A) Egy elméletnek széles körben elfogadottnak kell lennie.
B) Egy elméletnek tesztelhetőnek és cáfolhatónak kell lennie.
C) Egy elmélet empirikus igazolást igényel.
D) Egy elméletet igaznak kell bizonyítani.

A) Ezek csupán megalapozott találgatások.
B) Szigorú tesztelésnek kell alávetni őket.
C) Ezeket kérdés nélkül el kell fogadni.
D) Megerősítik a meglévő elméleteket.

A) Az elméletek megerősítése.
B) A tudomány és a nem-tudomány megkülönböztetésének folyamata.
C) A tudományos paradigmák elfogadása.
D) A kísérleti adatok gyűjtése.

A) Megreformálták, hogy a bizonyítékokat befogadják.
B) Ez egy lehetséges igazságként van megerősítve.
C) Ez már nem tekinthető érvényes tudományos elméletnek.
D) Ezt hasznos közelítésként megtartjuk.

A) Ezek megalapozott igazságok.
B) Ezek nem tudományosak.
C) Gyakorlati funkciót töltenek be.
D) Ezek spekulatívak, de értékesek.

A) Passzív megfigyeléseket és adatgyűjtést foglal magában.
B) A hagyományos módszerek szigorú betartását igényli.
C) Ez merész feltételezéseket és szigorú kísérleteket tartalmaz ezek megcáfolására.
D) A tudósok közötti konszenzusra támaszkodik.

A) Ezeket tesztelik, és meg lehet hamisítani, nem pedig ellenőrizni.
B) Mindig megerősített előrejelzéseket kell generálniuk.
C) Ezek egyenértékűek a matematikai igazságokkal.
D) Igaznak bizonyulnak, ha ismételten megfigyelik őket.

A) A meglévő ismeretek validálása.
B) Vitathatatlan bizonyítékok gyűjtése.
C) Az elméletek esetleges hamisságának tesztelése.
D) Az előrejelzések pontosságának megerősítése.