A) Az állandó változás állapota B) Káosz a piacon C) Egy olyan állapot, ahol a kínálat megegyezik a kereslettel D) A maximális termelés állapota
A) Egy termék eggyel több egységének fogyasztásából származó többletelégedettség B) Egy áru utolsó megvásárolt egységének ára C) A termék fogyasztásából származó teljes elégedettség D) Az elfogyasztott áru teljes mennyisége
A) Chicagói közgazdasági iskola B) Keynesiánus közgazdaságtan C) Phillips-görbe D) osztrák közgazdaságtan
A) Történelmi gazdasági adatok tanulmányozása B) A piaci trendek előrejelzése C) A gazdaságpolitikák kialakítása D) A racionális döntéshozók közötti stratégiai kölcsönhatások elemzése
A) Az áruk minden olyan kombinációja, amely azonos szintű hasznosságot biztosít a fogyasztónak. B) Csökkenő határhasznot képviselő görbe C) Egyetlen optimális választást mutató görbe D) Növekvő határhasznossági görbe
A) Egy áru ára a versenypiacon B) A termeléshez felhasznált erőforrások költsége C) Teljes előállítási költség D) A legjobb alternatíva értéke, amelyről lemondanak egy adott választás érdekében.
A) Jövedelmi hatás B) Piaci egyensúly C) A kereslet rugalmassága D) Keresztárrugalmasság
A) A jövőbeli kereslet előrejelzése B) Gazdasági adatok grafikus ábrázolása C) Az erőforrások elosztásának optimalizálása adott korlátozások mellett D) A történelmi trendek elemzése
A) A javak egyenlő elosztása B) Az erőforrások elosztása, ahol egyetlen egyén sem járhat jobban anélkül, hogy egy másik rosszabbul járna. C) A szegénység felszámolása D) Maximális teljes hasznosság az összes egyén számára
A) Gottfried Achenwall B) John Maynard Keynes C) Sir William Petty D) Johann Heinrich von Thünen
A) Gazdasági kalkulus B) Statisztikai elemzés C) Matematikai gazdaságtan D) Politikai aritmetika
A) W.S. Jevons B) John Maynard Keynes C) Sir William Petty D) Johann Heinrich von Thünen
A) Gottfried Achenwall B) W.S. Jevons C) Friedrich Hayek D) Robert Heilbroner
A) Empirikus B) Elméleti C) Minőségi D) Matematikai
A) Johann Heinrich von Thünen, W.S. Jevons B) Gottfried Achenwall, Sir William Petty C) John Maynard Keynes, Robert Heilbroner, Friedrich Hayek D) A fentiek közül egyik sem
A) Algebrai módszerek B) Játékelmélet C) Differenciálszámítás D) Mátrixalgebra
A) Johann Heinrich von Thünen B) Gottfried Achenwall C) Sir William Petty D) W.S. Jevons
A) Karl Marx, Friedrich Hayek és Joseph Schumpeter B) Adam Smith, David Ricardo és John Stuart Mill C) Augustin Cournot, Léon Walras és Francis Ysidro Edgeworth D) John Maynard Keynes, Milton Friedman és Paul Samuelson
A) A kormányzati szabályozás alapján. B) Minden egyes eladó termelési költségei alapján. C) Mindkét eladó által kínált mennyiség alapján. D) Minden egyes eladó egyéni keresleti görbéje alapján.
A) Pareto-hatékonyság B) Walrasi-egyensúly C) Nash-egyensúly D) Kaldor-Hicks-hatékonyság
A) Évtizedekig figyelmen kívül hagyták. B) Aztán azonnal bevezették a gyakorlatba. C) Teljesen elutasították, mérlegelés nélkül. D) Azonnal elfogadták és nagyra értékelték.
A) Két B) Négy C) Három D) Öt
A) Csak egy piacnak kell egyensúlyt elérnie ahhoz, hogy a többi piac is követje. B) A piacok nem érhetnek el egyensúlyt egymástól függetlenül. C) Ha n-1 piac egyensúlyt ért el, akkor az n-edik piac is egyensúlyt fog elérni. D) Minden piacnak egyszerre kell egyensúlyt elérnie.
