A) Egy elméletnek tesztelhetőnek és cáfolhatónak kell lennie. B) Egy elméletnek széles körben elfogadottnak kell lennie. C) Egy elmélet empirikus igazolást igényel. D) Egy elméletet igaznak kell bizonyítani.
A) Ezek csupán megalapozott találgatások. B) Megerősítik a meglévő elméleteket. C) Szigorú tesztelésnek kell alávetni őket. D) Ezeket kérdés nélkül el kell fogadni.
A) A tudományos paradigmák elfogadása. B) A kísérleti adatok gyűjtése. C) A tudomány és a nem-tudomány megkülönböztetésének folyamata. D) Az elméletek megerősítése.
A) Ez már nem tekinthető érvényes tudományos elméletnek. B) Ez egy lehetséges igazságként van megerősítve. C) Megreformálták, hogy a bizonyítékokat befogadják. D) Ezt hasznos közelítésként megtartjuk.
A) A tudósok közötti konszenzusra támaszkodik. B) Passzív megfigyeléseket és adatgyűjtést foglal magában. C) Ez merész feltételezéseket és szigorú kísérleteket tartalmaz ezek megcáfolására. D) A hagyományos módszerek szigorú betartását igényli.
A) Ezeket tesztelik, és meg lehet hamisítani, nem pedig ellenőrizni. B) Ezek egyenértékűek a matematikai igazságokkal. C) Mindig megerősített előrejelzéseket kell generálniuk. D) Igaznak bizonyulnak, ha ismételten megfigyelik őket.
A) Az elméletek esetleges hamisságának tesztelése. B) A meglévő ismeretek validálása. C) Az előrejelzések pontosságának megerősítése. D) Vitathatatlan bizonyítékok gyűjtése.
A) Gyakorlati funkciót töltenek be. B) Ezek megalapozott igazságok. C) Ezek nem tudományosak. D) Ezek spekulatívak, de értékesek. |