A) Nemzeti monetáris politikák B) Globális gazdasági növekedés C) Egyedi piacok és fogyasztói magatartás D) Nemzetközi kereskedelmi politikák
A) Sok vevő és eladó azonos termékekkel B) Néhány nagyvállalat uralja a piacot C) Egy eladó uralja a piacot D) Teljesen eltérő termékek
A) A kereslet időbeli stabilitása B) A keresett mennyiségnek az árváltozásokra való érzékenysége C) A rögzített áron keresett teljes mennyiség D) Az ár és a jövedelem közötti kapcsolat
A) Belső termelési költségek B) A gazdasági előnyök a közvetlen résztvevőkre korlátozódnak C) Az ügyletben részt nem vevő harmadik feleket érintő költségek vagy előnyök D) Következmények nélküli tranzakciók
A) A teljes kibocsátás állandó marad B) A hozam a skálázással korlátlanul növekszik C) A több input mindig több outputot eredményez D) Minél több változó bemenet kerül hozzáadásra, annál kisebb lesz a többletkibocsátás.
A) A fogyasztóktól származó adóbevételek növelése B) A kormányzati nyereség növelése C) A piaci ár közvetlen ellenőrzése D) A termelés vagy fogyasztás ösztönzése a költségek csökkentésével
A) Olyan áru, amelyet mindig együttesen, meghatározott mennyiségben vásárolnak meg B) Olyan áru, amelynek kereslete nem függ más áruktól. C) Olyan áru, amely ugyanazt a célt szolgálja, mint egy másik D) Olyan áru, amelynek kereslete nő, ha egy másik áru ára csökken.
A) A különbség a fogyasztók által fizetni kívánt és a ténylegesen fizetett összegek között. B) Az eladók által elért nyereség C) A termékből származó teljes hasznosság D) A fogyasztók által elköltött teljes összeg
A) Stabil piaci árak B) Az erőforrások tökéletes elosztása C) Garantált nyereség minden cég számára D) Az áruk nem hatékony elosztása a piacon
A) A teljes költség, beleértve az állandó és változó költségeket B) Az előállított áruk költsége C) A termelés pénzben kifejezett költsége D) A lemondott legközelebbi legjobb alternatíva értéke
A) Monopoly. B) Monopolisztikus verseny. C) Oligopólium. D) Tökéletes verseny. |