A) Aceton B) Szén-dioxid C) Metanol D) Víz
A) Szuperkritikus B) Folyékony C) Szilárd D) Gáz
A) A mobilfázisban való oldhatósági különbségek B) A forráspontbeli különbségek C) Molekulatömegbeli különbségek D) Különbségek a vezetőképességben
A) Az érzékelő érzékenységének növelése B) Szuperkritikus körülmények fenntartása C) Kerülje az oldószer-szennyezést D) Az oszlop hőmérsékletének növelése
A) Növeli az analit oldhatóságát B) Csökkenti az érzékelő interferenciáját C) Javítja az állófázis szelektivitását D) Stabilizálja az oszlop hatékonyságát
A) Folyékony B) Szilárd C) Gáz D) Vizes
A) Gyorsabb szétválasztás B) Nagyobb felbontás C) Korlátozott alkalmazási terület D) Alacsonyabb felszerelési költség
A) Átmeneti zóna B) Kritikus pont C) Szuperkritikus zóna D) Közel kritikus régió
A) Fénynek való kitetettel. B) A kémiai összetételének módosításával. C) A nyomás és a hőmérséklet megváltoztatásával, lehetővé téve a finomhangolást a folyékony és a gázos állapotok között. D) Szennyező anyagok hozzáadásával.
A) Amikor az egyik komponens sokkal légszerűbb, mint a másik, magas nyomáson és olyan hőmérsékleteken, amelyek meghaladják a komponensek kritikus pontjait. B) Alacsony nyomáson, a hőmérséklettől függetlenül. C) Minden, kivétel nélkül minden kétkomponensű keverékben. D) Csak akkor, ha mindkét komponensnek azonos kritikus pontjai vannak.
A) Minden egyes alkotó kritikus pontjainak összeadásával. B) A két alkotó kritikus hőmérsékletének és nyomásának aritmetikai átlagaként. C) Nem lehet előrejelezni; mindig kísérletileg kell mérni. D) Csak az egyik alkotó kritikus hőmérsékletét használva.
A) A kritikus pont közvetlen mérésével minden lehetséges nyomás- és hőmérséklet-kombináción. B) Csak tapasztalati megfigyelések felhasználásával, számítások nélkül. C) Állapotegyenletek, például a Peng-Robinson egyenlet vagy a csoport-alapú módszerek. D) A komponensek forráspontjainak átlagolásával.
A) A forráspont görbe B) A kritikus pont C) A sűrűség-nyomás vonal D) Az olvadáspont görbe
A) 3,4 MPa (34 bar) B) 40 bar C) 7,38 MPa (73,8 bar) D) 570 MPa
A) A sűrűség állandó marad. B) A sűrűség nő. C) A sűrűség jelentősen csökken. D) A sűrűség kiszámíthatatlanul változik.
A) 570 MPa B) 3,4 MPa (34 bar) C) 14 000 MPa D) 7,38 MPa (73,8 bar)
A) Charles Cagniard báró B) Benjamin Thompson C) James Prescott Joule D) Michael Faraday
A) Gyógyszerészet B) Mikroelektronika C) Kozmetika D) Élelmiszertudomány
A) 273 K B) 300 K C) 500 K D) 735 K
A) 9,3 megapaszál B) 5,0 megapaszál C) 1,0 megapaszál D) 12,0 megapaszál
A) Szén-dioxid alapú száraz tisztító berendezések. B) Biomassza gázosító reaktorok. C) Hidrogén előállítási létesítmények. D) Szuperkritikus folyadék extrakciós berendezések.
A) A gyors diffúzió felgyorsítja a diffúzió által korlátozott reakciókat. B) Nagyobbá teszik a reakcióidőt. C) Olcsóbbak, mint a hagyományos oldószerek. D) Eltűnteti a katalizátorok szükségességét.
A) 50–500 nm B) 100–10000 nm C) 5–2000 nm D) 10–5000 µm
A) Eltávolítja a oldószert anélkül, hogy a felületi feszültség miatt deformáció keletkezne. B) Növeli a aerogél mechanikai szilárdságát. C) Csökkenti a használt anyagok költségét. D) Jelentősen felgyorsítja a szárítási folyamatot.
A) Kevesebb energiát igényel a víz felmelegítéséhez. B) Nagyobb mennyiségű hidrogént termel. C) Csökkenti a katalizátorok szükségességét. D) Eltűnteti a buborékokat az elektródokon, ezáltal csökkenti az ohmos veszteségeket.
A) A lignin védőréteget képez a poliszacharidok körül. B) Az alifatikus, gyűrűközi kötések kisebb molekulatömegű, vegyes fenolválasztékokká alakulnak. C) A lignin teljesen egyszerű cukrokká alakul. D) A lignin változatlan marad a rövid reakcióidő miatt.
A) A folyamat hatékony működéséhez hosszú reakcióidő szükséges. B) A reakció fenntartásához nagy mennyiségű víz szükséges. C) Nagyon rövid reakcióidők miatt egy folyamatos reakciós rendszert kell alkalmazni. D) A szuperkritikus állapotok csak alacsony nyomáson érhetők el.
A) NH3, SO2, NOx B) O2, N2, Ar C) H2, CH4, CO2, CO D) Neon, kripton, xenon
A) Transzesterezés B) Oxidáció C) Fermentáció D) Hidrogénezés
A) Otto-ciklus B) Rankine-ciklus C) Brayton-ciklus D) Allam-ciklus
A) Alacsonyabb üzemeltetési költségek. B) Hasonló termikus hatásfok-növekedés. C) Nagyobb üzemanyag-elérhetőség. D) Csökkentett sugárterhelés.
A) Alaszka földgázmező B) Északi-tengeri földgázmező C) Texas földgázmező D) Sleipner földgázmező
A) Kína B) Dél-Korea C) India D) Japán
A) Javított vezetőképesség B) Antibakteriális tulajdonságok C) Nagyobb viszkozitás D) Csökkent sűrűség |