![]()
A) Csak egy állapot létezhet egyszerre. B) Az állapotok csak önállóan létezhetnek. C) Az energia minden állapotban megmarad. D) Egy állapot több állapot kombinációja lehet.
A) Egy energiát hordozó hullám B) A fény kvantuma C) Egy elektromágneses mező D) Egy tömeggel rendelkező részecske
A) A hullámok nem viselkedhetnek részecskékhez hasonlóan. B) A részecskék csak hullámként léteznek. C) A részecskék mind hullám-, mind részecske-tulajdonságokat mutatnak. D) Csak a fény mutat kettősséget.
A) Max Planck B) Niels Bohr C) Richard Feynman D) Albert Einstein
A) A részecskék nem befolyásolják egymást. B) A részecskék egybeolvadnak. C) Két részecske összekapcsolódik, és közös tulajdonságokkal rendelkezik. D) A részecskék távolról is taszítják egymást.
A) Fény kibocsátása gerjesztett atomokból. B) Fotonok abszorpciója az elektronok által. C) Elektronok kibocsátása, amikor fény éri egy anyagot. D) Fény szóródása egy közegben.
A) Átjutni olyan akadályokon, amelyeket a klasszikus fizika szerint nem tudnának. B) Megállni a mozgásban végleg. C) Tömeget növelni nagy energiáknál. D) Energia kibocsátása a vákuumba.
A) A fény sebessége B) Az atomi pályák tulajdonságai C) Egy atom tömege D) Egy részecske sűrűsége
A) Egy folyadék nagy nyomáson. B) Egy gáz szobahőmérsékleten. C) Az anyag egy olyan állapota, amely közel abszolút nulla hőmérsékleten létezik. D) Egy plazmafajta.
A) Minden részecske elfoglalhat ugyanazt a teret. B) A részecskék között véletlenszerű kizáródási hatás van. C) A fermionok és a bozonok szabadon egyesülhetnek. D) Két azonos fermion nem foglalhatja egyszerre el ugyanazt a kvantumállapotot.
A) Ez elveti a bizonytalansági elvet. B) Ez írja le a hullámfüggvény összeomlásának természetét. C) Ez azt állítja, hogy a részecskék léteznek megfigyelés nélkül. D) Ez definiálja a klasszikus fizikát.
A) Fotonok. B) Neutronok. C) Fermionok. D) Bozonok.
A) Kétlencsés kísérlet. B) Thomson katódfény-kísérlet. C) Millikan olajcsepp-kísérlet. D) Rutherford aranyfólia-kísérlet.
A) Omlás. B) Termodinamika. C) Dekohereencia. D) Unitári fejlődés.
A) Newton törvényei. B) Maxwell-egyenletek. C) Schrödinger-egyenlet. D) Einstein egyenletei.
A) Louis de Broglie B) Max Planck C) Albert Einstein D) Niels Bohr
A) Max Planck B) Niels Bohr C) Richard Feynman D) Albert Einstein
A) Egy olyan részecske, amelynek fél egész számú spink van. B) Egy nem részecske állapot. C) Egy olyan részecske, amelynek végtelen a tömege. D) Egyfajta elektromágneses hullám.
A) Szuperpozíció elve. B) Megmaradás elve. C) Heisenberg-féle határozatlansági elv. D) Pauli-féle kizárási elv.
A) Heisenberg-féle bizonytalansági elv. B) Részecske-hullám kettősség. C) Szuperpozíció. D) Kvantum összefonódás.
A) Tömeg. B) Hullámhossz. C) Sűrűség. D) Töltés.
A) A megfigyelők nem relevánsak a kvantumjelenségek szempontjából. B) A mérés hatással van a kvantumállapotokra. C) A mérés mindig pontos. D) A megfigyelés hozza létre a tömeget.
A) Max Planck. B) Werner Heisenberg. C) Niels Bohr. D) Albert Einstein.
A) Neutrinó. B) Béta részecske. C) Foton. D) Alfa részecske.
A) Az orbitál alakja. B) Az atom fő energiaszintje. C) A teljes szögmomentum. D) Az orbitál orientációja.
A) Hőhatásos sugárzás B) Compton-szórás C) Kvantumalagút-hatás D) Fotoelektromos hatás
A) Csak az optikai jelenségekkel foglalkozik. B) Nincs köze a részecskefizikához. C) Összeköti a kvantummechanikát és a relativitáselméletet. D) Leírja a klasszikus mozgást.
A) Atom. B) Molekula. C) Kvark. D) Ion.
A) A hangsebesség B) A hőmérséklet változásának hatásai C) Részecskék véletlenszerű mozgása D) A kvantumállapotok közötti fáziskapcsolat |