A) Egy elméletnek széles körben elfogadottnak kell lennie. B) Egy elméletet igaznak kell bizonyítani. C) Egy elméletnek tesztelhetőnek és cáfolhatónak kell lennie. D) Egy elmélet empirikus igazolást igényel.
A) Ezek csupán megalapozott találgatások. B) Ezeket kérdés nélkül el kell fogadni. C) Szigorú tesztelésnek kell alávetni őket. D) Megerősítik a meglévő elméleteket.
A) A kísérleti adatok gyűjtése. B) Az elméletek megerősítése. C) A tudományos paradigmák elfogadása. D) A tudomány és a nem-tudomány megkülönböztetésének folyamata.
A) Megreformálták, hogy a bizonyítékokat befogadják. B) Ezt hasznos közelítésként megtartjuk. C) Ez már nem tekinthető érvényes tudományos elméletnek. D) Ez egy lehetséges igazságként van megerősítve.
A) Ezek megalapozott igazságok. B) Ezek nem tudományosak. C) Ezek spekulatívak, de értékesek. D) Gyakorlati funkciót töltenek be.
A) A tudósok közötti konszenzusra támaszkodik. B) Ez merész feltételezéseket és szigorú kísérleteket tartalmaz ezek megcáfolására. C) Passzív megfigyeléseket és adatgyűjtést foglal magában. D) A hagyományos módszerek szigorú betartását igényli.
A) Ezeket tesztelik, és meg lehet hamisítani, nem pedig ellenőrizni. B) Ezek egyenértékűek a matematikai igazságokkal. C) Mindig megerősített előrejelzéseket kell generálniuk. D) Igaznak bizonyulnak, ha ismételten megfigyelik őket.
A) Az előrejelzések pontosságának megerősítése. B) Az elméletek esetleges hamisságának tesztelése. C) A meglévő ismeretek validálása. D) Vitathatatlan bizonyítékok gyűjtése. |