A) Aceton B) Szén-dioxid C) Metanol D) Víz
A) Folyékony B) Szilárd C) Szuperkritikus D) Gáz
A) A mobilfázisban való oldhatósági különbségek B) Molekulatömegbeli különbségek C) A forráspontbeli különbségek D) Különbségek a vezetőképességben
A) Az oszlop hőmérsékletének növelése B) Kerülje az oldószer-szennyezést C) Szuperkritikus körülmények fenntartása D) Az érzékelő érzékenységének növelése
A) Javítja az állófázis szelektivitását B) Csökkenti az érzékelő interferenciáját C) Stabilizálja az oszlop hatékonyságát D) Növeli az analit oldhatóságát
A) Szilárd B) Gáz C) Vizes D) Folyékony
A) Alacsonyabb felszerelési költség B) Gyorsabb szétválasztás C) Nagyobb felbontás D) Korlátozott alkalmazási terület
A) Átmeneti zóna B) Közel kritikus régió C) Szuperkritikus zóna D) Kritikus pont
A) Fénynek való kitetettel. B) A kémiai összetételének módosításával. C) Szennyező anyagok hozzáadásával. D) A nyomás és a hőmérséklet megváltoztatásával, lehetővé téve a finomhangolást a folyékony és a gázos állapotok között.
A) Csak akkor, ha mindkét komponensnek azonos kritikus pontjai vannak. B) Alacsony nyomáson, a hőmérséklettől függetlenül. C) Amikor az egyik komponens sokkal légszerűbb, mint a másik, magas nyomáson és olyan hőmérsékleteken, amelyek meghaladják a komponensek kritikus pontjait. D) Minden, kivétel nélkül minden kétkomponensű keverékben.
A) Nem lehet előrejelezni; mindig kísérletileg kell mérni. B) Minden egyes alkotó kritikus pontjainak összeadásával. C) A két alkotó kritikus hőmérsékletének és nyomásának aritmetikai átlagaként. D) Csak az egyik alkotó kritikus hőmérsékletét használva.
A) A komponensek forráspontjainak átlagolásával. B) Csak tapasztalati megfigyelések felhasználásával, számítások nélkül. C) Állapotegyenletek, például a Peng-Robinson egyenlet vagy a csoport-alapú módszerek. D) A kritikus pont közvetlen mérésével minden lehetséges nyomás- és hőmérséklet-kombináción.
A) A forráspont görbe B) A sűrűség-nyomás vonal C) A kritikus pont D) Az olvadáspont görbe
A) 7,38 MPa (73,8 bar) B) 570 MPa C) 3,4 MPa (34 bar) D) 40 bar
A) A sűrűség jelentősen csökken. B) A sűrűség kiszámíthatatlanul változik. C) A sűrűség nő. D) A sűrűség állandó marad.
A) 570 MPa B) 3,4 MPa (34 bar) C) 14 000 MPa D) 7,38 MPa (73,8 bar)
A) Michael Faraday B) James Prescott Joule C) Benjamin Thompson D) Charles Cagniard báró
A) Gyógyszerészet B) Kozmetika C) Élelmiszertudomány D) Mikroelektronika
A) 500 K B) 735 K C) 300 K D) 273 K
A) 1,0 megapaszál B) 12,0 megapaszál C) 5,0 megapaszál D) 9,3 megapaszál
A) Hidrogén előállítási létesítmények. B) Szuperkritikus folyadék extrakciós berendezések. C) Biomassza gázosító reaktorok. D) Szén-dioxid alapú száraz tisztító berendezések.
A) Eltűnteti a katalizátorok szükségességét. B) A gyors diffúzió felgyorsítja a diffúzió által korlátozott reakciókat. C) Olcsóbbak, mint a hagyományos oldószerek. D) Nagyobbá teszik a reakcióidőt.
A) 50–500 nm B) 100–10000 nm C) 5–2000 nm D) 10–5000 µm
A) Csökkenti a használt anyagok költségét. B) Növeli a aerogél mechanikai szilárdságát. C) Jelentősen felgyorsítja a szárítási folyamatot. D) Eltávolítja a oldószert anélkül, hogy a felületi feszültség miatt deformáció keletkezne.
A) Nagyobb mennyiségű hidrogént termel. B) Csökkenti a katalizátorok szükségességét. C) Eltűnteti a buborékokat az elektródokon, ezáltal csökkenti az ohmos veszteségeket. D) Kevesebb energiát igényel a víz felmelegítéséhez.
A) A lignin változatlan marad a rövid reakcióidő miatt. B) Az alifatikus, gyűrűközi kötések kisebb molekulatömegű, vegyes fenolválasztékokká alakulnak. C) A lignin védőréteget képez a poliszacharidok körül. D) A lignin teljesen egyszerű cukrokká alakul.
A) Nagyon rövid reakcióidők miatt egy folyamatos reakciós rendszert kell alkalmazni. B) A folyamat hatékony működéséhez hosszú reakcióidő szükséges. C) A reakció fenntartásához nagy mennyiségű víz szükséges. D) A szuperkritikus állapotok csak alacsony nyomáson érhetők el.
A) H2, CH4, CO2, CO B) Neon, kripton, xenon C) O2, N2, Ar D) NH3, SO2, NOx
A) Hidrogénezés B) Fermentáció C) Transzesterezés D) Oxidáció
A) Allam-ciklus B) Rankine-ciklus C) Otto-ciklus D) Brayton-ciklus
A) Hasonló termikus hatásfok-növekedés. B) Csökkentett sugárterhelés. C) Nagyobb üzemanyag-elérhetőség. D) Alacsonyabb üzemeltetési költségek.
A) Texas földgázmező B) Sleipner földgázmező C) Alaszka földgázmező D) Északi-tengeri földgázmező
A) Japán B) Kína C) India D) Dél-Korea
A) Csökkent sűrűség B) Antibakteriális tulajdonságok C) Javított vezetőképesség D) Nagyobb viszkozitás |