![]()
A) USA B) Oroszország C) Kanada D) Kína
A) Felső-tó B) Tanganyika-tó C) Bajkál-tó D) Kaszpi-tenger
A) Bajkál fóka B) Jegesmedve C) Kenguru D) Zsiráf
A) 336 B) 512 C) 157 D) 273
A) Irkutszk B) Párizs C) New York D) Tokió
A) 27 B) 50 C) 10 D) 5
A) Éghajlatváltozás B) Szennyezés C) Túlhalászás D) Invazív fajok
A) 3,000 méter B) 800 méter C) 500 méter D) 1,642 méter
A) 1996 B) 2005 C) 1970 D) 2020
A) 40–45% B) 10–15% C) 22–23% D) 30–35%
A) 25–30 millió év B) 50–60 millió év C) 10–15 millió év D) 100–120 millió év
A) Körülbelül 1 mm B) Körülbelül 10 mm C) Körülbelül 20 mm D) Körülbelül 4 mm
A) Négy B) Öt C) Három D) Kettő
A) A Barguzin B) Az Angara C) A Szelengye D) A Jenyiszej
A) Lena B) Olkhon C) Jeniszej D) Bajkál
A) Akár 330 B) 500 C) 100 D) 10
A) A Barguzin B) A felső Angara C) A Jenyiszej D) A Szelengye
A) 23 615,39 km³ B) 10 000 km³ C) 5 000 km³ D) 30 000 km³
A) 0 °C B) -19 °C C) -30 °C D) -10 °C
A) 20 °C B) 30 °C C) 14 °C D) 25 °C
A) Burjátföld B) Szibéria C) Transzbaikália D) Irkutszk
A) Bajkália B) Irkutszk C) Burjátföld D) Szibéria
A) Barguzin-gerinc B) Szibériai-gerinc C) Bajkál-gerinc D) Akadémikus-gerinc
A) Bajkál-hágó B) Szibériai-hágó C) Buguldeika-hágó D) Barguzin-hágó
A) Szibéria-félsziget B) Ryty-félsziget C) Burját-félsziget D) Bajkál-félsziget
A) Az Ural-hegység B) A Szibériai-hegység C) Az Altáj-hegység D) A Barguzin-hegység
A) Az Ural-hegység B) A Szibériai-hegység C) Az Altáj-hegység D) A Primorszkij-hegység
A) Július–augusztusban. B) December–januárban. C) Május–júniusban, majd október–novemberben. D) Az egész évben.
A) Több mint 1000 faj B) Kevesebb mint 500 faj C) Több mint 2500 faj D) Pontosan 1500 faj
A) Cirsium palustre B) Ulothrix C) Potamogeton D) Elodea canadensis
A) Szibériai szarvasmarha (Moschus moschiferus) B) Amuri gepárd (Panthera pardus orientalis) C) Európai bölény (Bison bonasus) D) Hópáncélos gepárd (Panthera uncia)
A) Több mint 85 faj B) Kevesebb, mint 30 faj C) Pontosan 50 faj D) Körülbelül 100 faj
A) Potamogeton B) Ceratophyllum C) Myriophyllum D) Ulothrix
A) Ulothrix B) Draparnaldioides C) Tetraspora D) Aegagrophila
A) Szibériai tigris (Panthera tigris tigris) B) Barna medve (Ursus arctos) C) Eurázsiai farkas (Canis lupus lupus) D) Szibériai szarvas (Capreolus pygargus)
A) Őz (Alces alces) B) Elodea canadensis C) Bajkál-fóka (Pusa sibirica) D) Draparnaldioides
A) Eurázsiai vidra (Lutra lutra) B) Afrikai elefánt (Loxodonta africana) C) Kenguru (Macropus sp.) D) Koala (Phascolarctos cinereus)
A) Cladophora B) Ursus C) Lutra D) Canis
A) Vörös mókus (Sciurus vulgaris) B) Szibériai mókus (Eutamias sibiricus) C) Keleti szürke mókus (Sciurus carolinensis) D) Mindkettő (B és C)
A) Eurázsiai farkas (Canis lupus lupus) B) Szibériai tigris (Panthera tigris tigris) C) Vörös róka (Vulpes vulpes) D) Hópáncér (Panthera uncia)
A) Mindkettő (a B és a C válasz) B) Szibériai szarvas (Capreolus pygargus) C) Fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus) D) Múlásszarvas (Odocoileus hemionus)
A) Szibériai tigris (Panthera tigris tigris) B) Vörös róka (Vulpes vulpes) C) Eurázsiai vidra (Lutra lutra) D) Szibériai muskuszipoly (Moschus moschiferus)
A) Fekete medve (Ursus americanus) B) Barna medve (Ursus arctos) C) Mindkettő (a b és c válasz) D) Jegesmedve (Ursus maritimus)
A) Szibériai mókus (Eutamias sibiricus) B) Szibériai tigris (Panthera tigris tigris) C) Szarvasmarha (Alces alces) D) Eurázsiai vidra (Lutra lutra)
A) Hegyvidéki nyúl (Lepus timidus) B) Mindkettő (B és C) C) Fekete-farú kaliforniai nyúl (Lepus californicus) D) Európai nyúl (Lepus europaeus)
A) 150 B) 300 C) 236 D) 500
A) 200 B) 100 C) 50 D) 29
