A) Az állandó változás állapota B) Egy olyan állapot, ahol a kínálat megegyezik a kereslettel C) A maximális termelés állapota D) Káosz a piacon
A) A termék fogyasztásából származó teljes elégedettség B) Egy termék eggyel több egységének fogyasztásából származó többletelégedettség C) Az elfogyasztott áru teljes mennyisége D) Egy áru utolsó megvásárolt egységének ára
A) Chicagói közgazdasági iskola B) osztrák közgazdaságtan C) Phillips-görbe D) Keynesiánus közgazdaságtan
A) A piaci trendek előrejelzése B) A racionális döntéshozók közötti stratégiai kölcsönhatások elemzése C) A gazdaságpolitikák kialakítása D) Történelmi gazdasági adatok tanulmányozása
A) Növekvő határhasznossági görbe B) Csökkenő határhasznot képviselő görbe C) Egyetlen optimális választást mutató görbe D) Az áruk minden olyan kombinációja, amely azonos szintű hasznosságot biztosít a fogyasztónak.
A) Teljes előállítási költség B) A termeléshez felhasznált erőforrások költsége C) A legjobb alternatíva értéke, amelyről lemondanak egy adott választás érdekében. D) Egy áru ára a versenypiacon
A) Piaci egyensúly B) Jövedelmi hatás C) A kereslet rugalmassága D) Keresztárrugalmasság
A) A jövőbeli kereslet előrejelzése B) A történelmi trendek elemzése C) Gazdasági adatok grafikus ábrázolása D) Az erőforrások elosztásának optimalizálása adott korlátozások mellett
A) A javak egyenlő elosztása B) Az erőforrások elosztása, ahol egyetlen egyén sem járhat jobban anélkül, hogy egy másik rosszabbul járna. C) A szegénység felszámolása D) Maximális teljes hasznosság az összes egyén számára
A) John Maynard Keynes B) Gottfried Achenwall C) Johann Heinrich von Thünen D) Sir William Petty
A) Gazdasági kalkulus B) Statisztikai elemzés C) Politikai aritmetika D) Matematikai gazdaságtan
A) John Maynard Keynes B) Sir William Petty C) W.S. Jevons D) Johann Heinrich von Thünen
A) W.S. Jevons B) Robert Heilbroner C) Gottfried Achenwall D) Friedrich Hayek
A) Elméleti B) Minőségi C) Empirikus D) Matematikai
A) A fentiek közül egyik sem B) John Maynard Keynes, Robert Heilbroner, Friedrich Hayek C) Gottfried Achenwall, Sir William Petty D) Johann Heinrich von Thünen, W.S. Jevons
A) Algebrai módszerek B) Mátrixalgebra C) Játékelmélet D) Differenciálszámítás
A) Johann Heinrich von Thünen B) Gottfried Achenwall C) Sir William Petty D) W.S. Jevons
A) John Maynard Keynes, Milton Friedman és Paul Samuelson B) Adam Smith, David Ricardo és John Stuart Mill C) Augustin Cournot, Léon Walras és Francis Ysidro Edgeworth D) Karl Marx, Friedrich Hayek és Joseph Schumpeter
A) Minden egyes eladó termelési költségei alapján. B) Minden egyes eladó egyéni keresleti görbéje alapján. C) Mindkét eladó által kínált mennyiség alapján. D) A kormányzati szabályozás alapján.
A) Nash-egyensúly B) Kaldor-Hicks-hatékonyság C) Walrasi-egyensúly D) Pareto-hatékonyság
A) Aztán azonnal bevezették a gyakorlatba. B) Évtizedekig figyelmen kívül hagyták. C) Teljesen elutasították, mérlegelés nélkül. D) Azonnal elfogadták és nagyra értékelték.
A) Két B) Három C) Öt D) Négy
A) Csak egy piacnak kell egyensúlyt elérnie ahhoz, hogy a többi piac is követje. B) Ha n-1 piac egyensúlyt ért el, akkor az n-edik piac is egyensúlyt fog elérni. C) A piacok nem érhetnek el egyensúlyt egymástól függetlenül. D) Minden piacnak egyszerre kell egyensúlyt elérnie.
