A) Szén-dioxid B) Aceton C) Metanol D) Víz
A) Szilárd B) Folyékony C) Szuperkritikus D) Gáz
A) Különbségek a vezetőképességben B) A forráspontbeli különbségek C) A mobilfázisban való oldhatósági különbségek D) Molekulatömegbeli különbségek
A) Kerülje az oldószer-szennyezést B) Az oszlop hőmérsékletének növelése C) Az érzékelő érzékenységének növelése D) Szuperkritikus körülmények fenntartása
A) Csökkenti az érzékelő interferenciáját B) Javítja az állófázis szelektivitását C) Növeli az analit oldhatóságát D) Stabilizálja az oszlop hatékonyságát
A) Szilárd B) Gáz C) Vizes D) Folyékony
A) Gyorsabb szétválasztás B) Nagyobb felbontás C) Alacsonyabb felszerelési költség D) Korlátozott alkalmazási terület
A) Kritikus pont B) Szuperkritikus zóna C) Átmeneti zóna D) Közel kritikus régió
A) Fénynek való kitetettel. B) Szennyező anyagok hozzáadásával. C) A nyomás és a hőmérséklet megváltoztatásával, lehetővé téve a finomhangolást a folyékony és a gázos állapotok között. D) A kémiai összetételének módosításával.
A) Minden, kivétel nélkül minden kétkomponensű keverékben. B) Csak akkor, ha mindkét komponensnek azonos kritikus pontjai vannak. C) Alacsony nyomáson, a hőmérséklettől függetlenül. D) Amikor az egyik komponens sokkal légszerűbb, mint a másik, magas nyomáson és olyan hőmérsékleteken, amelyek meghaladják a komponensek kritikus pontjait.
A) Csak az egyik alkotó kritikus hőmérsékletét használva. B) Nem lehet előrejelezni; mindig kísérletileg kell mérni. C) Minden egyes alkotó kritikus pontjainak összeadásával. D) A két alkotó kritikus hőmérsékletének és nyomásának aritmetikai átlagaként.
A) Állapotegyenletek, például a Peng-Robinson egyenlet vagy a csoport-alapú módszerek. B) Csak tapasztalati megfigyelések felhasználásával, számítások nélkül. C) A komponensek forráspontjainak átlagolásával. D) A kritikus pont közvetlen mérésével minden lehetséges nyomás- és hőmérséklet-kombináción.
A) A forráspont görbe B) A kritikus pont C) Az olvadáspont görbe D) A sűrűség-nyomás vonal
A) Alacsonyabb üzemeltetési költségek. B) Nagyobb üzemanyag-elérhetőség. C) Hasonló termikus hatásfok-növekedés. D) Csökkentett sugárterhelés.
A) Élelmiszertudomány B) Gyógyszerészet C) Mikroelektronika D) Kozmetika
A) Fermentáció B) Oxidáció C) Transzesterezés D) Hidrogénezés
A) Nagyobb viszkozitás B) Antibakteriális tulajdonságok C) Csökkent sűrűség D) Javított vezetőképesség
A) Nagyobb mennyiségű hidrogént termel. B) Eltűnteti a buborékokat az elektródokon, ezáltal csökkenti az ohmos veszteségeket. C) Csökkenti a katalizátorok szükségességét. D) Kevesebb energiát igényel a víz felmelegítéséhez.
A) Csökkenti a használt anyagok költségét. B) Eltávolítja a oldószert anélkül, hogy a felületi feszültség miatt deformáció keletkezne. C) Jelentősen felgyorsítja a szárítási folyamatot. D) Növeli a aerogél mechanikai szilárdságát.
A) A lignin védőréteget képez a poliszacharidok körül. B) A lignin teljesen egyszerű cukrokká alakul. C) A lignin változatlan marad a rövid reakcióidő miatt. D) Az alifatikus, gyűrűközi kötések kisebb molekulatömegű, vegyes fenolválasztékokká alakulnak.
A) 300 K B) 735 K C) 500 K D) 273 K
A) 9,3 megapaszál B) 1,0 megapaszál C) 12,0 megapaszál D) 5,0 megapaszál
A) 570 MPa B) 7,38 MPa (73,8 bar) C) 14 000 MPa D) 3,4 MPa (34 bar)
A) Dél-Korea B) Kína C) India D) Japán
A) Neon, kripton, xenon B) O2, N2, Ar C) H2, CH4, CO2, CO D) NH3, SO2, NOx
A) Nagyon rövid reakcióidők miatt egy folyamatos reakciós rendszert kell alkalmazni. B) A folyamat hatékony működéséhez hosszú reakcióidő szükséges. C) A szuperkritikus állapotok csak alacsony nyomáson érhetők el. D) A reakció fenntartásához nagy mennyiségű víz szükséges.
A) Eltűnteti a katalizátorok szükségességét. B) A gyors diffúzió felgyorsítja a diffúzió által korlátozott reakciókat. C) Nagyobbá teszik a reakcióidőt. D) Olcsóbbak, mint a hagyományos oldószerek.
A) 40 bar B) 570 MPa C) 7,38 MPa (73,8 bar) D) 3,4 MPa (34 bar)
A) 10–5000 µm B) 100–10000 nm C) 5–2000 nm D) 50–500 nm
A) Otto-ciklus B) Rankine-ciklus C) Brayton-ciklus D) Allam-ciklus
A) A sűrűség jelentősen csökken. B) A sűrűség állandó marad. C) A sűrűség nő. D) A sűrűség kiszámíthatatlanul változik.
A) James Prescott Joule B) Charles Cagniard báró C) Benjamin Thompson D) Michael Faraday
A) Sleipner földgázmező B) Texas földgázmező C) Északi-tengeri földgázmező D) Alaszka földgázmező
A) Szén-dioxid alapú száraz tisztító berendezések. B) Hidrogén előállítási létesítmények. C) Szuperkritikus folyadék extrakciós berendezések. D) Biomassza gázosító reaktorok. |