A) 500–1000 méter B) 50–100 méter C) 100–500 méter D) 10–50 méter
A) Golomjanka B) Omul C) Bajkál-fekete harcsa D) Bajkál-hering
A) Bajkáli cápa B) Golomyanka C) Bajkáli fehér harcsa D) Omul
A) Coregonus migratorius B) Thymallus baicalensis C) Acipenser baerii baicalensis D) Coregonus baicalensis
A) Pachyschesis B) Garjajewia C) Abyssogammarus D) Macrohectopus branickii
A) Cytherideidae B) Asellidae C) Candonidae D) Acanthogammaridae
A) 50-60% B) 80-90% C) 10-20% D) 30-40%
A) Tízezer B) Száz C) Ezer D) Ötszáz
A) Candonidae B) Asellidae C) Cytherideidae D) Acanthogammaridae
A) 200 B) 150 C) 117 D) 30
A) Lubomirskia baikalensis B) Megalovalvata baicalensis C) Baikalospongia bacillifera D) Benedictia baicalensis
A) 30 B) 150 C) 4 D) Szinte 200
A) Megalovalvata baicalensis B) Baikaloplana valida C) Benedictia baicalensis D) Lubomirskia baikalensis
A) 200 B) Legalább 18 C) 150 D) 30
A) Lubomirskiidae B) Euglesidae C) Pisidiidae D) Spongillidae
A) 60% B) 10% C) 30% D) körülbelül 44%
A) Zöld, barnás vagy sárgás B) Vörös, kék vagy lila C) Fekete, fehér vagy szürke D) Narancssárga, rózsaszín vagy ibolya
A) Baikal-ember B) Mal'ta fiú C) Kurykan fiú D) Burját fiú
A) Mal'ta–Buret' kultúra B) Burját kultúra C) Kurykan kultúra D) Hsziongnu kultúra
A) Északi-tenger B) Sok víz C) Természetes tó D) Gazdag tó
A) Gazdag tó B) Északi-tenger C) Sok víz D) Bajgal-tó
A) Orosz Birodalom B) Tang-dinasztia C) Xiongnu konföderáció D) Han-dinasztia
A) Az SS Baikal nevű hajó építése B) A transzszibériai vasút megépítése C) Az orosz szibériai hódítás D) A nagy szibériai jégjárás
A) Demid Pyanda B) Maksim Perfilyev C) Vikhor Savin D) Petr Beketov
A) 1628 B) 1635 C) 1652 D) 1643
A) Maksim Perfilyev B) Demid Pyanda C) Kurbat Ivanov D) Petr Beketov
A) Petr Beketov B) Maksim Perfilyev C) Kurbat Ivanov D) F.K. Drizhenko
A) Arany B) Ezüst C) Adó (járandék) D) Bőrök
A) Barguzin folyó B) Ilim-tó átkelése C) Selenga folyó D) Uda folyó
A) A Hövsgöl-tó testvéreinek ikertestvére B) A Hövsgöl-tó testvéreinek anyja C) A Hövsgöl-tó testvéreinek fiatalabb testvére D) A Hövsgöl-tó testvéreinek idősebb testvére
A) Radukovszkij B) Beketov C) Perfilyev D) Khripunov
A) A Lena-folyó felső szakaszát B) A Szeleng-folyó alsó szakaszát C) Az Uda-folyót D) A Khilok-folyót
A) Vikhor Szavin B) Demid Pyanda C) Péter Beketov D) Maksim Perfilyev
A) Az Amur vidék B) A burjátok C) A nagy szibériai jégjárás D) A transzszibériai vasút
A) A Bajkál-tó víz alatti műveletekkel foglalkozó szervezet B) Orosz kormányzati szervezet C) A Bajkál Kutató Központ D) A Bajkál-tó Környezetvédelmi Ügynöksége
A) Anatoly Sagalevich B) Artur Chilingarov C) A Mir-1 és a Mir-2 űrhajók legénysége D) Vlagyimir Putyin
A) 1990 B) 1993 C) 2000 D) 2008
A) Mir-1 B) Mir-2 C) Pisces D) BDUNT
A) Artur Chilingarov B) Anatoly Sagalevich C) A Bajkál-kutatási Központ vezetője D) Vlagyimir Putyin
A) 200 B) 192 C) 150 D) 250
A) 2000 B) 1990 C) 2008 D) 1993
A) Viktor Janukovics B) Viktor Grigorov C) Viktor Medvegyev D) Viktor Putyin
A) 2012 B) 2010 C) 2007 D) 2005
A) Baikalplan (német nemzetközi szervezet) B) UNESCO C) WWF D) Greenpeace
A) 1,5 milliárd dollár B) 2 milliárd dollár C) 2,5 milliárd dollár D) 3 milliárd dollár
A) 120 000 B) 100 000 C) 200 000 D) 146 937
A) Kurkut B) Turka C) Irkutsk D) Listvyanka
A) 50 cm B) 70 cm C) 80 cm D) 60 cm
A) Jégtakaró időszak B) Nyári szezon C) Őszi szezon D) Tavaszi szezon
A) Ogoy-sziget B) Kotelnyovszkij-sziget C) Turka-sziget D) Listvyanka-sziget
A) Listvyanka B) Irkutszkaja C) Khuzhir D) Kurkut
A) Jégtúrázás B) Madárnézés C) Korcsolyázás D) Jéghorgászat
A) Irkutszkaja B) Kurkut C) Turka D) Chivirkuy |