A) Lipáz B) Sucrase C) Glikogén-foszforiláz D) Amiláz
A) Szív teljesítménye B) Szívritmus C) Lökettérfogat D) Vérnyomás
A) Hipertrófia B) Szarkopénia C) Atrófia D) Myofibrillogenezis
A) Szívritmus B) Stroke volume rate C) Szívműködési sebesség D) Vérnyomási sebesség
A) Fizikai aktivitás termogenezis (PAT) B) Gyakorlati anyagcsereráta (EMR) C) Alapanyagcsere-ráta (BMR) D) Nyugalmi anyagcsereráta (RMR)
A) Egyensúlyi állapot B) Izotóniásság C) Homeosztázis D) Stasis
A) ATP max B) RER C) HR max D) VO2 max
A) Futás B) Sprintelés C) Erőemelés D) Súlyemelés
A) Fokozott fehérjebevitel B) Fokozott zsírbevitel C) Fokozott oxigénfelvétel D) Fokozott cukorbevitel
A) A táplálkozás és a dietetika tanulmányozása. B) A fizikai aktivitás pszichológiai hatásainak vizsgálata. C) A sportban alkalmazott gyógyszeres kezelések tanulmányozása. D) A mozgás hatásainak, mind az azonnali reakciók, mind a hosszú távú változások vizsgálata.
A) Személyi edzők. B) Táplálkozási szakértők. C) Mozgásfizikusok. D) Fizioterapeuták.
A) Oktatás, életmódbeli változtatások és speciális mozgásformák. B) Táplálékkiegészítők. C) Gyógyszeres kezelés és műtéti beavatkozás. D) Pszichológiai tanácsadás.
A) A hormonrendszer és a nyirokrendszer. B) A bőr- és a csontrendszer. C) Az izom-, a szív- és érrendszer, valamint a neurohormonális rendszer. D) Az emésztő- és a légzőrendszer.
A) Az izomtömeg csökkenése. B) A zsírtartalom növekedése. C) A testmozgás által okozott anyagcsere-felgyorsulás. D) A keringési hatékonyság csökkenése.
A) Archibald Hill. B) Per-Olof Åstrand. C) Otto Meyerhof. D) Henry Taylor.
A) A fizikai Nobel-díj. B) A kémiai Nobel-díj. C) A békeszégi Nobel-díj. D) Az orvostudományi vagy fiziológiai Nobel-díj.
A) 500 MJ (119 000 kcal). B) 2290 MJ (546 700 kcal). C) 750 MJ (179 100 kcal). D) 1145 MJ (273 850 kcal).
A) 200 mg B) 90 mg C) 50 mg D) 120 mg
A) 40–45% hatékonyság. B) 22–26% hatékonyság. C) 10–15% hatékonyság. D) 50–55% hatékonyság.
A) 0,25 W/kg. B) 3,0 W/kg. C) 1,5 W/kg. D) 0,63 W/kg.
A) 200 W/kg. B) 150 W/kg. C) 314 W/kg. D) 500 W/kg.
A) 45 W és 85 W között. B) 10 W és 30 W között. C) 100 W és 150 W között. D) 20 W és 50 W között.
A) Aerob légzés B) Adenilát-kináz C) A foszfokreatin (PCr) rendszer D) Gyors glikolízis
A) Glikogén-foszforiláz B) Citrát-szintáz C) Hexokináz D) Kreatin-kináz
A) Aerob légzés B) Adenilát-kináz C) A foszfokreatin-rendszer D) Gyors glikolízis
A) Piruvát B) Tejsav C) Szén-dioxid és víz D) Acetil-CoA
A) NADH B) Glükóz-6-foszfát C) ATP D) FADH2
A) Mert ez az acidosishoz vezet. B) A glikogén regenerációja miatt. C) Az ATP-szint csökkenése miatt. D) Az oxigén elérhetősége miatt.
A) Zsírsavak B) Glükóz C) Glükogén D) Adenozin-trifoszfát (ATP)
A) Mindkét sebesség csökken. B) A két sebesség alapvetően egyenlő. C) A glükóz megjelenési sebessége meghaladja az eltávolítási sebességet. D) Az eltávolítási sebesség jelentősen meghaladja a megjelenési sebességet.
A) Zsírképző szövet B) Májd C) Csontvázizom D) Pankreas
A) Inzulin szekréció B) Glükoneogenezis C) Glikogénlebontás D) GLUT4 transzlokáció
A) A légzés és a vérkeringés közötti egyenlőtlenség B) Magas szívkimenet C) Megnövekedett hematokrit D) Nagyobb kapillárhálózat sűrűség
A) Az izzadással történő hőmérséklet-szabályozás B) Az erek összehúzódása C) Az izomaktivitás csökkenése D) A légzésszám növekedése
A) Jelentősen csökkenti a pulzusszámot. B) Növeli a dehidratáció mértékét. C) Csökkenti a szervezet által felhasznált oxigén mennyiségét. D) Nagymértékben csökkenti a negatív fiziológiai hatásokat.
