A) Egy elmélet empirikus igazolást igényel. B) Egy elméletnek széles körben elfogadottnak kell lennie. C) Egy elméletet igaznak kell bizonyítani. D) Egy elméletnek tesztelhetőnek és cáfolhatónak kell lennie.
A) Megerősítik a meglévő elméleteket. B) Ezeket kérdés nélkül el kell fogadni. C) Szigorú tesztelésnek kell alávetni őket. D) Ezek csupán megalapozott találgatások.
A) A kísérleti adatok gyűjtése. B) A tudományos paradigmák elfogadása. C) A tudomány és a nem-tudomány megkülönböztetésének folyamata. D) Az elméletek megerősítése.
A) Ez egy lehetséges igazságként van megerősítve. B) Ez már nem tekinthető érvényes tudományos elméletnek. C) Megreformálták, hogy a bizonyítékokat befogadják. D) Ezt hasznos közelítésként megtartjuk.
A) Ezek egyenértékűek a matematikai igazságokkal. B) Mindig megerősített előrejelzéseket kell generálniuk. C) Ezeket tesztelik, és meg lehet hamisítani, nem pedig ellenőrizni. D) Igaznak bizonyulnak, ha ismételten megfigyelik őket.
A) Ez merész feltételezéseket és szigorú kísérleteket tartalmaz ezek megcáfolására. B) Passzív megfigyeléseket és adatgyűjtést foglal magában. C) A tudósok közötti konszenzusra támaszkodik. D) A hagyományos módszerek szigorú betartását igényli.
A) A meglévő ismeretek validálása. B) Az előrejelzések pontosságának megerősítése. C) Az elméletek esetleges hamisságának tesztelése. D) Vitathatatlan bizonyítékok gyűjtése.
A) Ezek nem tudományosak. B) Ezek megalapozott igazságok. C) Gyakorlati funkciót töltenek be. D) Ezek spekulatívak, de értékesek. |