A) Négy B) Három C) Öt D) Kettő
A) 1878 B) 1881 C) 1905 D) 1924
A) Utilitarizmus B) Boldogságszámítás C) Marginalis haszon D) Lehetőségi költség
A) Arthur Lyon Bowley B) Harold Hotelling C) Edwin Robert Anderson Seligman D) Jeremy Bentham
A) Harold Hotelling B) Edwin Robert Anderson Seligman C) Arthur Lyon Bowley D) Jeremy Bentham
A) Vilfredo Pareto B) Paul Samuelson C) Alfred Marshall D) John von Neumann
A) Pareto-hatékonyság B) Komparatív statika C) A láthatatlan kéz hipotézise D) Walras-i egyensúly
A) Le Chatelier-elv B) Brouwer rögzített pont tézise C) Von Neumann egyenségi modellje D) Pareto-hatékonyság
A) Konvex halmazok B) Gráfelmélet C) Differenciálszámítás D) Lineáris programozás
A) Leonid Kantorovich B) Paul Samuelson C) John von Neumann D) Wassily Leontief
A) Leontief-technológiák B) Lineáris programozási módszerek C) von Neumann-technológiák D) Arrow–Debreu-modellek
A) Általános egyensúly elmélet B) Bemeneti-kimeneti gazdaságtan C) Makroökonómia D) Mikroökonómia
A) Az 1960-as évek B) Az 1950-es évek C) Az 1930-as évek D) Az 1940-es évek
A) Első világháború B) Berlini légi híd (1948) C) Hidegháború D) Kuba-válság
A) Maximalizálja az f(x) függvényt. B) Egyenlítse ki a g_i(x) függvényeket. C) Minimálja az f(x) függvényt. D) Oldja meg az h_j(x) egyenleteket.
A) Lineáris függvények B) Kvadratikus függvények C) Nem konvex függvények D) Poliedrális, konvex függvények
A) Műveleti kutatás B) Tiszta matematika C) Gazdaságtan D) Fizika
A) Optimális vezérlés elmélete B) Variációs számítás C) Rögzített pontok elmélete D) Funkcionálanalízis
A) Funkcionális analitikai módszerek, beleértve a topológiát. B) Dinamikus programozás. C) Optimális vezérléselmélet. D) Konvex halmazok és fixpont-elmélet.
A) "Optimális függvények" B) "Piaci egyensúlyok" C) "Objektíven meghatározott értékek" D) "Gazdasági tényezők"
A) Oskar Morgenstern B) John Nash C) Reinhard Selten D) John Harsanyi
A) 1965 B) 1944 C) 1951 D) 1994
A) 1985 B) 1994 C) 2010 D) 2001
A) Automatizált számítástechnikai mérnöki tevékenység B) Alkalmazott gazdasági számítások C) Haladó számítástechnikai gazdasági statisztika D) Agent-alapú számítástechnikai gazdaságtan
A) A 1990-es években B) A 1980-as évek elején C) A 2000-es évek közepén D) A 1970-es évek végén
A) Viselkedésalapú pénzügy B) Komplex adaptív rendszerek C) Kvantumgazdaságtan D) Klasszikus mechanika
A) Ragnar Frisch B) Nicholas Kaldor C) Trygve Haavelmo D) Henry L. Moore
A) Journal of Political Economy B) The American Economic Review C) Quarterly Journal of Economics D) Econometrica
A) Trygve Haavelmo B) Nicholas Kaldor C) Ragnar Frisch D) Henry L. Moore
A) Gazdasági Metrika Társaság B) Cowles Bizottság C) Nemzeti Gazdasági Kutatóintézet D) Amerikai Gazdasági Társaság
A) Henry L. Moore B) Ragnar Frisch C) Nicholas Kaldor D) Trygve Haavelmo
A) Dinamikus B) Empirikus C) Statiszti D) Valószínűségi
A) 1933 B) 1892 C) 1925 D) 1944
A) 15% B) 20% C) 5,8% D) 10%
A) Alfred Marshall B) Adam Smith C) John Maynard Keynes D) Milton Friedman
A) Gazdasági matematika B) Statisztika C) Matematika D) Programozás
A) Gazdasági problémák, amelyek sok változót tartalmaznak B) Alapvető gazdasági elmélet C) Minőségi kutatási tanulmányok D) Egyszerű aritmetikai számítások
A) A chicagói iskola B) Az ausztriai iskola C) A keynesi iskola D) A neoklasszikus irányzatok
A) 'Minden feltétel valószerűtlen.' B) A feltételeknek mindig a valósággal kell összhangban lenniük. C) A feltételek nem relevánsak a modell teljesítménye szempontjából. D) A modelleket nem szabad a prediktív teljesítményük alapján értékelni. |