A) A családdal és barátokkal töltött idő elkerülése. B) Versenyezni másokkal az önkéntes órákban. C) A társadalmi problémák kezelése és a közösség életminőségének javítása. D) Hogy a közösségi médiában mutogassa magát.
A) Azzal, hogy csak a személyes eredményekre koncentrál. B) Kerülve minden kapcsolatot azokkal, akik nehézségekkel küzdenek. C) Azzal, hogy figyelmen kívül hagyja mások küzdelmeit. D) Azzal, hogy a rászorulók helyébe képzeljük magunkat, és megértjük a kihívásaikat.
A) A közösségi szerepvállalás minden formájának elutasítása. B) Kerülik az interakciókat másokkal a közösségükben. C) Minden idejüket videojátékokkal töltik. D) Csatlakozás az önkéntességre összpontosító ifjúsági szervezetekhez vagy iskolai klubokhoz.
A) Azáltal, hogy különböző hátterű egyéneket hoz össze, hogy egy közös cél érdekében dolgozzanak. B) Az egyéni verseny és a rivalizálás elősegítésével. C) Bizonyos csoportok kizárásával a részvételből. D) Azzal, hogy a személyes eredményeket helyezi előtérbe a kollektív sikerrel szemben.
A) Csökkenti a közösségi jólét és a környezetvédelem fontosságát. B) A közösség és a környezet iránti közös felelősség és felelősségvállalás érzését ösztönzi. C) A pazarló fogyasztás és a természet semmibe vételének kultúráját segíti elő. D) Elválasztja az egyént a tágabb közösségtől és a természeti világtól.
A) Azáltal, hogy megmutatja az egyéneknek tetteik hatását, és ösztönzi az elszámoltathatóságot. B) Azzal, hogy csak a személyes érdekekre koncentrál. C) A kötelezettségek és kötelességek elkerülése révén. D) Az individualizmus és mások semmibe vételének előmozdításával.
A) A magányosság és a társadalmi elidegenedés érzésének erősítésével. B) Azzal, hogy a személyes elzárkózást helyezi előtérbe a közösségi szerepvállalással szemben. C) A közösségen belüli kapcsolatok és kapcsolatok ápolásával. D) Azáltal, hogy kizárja az egyéneket a társadalmi interakciókból.
A) Elősegíti az együttműködést, a kölcsönös támogatást és a közösségi felelősségérzetet. B) Csökkenti a közösségi jólét és a közös célok fontosságát. C) Ez állandósítja az egyenlőtlenséget és a társadalmi igazságtalanságokat. D) Ez elősegíti a megosztottságot, a versengést és az individualizmust.
A) Magas pénzügyi költségek, kizárólagos részvétel és rejtett eredmények. B) Szervezetlenség, minimális közösségi hozzájárulás és homályos eredmények. C) Hiányos célok, passzív közösségi szerepvállalás és ismeretlen hatások. D) Világos célok, aktív közösségi részvétel és mérhető hatás.
A) Svédország B) Egyesült Királyság C) Ausztria D) Németország
A) A politikai rendszereknek nincs hatása az önkéntességre. B) Az önkéntesség kizárólag a személyes tulajdonságokon alapul. C) Csak a gazdasági fejlődés befolyásolja az önkéntességet. D) A szervezeti környezet jelentős szerepet játszik.
A) Polgári kötelezettségi szolgálat. B) Munkaalapú kötelezettség. C) Alternatív polgári szolgálat. D) Közösségi visszafizetés.
A) Kalifornia B) Washington C) Texas D) New York
A) Tacoma-i Állami Iskolakerület B) Seattle-i Állami Iskolakerület C) Everett-i Állami Iskolakerület D) Bellevue-i Állami Iskolakerület
A) Johns Hopkins Egyetem B) Harvard Egyetem C) Maryland Egyetem D) Yale Egyetem
A) A helyi vélemények figyelmen kívül hagyása B) Az átláthatóság elkerülése C) A hatalom központosítása D) A hatalom megosztása
A) Reagan politikai javaslatai B) Dewey ideológiai irányelvei C) Kilpatrick „projektmódszer” elmélete D) A polgárok nevelésének projektje
A) Szolgáltatásközpontú tanulás B) Projektalapú tanulás C) Online tanulás D) Fordított osztálytermi módszer
A) 100 óra B) 200 óra C) 20 óra D) 50 óra
A) Advancement Via Individual Determination (AVID) B) Kiemelt program C) Advanced Placement (AP) D) International Baccalaureate (IB)
A) Az 1950-es évek B) 1902 C) Az 1980-as évek D) 1918
A) International Baccalaureate (IB) (Nemzetközi Bachillerato) B) Kettős képzés C) GPA program (Átlagpont-alapú program) D) Advanced Placement (AP) (Haladó képzési program)
A) Tanulási elem B) Szolgáltatói elem C) Reflexiós elem D) Közösségi kapcsolatok elem
A) 60% B) 55% C) 40% D) 25%
A) Elmozdult a neoliberális irányok felé. B) Kidolgozott kritikus, gyakorlatorientált tanulási módszereket. C) Alapította a „Polgári Nevelés Projektjét”. D) Bemutatott egy „projektekre alapozott módszert”.
A) A bíróság nem talált jogsértést. B) A követelményt alkotmányellenesnek ítélték. C) A szükséges önkéntes munkaórák számát növelték. D) Az ügy országos szinten tilalmat vezetett be a kötelező szolgálatra.
A) Politikai rendezvények szervezése B) Vöröskereszt véradási akciók szervezése C) Üzleti szemináriumok lebonyolítása D) Sportversenyek szervezése
A) Phi Beta Kappa B) National Honor Society C) Alpha Phi Omega D) Campus Compact
A) 100–150 diák B) 250–300 diák C) 500–550 diák D) 350–400 diák
A) Kormányzati felügyelet B) A közösségek integrációja C) Központosított irányítás D) A szférák szuverenitása
A) Alpha Phi Omega B) Sigma Chi C) Campus Compact D) Phi Beta Kappa
A) Bevonás B) Centralizáció C) Együttműködés D) Erősítés
A) 1902 B) Az 1950-es évek C) Az 1970-es évek D) Az 1980-as évek
A) Dewey B) A Polgári Oktatás Projektje C) Reagan D) Kilpatrick
A) 20 000 óra B) 60 000 óra C) 30 000 óra D) 45 000 óra
A) Oktatás B) Vallás C) Politika D) Gazdaság
A) Oktatási intézményekben felmerülő politikai javaslatok B) Alulról induló, közösségi mozgalmak C) Neoliberális politikák D) Állami reformok |