A) Hogy a közösségi médiában mutogassa magát. B) A társadalmi problémák kezelése és a közösség életminőségének javítása. C) A családdal és barátokkal töltött idő elkerülése. D) Versenyezni másokkal az önkéntes órákban.
A) Kerülve minden kapcsolatot azokkal, akik nehézségekkel küzdenek. B) Azzal, hogy csak a személyes eredményekre koncentrál. C) Azzal, hogy a rászorulók helyébe képzeljük magunkat, és megértjük a kihívásaikat. D) Azzal, hogy figyelmen kívül hagyja mások küzdelmeit.
A) Csatlakozás az önkéntességre összpontosító ifjúsági szervezetekhez vagy iskolai klubokhoz. B) Minden idejüket videojátékokkal töltik. C) Kerülik az interakciókat másokkal a közösségükben. D) A közösségi szerepvállalás minden formájának elutasítása.
A) Bizonyos csoportok kizárásával a részvételből. B) Azáltal, hogy különböző hátterű egyéneket hoz össze, hogy egy közös cél érdekében dolgozzanak. C) Azzal, hogy a személyes eredményeket helyezi előtérbe a kollektív sikerrel szemben. D) Az egyéni verseny és a rivalizálás elősegítésével.
A) A pazarló fogyasztás és a természet semmibe vételének kultúráját segíti elő. B) Csökkenti a közösségi jólét és a környezetvédelem fontosságát. C) Elválasztja az egyént a tágabb közösségtől és a természeti világtól. D) A közösség és a környezet iránti közös felelősség és felelősségvállalás érzését ösztönzi.
A) Az individualizmus és mások semmibe vételének előmozdításával. B) Azáltal, hogy megmutatja az egyéneknek tetteik hatását, és ösztönzi az elszámoltathatóságot. C) A kötelezettségek és kötelességek elkerülése révén. D) Azzal, hogy csak a személyes érdekekre koncentrál.
A) A közösségen belüli kapcsolatok és kapcsolatok ápolásával. B) A magányosság és a társadalmi elidegenedés érzésének erősítésével. C) Azzal, hogy a személyes elzárkózást helyezi előtérbe a közösségi szerepvállalással szemben. D) Azáltal, hogy kizárja az egyéneket a társadalmi interakciókból.
A) Csökkenti a közösségi jólét és a közös célok fontosságát. B) Ez állandósítja az egyenlőtlenséget és a társadalmi igazságtalanságokat. C) Elősegíti az együttműködést, a kölcsönös támogatást és a közösségi felelősségérzetet. D) Ez elősegíti a megosztottságot, a versengést és az individualizmust.
A) Hiányos célok, passzív közösségi szerepvállalás és ismeretlen hatások. B) Világos célok, aktív közösségi részvétel és mérhető hatás. C) Szervezetlenség, minimális közösségi hozzájárulás és homályos eredmények. D) Magas pénzügyi költségek, kizárólagos részvétel és rejtett eredmények.
A) Egyesült Királyság B) Svédország C) Németország D) Ausztria
A) A szervezeti környezet jelentős szerepet játszik. B) A politikai rendszereknek nincs hatása az önkéntességre. C) Az önkéntesség kizárólag a személyes tulajdonságokon alapul. D) Csak a gazdasági fejlődés befolyásolja az önkéntességet.
A) Közösségi visszafizetés. B) Munkaalapú kötelezettség. C) Polgári kötelezettségi szolgálat. D) Alternatív polgári szolgálat.
A) New York B) Washington C) Texas D) Kalifornia
A) Seattle-i Állami Iskolakerület B) Bellevue-i Állami Iskolakerület C) Everett-i Állami Iskolakerület D) Tacoma-i Állami Iskolakerület
A) Advancement Via Individual Determination (AVID) B) International Baccalaureate (IB) C) Advanced Placement (AP) D) Kiemelt program
A) 50 óra B) 100 óra C) 20 óra D) 200 óra
A) International Baccalaureate (IB) (Nemzetközi Bachillerato) B) Kettős képzés C) GPA program (Átlagpont-alapú program) D) Advanced Placement (AP) (Haladó képzési program)
A) 30 000 óra B) 20 000 óra C) 60 000 óra D) 45 000 óra
A) 350–400 diák B) 100–150 diák C) 500–550 diák D) 250–300 diák
A) A követelményt alkotmányellenesnek ítélték. B) Az ügy országos szinten tilalmat vezetett be a kötelező szolgálatra. C) A szükséges önkéntes munkaórák számát növelték. D) A bíróság nem talált jogsértést.
A) Phi Beta Kappa B) Sigma Chi C) Campus Compact D) Alpha Phi Omega
A) Phi Beta Kappa B) National Honor Society C) Alpha Phi Omega D) Campus Compact
A) Tanulási elem B) Reflexiós elem C) Szolgáltatói elem D) Közösségi kapcsolatok elem
A) Szolgáltatásközpontú tanulás B) Projektalapú tanulás C) Fordított osztálytermi módszer D) Online tanulás
A) Kilpatrick B) Reagan C) A Polgári Oktatás Projektje D) Dewey
A) 1902 B) Az 1980-as évek C) Az 1950-es évek D) 1918
A) Elmozdult a neoliberális irányok felé. B) Kidolgozott kritikus, gyakorlatorientált tanulási módszereket. C) Alapította a „Polgári Nevelés Projektjét”. D) Bemutatott egy „projektekre alapozott módszert”.
A) 1902 B) Az 1950-es évek C) Az 1980-as évek D) Az 1970-es évek
A) Dewey ideológiai irányelvei B) Reagan politikai javaslatai C) Kilpatrick „projektmódszer” elmélete D) A polgárok nevelésének projektje
A) Állami reformok B) Neoliberális politikák C) Oktatási intézményekben felmerülő politikai javaslatok D) Alulról induló, közösségi mozgalmak
A) Johns Hopkins Egyetem B) Yale Egyetem C) Maryland Egyetem D) Harvard Egyetem
A) 55% B) 60% C) 25% D) 40%
A) Oktatás B) Politika C) Gazdaság D) Vallás
A) Vöröskereszt véradási akciók szervezése B) Üzleti szemináriumok lebonyolítása C) Politikai rendezvények szervezése D) Sportversenyek szervezése
A) Kormányzati felügyelet B) Központosított irányítás C) A szférák szuverenitása D) A közösségek integrációja
A) Centralizáció B) Erősítés C) Bevonás D) Együttműködés
A) A hatalom központosítása B) A helyi vélemények figyelmen kívül hagyása C) Az átláthatóság elkerülése D) A hatalom megosztása |