A) Egy olyan állapot, ahol a kínálat megegyezik a kereslettel B) Káosz a piacon C) Az állandó változás állapota D) A maximális termelés állapota
A) Egy termék eggyel több egységének fogyasztásából származó többletelégedettség B) Egy áru utolsó megvásárolt egységének ára C) A termék fogyasztásából származó teljes elégedettség D) Az elfogyasztott áru teljes mennyisége
A) Keynesiánus közgazdaságtan B) osztrák közgazdaságtan C) Chicagói közgazdasági iskola D) Phillips-görbe
A) A racionális döntéshozók közötti stratégiai kölcsönhatások elemzése B) A piaci trendek előrejelzése C) A gazdaságpolitikák kialakítása D) Történelmi gazdasági adatok tanulmányozása
A) Növekvő határhasznossági görbe B) Csökkenő határhasznot képviselő görbe C) Egyetlen optimális választást mutató görbe D) Az áruk minden olyan kombinációja, amely azonos szintű hasznosságot biztosít a fogyasztónak.
A) A termeléshez felhasznált erőforrások költsége B) A legjobb alternatíva értéke, amelyről lemondanak egy adott választás érdekében. C) Egy áru ára a versenypiacon D) Teljes előállítási költség
A) Keresztárrugalmasság B) Piaci egyensúly C) A kereslet rugalmassága D) Jövedelmi hatás
A) Az erőforrások elosztásának optimalizálása adott korlátozások mellett B) A jövőbeli kereslet előrejelzése C) Gazdasági adatok grafikus ábrázolása D) A történelmi trendek elemzése
A) A szegénység felszámolása B) A javak egyenlő elosztása C) Az erőforrások elosztása, ahol egyetlen egyén sem járhat jobban anélkül, hogy egy másik rosszabbul járna. D) Maximális teljes hasznosság az összes egyén számára
A) John Maynard Keynes B) Johann Heinrich von Thünen C) Gottfried Achenwall D) Sir William Petty
A) Politikai aritmetika B) Statisztikai elemzés C) Gazdasági kalkulus D) Matematikai gazdaságtan
A) John Maynard Keynes B) W.S. Jevons C) Johann Heinrich von Thünen D) Sir William Petty
A) Gottfried Achenwall B) W.S. Jevons C) Robert Heilbroner D) Friedrich Hayek
A) Empirikus B) Matematikai C) Elméleti D) Minőségi
A) A fentiek közül egyik sem B) Johann Heinrich von Thünen, W.S. Jevons C) John Maynard Keynes, Robert Heilbroner, Friedrich Hayek D) Gottfried Achenwall, Sir William Petty
A) Algebrai módszerek B) Mátrixalgebra C) Játékelmélet D) Differenciálszámítás
A) Gottfried Achenwall B) W.S. Jevons C) Johann Heinrich von Thünen D) Sir William Petty
A) Augustin Cournot, Léon Walras és Francis Ysidro Edgeworth B) John Maynard Keynes, Milton Friedman és Paul Samuelson C) Karl Marx, Friedrich Hayek és Joseph Schumpeter D) Adam Smith, David Ricardo és John Stuart Mill
A) Mindkét eladó által kínált mennyiség alapján. B) A kormányzati szabályozás alapján. C) Minden egyes eladó termelési költségei alapján. D) Minden egyes eladó egyéni keresleti görbéje alapján.
A) Pareto-hatékonyság B) Nash-egyensúly C) Kaldor-Hicks-hatékonyság D) Walrasi-egyensúly
A) Évtizedekig figyelmen kívül hagyták. B) Teljesen elutasították, mérlegelés nélkül. C) Aztán azonnal bevezették a gyakorlatba. D) Azonnal elfogadták és nagyra értékelték.
A) Öt B) Két C) Három D) Négy
A) Minden piacnak egyszerre kell egyensúlyt elérnie. B) Csak egy piacnak kell egyensúlyt elérnie ahhoz, hogy a többi piac is követje. C) A piacok nem érhetnek el egyensúlyt egymástól függetlenül. D) Ha n-1 piac egyensúlyt ért el, akkor az n-edik piac is egyensúlyt fog elérni.
