![]()
A) Sucrase B) Lipáz C) Glikogén-foszforiláz D) Amiláz
A) Vérnyomás B) Szívritmus C) Lökettérfogat D) Szív teljesítménye
A) Hipertrófia B) Myofibrillogenezis C) Szarkopénia D) Atrófia
A) Szívritmus B) Szívműködési sebesség C) Stroke volume rate D) Vérnyomási sebesség
A) Alapanyagcsere-ráta (BMR) B) Gyakorlati anyagcsereráta (EMR) C) Nyugalmi anyagcsereráta (RMR) D) Fizikai aktivitás termogenezis (PAT)
A) Homeosztázis B) Izotóniásság C) Egyensúlyi állapot D) Stasis
A) ATP max B) VO2 max C) HR max D) RER
A) Erőemelés B) Súlyemelés C) Sprintelés D) Futás
A) Fokozott fehérjebevitel B) Fokozott zsírbevitel C) Fokozott cukorbevitel D) Fokozott oxigénfelvétel
A) A sportban alkalmazott gyógyszeres kezelések tanulmányozása. B) A fizikai aktivitás pszichológiai hatásainak vizsgálata. C) A táplálkozás és a dietetika tanulmányozása. D) A mozgás hatásainak, mind az azonnali reakciók, mind a hosszú távú változások vizsgálata.
A) Fizioterapeuták. B) Személyi edzők. C) Mozgásfizikusok. D) Táplálkozási szakértők.
A) Táplálékkiegészítők. B) Pszichológiai tanácsadás. C) Oktatás, életmódbeli változtatások és speciális mozgásformák. D) Gyógyszeres kezelés és műtéti beavatkozás.
A) Az emésztő- és a légzőrendszer. B) Az izom-, a szív- és érrendszer, valamint a neurohormonális rendszer. C) A hormonrendszer és a nyirokrendszer. D) A bőr- és a csontrendszer.
A) Az izomtömeg csökkenése. B) A zsírtartalom növekedése. C) A testmozgás által okozott anyagcsere-felgyorsulás. D) A keringési hatékonyság csökkenése.
A) Otto Meyerhof. B) Per-Olof Åstrand. C) Henry Taylor. D) Archibald Hill.
A) A fizikai Nobel-díj. B) A kémiai Nobel-díj. C) Az orvostudományi vagy fiziológiai Nobel-díj. D) A békeszégi Nobel-díj.
A) 500 MJ (119 000 kcal). B) 750 MJ (179 100 kcal). C) 2290 MJ (546 700 kcal). D) 1145 MJ (273 850 kcal).
A) 200 mg B) 90 mg C) 50 mg D) 120 mg
A) 10–15% hatékonyság. B) 22–26% hatékonyság. C) 40–45% hatékonyság. D) 50–55% hatékonyság.
A) 3,0 W/kg. B) 0,63 W/kg. C) 1,5 W/kg. D) 0,25 W/kg.
A) 314 W/kg. B) 500 W/kg. C) 150 W/kg. D) 200 W/kg.
A) 45 W és 85 W között. B) 20 W és 50 W között. C) 10 W és 30 W között. D) 100 W és 150 W között.
A) Adenilát-kináz B) Aerob légzés C) A foszfokreatin (PCr) rendszer D) Gyors glikolízis
A) Glikogén-foszforiláz B) Kreatin-kináz C) Hexokináz D) Citrát-szintáz
A) Adenilát-kináz B) Aerob légzés C) A foszfokreatin-rendszer D) Gyors glikolízis
A) Acetil-CoA B) Piruvát C) Tejsav D) Szén-dioxid és víz
A) Glükóz-6-foszfát B) NADH C) FADH2 D) ATP
A) Az ATP-szint csökkenése miatt. B) Mert ez az acidosishoz vezet. C) A glikogén regenerációja miatt. D) Az oxigén elérhetősége miatt.
A) Glükóz B) Glükogén C) Zsírsavak D) Adenozin-trifoszfát (ATP)
A) Az eltávolítási sebesség jelentősen meghaladja a megjelenési sebességet. B) Mindkét sebesség csökken. C) A két sebesség alapvetően egyenlő. D) A glükóz megjelenési sebessége meghaladja az eltávolítási sebességet.
A) Májd B) Zsírképző szövet C) Pankreas D) Csontvázizom
A) Glikogénlebontás B) Glükoneogenezis C) GLUT4 transzlokáció D) Inzulin szekréció
A) A légzés és a vérkeringés közötti egyenlőtlenség B) Magas szívkimenet C) Nagyobb kapillárhálózat sűrűség D) Megnövekedett hematokrit
A) Az erek összehúzódása B) A légzésszám növekedése C) Az izomaktivitás csökkenése D) Az izzadással történő hőmérséklet-szabályozás
A) Nagymértékben csökkenti a negatív fiziológiai hatásokat. B) Csökkenti a szervezet által felhasznált oxigén mennyiségét. C) Növeli a dehidratáció mértékét. D) Jelentősen csökkenti a pulzusszámot.
