A) Lipáz B) Glikogén-foszforiláz C) Amiláz D) Sucrase
A) Szív teljesítménye B) Szívritmus C) Vérnyomás D) Lökettérfogat
A) Myofibrillogenezis B) Atrófia C) Szarkopénia D) Hipertrófia
A) Vérnyomási sebesség B) Stroke volume rate C) Szívritmus D) Szívműködési sebesség
A) Nyugalmi anyagcsereráta (RMR) B) Alapanyagcsere-ráta (BMR) C) Gyakorlati anyagcsereráta (EMR) D) Fizikai aktivitás termogenezis (PAT)
A) Stasis B) Egyensúlyi állapot C) Izotóniásság D) Homeosztázis
A) VO2 max B) RER C) HR max D) ATP max
A) Erőemelés B) Súlyemelés C) Futás D) Sprintelés
A) Fokozott cukorbevitel B) Fokozott oxigénfelvétel C) Fokozott fehérjebevitel D) Fokozott zsírbevitel
A) A táplálkozás és a dietetika tanulmányozása. B) A sportban alkalmazott gyógyszeres kezelések tanulmányozása. C) A fizikai aktivitás pszichológiai hatásainak vizsgálata. D) A mozgás hatásainak, mind az azonnali reakciók, mind a hosszú távú változások vizsgálata.
A) Személyi edzők. B) Fizioterapeuták. C) Táplálkozási szakértők. D) Mozgásfizikusok.
A) Táplálékkiegészítők. B) Oktatás, életmódbeli változtatások és speciális mozgásformák. C) Pszichológiai tanácsadás. D) Gyógyszeres kezelés és műtéti beavatkozás.
A) Az izom-, a szív- és érrendszer, valamint a neurohormonális rendszer. B) Az emésztő- és a légzőrendszer. C) A hormonrendszer és a nyirokrendszer. D) A bőr- és a csontrendszer.
A) A zsírtartalom növekedése. B) A keringési hatékonyság csökkenése. C) A testmozgás által okozott anyagcsere-felgyorsulás. D) Az izomtömeg csökkenése.
A) Henry Taylor. B) Otto Meyerhof. C) Archibald Hill. D) Per-Olof Åstrand.
A) A békeszégi Nobel-díj. B) A fizikai Nobel-díj. C) A kémiai Nobel-díj. D) Az orvostudományi vagy fiziológiai Nobel-díj.
A) 500 MJ (119 000 kcal). B) 1145 MJ (273 850 kcal). C) 750 MJ (179 100 kcal). D) 2290 MJ (546 700 kcal).
A) 90 mg B) 50 mg C) 200 mg D) 120 mg
A) 10–15% hatékonyság. B) 50–55% hatékonyság. C) 40–45% hatékonyság. D) 22–26% hatékonyság.
A) 0,25 W/kg. B) 1,5 W/kg. C) 0,63 W/kg. D) 3,0 W/kg.
A) 150 W/kg. B) 200 W/kg. C) 314 W/kg. D) 500 W/kg.
A) 45 W és 85 W között. B) 10 W és 30 W között. C) 100 W és 150 W között. D) 20 W és 50 W között.
A) Aerob légzés B) Gyors glikolízis C) Adenilát-kináz D) A foszfokreatin (PCr) rendszer
A) Kreatin-kináz B) Glikogén-foszforiláz C) Citrát-szintáz D) Hexokináz
A) A foszfokreatin-rendszer B) Gyors glikolízis C) Adenilát-kináz D) Aerob légzés
A) Szén-dioxid és víz B) Acetil-CoA C) Tejsav D) Piruvát
A) NADH B) FADH2 C) ATP D) Glükóz-6-foszfát
A) Az ATP-szint csökkenése miatt. B) Az oxigén elérhetősége miatt. C) A glikogén regenerációja miatt. D) Mert ez az acidosishoz vezet.
A) Glükogén B) Zsírsavak C) Glükóz D) Adenozin-trifoszfát (ATP)
A) Mindkét sebesség csökken. B) Az eltávolítási sebesség jelentősen meghaladja a megjelenési sebességet. C) A glükóz megjelenési sebessége meghaladja az eltávolítási sebességet. D) A két sebesség alapvetően egyenlő.
A) Csontvázizom B) Pankreas C) Májd D) Zsírképző szövet
A) Glikogénlebontás B) Glükoneogenezis C) Inzulin szekréció D) GLUT4 transzlokáció
A) Nagyobb kapillárhálózat sűrűség B) Magas szívkimenet C) A légzés és a vérkeringés közötti egyenlőtlenség D) Megnövekedett hematokrit
A) Az erek összehúzódása B) Az izomaktivitás csökkenése C) Az izzadással történő hőmérséklet-szabályozás D) A légzésszám növekedése
A) Jelentősen csökkenti a pulzusszámot. B) Nagymértékben csökkenti a negatív fiziológiai hatásokat. C) Növeli a dehidratáció mértékét. D) Csökkenti a szervezet által felhasznált oxigén mennyiségét.
