![]()
A) Oroszország B) Kína C) Kanada D) USA
A) Felső-tó B) Bajkál-tó C) Tanganyika-tó D) Kaszpi-tenger
A) Zsiráf B) Bajkál fóka C) Jegesmedve D) Kenguru
A) 512 B) 157 C) 336 D) 273
A) Irkutszk B) Párizs C) Tokió D) New York
A) 27 B) 10 C) 50 D) 5
A) Szennyezés B) Invazív fajok C) Túlhalászás D) Éghajlatváltozás
A) 3,000 méter B) 1,642 méter C) 500 méter D) 800 méter
A) 1996 B) 2020 C) 1970 D) 2005
A) 22–23% B) 10–15% C) 40–45% D) 30–35%
A) 25–30 millió év B) 50–60 millió év C) 10–15 millió év D) 100–120 millió év
A) Körülbelül 20 mm B) Körülbelül 4 mm C) Körülbelül 10 mm D) Körülbelül 1 mm
A) Öt B) Négy C) Kettő D) Három
A) A Szelengye B) A Jenyiszej C) A Barguzin D) Az Angara
A) Olkhon B) Bajkál C) Jeniszej D) Lena
A) Akár 330 B) 100 C) 500 D) 10
A) A felső Angara B) A Szelengye C) A Barguzin D) A Jenyiszej
A) 10 000 km³ B) 5 000 km³ C) 23 615,39 km³ D) 30 000 km³
A) 0 °C B) -19 °C C) -10 °C D) -30 °C
A) 20 °C B) 14 °C C) 30 °C D) 25 °C
A) Szibéria B) Transzbaikália C) Irkutszk D) Burjátföld
A) Szibéria B) Bajkália C) Irkutszk D) Burjátföld
A) Barguzin-gerinc B) Bajkál-gerinc C) Szibériai-gerinc D) Akadémikus-gerinc
A) Bajkál-hágó B) Szibériai-hágó C) Buguldeika-hágó D) Barguzin-hágó
A) Szibéria-félsziget B) Ryty-félsziget C) Bajkál-félsziget D) Burját-félsziget
A) Az Ural-hegység B) A Barguzin-hegység C) A Szibériai-hegység D) Az Altáj-hegység
A) A Primorszkij-hegység B) Az Altáj-hegység C) A Szibériai-hegység D) Az Ural-hegység
A) December–januárban. B) Május–júniusban, majd október–novemberben. C) Az egész évben. D) Július–augusztusban.
A) Több mint 2500 faj B) Kevesebb mint 500 faj C) Több mint 1000 faj D) Pontosan 1500 faj
A) Potamogeton B) Cirsium palustre C) Elodea canadensis D) Ulothrix
A) Amuri gepárd (Panthera pardus orientalis) B) Szibériai szarvasmarha (Moschus moschiferus) C) Hópáncélos gepárd (Panthera uncia) D) Európai bölény (Bison bonasus)
A) Körülbelül 100 faj B) Pontosan 50 faj C) Kevesebb, mint 30 faj D) Több mint 85 faj
A) Potamogeton B) Myriophyllum C) Ceratophyllum D) Ulothrix
A) Tetraspora B) Draparnaldioides C) Aegagrophila D) Ulothrix
A) Barna medve (Ursus arctos) B) Eurázsiai farkas (Canis lupus lupus) C) Szibériai szarvas (Capreolus pygargus) D) Szibériai tigris (Panthera tigris tigris)
A) Draparnaldioides B) Őz (Alces alces) C) Bajkál-fóka (Pusa sibirica) D) Elodea canadensis
A) Koala (Phascolarctos cinereus) B) Afrikai elefánt (Loxodonta africana) C) Eurázsiai vidra (Lutra lutra) D) Kenguru (Macropus sp.)
A) Ursus B) Canis C) Lutra D) Cladophora
A) Keleti szürke mókus (Sciurus carolinensis) B) Mindkettő (B és C) C) Vörös mókus (Sciurus vulgaris) D) Szibériai mókus (Eutamias sibiricus)
A) Vörös róka (Vulpes vulpes) B) Szibériai tigris (Panthera tigris tigris) C) Hópáncér (Panthera uncia) D) Eurázsiai farkas (Canis lupus lupus)
A) Fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus) B) Múlásszarvas (Odocoileus hemionus) C) Szibériai szarvas (Capreolus pygargus) D) Mindkettő (a B és a C válasz)
A) Szibériai muskuszipoly (Moschus moschiferus) B) Szibériai tigris (Panthera tigris tigris) C) Vörös róka (Vulpes vulpes) D) Eurázsiai vidra (Lutra lutra)
A) Fekete medve (Ursus americanus) B) Mindkettő (a b és c válasz) C) Jegesmedve (Ursus maritimus) D) Barna medve (Ursus arctos)
A) Szibériai mókus (Eutamias sibiricus) B) Eurázsiai vidra (Lutra lutra) C) Szarvasmarha (Alces alces) D) Szibériai tigris (Panthera tigris tigris)
A) Mindkettő (B és C) B) Európai nyúl (Lepus europaeus) C) Hegyvidéki nyúl (Lepus timidus) D) Fekete-farú kaliforniai nyúl (Lepus californicus)
A) 236 B) 500 C) 150 D) 300
A) 200 B) 100 C) 50 D) 29
