A) Olyan transzformáció, amely megőrzi a kollinearitást és az incidenciát. B) Olyan transzformáció, amely csak a szögeket őrzi meg. C) Olyan transzformáció, amely megváltoztatja a geometriai alakzatok méretét. D) Geometriai alakzatokat tükröző transzformáció.
A) Három. B) Egy. C) Kettő. D) Négy.
A) Euklidész. B) Blaise Pascal. C) Rene Descartes. D) Jean-Victor Poncelet.
A) Egy egyenes, amely egy háromszög középpontján halad át. B) Egy pont, amely egy kúpszögmetszeten fekszik. C) Olyan tulajdonság vagy kapcsolat, amely projektív transzformációk esetén változatlan marad. D) Olyan transzformáció, amely a hosszúságokat egy rögzített tényezővel skálázza.
A) A párhuzamos egyenesek a végtelenben lévő pontban metszik egymást. B) A párhuzamos egyenesek a vetületi térben egyenlő távolságban maradnak. C) A párhuzamos egyenesek a projektív geometriában egyetlen egyenessé olvadnak össze. D) A párhuzamos egyenesek a vetületi térben soha nem metszik egymást.
A) A projektív geometria nem releváns a művészet vagy a rajzolás szempontjából. B) A projekciós geometria biztosítja a valósághű perspektivikus rajzok alapelveit. C) A perspektivikus rajz a geometriától különálló terület. D) A perspektivikus rajzolás csak párhuzamos vonalakat tartalmaz.
A) Olyan transzformáció, amely pontokat tükröz egy egyenesre. B) Olyan transzformáció, amely csak a pontok helyzetét befolyásolja. C) Olyan vetületi transzformáció, amely vonalakat vonalakra képez le, és megőrzi a pontok kollinearitását. D) Olyan transzformáció, amely eltorzítja a geometriai alakzatok formáit.
A) A merőleges egyenesek csoportja egy síkban. B) Egy mező feletti projektív tér projektív transzformációinak csoportja. C) A kör tulajdonságait megőrző transzformációk csoportja. D) Egy geometriai alakzat tükörképei által alkotott csoport. |