A) Egy elmélet empirikus igazolást igényel. B) Egy elméletnek széles körben elfogadottnak kell lennie. C) Egy elméletet igaznak kell bizonyítani. D) Egy elméletnek tesztelhetőnek és cáfolhatónak kell lennie.
A) Szigorú tesztelésnek kell alávetni őket. B) Ezek csupán megalapozott találgatások. C) Ezeket kérdés nélkül el kell fogadni. D) Megerősítik a meglévő elméleteket.
A) A kísérleti adatok gyűjtése. B) A tudomány és a nem-tudomány megkülönböztetésének folyamata. C) Az elméletek megerősítése. D) A tudományos paradigmák elfogadása.
A) Ez már nem tekinthető érvényes tudományos elméletnek. B) Ez egy lehetséges igazságként van megerősítve. C) Ezt hasznos közelítésként megtartjuk. D) Megreformálták, hogy a bizonyítékokat befogadják.
A) Ezek spekulatívak, de értékesek. B) Ezek nem tudományosak. C) Ezek megalapozott igazságok. D) Gyakorlati funkciót töltenek be.
A) A hagyományos módszerek szigorú betartását igényli. B) Passzív megfigyeléseket és adatgyűjtést foglal magában. C) Ez merész feltételezéseket és szigorú kísérleteket tartalmaz ezek megcáfolására. D) A tudósok közötti konszenzusra támaszkodik.
A) Mindig megerősített előrejelzéseket kell generálniuk. B) Ezek egyenértékűek a matematikai igazságokkal. C) Igaznak bizonyulnak, ha ismételten megfigyelik őket. D) Ezeket tesztelik, és meg lehet hamisítani, nem pedig ellenőrizni.
A) Vitathatatlan bizonyítékok gyűjtése. B) Az előrejelzések pontosságának megerősítése. C) Az elméletek esetleges hamisságának tesztelése. D) A meglévő ismeretek validálása. |