A) Egy elméletnek széles körben elfogadottnak kell lennie. B) Egy elmélet empirikus igazolást igényel. C) Egy elméletet igaznak kell bizonyítani. D) Egy elméletnek tesztelhetőnek és cáfolhatónak kell lennie.
A) Ezek csupán megalapozott találgatások. B) Ezeket kérdés nélkül el kell fogadni. C) Megerősítik a meglévő elméleteket. D) Szigorú tesztelésnek kell alávetni őket.
A) A kísérleti adatok gyűjtése. B) Az elméletek megerősítése. C) A tudomány és a nem-tudomány megkülönböztetésének folyamata. D) A tudományos paradigmák elfogadása.
A) Ez egy lehetséges igazságként van megerősítve. B) Megreformálták, hogy a bizonyítékokat befogadják. C) Ezt hasznos közelítésként megtartjuk. D) Ez már nem tekinthető érvényes tudományos elméletnek.
A) A hagyományos módszerek szigorú betartását igényli. B) Ez merész feltételezéseket és szigorú kísérleteket tartalmaz ezek megcáfolására. C) A tudósok közötti konszenzusra támaszkodik. D) Passzív megfigyeléseket és adatgyűjtést foglal magában.
A) Mindig megerősített előrejelzéseket kell generálniuk. B) Ezek egyenértékűek a matematikai igazságokkal. C) Igaznak bizonyulnak, ha ismételten megfigyelik őket. D) Ezeket tesztelik, és meg lehet hamisítani, nem pedig ellenőrizni.
A) Az elméletek esetleges hamisságának tesztelése. B) Vitathatatlan bizonyítékok gyűjtése. C) Az előrejelzések pontosságának megerősítése. D) A meglévő ismeretek validálása.
A) Ezek spekulatívak, de értékesek. B) Gyakorlati funkciót töltenek be. C) Ezek nem tudományosak. D) Ezek megalapozott igazságok. |