A) Nemzeti monetáris politikák B) Egyedi piacok és fogyasztói magatartás C) Nemzetközi kereskedelmi politikák D) Globális gazdasági növekedés
A) Sok vevő és eladó azonos termékekkel B) Egy eladó uralja a piacot C) Teljesen eltérő termékek D) Néhány nagyvállalat uralja a piacot
A) A kereslet időbeli stabilitása B) Az ár és a jövedelem közötti kapcsolat C) A keresett mennyiségnek az árváltozásokra való érzékenysége D) A rögzített áron keresett teljes mennyiség
A) Belső termelési költségek B) Következmények nélküli tranzakciók C) Az ügyletben részt nem vevő harmadik feleket érintő költségek vagy előnyök D) A gazdasági előnyök a közvetlen résztvevőkre korlátozódnak
A) Az előállított áruk költsége B) A termelés pénzben kifejezett költsége C) A lemondott legközelebbi legjobb alternatíva értéke D) A teljes költség, beleértve az állandó és változó költségeket
A) A több input mindig több outputot eredményez B) A hozam a skálázással korlátlanul növekszik C) A teljes kibocsátás állandó marad D) Minél több változó bemenet kerül hozzáadásra, annál kisebb lesz a többletkibocsátás.
A) A fogyasztók által elköltött teljes összeg B) A termékből származó teljes hasznosság C) A különbség a fogyasztók által fizetni kívánt és a ténylegesen fizetett összegek között. D) Az eladók által elért nyereség
A) A kormányzati nyereség növelése B) A fogyasztóktól származó adóbevételek növelése C) A termelés vagy fogyasztás ösztönzése a költségek csökkentésével D) A piaci ár közvetlen ellenőrzése
A) Stabil piaci árak B) Garantált nyereség minden cég számára C) Az áruk nem hatékony elosztása a piacon D) Az erőforrások tökéletes elosztása
A) Olyan áru, amely ugyanazt a célt szolgálja, mint egy másik B) Olyan áru, amelynek kereslete nem függ más áruktól. C) Olyan áru, amelyet mindig együttesen, meghatározott mennyiségben vásárolnak meg D) Olyan áru, amelynek kereslete nő, ha egy másik áru ára csökken.
A) Tökéletes verseny. B) Monopoly. C) Oligopólium. D) Monopolisztikus verseny. |