A) Növeli az aerob állóképességet B) Nincs hatása az aerob állóképességre C) Növeli az izomerőt D) Csökkenti az aerob állóképességet
A) Növeli a plazma térfogatát. B) Enyhén növeli a plazma térfogatát. C) Nincs hatása a plazma térfogatára. D) Jelentősen csökkenti a plazma térfogatát.
A) Eltűnteti a megterhelés érzetét B) Nincs változás a megterhelés érzetében C) Növeli a megterhelés érzetét D) Csökkenti a megterhelés érzetét
A) Csökkenti a szisztémás vascularis rezisztenciát. B) Nincs hatása a szisztémás vascularis rezisztenciára. C) Eltűnteti a szisztémás vascularis rezisztenciát. D) Növeli a szisztémás vascularis rezisztenciát.
A) Csökkenti a szénhidrátok használatát. B) Kiküszöböli a szénhidrátok használatát. C) Nincs hatással a szénhidrátok használatára. D) Valószínűleg növeli a szénhidrátok használatát.
A) Növeli az ütőérfogalmat B) Eltünteti az ütőérfogalom csökkenését C) Nincs változás az ütőérfogalomban D) Csökkenti az ütőérfogalmat
A) Csökkenti a bőr vérkeringését B) Eltünteti a bőr vérkeringésében bekövetkező változásokat C) Nincs változás a bőr vérkeringésében D) Növeli a bőr vérkeringését
A) 20-szeres B) 15-szeres C) 10-szeres D) 5-szeres
A) ADP B) AMP C) GTP D) ATP
A) Interleukin-1 B) Interleukin-10 C) Interleukin-6 (IL-6) D) Interleukin-8
A) Glükóz bevitel B) Zsírok fogyasztása C) Vízzel való hidratálás D) A fehérjebevitel növelése
A) 20% B) 25% C) 10% D) 15%
A) 20% B) 25% C) 15% D) 30%
A) Asztma B) Hipertónia (magas vérnyomás) C) Diabetesz (cukorbetegség) D) Parkinson-kór
A) Kb. egyharmad B) Egyáltalán nem C) Kevesebb, mint 10% D) Több, mint a fele
A) Férfi magasugrás B) Férfi távolugás C) Férfi 100 méteres futás D) Férfi maraton
A) Gabriela Andersen-Schiess B) Dorando Pietri C) Jim Peters D) Usain Bolt
A) Csak hőgörcs B) Izomgörcsök C) Csak alacsony vércukorszint D) Súlyos dehidratáció
A) Öt kilométeres előny (kb. 3 mérföld) B) Nincs előny C) Tíz kilométeres előny D) Egy kilométeres előny
A) Peking, 2008, nyári olimpia B) Los Angeles, 1984, nyári olimpia C) Sydney, 2000, nyári olimpia D) Athén, 2004, nyári olimpia
A) Az utolsó 400 méter B) A verseny kezdete C) A verseny félútján D) Az első kilométer
A) Izomgörcsök B) Alacsony vércukorszint C) Hőgutátlalom D) Csak dehidratáció
A) Önként adta fel B) Később indult C) Megállt a cél előtt D) Helytelen irányba futott
A) Letér a pályáról a célba érkezéskor B) Diszkvalifikálták C) Folyamatosan futott, megállás nélkül D) Rekordidővel ért célba
A) Gabriela Andersen-Schiess B) Archibald Hill C) Tim Noakes D) Jim Peters
A) 3500 J B) 1000 J C) 2598 J D) 1500 J
A) Sűrű szőrzet a szigeteléshez. B) Speciális izzadási és párolgási mechanizmus. C) Megnőtt test hőmérséklete. D) Csökkent véráramlás a bőrben.
A) Néhány nap. B) Több hét. C) 24 órán belül. D) Azonnal.
A) Az emberek a hőt tárolják, míg az állatok elszórják azt. B) Az embereknél a bőr alatti vérkeringés alacsonyabb, mint az állatoknál. C) Az állatok jobban támaszkodnak a verejtékezésre, mint az emberek. D) Az emberek a verejtéken keresztül hűtik le magukat, míg a legtöbb állat ideiglenesen emeli a testhőmérsékletét.
A) A sérülés kockázata edzés közben B) Egy személy fájdalomtűrése C) A közvetlen izomfájdalom D) A vashiúság jelentősen
A) Egyesült Államok B) Ausztrália C) Kanada D) Egyesült Királyság
A) Biomechanika B) Neuroendokrin funkció C) Vázizmok fiziológiája D) Szív- és tüdőfunkció
A) Pszichológia B) Biológia C) Kémia D) Alkalmazott tudományok
A) Endokrin szekréciók B) Emésztőenzimek termelése C) Légzés D) Véráramlás
A) A testneveléssel nem összefüggő önkéntes munka B) Csak elméleti vizsgák C) Gyakorlati tapasztalat D) Független kutatási projektek
A) Energiafelhasználás B) Erjesztés C) A növények sejtjeinek légzése D) Fotoszintézis
A) Laboratóriumi kutatás B) Teljes tanterv C) Gyakorlati szakmai gyakorlat D) Gyakorlati tapasztalat |