A) A családdal és barátokkal töltött idő elkerülése. B) A társadalmi problémák kezelése és a közösség életminőségének javítása. C) Versenyezni másokkal az önkéntes órákban. D) Hogy a közösségi médiában mutogassa magát.
A) Azzal, hogy csak a személyes eredményekre koncentrál. B) Kerülve minden kapcsolatot azokkal, akik nehézségekkel küzdenek. C) Azzal, hogy figyelmen kívül hagyja mások küzdelmeit. D) Azzal, hogy a rászorulók helyébe képzeljük magunkat, és megértjük a kihívásaikat.
A) A közösségi szerepvállalás minden formájának elutasítása. B) Csatlakozás az önkéntességre összpontosító ifjúsági szervezetekhez vagy iskolai klubokhoz. C) Kerülik az interakciókat másokkal a közösségükben. D) Minden idejüket videojátékokkal töltik.
A) Azáltal, hogy különböző hátterű egyéneket hoz össze, hogy egy közös cél érdekében dolgozzanak. B) Az egyéni verseny és a rivalizálás elősegítésével. C) Bizonyos csoportok kizárásával a részvételből. D) Azzal, hogy a személyes eredményeket helyezi előtérbe a kollektív sikerrel szemben.
A) A közösség és a környezet iránti közös felelősség és felelősségvállalás érzését ösztönzi. B) A pazarló fogyasztás és a természet semmibe vételének kultúráját segíti elő. C) Elválasztja az egyént a tágabb közösségtől és a természeti világtól. D) Csökkenti a közösségi jólét és a környezetvédelem fontosságát.
A) A kötelezettségek és kötelességek elkerülése révén. B) Azáltal, hogy megmutatja az egyéneknek tetteik hatását, és ösztönzi az elszámoltathatóságot. C) Azzal, hogy csak a személyes érdekekre koncentrál. D) Az individualizmus és mások semmibe vételének előmozdításával.
A) A magányosság és a társadalmi elidegenedés érzésének erősítésével. B) A közösségen belüli kapcsolatok és kapcsolatok ápolásával. C) Azzal, hogy a személyes elzárkózást helyezi előtérbe a közösségi szerepvállalással szemben. D) Azáltal, hogy kizárja az egyéneket a társadalmi interakciókból.
A) Ez elősegíti a megosztottságot, a versengést és az individualizmust. B) Csökkenti a közösségi jólét és a közös célok fontosságát. C) Ez állandósítja az egyenlőtlenséget és a társadalmi igazságtalanságokat. D) Elősegíti az együttműködést, a kölcsönös támogatást és a közösségi felelősségérzetet.
A) Hiányos célok, passzív közösségi szerepvállalás és ismeretlen hatások. B) Magas pénzügyi költségek, kizárólagos részvétel és rejtett eredmények. C) Szervezetlenség, minimális közösségi hozzájárulás és homályos eredmények. D) Világos célok, aktív közösségi részvétel és mérhető hatás.
A) Németország B) Ausztria C) Egyesült Királyság D) Svédország
A) A szervezeti környezet jelentős szerepet játszik. B) A politikai rendszereknek nincs hatása az önkéntességre. C) Csak a gazdasági fejlődés befolyásolja az önkéntességet. D) Az önkéntesség kizárólag a személyes tulajdonságokon alapul.
A) Polgári kötelezettségi szolgálat. B) Alternatív polgári szolgálat. C) Közösségi visszafizetés. D) Munkaalapú kötelezettség.
A) Washington B) New York C) Kalifornia D) Texas
A) Bellevue-i Állami Iskolakerület B) Tacoma-i Állami Iskolakerület C) Seattle-i Állami Iskolakerület D) Everett-i Állami Iskolakerület
A) Kiemelt program B) Advanced Placement (AP) C) International Baccalaureate (IB) D) Advancement Via Individual Determination (AVID)
A) 100 óra B) 200 óra C) 50 óra D) 20 óra
A) Kettős képzés B) Advanced Placement (AP) (Haladó képzési program) C) International Baccalaureate (IB) (Nemzetközi Bachillerato) D) GPA program (Átlagpont-alapú program)
A) 60 000 óra B) 20 000 óra C) 45 000 óra D) 30 000 óra
A) 250–300 diák B) 100–150 diák C) 350–400 diák D) 500–550 diák
A) A követelményt alkotmányellenesnek ítélték. B) A bíróság nem talált jogsértést. C) A szükséges önkéntes munkaórák számát növelték. D) Az ügy országos szinten tilalmat vezetett be a kötelező szolgálatra.
A) Campus Compact B) Phi Beta Kappa C) Alpha Phi Omega D) Sigma Chi
A) Campus Compact B) Alpha Phi Omega C) Phi Beta Kappa D) National Honor Society
A) Szolgáltatói elem B) Közösségi kapcsolatok elem C) Tanulási elem D) Reflexiós elem
A) Online tanulás B) Projektalapú tanulás C) Szolgáltatásközpontú tanulás D) Fordított osztálytermi módszer
A) Kilpatrick B) Reagan C) A Polgári Oktatás Projektje D) Dewey
A) 1918 B) Az 1950-es évek C) Az 1980-as évek D) 1902
A) Elmozdult a neoliberális irányok felé. B) Bemutatott egy „projektekre alapozott módszert”. C) Kidolgozott kritikus, gyakorlatorientált tanulási módszereket. D) Alapította a „Polgári Nevelés Projektjét”.
A) Az 1950-es évek B) Az 1980-as évek C) 1902 D) Az 1970-es évek
A) Kilpatrick „projektmódszer” elmélete B) Dewey ideológiai irányelvei C) Reagan politikai javaslatai D) A polgárok nevelésének projektje
A) Neoliberális politikák B) Oktatási intézményekben felmerülő politikai javaslatok C) Alulról induló, közösségi mozgalmak D) Állami reformok
A) Yale Egyetem B) Harvard Egyetem C) Johns Hopkins Egyetem D) Maryland Egyetem
A) 60% B) 55% C) 40% D) 25%
A) Oktatás B) Politika C) Vallás D) Gazdaság
A) Vöröskereszt véradási akciók szervezése B) Sportversenyek szervezése C) Üzleti szemináriumok lebonyolítása D) Politikai rendezvények szervezése
A) A közösségek integrációja B) Kormányzati felügyelet C) Központosított irányítás D) A szférák szuverenitása
A) Bevonás B) Erősítés C) Együttműködés D) Centralizáció
A) A hatalom központosítása B) Az átláthatóság elkerülése C) A helyi vélemények figyelmen kívül hagyása D) A hatalom megosztása |