A) Egy elméletnek tesztelhetőnek és cáfolhatónak kell lennie. B) Egy elméletet igaznak kell bizonyítani. C) Egy elméletnek széles körben elfogadottnak kell lennie. D) Egy elmélet empirikus igazolást igényel.
A) Ezeket kérdés nélkül el kell fogadni. B) Ezek csupán megalapozott találgatások. C) Megerősítik a meglévő elméleteket. D) Szigorú tesztelésnek kell alávetni őket.
A) A tudomány és a nem-tudomány megkülönböztetésének folyamata. B) A kísérleti adatok gyűjtése. C) Az elméletek megerősítése. D) A tudományos paradigmák elfogadása.
A) Ezt hasznos közelítésként megtartjuk. B) Megreformálták, hogy a bizonyítékokat befogadják. C) Ez már nem tekinthető érvényes tudományos elméletnek. D) Ez egy lehetséges igazságként van megerősítve.
A) Ezek spekulatívak, de értékesek. B) Ezek megalapozott igazságok. C) Gyakorlati funkciót töltenek be. D) Ezek nem tudományosak.
A) Passzív megfigyeléseket és adatgyűjtést foglal magában. B) A hagyományos módszerek szigorú betartását igényli. C) Ez merész feltételezéseket és szigorú kísérleteket tartalmaz ezek megcáfolására. D) A tudósok közötti konszenzusra támaszkodik.
A) Igaznak bizonyulnak, ha ismételten megfigyelik őket. B) Ezek egyenértékűek a matematikai igazságokkal. C) Ezeket tesztelik, és meg lehet hamisítani, nem pedig ellenőrizni. D) Mindig megerősített előrejelzéseket kell generálniuk.
A) Vitathatatlan bizonyítékok gyűjtése. B) A meglévő ismeretek validálása. C) Az elméletek esetleges hamisságának tesztelése. D) Az előrejelzések pontosságának megerősítése. |