A) Egy elméletnek tesztelhetőnek és cáfolhatónak kell lennie. B) Egy elmélet empirikus igazolást igényel. C) Egy elméletet igaznak kell bizonyítani. D) Egy elméletnek széles körben elfogadottnak kell lennie.
A) Megerősítik a meglévő elméleteket. B) Szigorú tesztelésnek kell alávetni őket. C) Ezek csupán megalapozott találgatások. D) Ezeket kérdés nélkül el kell fogadni.
A) A tudomány és a nem-tudomány megkülönböztetésének folyamata. B) A kísérleti adatok gyűjtése. C) Az elméletek megerősítése. D) A tudományos paradigmák elfogadása.
A) Ez már nem tekinthető érvényes tudományos elméletnek. B) Ezt hasznos közelítésként megtartjuk. C) Megreformálták, hogy a bizonyítékokat befogadják. D) Ez egy lehetséges igazságként van megerősítve.
A) Ez merész feltételezéseket és szigorú kísérleteket tartalmaz ezek megcáfolására. B) A tudósok közötti konszenzusra támaszkodik. C) Passzív megfigyeléseket és adatgyűjtést foglal magában. D) A hagyományos módszerek szigorú betartását igényli.
A) Ezeket tesztelik, és meg lehet hamisítani, nem pedig ellenőrizni. B) Igaznak bizonyulnak, ha ismételten megfigyelik őket. C) Ezek egyenértékűek a matematikai igazságokkal. D) Mindig megerősített előrejelzéseket kell generálniuk.
A) A meglévő ismeretek validálása. B) Az előrejelzések pontosságának megerősítése. C) Az elméletek esetleges hamisságának tesztelése. D) Vitathatatlan bizonyítékok gyűjtése.
A) Gyakorlati funkciót töltenek be. B) Ezek megalapozott igazságok. C) Ezek nem tudományosak. D) Ezek spekulatívak, de értékesek. |