A) Három B) Kettő C) Négy D) Öt
A) 1878 B) 1881 C) 1905 D) 1924
A) Utilitarizmus B) Boldogságszámítás C) Lehetőségi költség D) Marginalis haszon
A) Harold Hotelling B) Edwin Robert Anderson Seligman C) Jeremy Bentham D) Arthur Lyon Bowley
A) Jeremy Bentham B) Harold Hotelling C) Arthur Lyon Bowley D) Edwin Robert Anderson Seligman
A) Vilfredo Pareto B) John von Neumann C) Paul Samuelson D) Alfred Marshall
A) Pareto-hatékonyság B) Walras-i egyensúly C) A láthatatlan kéz hipotézise D) Komparatív statika
A) Von Neumann egyenségi modellje B) Brouwer rögzített pont tézise C) Pareto-hatékonyság D) Le Chatelier-elv
A) Differenciálszámítás B) Lineáris programozás C) Konvex halmazok D) Gráfelmélet
A) John von Neumann B) Leonid Kantorovich C) Wassily Leontief D) Paul Samuelson
A) Leontief-technológiák B) Lineáris programozási módszerek C) von Neumann-technológiák D) Arrow–Debreu-modellek
A) Bemeneti-kimeneti gazdaságtan B) Mikroökonómia C) Általános egyensúly elmélet D) Makroökonómia
A) Az 1930-as évek B) Az 1940-es évek C) Az 1960-as évek D) Az 1950-es évek
A) Berlini légi híd (1948) B) Hidegháború C) Első világháború D) Kuba-válság
A) Minimálja az f(x) függvényt. B) Maximalizálja az f(x) függvényt. C) Egyenlítse ki a g_i(x) függvényeket. D) Oldja meg az h_j(x) egyenleteket.
A) Nem konvex függvények B) Kvadratikus függvények C) Lineáris függvények D) Poliedrális, konvex függvények
A) Műveleti kutatás B) Fizika C) Tiszta matematika D) Gazdaságtan
A) Funkcionálanalízis B) Variációs számítás C) Rögzített pontok elmélete D) Optimális vezérlés elmélete
A) Funkcionális analitikai módszerek, beleértve a topológiát. B) Optimális vezérléselmélet. C) Dinamikus programozás. D) Konvex halmazok és fixpont-elmélet.
A) "Objektíven meghatározott értékek" B) "Optimális függvények" C) "Piaci egyensúlyok" D) "Gazdasági tényezők"
A) Oskar Morgenstern B) John Nash C) Reinhard Selten D) John Harsanyi
A) 1965 B) 1944 C) 1951 D) 1994
A) 1994 B) 1985 C) 2001 D) 2010
A) Agent-alapú számítástechnikai gazdaságtan B) Alkalmazott gazdasági számítások C) Automatizált számítástechnikai mérnöki tevékenység D) Haladó számítástechnikai gazdasági statisztika
A) A 1980-as évek elején B) A 1990-es években C) A 2000-es évek közepén D) A 1970-es évek végén
A) Komplex adaptív rendszerek B) Klasszikus mechanika C) Kvantumgazdaságtan D) Viselkedésalapú pénzügy
A) Ragnar Frisch B) Henry L. Moore C) Trygve Haavelmo D) Nicholas Kaldor
A) Journal of Political Economy B) Econometrica C) The American Economic Review D) Quarterly Journal of Economics
A) Nicholas Kaldor B) Trygve Haavelmo C) Ragnar Frisch D) Henry L. Moore
A) Amerikai Gazdasági Társaság B) Cowles Bizottság C) Gazdasági Metrika Társaság D) Nemzeti Gazdasági Kutatóintézet
A) Nicholas Kaldor B) Ragnar Frisch C) Trygve Haavelmo D) Henry L. Moore
A) Empirikus B) Valószínűségi C) Dinamikus D) Statiszti
A) 1925 B) 1944 C) 1892 D) 1933
A) 15% B) 20% C) 5,8% D) 10%
A) Adam Smith B) John Maynard Keynes C) Milton Friedman D) Alfred Marshall
A) Gazdasági matematika B) Statisztika C) Matematika D) Programozás
A) Gazdasági problémák, amelyek sok változót tartalmaznak B) Minőségi kutatási tanulmányok C) Egyszerű aritmetikai számítások D) Alapvető gazdasági elmélet
A) A chicagói iskola B) A keynesi iskola C) Az ausztriai iskola D) A neoklasszikus irányzatok
A) A modelleket nem szabad a prediktív teljesítményük alapján értékelni. B) A feltételek nem relevánsak a modell teljesítménye szempontjából. C) 'Minden feltétel valószerűtlen.' D) A feltételeknek mindig a valósággal kell összhangban lenniük. |