A) Öt B) Kettő C) Négy D) Három
A) 1924 B) 1878 C) 1881 D) 1905
A) Utilitarizmus B) Boldogságszámítás C) Lehetőségi költség D) Marginalis haszon
A) Jeremy Bentham B) Arthur Lyon Bowley C) Harold Hotelling D) Edwin Robert Anderson Seligman
A) Edwin Robert Anderson Seligman B) Jeremy Bentham C) Harold Hotelling D) Arthur Lyon Bowley
A) Alfred Marshall B) Paul Samuelson C) John von Neumann D) Vilfredo Pareto
A) Pareto-hatékonyság B) Komparatív statika C) A láthatatlan kéz hipotézise D) Walras-i egyensúly
A) Le Chatelier-elv B) Brouwer rögzített pont tézise C) Pareto-hatékonyság D) Von Neumann egyenségi modellje
A) Differenciálszámítás B) Gráfelmélet C) Lineáris programozás D) Konvex halmazok
A) Leonid Kantorovich B) Wassily Leontief C) John von Neumann D) Paul Samuelson
A) Arrow–Debreu-modellek B) Leontief-technológiák C) Lineáris programozási módszerek D) von Neumann-technológiák
A) Bemeneti-kimeneti gazdaságtan B) Makroökonómia C) Általános egyensúly elmélet D) Mikroökonómia
A) Az 1950-es évek B) Az 1940-es évek C) Az 1960-as évek D) Az 1930-as évek
A) Első világháború B) Hidegháború C) Berlini légi híd (1948) D) Kuba-válság
A) Minimálja az f(x) függvényt. B) Egyenlítse ki a g_i(x) függvényeket. C) Oldja meg az h_j(x) egyenleteket. D) Maximalizálja az f(x) függvényt.
A) Poliedrális, konvex függvények B) Lineáris függvények C) Nem konvex függvények D) Kvadratikus függvények
A) Tiszta matematika B) Fizika C) Gazdaságtan D) Műveleti kutatás
A) Variációs számítás B) Optimális vezérlés elmélete C) Funkcionálanalízis D) Rögzített pontok elmélete
A) Konvex halmazok és fixpont-elmélet. B) Funkcionális analitikai módszerek, beleértve a topológiát. C) Optimális vezérléselmélet. D) Dinamikus programozás.
A) "Objektíven meghatározott értékek" B) "Piaci egyensúlyok" C) "Gazdasági tényezők" D) "Optimális függvények"
A) John Harsanyi B) John Nash C) Reinhard Selten D) Oskar Morgenstern
A) 1994 B) 1951 C) 1944 D) 1965
A) 1985 B) 2010 C) 2001 D) 1994
A) Haladó számítástechnikai gazdasági statisztika B) Automatizált számítástechnikai mérnöki tevékenység C) Alkalmazott gazdasági számítások D) Agent-alapú számítástechnikai gazdaságtan
A) A 1990-es években B) A 2000-es évek közepén C) A 1970-es évek végén D) A 1980-as évek elején
A) Klasszikus mechanika B) Kvantumgazdaságtan C) Viselkedésalapú pénzügy D) Komplex adaptív rendszerek
A) Ragnar Frisch B) Henry L. Moore C) Trygve Haavelmo D) Nicholas Kaldor
A) Quarterly Journal of Economics B) Econometrica C) The American Economic Review D) Journal of Political Economy
A) Trygve Haavelmo B) Henry L. Moore C) Nicholas Kaldor D) Ragnar Frisch
A) Amerikai Gazdasági Társaság B) Cowles Bizottság C) Gazdasági Metrika Társaság D) Nemzeti Gazdasági Kutatóintézet
A) Nicholas Kaldor B) Ragnar Frisch C) Henry L. Moore D) Trygve Haavelmo
A) Valószínűségi B) Empirikus C) Dinamikus D) Statiszti
A) 1944 B) 1925 C) 1933 D) 1892
A) 10% B) 20% C) 15% D) 5,8%
A) Milton Friedman B) Adam Smith C) Alfred Marshall D) John Maynard Keynes
A) Programozás B) Gazdasági matematika C) Statisztika D) Matematika
A) Minőségi kutatási tanulmányok B) Gazdasági problémák, amelyek sok változót tartalmaznak C) Egyszerű aritmetikai számítások D) Alapvető gazdasági elmélet
A) A keynesi iskola B) A chicagói iskola C) Az ausztriai iskola D) A neoklasszikus irányzatok
A) A feltételek nem relevánsak a modell teljesítménye szempontjából. B) A feltételeknek mindig a valósággal kell összhangban lenniük. C) A modelleket nem szabad a prediktív teljesítményük alapján értékelni. D) 'Minden feltétel valószerűtlen.' |