A) Aceton B) Metanol C) Víz D) Szén-dioxid
A) Folyékony B) Szilárd C) Szuperkritikus D) Gáz
A) Molekulatömegbeli különbségek B) A forráspontbeli különbségek C) Különbségek a vezetőképességben D) A mobilfázisban való oldhatósági különbségek
A) Az érzékelő érzékenységének növelése B) Kerülje az oldószer-szennyezést C) Szuperkritikus körülmények fenntartása D) Az oszlop hőmérsékletének növelése
A) Stabilizálja az oszlop hatékonyságát B) Csökkenti az érzékelő interferenciáját C) Javítja az állófázis szelektivitását D) Növeli az analit oldhatóságát
A) Gáz B) Folyékony C) Vizes D) Szilárd
A) Gyorsabb szétválasztás B) Nagyobb felbontás C) Alacsonyabb felszerelési költség D) Korlátozott alkalmazási terület
A) Átmeneti zóna B) Szuperkritikus zóna C) Közel kritikus régió D) Kritikus pont
A) A kémiai összetételének módosításával. B) Fénynek való kitetettel. C) Szennyező anyagok hozzáadásával. D) A nyomás és a hőmérséklet megváltoztatásával, lehetővé téve a finomhangolást a folyékony és a gázos állapotok között.
A) Minden, kivétel nélkül minden kétkomponensű keverékben. B) Csak akkor, ha mindkét komponensnek azonos kritikus pontjai vannak. C) Amikor az egyik komponens sokkal légszerűbb, mint a másik, magas nyomáson és olyan hőmérsékleteken, amelyek meghaladják a komponensek kritikus pontjait. D) Alacsony nyomáson, a hőmérséklettől függetlenül.
A) Csak az egyik alkotó kritikus hőmérsékletét használva. B) A két alkotó kritikus hőmérsékletének és nyomásának aritmetikai átlagaként. C) Minden egyes alkotó kritikus pontjainak összeadásával. D) Nem lehet előrejelezni; mindig kísérletileg kell mérni.
A) Csak tapasztalati megfigyelések felhasználásával, számítások nélkül. B) A kritikus pont közvetlen mérésével minden lehetséges nyomás- és hőmérséklet-kombináción. C) A komponensek forráspontjainak átlagolásával. D) Állapotegyenletek, például a Peng-Robinson egyenlet vagy a csoport-alapú módszerek.
A) A sűrűség-nyomás vonal B) Az olvadáspont görbe C) A kritikus pont D) A forráspont görbe
A) 3,4 MPa (34 bar) B) 570 MPa C) 7,38 MPa (73,8 bar) D) 40 bar
A) A sűrűség kiszámíthatatlanul változik. B) A sűrűség nő. C) A sűrűség állandó marad. D) A sűrűség jelentősen csökken.
A) 570 MPa B) 7,38 MPa (73,8 bar) C) 14 000 MPa D) 3,4 MPa (34 bar)
A) Benjamin Thompson B) Michael Faraday C) Charles Cagniard báró D) James Prescott Joule
A) Élelmiszertudomány B) Kozmetika C) Mikroelektronika D) Gyógyszerészet
A) 500 K B) 735 K C) 273 K D) 300 K
A) 12,0 megapaszál B) 5,0 megapaszál C) 9,3 megapaszál D) 1,0 megapaszál
A) Biomassza gázosító reaktorok. B) Szuperkritikus folyadék extrakciós berendezések. C) Hidrogén előállítási létesítmények. D) Szén-dioxid alapú száraz tisztító berendezések.
A) Eltűnteti a katalizátorok szükségességét. B) Nagyobbá teszik a reakcióidőt. C) Olcsóbbak, mint a hagyományos oldószerek. D) A gyors diffúzió felgyorsítja a diffúzió által korlátozott reakciókat.
A) 10–5000 µm B) 5–2000 nm C) 50–500 nm D) 100–10000 nm
A) Csökkenti a használt anyagok költségét. B) Jelentősen felgyorsítja a szárítási folyamatot. C) Eltávolítja a oldószert anélkül, hogy a felületi feszültség miatt deformáció keletkezne. D) Növeli a aerogél mechanikai szilárdságát.
A) Csökkenti a katalizátorok szükségességét. B) Nagyobb mennyiségű hidrogént termel. C) Kevesebb energiát igényel a víz felmelegítéséhez. D) Eltűnteti a buborékokat az elektródokon, ezáltal csökkenti az ohmos veszteségeket.
A) A lignin teljesen egyszerű cukrokká alakul. B) Az alifatikus, gyűrűközi kötések kisebb molekulatömegű, vegyes fenolválasztékokká alakulnak. C) A lignin változatlan marad a rövid reakcióidő miatt. D) A lignin védőréteget képez a poliszacharidok körül.
A) A folyamat hatékony működéséhez hosszú reakcióidő szükséges. B) A szuperkritikus állapotok csak alacsony nyomáson érhetők el. C) A reakció fenntartásához nagy mennyiségű víz szükséges. D) Nagyon rövid reakcióidők miatt egy folyamatos reakciós rendszert kell alkalmazni.
A) Neon, kripton, xenon B) NH3, SO2, NOx C) H2, CH4, CO2, CO D) O2, N2, Ar
A) Fermentáció B) Oxidáció C) Hidrogénezés D) Transzesterezés
A) Rankine-ciklus B) Brayton-ciklus C) Allam-ciklus D) Otto-ciklus
A) Nagyobb üzemanyag-elérhetőség. B) Hasonló termikus hatásfok-növekedés. C) Csökkentett sugárterhelés. D) Alacsonyabb üzemeltetési költségek.
A) Északi-tengeri földgázmező B) Alaszka földgázmező C) Texas földgázmező D) Sleipner földgázmező
A) India B) Japán C) Dél-Korea D) Kína
A) Nagyobb viszkozitás B) Javított vezetőképesség C) Antibakteriális tulajdonságok D) Csökkent sűrűség |