteznek.
A) Max Planck B) Albert Einstein C) Niels Bohr D) Richard Feynman
A) A részecskék távolról is taszítják egymást. B) A részecskék nem befolyásolják egymást. C) Két részecske összekapcsolódik, és közös tulajdonságokkal rendelkezik. D) A részecskék egybeolvadnak.
A) Elektronok kibocsátása, amikor fény éri egy anyagot. B) Fény szóródása egy közegben. C) Fény kibocsátása gerjesztett atomokból. D) Fotonok abszorpciója az elektronok által.
A) Energia kibocsátása a vákuumba. B) Átjutni olyan akadályokon, amelyeket a klasszikus fizika szerint nem tudnának. C) Megállni a mozgásban végleg. D) Tömeget növelni nagy energiáknál.
A) Egy részecske sűrűsége B) Az atomi pályák tulajdonságai C) A fény sebessége D) Egy atom tömege
A) Egy gáz szobahőmérsékleten. B) Az anyag egy olyan állapota, amely közel abszolút nulla hőmérsékleten létezik. C) Egy plazmafajta. D) Egy folyadék nagy nyomáson.
A) Minden részecske elfoglalhat ugyanazt a teret. B) A részecskék között véletlenszerű kizáródási hatás van. C) Két azonos fermion nem foglalhatja egyszerre el ugyanazt a kvantumállapotot. D) A fermionok és a bozonok szabadon egyesülhetnek.
A) Ez elveti a bizonytalansági elvet. B) Ez azt állítja, hogy a részecskék léteznek megfigyelés nélkül. C) Ez írja le a hullámfüggvény összeomlásának természetét. D) Ez definiálja a klasszikus fizikát.
A) Neutronok. B) Fermionok. C) Bozonok. D) Fotonok.
A) Millikan olajcsepp-kísérlet. B) Rutherford aranyfólia-kísérlet. C) Kétlencsés kísérlet. D) Thomson katódfény-kísérlet.
A) Termodinamika. B) Omlás. C) Unitári fejlődés. D) Dekohereencia.
A) Maxwell-egyenletek. B) Einstein egyenletei. C) Newton törvényei. D) Schrödinger-egyenlet.
A) Louis de Broglie B) Max Planck C) Niels Bohr D) Albert Einstein
A) Albert Einstein B) Niels Bohr C) Richard Feynman D) Max Planck
A) Egyfajta elektromágneses hullám. B) Egy olyan részecske, amelynek fél egész számú spink van. C) Egy olyan részecske, amelynek végtelen a tömege. D) Egy nem részecske állapot.
A) Heisenberg-féle határozatlansági elv. B) Szuperpozíció elve. C) Pauli-féle kizárási elv. D) Megmaradás elve.
A) Részecske-hullám kettősség. B) Kvantum összefonódás. C) Szuperpozíció. D) Heisenberg-féle bizonytalansági elv.
A) Tömeg. B) Sűrűség. C) Töltés. D) Hullámhossz.
A) A mérés hatással van a kvantumállapotokra. B) A mérés mindig pontos. C) A megfigyelők nem relevánsak a kvantumjelenségek szempontjából. D) A megfigyelés hozza létre a tömeget.
A) Max Planck. B) Niels Bohr. C) Werner Heisenberg. D) Albert Einstein.
A) Neutrinó. B) Alfa részecske. C) Foton. D) Béta részecske.
A) Az atom fő energiaszintje. B) A teljes szögmomentum. C) Az orbitál alakja. D) Az orbitál orientációja.
A) Kvantumalagút-hatás B) Compton-szórás C) Hőhatásos sugárzás D) Fotoelektromos hatás
A) Nincs köze a részecskefizikához. B) Összeköti a kvantummechanikát és a relativitáselméletet. C) Csak az optikai jelenségekkel foglalkozik. D) Leírja a klasszikus mozgást.
A) Ion. B) Molekula. C) Kvark. D) Atom.
A) A hangsebesség B) A kvantumállapotok közötti fáziskapcsolat C) Részecskék véletlenszerű mozgása D) A hőmérséklet változásának hatásai |