A) Nemzetközi kereskedelmi politikák B) Nemzeti monetáris politikák C) Globális gazdasági növekedés D) Egyedi piacok és fogyasztói magatartás
A) Néhány nagyvállalat uralja a piacot B) Sok vevő és eladó azonos termékekkel C) Egy eladó uralja a piacot D) Teljesen eltérő termékek
A) A kereslet időbeli stabilitása B) A rögzített áron keresett teljes mennyiség C) Az ár és a jövedelem közötti kapcsolat D) A keresett mennyiségnek az árváltozásokra való érzékenysége
A) Következmények nélküli tranzakciók B) A gazdasági előnyök a közvetlen résztvevőkre korlátozódnak C) Belső termelési költségek D) Az ügyletben részt nem vevő harmadik feleket érintő költségek vagy előnyök
A) Minél több változó bemenet kerül hozzáadásra, annál kisebb lesz a többletkibocsátás. B) A hozam a skálázással korlátlanul növekszik C) A teljes kibocsátás állandó marad D) A több input mindig több outputot eredményez
A) A kormányzati nyereség növelése B) A piaci ár közvetlen ellenőrzése C) A fogyasztóktól származó adóbevételek növelése D) A termelés vagy fogyasztás ösztönzése a költségek csökkentésével
A) Olyan áru, amelynek kereslete nem függ más áruktól. B) Olyan áru, amely ugyanazt a célt szolgálja, mint egy másik C) Olyan áru, amelynek kereslete nő, ha egy másik áru ára csökken. D) Olyan áru, amelyet mindig együttesen, meghatározott mennyiségben vásárolnak meg
A) A különbség a fogyasztók által fizetni kívánt és a ténylegesen fizetett összegek között. B) A termékből származó teljes hasznosság C) A fogyasztók által elköltött teljes összeg D) Az eladók által elért nyereség
A) Stabil piaci árak B) Az áruk nem hatékony elosztása a piacon C) Garantált nyereség minden cég számára D) Az erőforrások tökéletes elosztása
A) A teljes költség, beleértve az állandó és változó költségeket B) A lemondott legközelebbi legjobb alternatíva értéke C) Az előállított áruk költsége D) A termelés pénzben kifejezett költsége
A) Monopoly. B) Monopolisztikus verseny. C) Tökéletes verseny. D) Oligopólium. |