A) Aceton B) Metanol C) Víz D) Szén-dioxid
A) Gáz B) Folyékony C) Szuperkritikus D) Szilárd
A) A mobilfázisban való oldhatósági különbségek B) Molekulatömegbeli különbségek C) Különbségek a vezetőképességben D) A forráspontbeli különbségek
A) Kerülje az oldószer-szennyezést B) Az oszlop hőmérsékletének növelése C) Az érzékelő érzékenységének növelése D) Szuperkritikus körülmények fenntartása
A) Javítja az állófázis szelektivitását B) Csökkenti az érzékelő interferenciáját C) Stabilizálja az oszlop hatékonyságát D) Növeli az analit oldhatóságát
A) Gáz B) Szilárd C) Folyékony D) Vizes
A) Nagyobb felbontás B) Alacsonyabb felszerelési költség C) Gyorsabb szétválasztás D) Korlátozott alkalmazási terület
A) Kritikus pont B) Szuperkritikus zóna C) Közel kritikus régió D) Átmeneti zóna
A) A kémiai összetételének módosításával. B) Szennyező anyagok hozzáadásával. C) A nyomás és a hőmérséklet megváltoztatásával, lehetővé téve a finomhangolást a folyékony és a gázos állapotok között. D) Fénynek való kitetettel.
A) Minden, kivétel nélkül minden kétkomponensű keverékben. B) Alacsony nyomáson, a hőmérséklettől függetlenül. C) Amikor az egyik komponens sokkal légszerűbb, mint a másik, magas nyomáson és olyan hőmérsékleteken, amelyek meghaladják a komponensek kritikus pontjait. D) Csak akkor, ha mindkét komponensnek azonos kritikus pontjai vannak.
A) Minden egyes alkotó kritikus pontjainak összeadásával. B) Nem lehet előrejelezni; mindig kísérletileg kell mérni. C) A két alkotó kritikus hőmérsékletének és nyomásának aritmetikai átlagaként. D) Csak az egyik alkotó kritikus hőmérsékletét használva.
A) Csak tapasztalati megfigyelések felhasználásával, számítások nélkül. B) A komponensek forráspontjainak átlagolásával. C) A kritikus pont közvetlen mérésével minden lehetséges nyomás- és hőmérséklet-kombináción. D) Állapotegyenletek, például a Peng-Robinson egyenlet vagy a csoport-alapú módszerek.
A) A sűrűség-nyomás vonal B) A forráspont görbe C) A kritikus pont D) Az olvadáspont görbe
A) 3,4 MPa (34 bar) B) 40 bar C) 570 MPa D) 7,38 MPa (73,8 bar)
A) A sűrűség állandó marad. B) A sűrűség nő. C) A sűrűség jelentősen csökken. D) A sűrűség kiszámíthatatlanul változik.
A) 7,38 MPa (73,8 bar) B) 14 000 MPa C) 3,4 MPa (34 bar) D) 570 MPa
A) James Prescott Joule B) Benjamin Thompson C) Charles Cagniard báró D) Michael Faraday
A) Mikroelektronika B) Kozmetika C) Élelmiszertudomány D) Gyógyszerészet
A) 500 K B) 735 K C) 273 K D) 300 K
A) 5,0 megapaszál B) 12,0 megapaszál C) 1,0 megapaszál D) 9,3 megapaszál
A) Szuperkritikus folyadék extrakciós berendezések. B) Biomassza gázosító reaktorok. C) Szén-dioxid alapú száraz tisztító berendezések. D) Hidrogén előállítási létesítmények.
A) Olcsóbbak, mint a hagyományos oldószerek. B) Eltűnteti a katalizátorok szükségességét. C) Nagyobbá teszik a reakcióidőt. D) A gyors diffúzió felgyorsítja a diffúzió által korlátozott reakciókat.
A) 5–2000 nm B) 10–5000 µm C) 100–10000 nm D) 50–500 nm
A) Jelentősen felgyorsítja a szárítási folyamatot. B) Eltávolítja a oldószert anélkül, hogy a felületi feszültség miatt deformáció keletkezne. C) Csökkenti a használt anyagok költségét. D) Növeli a aerogél mechanikai szilárdságát.
A) Csökkenti a katalizátorok szükségességét. B) Nagyobb mennyiségű hidrogént termel. C) Eltűnteti a buborékokat az elektródokon, ezáltal csökkenti az ohmos veszteségeket. D) Kevesebb energiát igényel a víz felmelegítéséhez.
A) A lignin teljesen egyszerű cukrokká alakul. B) A lignin védőréteget képez a poliszacharidok körül. C) A lignin változatlan marad a rövid reakcióidő miatt. D) Az alifatikus, gyűrűközi kötések kisebb molekulatömegű, vegyes fenolválasztékokká alakulnak.
A) A szuperkritikus állapotok csak alacsony nyomáson érhetők el. B) A folyamat hatékony működéséhez hosszú reakcióidő szükséges. C) Nagyon rövid reakcióidők miatt egy folyamatos reakciós rendszert kell alkalmazni. D) A reakció fenntartásához nagy mennyiségű víz szükséges.
A) O2, N2, Ar B) Neon, kripton, xenon C) NH3, SO2, NOx D) H2, CH4, CO2, CO
A) Oxidáció B) Transzesterezés C) Fermentáció D) Hidrogénezés
A) Brayton-ciklus B) Rankine-ciklus C) Allam-ciklus D) Otto-ciklus
A) Csökkentett sugárterhelés. B) Alacsonyabb üzemeltetési költségek. C) Nagyobb üzemanyag-elérhetőség. D) Hasonló termikus hatásfok-növekedés.
A) Északi-tengeri földgázmező B) Sleipner földgázmező C) Texas földgázmező D) Alaszka földgázmező
A) India B) Dél-Korea C) Japán D) Kína
A) Csökkent sűrűség B) Nagyobb viszkozitás C) Javított vezetőképesség D) Antibakteriális tulajdonságok |