A) Max Weber B) Emile Durkheim C) Karl Marx D) David Harvey
A) Térbeli egyenlőtlenség B) Térbeli igazságosság C) Területi tőke D) Térbeli ügynökség
A) Szegregáció B) Integráció C) Zóna szerinti besorolás D) Gentrifikáció
A) Integráció B) Gentrifikáció C) Zóna szerinti besorolás D) Szegregáció
A) Nyílt tér B) Korlátozott tér C) Közös tér D) Közterület
A) Lewis Mumford B) Robert Park C) Jane Jacobs D) Herbert Gans
A) Közösségi tér B) Közterület C) Magánterület D) Korlátozott hely
A) Térbeli igazságosság B) Térbeli identitás C) Térbeli ügynökség D) Térbeli egyenlőtlenség
A) Territorializáció B) Stigmatizáció C) Placemaking D) Korlátozott tér
A) A természeti földrajz, a kulturális földrajz és a politikai földrajz. B) A biogeográfia, a történelmi földrajz és a városföldrajz. C) A humánföldrajz, a gazdasági földrajz és a feminista földrajz. D) A környezetföldrajz, a kartográfia és a klímológia.
A) A városi területek történelmi fejlődése B) A földrajzi helyek fizikai jellemzői C) A területek társadalmi és anyagi összetétele D) A biológiai hatások az emberi lakóhelyekre
A) Fenomenológia, pragmatizmus és a kritikai realizmus. B) Neoliberális gondolkodás, strukturális funkcionalizmus és a szimbolikus interakcionizmus. C) Viselkedéspszichológia, pszichoanalízis és az egzisztenzializmus. D) Marxizmus, posztkolonializmus és a tudomány és technológia tanulmányai.
A) Henri Lefebvre B) Michel Foucault C) Edward T. Hall D) Nigel Thrift
A) A csillagtestek és azok mozgásának tanulmányozása. B) Egy folyamatos kiterjedés, amely létezik objektumokkal együtt vagy azok nélkül. C) Egy matematikai fogalom, amelyet kizárólag a fizikában használnak. D) Egy absztrakt fogalom, amely nem kapcsolódik a fizikai dimenziókhoz.
A) „Egy pusztán fizikai dimenzió, amely nem hordoz társadalmi jelentőséget.” B) „Egy sor, nagymértékben problémás, ideiglenes letelepülés eredménye, amelyeket különböző csoportokba rendeznek, és összekapcsolnak egymással…” C) „Egy állandó háttér, amely a humán tevékenységekhez kapcsolódik.” D) „Egy rögzített határ, amely különböző kultúrákat választ el.”
A) David Harvey B) Georg Simmel C) Michel Foucault D) Henri Lefebvre
A) 1895 B) 1917 C) 1923 D) 1908
A) "A városi forradalom" B) "A mindennapi élet kritikája" C) "Várokról szóló írások" D) "A tér előállítása"
A) Martina Löw B) Manuel Castells C) Edward Soja D) David Harvey
A) David Harvey B) Henri Lefebvre C) Doreen Massey D) Michel Foucault
A) Egy alárendelt szerep a 1980-as évek végéig. B) Egy irreleváns szempont. C) Egy központi téma az elejétől kezdve. D) A kezdeti időszakban a fő hangsúly.
A) Georg Simmel B) Martina Löw C) Michel Foucault D) Henri Lefebvre
A) Érzékelés B) Emlékezet C) Cselekvés D) Elgondolás
A) Silke Streets B) Cedric Janowicz C) Lars Meier D) Anthony Giddens
A) Lars Meier B) Martina Löw C) Cedric Janowicz D) Silke Streets
A) Bauhaus művészeti mozgalom B) Impreszionizmus C) Kubizmus D) Szürrealizmus
A) Idő-térbeli komprimálás B) Gazdasági stagnálás C) Térbeli gyakorlat D) Városi újjáépítés
A) A 'valós és képzelt' tér B) A társadalmi téralkotás C) A fizikai, épített környezet D) A gondolatban megalkotott koncepcionális tér
A) Helmuth Berking B) Henri Lefebvre C) Paul Ricœur D) Doreen Massey
A) Narratíva B) Társadalmi tér C) Fizikai tér D) Mentális tér
A) Narratív közvetítő B) Fejlesztődő ország C) Globális centrálizmus D) Háromszög alakú reprezentációs terek
A) Helmuth Berking B) Doreen Massey C) Henri Lefebvre D) Paul Ricœur
A) Szociális terek B) Narratív közvetítők C) Mentális terek D) Helyi kontextusok
A) Edward Soja B) Henri Lefebvre C) Nigel Thrift D) David Harvey
A) A képek hatása a kulturális értékekre. B) A térben levő koncepcionális határok. C) A helyek, mint az emberek életének fontos szereplői. D) A mindennapi tárgyak empirikus konstrukciója.
A) Az Európai Unió. B) Az Egyesült Nemzetek. C) A NATO. D) Az ASEAN.
A) A marxista materializmus eszméi B) Geológiai determinizmus C) Immanuel Kant idealista filozófiája D) Gazdasági determinizmus
A) A multinacionális vállalatok valójában inkább „több helyi” egységek, mint „globális” entitások. B) A multinacionális vállalatok globális tevékenységei nem kapcsolódnak a helyi körülményekhez. C) A multinacionális vállalatok kizárólag globális szinten működnek, anélkül, hogy helyi hatások érintené őket. D) A multinacionális vállalatokat elsősorban a nemzeti politikák befolyásolják. |