A) Csökkenti az aerob állóképességet B) Növeli az aerob állóképességet C) Növeli az izomerőt D) Nincs hatása az aerob állóképességre
A) Enyhén növeli a plazma térfogatát. B) Növeli a plazma térfogatát. C) Jelentősen csökkenti a plazma térfogatát. D) Nincs hatása a plazma térfogatára.
A) Nincs változás a megterhelés érzetében B) Csökkenti a megterhelés érzetét C) Növeli a megterhelés érzetét D) Eltűnteti a megterhelés érzetét
A) Eltűnteti a szisztémás vascularis rezisztenciát. B) Növeli a szisztémás vascularis rezisztenciát. C) Nincs hatása a szisztémás vascularis rezisztenciára. D) Csökkenti a szisztémás vascularis rezisztenciát.
A) Nincs hatással a szénhidrátok használatára. B) Valószínűleg növeli a szénhidrátok használatát. C) Kiküszöböli a szénhidrátok használatát. D) Csökkenti a szénhidrátok használatát.
A) Eltünteti az ütőérfogalom csökkenését B) Nincs változás az ütőérfogalomban C) Növeli az ütőérfogalmat D) Csökkenti az ütőérfogalmat
A) Eltünteti a bőr vérkeringésében bekövetkező változásokat B) Csökkenti a bőr vérkeringését C) Növeli a bőr vérkeringését D) Nincs változás a bőr vérkeringésében
A) 5-szeres B) 15-szeres C) 20-szeres D) 10-szeres
A) AMP B) GTP C) ADP D) ATP
A) Interleukin-6 (IL-6) B) Interleukin-8 C) Interleukin-10 D) Interleukin-1
A) Glükóz bevitel B) Vízzel való hidratálás C) A fehérjebevitel növelése D) Zsírok fogyasztása
A) 10% B) 25% C) 15% D) 20%
A) 20% B) 30% C) 15% D) 25%
A) Asztma B) Parkinson-kór C) Diabetesz (cukorbetegség) D) Hipertónia (magas vérnyomás)
A) Kevesebb, mint 10% B) Több, mint a fele C) Kb. egyharmad D) Egyáltalán nem
A) Férfi távolugás B) Férfi maraton C) Férfi 100 méteres futás D) Férfi magasugrás
A) Gabriela Andersen-Schiess B) Usain Bolt C) Dorando Pietri D) Jim Peters
A) Súlyos dehidratáció B) Csak alacsony vércukorszint C) Izomgörcsök D) Csak hőgörcs
A) Nincs előny B) Egy kilométeres előny C) Tíz kilométeres előny D) Öt kilométeres előny (kb. 3 mérföld)
A) Peking, 2008, nyári olimpia B) Sydney, 2000, nyári olimpia C) Los Angeles, 1984, nyári olimpia D) Athén, 2004, nyári olimpia
A) Az utolsó 400 méter B) Az első kilométer C) A verseny kezdete D) A verseny félútján
A) Alacsony vércukorszint B) Izomgörcsök C) Csak dehidratáció D) Hőgutátlalom
A) Önként adta fel B) Helytelen irányba futott C) Később indult D) Megállt a cél előtt
A) Rekordidővel ért célba B) Diszkvalifikálták C) Letér a pályáról a célba érkezéskor D) Folyamatosan futott, megállás nélkül
A) Gabriela Andersen-Schiess B) Jim Peters C) Tim Noakes D) Archibald Hill
A) 1000 J B) 2598 J C) 3500 J D) 1500 J
A) Speciális izzadási és párolgási mechanizmus. B) Csökkent véráramlás a bőrben. C) Sűrű szőrzet a szigeteléshez. D) Megnőtt test hőmérséklete.
A) Több hét. B) 24 órán belül. C) Néhány nap. D) Azonnal.
A) Az állatok jobban támaszkodnak a verejtékezésre, mint az emberek. B) Az emberek a hőt tárolják, míg az állatok elszórják azt. C) Az emberek a verejtéken keresztül hűtik le magukat, míg a legtöbb állat ideiglenesen emeli a testhőmérsékletét. D) Az embereknél a bőr alatti vérkeringés alacsonyabb, mint az állatoknál.
A) Egy személy fájdalomtűrése B) A vashiúság jelentősen C) A sérülés kockázata edzés közben D) A közvetlen izomfájdalom
A) Egyesült Államok B) Kanada C) Ausztrália D) Egyesült Királyság
A) Biomechanika B) Szív- és tüdőfunkció C) Neuroendokrin funkció D) Vázizmok fiziológiája
A) Biológia B) Alkalmazott tudományok C) Pszichológia D) Kémia
A) Emésztőenzimek termelése B) Endokrin szekréciók C) Véráramlás D) Légzés
A) Független kutatási projektek B) Csak elméleti vizsgák C) Gyakorlati tapasztalat D) A testneveléssel nem összefüggő önkéntes munka
A) A növények sejtjeinek légzése B) Energiafelhasználás C) Erjesztés D) Fotoszintézis
A) Gyakorlati tapasztalat B) Teljes tanterv C) Laboratóriumi kutatás D) Gyakorlati szakmai gyakorlat |