A) 50–100 méter B) 500–1000 méter C) 10–50 méter D) 100–500 méter
A) Omul B) Golomjanka C) Bajkál-hering D) Bajkál-fekete harcsa
A) Bajkáli fehér harcsa B) Omul C) Bajkáli cápa D) Golomyanka
A) Coregonus migratorius B) Thymallus baicalensis C) Acipenser baerii baicalensis D) Coregonus baicalensis
A) Abyssogammarus B) Pachyschesis C) Garjajewia D) Macrohectopus branickii
A) Candonidae B) Asellidae C) Acanthogammaridae D) Cytherideidae
A) 80-90% B) 30-40% C) 10-20% D) 50-60%
A) Ezer B) Ötszáz C) Tízezer D) Száz
A) Acanthogammaridae B) Candonidae C) Cytherideidae D) Asellidae
A) 150 B) 200 C) 117 D) 30
A) Baikalospongia bacillifera B) Megalovalvata baicalensis C) Benedictia baicalensis D) Lubomirskia baikalensis
A) 150 B) 4 C) 30 D) Szinte 200
A) Lubomirskia baikalensis B) Benedictia baicalensis C) Baikaloplana valida D) Megalovalvata baicalensis
A) 30 B) 200 C) Legalább 18 D) 150
A) Spongillidae B) Pisidiidae C) Lubomirskiidae D) Euglesidae
A) körülbelül 44% B) 10% C) 60% D) 30%
A) Fekete, fehér vagy szürke B) Vörös, kék vagy lila C) Narancssárga, rózsaszín vagy ibolya D) Zöld, barnás vagy sárgás
A) Baikal-ember B) Kurykan fiú C) Burját fiú D) Mal'ta fiú
A) Kurykan kultúra B) Hsziongnu kultúra C) Burját kultúra D) Mal'ta–Buret' kultúra
A) Természetes tó B) Északi-tenger C) Sok víz D) Gazdag tó
A) Sok víz B) Bajgal-tó C) Gazdag tó D) Északi-tenger
A) Orosz Birodalom B) Xiongnu konföderáció C) Han-dinasztia D) Tang-dinasztia
A) Az orosz szibériai hódítás B) A transzszibériai vasút megépítése C) A nagy szibériai jégjárás D) Az SS Baikal nevű hajó építése
A) Petr Beketov B) Vikhor Savin C) Demid Pyanda D) Maksim Perfilyev
A) 1628 B) 1635 C) 1643 D) 1652
A) Maksim Perfilyev B) Petr Beketov C) Demid Pyanda D) Kurbat Ivanov
A) Maksim Perfilyev B) F.K. Drizhenko C) Petr Beketov D) Kurbat Ivanov
A) Arany B) Bőrök C) Ezüst D) Adó (járandék)
A) Selenga folyó B) Uda folyó C) Ilim-tó átkelése D) Barguzin folyó
A) A Hövsgöl-tó testvéreinek ikertestvére B) A Hövsgöl-tó testvéreinek idősebb testvére C) A Hövsgöl-tó testvéreinek fiatalabb testvére D) A Hövsgöl-tó testvéreinek anyja
A) Khripunov B) Radukovszkij C) Perfilyev D) Beketov
A) Az Uda-folyót B) A Szeleng-folyó alsó szakaszát C) A Lena-folyó felső szakaszát D) A Khilok-folyót
A) Demid Pyanda B) Péter Beketov C) Maksim Perfilyev D) Vikhor Szavin
A) Az Amur vidék B) A burjátok C) A nagy szibériai jégjárás D) A transzszibériai vasút
A) A Bajkál-tó víz alatti műveletekkel foglalkozó szervezet B) Orosz kormányzati szervezet C) A Bajkál-tó Környezetvédelmi Ügynöksége D) A Bajkál Kutató Központ
A) Artur Chilingarov B) Anatoly Sagalevich C) Vlagyimir Putyin D) A Mir-1 és a Mir-2 űrhajók legénysége
A) 1990 B) 2000 C) 1993 D) 2008
A) Mir-1 B) Mir-2 C) BDUNT D) Pisces
A) Vlagyimir Putyin B) Anatoly Sagalevich C) Artur Chilingarov D) A Bajkál-kutatási Központ vezetője
A) 192 B) 150 C) 200 D) 250
A) 1993 B) 2000 C) 1990 D) 2008
A) Viktor Grigorov B) Viktor Medvegyev C) Viktor Putyin D) Viktor Janukovics
A) 2005 B) 2007 C) 2012 D) 2010
A) Baikalplan (német nemzetközi szervezet) B) Greenpeace C) WWF D) UNESCO
A) 3 milliárd dollár B) 2 milliárd dollár C) 1,5 milliárd dollár D) 2,5 milliárd dollár
A) 146 937 B) 100 000 C) 120 000 D) 200 000
A) Turka B) Irkutsk C) Listvyanka D) Kurkut
A) 70 cm B) 60 cm C) 50 cm D) 80 cm
A) Őszi szezon B) Jégtakaró időszak C) Nyári szezon D) Tavaszi szezon
A) Listvyanka-sziget B) Kotelnyovszkij-sziget C) Turka-sziget D) Ogoy-sziget
A) Khuzhir B) Listvyanka C) Kurkut D) Irkutszkaja
A) Korcsolyázás B) Jégtúrázás C) Madárnézés D) Jéghorgászat
A) Chivirkuy B) Irkutszkaja C) Kurkut D) Turka |