A) Csökkenti az aerob állóképességet B) Növeli az izomerőt C) Nincs hatása az aerob állóképességre D) Növeli az aerob állóképességet
A) Nincs hatása a plazma térfogatára. B) Növeli a plazma térfogatát. C) Jelentősen csökkenti a plazma térfogatát. D) Enyhén növeli a plazma térfogatát.
A) Nincs változás a megterhelés érzetében B) Csökkenti a megterhelés érzetét C) Növeli a megterhelés érzetét D) Eltűnteti a megterhelés érzetét
A) Eltűnteti a szisztémás vascularis rezisztenciát. B) Csökkenti a szisztémás vascularis rezisztenciát. C) Növeli a szisztémás vascularis rezisztenciát. D) Nincs hatása a szisztémás vascularis rezisztenciára.
A) Valószínűleg növeli a szénhidrátok használatát. B) Kiküszöböli a szénhidrátok használatát. C) Nincs hatással a szénhidrátok használatára. D) Csökkenti a szénhidrátok használatát.
A) Csökkenti az ütőérfogalmat B) Eltünteti az ütőérfogalom csökkenését C) Nincs változás az ütőérfogalomban D) Növeli az ütőérfogalmat
A) Eltünteti a bőr vérkeringésében bekövetkező változásokat B) Növeli a bőr vérkeringését C) Nincs változás a bőr vérkeringésében D) Csökkenti a bőr vérkeringését
A) 20-szeres B) 5-szeres C) 15-szeres D) 10-szeres
A) AMP B) ATP C) GTP D) ADP
A) Interleukin-10 B) Interleukin-8 C) Interleukin-1 D) Interleukin-6 (IL-6)
A) Vízzel való hidratálás B) Zsírok fogyasztása C) A fehérjebevitel növelése D) Glükóz bevitel
A) 20% B) 25% C) 10% D) 15%
A) 25% B) 30% C) 20% D) 15%
A) Hipertónia (magas vérnyomás) B) Diabetesz (cukorbetegség) C) Parkinson-kór D) Asztma
A) Kevesebb, mint 10% B) Kb. egyharmad C) Egyáltalán nem D) Több, mint a fele
A) Férfi 100 méteres futás B) Férfi maraton C) Férfi távolugás D) Férfi magasugrás
A) Gabriela Andersen-Schiess B) Jim Peters C) Dorando Pietri D) Usain Bolt
A) Csak hőgörcs B) Izomgörcsök C) Csak alacsony vércukorszint D) Súlyos dehidratáció
A) Tíz kilométeres előny B) Öt kilométeres előny (kb. 3 mérföld) C) Egy kilométeres előny D) Nincs előny
A) Peking, 2008, nyári olimpia B) Athén, 2004, nyári olimpia C) Los Angeles, 1984, nyári olimpia D) Sydney, 2000, nyári olimpia
A) A verseny félútján B) Az utolsó 400 méter C) Az első kilométer D) A verseny kezdete
A) Hőgutátlalom B) Csak dehidratáció C) Alacsony vércukorszint D) Izomgörcsök
A) Helytelen irányba futott B) Megállt a cél előtt C) Önként adta fel D) Később indult
A) Diszkvalifikálták B) Letér a pályáról a célba érkezéskor C) Folyamatosan futott, megállás nélkül D) Rekordidővel ért célba
A) Jim Peters B) Archibald Hill C) Gabriela Andersen-Schiess D) Tim Noakes
A) 1500 J B) 2598 J C) 3500 J D) 1000 J
A) Speciális izzadási és párolgási mechanizmus. B) Megnőtt test hőmérséklete. C) Sűrű szőrzet a szigeteléshez. D) Csökkent véráramlás a bőrben.
A) Több hét. B) Azonnal. C) 24 órán belül. D) Néhány nap.
A) Az embereknél a bőr alatti vérkeringés alacsonyabb, mint az állatoknál. B) Az állatok jobban támaszkodnak a verejtékezésre, mint az emberek. C) Az emberek a verejtéken keresztül hűtik le magukat, míg a legtöbb állat ideiglenesen emeli a testhőmérsékletét. D) Az emberek a hőt tárolják, míg az állatok elszórják azt.
A) A sérülés kockázata edzés közben B) A közvetlen izomfájdalom C) A vashiúság jelentősen D) Egy személy fájdalomtűrése
A) Egyesült Államok B) Kanada C) Ausztrália D) Egyesült Királyság
A) Neuroendokrin funkció B) Biomechanika C) Szív- és tüdőfunkció D) Vázizmok fiziológiája
A) Biológia B) Pszichológia C) Kémia D) Alkalmazott tudományok
A) Emésztőenzimek termelése B) Légzés C) Endokrin szekréciók D) Véráramlás
A) Csak elméleti vizsgák B) Független kutatási projektek C) A testneveléssel nem összefüggő önkéntes munka D) Gyakorlati tapasztalat
A) Fotoszintézis B) Erjesztés C) A növények sejtjeinek légzése D) Energiafelhasználás
A) Laboratóriumi kutatás B) Gyakorlati tapasztalat C) Teljes tanterv D) Gyakorlati szakmai gyakorlat |