A) Versenyezni másokkal az önkéntes órákban. B) A társadalmi problémák kezelése és a közösség életminőségének javítása. C) A családdal és barátokkal töltött idő elkerülése. D) Hogy a közösségi médiában mutogassa magát.
A) Azzal, hogy csak a személyes eredményekre koncentrál. B) Kerülve minden kapcsolatot azokkal, akik nehézségekkel küzdenek. C) Azzal, hogy figyelmen kívül hagyja mások küzdelmeit. D) Azzal, hogy a rászorulók helyébe képzeljük magunkat, és megértjük a kihívásaikat.
A) Minden idejüket videojátékokkal töltik. B) Kerülik az interakciókat másokkal a közösségükben. C) A közösségi szerepvállalás minden formájának elutasítása. D) Csatlakozás az önkéntességre összpontosító ifjúsági szervezetekhez vagy iskolai klubokhoz.
A) Azzal, hogy a személyes eredményeket helyezi előtérbe a kollektív sikerrel szemben. B) Azáltal, hogy különböző hátterű egyéneket hoz össze, hogy egy közös cél érdekében dolgozzanak. C) Bizonyos csoportok kizárásával a részvételből. D) Az egyéni verseny és a rivalizálás elősegítésével.
A) A közösség és a környezet iránti közös felelősség és felelősségvállalás érzését ösztönzi. B) Elválasztja az egyént a tágabb közösségtől és a természeti világtól. C) Csökkenti a közösségi jólét és a környezetvédelem fontosságát. D) A pazarló fogyasztás és a természet semmibe vételének kultúráját segíti elő.
A) Azzal, hogy csak a személyes érdekekre koncentrál. B) Azáltal, hogy megmutatja az egyéneknek tetteik hatását, és ösztönzi az elszámoltathatóságot. C) A kötelezettségek és kötelességek elkerülése révén. D) Az individualizmus és mások semmibe vételének előmozdításával.
A) Azzal, hogy a személyes elzárkózást helyezi előtérbe a közösségi szerepvállalással szemben. B) Azáltal, hogy kizárja az egyéneket a társadalmi interakciókból. C) A közösségen belüli kapcsolatok és kapcsolatok ápolásával. D) A magányosság és a társadalmi elidegenedés érzésének erősítésével.
A) Elősegíti az együttműködést, a kölcsönös támogatást és a közösségi felelősségérzetet. B) Ez állandósítja az egyenlőtlenséget és a társadalmi igazságtalanságokat. C) Csökkenti a közösségi jólét és a közös célok fontosságát. D) Ez elősegíti a megosztottságot, a versengést és az individualizmust.
A) Szervezetlenség, minimális közösségi hozzájárulás és homályos eredmények. B) Világos célok, aktív közösségi részvétel és mérhető hatás. C) Hiányos célok, passzív közösségi szerepvállalás és ismeretlen hatások. D) Magas pénzügyi költségek, kizárólagos részvétel és rejtett eredmények.
A) Svédország B) Németország C) Ausztria D) Egyesült Királyság
A) A szervezeti környezet jelentős szerepet játszik. B) Csak a gazdasági fejlődés befolyásolja az önkéntességet. C) Az önkéntesség kizárólag a személyes tulajdonságokon alapul. D) A politikai rendszereknek nincs hatása az önkéntességre.
A) Alternatív polgári szolgálat. B) Munkaalapú kötelezettség. C) Közösségi visszafizetés. D) Polgári kötelezettségi szolgálat.
A) Texas B) Washington C) New York D) Kalifornia
A) Tacoma-i Állami Iskolakerület B) Seattle-i Állami Iskolakerület C) Everett-i Állami Iskolakerület D) Bellevue-i Állami Iskolakerület
A) Kiemelt program B) Advancement Via Individual Determination (AVID) C) Advanced Placement (AP) D) International Baccalaureate (IB)
A) 200 óra B) 20 óra C) 50 óra D) 100 óra
A) GPA program (Átlagpont-alapú program) B) International Baccalaureate (IB) (Nemzetközi Bachillerato) C) Kettős képzés D) Advanced Placement (AP) (Haladó képzési program)
A) 45 000 óra B) 30 000 óra C) 20 000 óra D) 60 000 óra
A) 350–400 diák B) 500–550 diák C) 100–150 diák D) 250–300 diák
A) A szükséges önkéntes munkaórák számát növelték. B) Az ügy országos szinten tilalmat vezetett be a kötelező szolgálatra. C) A bíróság nem talált jogsértést. D) A követelményt alkotmányellenesnek ítélték.
A) Phi Beta Kappa B) Sigma Chi C) Campus Compact D) Alpha Phi Omega
A) Alpha Phi Omega B) National Honor Society C) Campus Compact D) Phi Beta Kappa
A) Tanulási elem B) Közösségi kapcsolatok elem C) Szolgáltatói elem D) Reflexiós elem
A) Szolgáltatásközpontú tanulás B) Online tanulás C) Fordított osztálytermi módszer D) Projektalapú tanulás
A) A Polgári Oktatás Projektje B) Reagan C) Kilpatrick D) Dewey
A) Az 1950-es évek B) 1902 C) 1918 D) Az 1980-as évek
A) Elmozdult a neoliberális irányok felé. B) Kidolgozott kritikus, gyakorlatorientált tanulási módszereket. C) Alapította a „Polgári Nevelés Projektjét”. D) Bemutatott egy „projektekre alapozott módszert”.
A) Az 1980-as évek B) Az 1950-es évek C) 1902 D) Az 1970-es évek
A) Kilpatrick „projektmódszer” elmélete B) Reagan politikai javaslatai C) Dewey ideológiai irányelvei D) A polgárok nevelésének projektje
A) Oktatási intézményekben felmerülő politikai javaslatok B) Alulról induló, közösségi mozgalmak C) Neoliberális politikák D) Állami reformok
A) Maryland Egyetem B) Johns Hopkins Egyetem C) Harvard Egyetem D) Yale Egyetem
A) 60% B) 55% C) 40% D) 25%
A) Oktatás B) Gazdaság C) Vallás D) Politika
A) Politikai rendezvények szervezése B) Üzleti szemináriumok lebonyolítása C) Sportversenyek szervezése D) Vöröskereszt véradási akciók szervezése
A) A szférák szuverenitása B) Központosított irányítás C) Kormányzati felügyelet D) A közösségek integrációja
A) Együttműködés B) Bevonás C) Erősítés D) Centralizáció
A) A helyi vélemények figyelmen kívül hagyása B) A hatalom megosztása C) A hatalom központosítása D) Az átláthatóság elkerülése |