A) David Harvey B) Max Weber C) Emile Durkheim D) Karl Marx
A) Térbeli igazságosság B) Térbeli ügynökség C) Területi tőke D) Térbeli egyenlőtlenség
A) Integráció B) Zóna szerinti besorolás C) Gentrifikáció D) Szegregáció
A) Gentrifikáció B) Szegregáció C) Zóna szerinti besorolás D) Integráció
A) Korlátozott tér B) Közterület C) Nyílt tér D) Közös tér
A) Herbert Gans B) Jane Jacobs C) Lewis Mumford D) Robert Park
A) Magánterület B) Közterület C) Korlátozott hely D) Közösségi tér
A) Térbeli igazságosság B) Térbeli egyenlőtlenség C) Térbeli identitás D) Térbeli ügynökség
A) Placemaking B) Stigmatizáció C) Territorializáció D) Korlátozott tér
A) A biogeográfia, a történelmi földrajz és a városföldrajz. B) A környezetföldrajz, a kartográfia és a klímológia. C) A természeti földrajz, a kulturális földrajz és a politikai földrajz. D) A humánföldrajz, a gazdasági földrajz és a feminista földrajz.
A) A városi területek történelmi fejlődése B) A földrajzi helyek fizikai jellemzői C) A területek társadalmi és anyagi összetétele D) A biológiai hatások az emberi lakóhelyekre
A) Fenomenológia, pragmatizmus és a kritikai realizmus. B) Neoliberális gondolkodás, strukturális funkcionalizmus és a szimbolikus interakcionizmus. C) Viselkedéspszichológia, pszichoanalízis és az egzisztenzializmus. D) Marxizmus, posztkolonializmus és a tudomány és technológia tanulmányai.
A) Edward T. Hall B) Henri Lefebvre C) Nigel Thrift D) Michel Foucault
A) A csillagtestek és azok mozgásának tanulmányozása. B) Egy folyamatos kiterjedés, amely létezik objektumokkal együtt vagy azok nélkül. C) Egy absztrakt fogalom, amely nem kapcsolódik a fizikai dimenziókhoz. D) Egy matematikai fogalom, amelyet kizárólag a fizikában használnak.
A) „Egy sor, nagymértékben problémás, ideiglenes letelepülés eredménye, amelyeket különböző csoportokba rendeznek, és összekapcsolnak egymással…” B) „Egy állandó háttér, amely a humán tevékenységekhez kapcsolódik.” C) „Egy pusztán fizikai dimenzió, amely nem hordoz társadalmi jelentőséget.” D) „Egy rögzített határ, amely különböző kultúrákat választ el.”
A) Henri Lefebvre B) Michel Foucault C) Georg Simmel D) David Harvey
A) 1895 B) 1923 C) 1908 D) 1917
A) "A mindennapi élet kritikája" B) "A tér előállítása" C) "A városi forradalom" D) "Várokról szóló írások"
A) David Harvey B) Martina Löw C) Edward Soja D) Manuel Castells
A) Henri Lefebvre B) David Harvey C) Michel Foucault D) Doreen Massey
A) Egy központi téma az elejétől kezdve. B) Egy alárendelt szerep a 1980-as évek végéig. C) Egy irreleváns szempont. D) A kezdeti időszakban a fő hangsúly.
A) Georg Simmel B) Henri Lefebvre C) Martina Löw D) Michel Foucault
A) Érzékelés B) Elgondolás C) Cselekvés D) Emlékezet
A) Silke Streets B) Cedric Janowicz C) Lars Meier D) Anthony Giddens
A) Lars Meier B) Martina Löw C) Cedric Janowicz D) Silke Streets
A) Impreszionizmus B) Kubizmus C) Bauhaus művészeti mozgalom D) Szürrealizmus
A) Gazdasági stagnálás B) Idő-térbeli komprimálás C) Városi újjáépítés D) Térbeli gyakorlat
A) A 'valós és képzelt' tér B) A társadalmi téralkotás C) A gondolatban megalkotott koncepcionális tér D) A fizikai, épített környezet
A) Helmuth Berking B) Paul Ricœur C) Doreen Massey D) Henri Lefebvre
A) Fizikai tér B) Mentális tér C) Társadalmi tér D) Narratíva
A) Fejlesztődő ország B) Globális centrálizmus C) Narratív közvetítő D) Háromszög alakú reprezentációs terek
A) Helmuth Berking B) Paul Ricœur C) Henri Lefebvre D) Doreen Massey
A) Szociális terek B) Helyi kontextusok C) Mentális terek D) Narratív közvetítők
A) Nigel Thrift B) Henri Lefebvre C) David Harvey D) Edward Soja
A) A mindennapi tárgyak empirikus konstrukciója. B) A képek hatása a kulturális értékekre. C) A helyek, mint az emberek életének fontos szereplői. D) A térben levő koncepcionális határok.
A) Az ASEAN. B) Az Európai Unió. C) Az Egyesült Nemzetek. D) A NATO.
A) Geológiai determinizmus B) Immanuel Kant idealista filozófiája C) A marxista materializmus eszméi D) Gazdasági determinizmus
A) A multinacionális vállalatok kizárólag globális szinten működnek, anélkül, hogy helyi hatások érintené őket. B) A multinacionális vállalatok valójában inkább „több helyi” egységek, mint „globális” entitások. C) A multinacionális vállalatokat elsősorban a nemzeti politikák befolyásolják. D) A multinacionális vállalatok globális tevékenységei nem kapcsolódnak a helyi körülményekhez. |