A) Káosz a piacon B) Az állandó változás állapota C) A maximális termelés állapota D) Egy olyan állapot, ahol a kínálat megegyezik a kereslettel
A) A termék fogyasztásából származó teljes elégedettség B) Egy áru utolsó megvásárolt egységének ára C) Egy termék eggyel több egységének fogyasztásából származó többletelégedettség D) Az elfogyasztott áru teljes mennyisége
A) Chicagói közgazdasági iskola B) Keynesiánus közgazdaságtan C) osztrák közgazdaságtan D) Phillips-görbe
A) A gazdaságpolitikák kialakítása B) A piaci trendek előrejelzése C) Történelmi gazdasági adatok tanulmányozása D) A racionális döntéshozók közötti stratégiai kölcsönhatások elemzése
A) Egyetlen optimális választást mutató görbe B) Növekvő határhasznossági görbe C) Csökkenő határhasznot képviselő görbe D) Az áruk minden olyan kombinációja, amely azonos szintű hasznosságot biztosít a fogyasztónak.
A) Teljes előállítási költség B) Egy áru ára a versenypiacon C) A legjobb alternatíva értéke, amelyről lemondanak egy adott választás érdekében. D) A termeléshez felhasznált erőforrások költsége
A) A kereslet rugalmassága B) Piaci egyensúly C) Keresztárrugalmasság D) Jövedelmi hatás
A) Az erőforrások elosztásának optimalizálása adott korlátozások mellett B) Gazdasági adatok grafikus ábrázolása C) A történelmi trendek elemzése D) A jövőbeli kereslet előrejelzése
A) Maximális teljes hasznosság az összes egyén számára B) A javak egyenlő elosztása C) Az erőforrások elosztása, ahol egyetlen egyén sem járhat jobban anélkül, hogy egy másik rosszabbul járna. D) A szegénység felszámolása
A) Sir William Petty B) Johann Heinrich von Thünen C) Gottfried Achenwall D) John Maynard Keynes
A) Matematikai gazdaságtan B) Politikai aritmetika C) Gazdasági kalkulus D) Statisztikai elemzés
A) John Maynard Keynes B) Johann Heinrich von Thünen C) Sir William Petty D) W.S. Jevons
A) Robert Heilbroner B) Gottfried Achenwall C) W.S. Jevons D) Friedrich Hayek
A) Matematikai B) Minőségi C) Elméleti D) Empirikus
A) Johann Heinrich von Thünen, W.S. Jevons B) Gottfried Achenwall, Sir William Petty C) A fentiek közül egyik sem D) John Maynard Keynes, Robert Heilbroner, Friedrich Hayek
A) Differenciálszámítás B) Mátrixalgebra C) Algebrai módszerek D) Játékelmélet
A) Sir William Petty B) W.S. Jevons C) Gottfried Achenwall D) Johann Heinrich von Thünen
A) Augustin Cournot, Léon Walras és Francis Ysidro Edgeworth B) Adam Smith, David Ricardo és John Stuart Mill C) Karl Marx, Friedrich Hayek és Joseph Schumpeter D) John Maynard Keynes, Milton Friedman és Paul Samuelson
A) Mindkét eladó által kínált mennyiség alapján. B) Minden egyes eladó termelési költségei alapján. C) Minden egyes eladó egyéni keresleti görbéje alapján. D) A kormányzati szabályozás alapján.
A) Walrasi-egyensúly B) Nash-egyensúly C) Kaldor-Hicks-hatékonyság D) Pareto-hatékonyság
A) Évtizedekig figyelmen kívül hagyták. B) Azonnal elfogadták és nagyra értékelték. C) Aztán azonnal bevezették a gyakorlatba. D) Teljesen elutasították, mérlegelés nélkül.
A) Két B) Három C) Négy D) Öt
A) Csak egy piacnak kell egyensúlyt elérnie ahhoz, hogy a többi piac is követje. B) Minden piacnak egyszerre kell egyensúlyt elérnie. C) Ha n-1 piac egyensúlyt ért el, akkor az n-edik piac is egyensúlyt fog elérni. D) A piacok nem érhetnek el egyensúlyt egymástól függetlenül.
A) Négy B) Három C) Öt D) Kettő
A) Az 1950-es évek B) Az 1930-as évek C) Az 1960-as évek D) Az 1940-es évek
A) Henry L. Moore B) Nicholas Kaldor C) Trygve Haavelmo D) Ragnar Frisch
A) Alapvető gazdasági elmélet B) Egyszerű aritmetikai számítások C) Minőségi kutatási tanulmányok D) Gazdasági problémák, amelyek sok változót tartalmaznak
A) Reinhard Selten B) Oskar Morgenstern C) John Harsanyi D) John Nash
A) Poliedrális, konvex függvények B) Lineáris függvények C) Nem konvex függvények D) Kvadratikus függvények
A) Statisztika B) Matematika C) Programozás D) Gazdasági matematika
A) Journal of Political Economy B) The American Economic Review C) Econometrica D) Quarterly Journal of Economics
A) 5,8% B) 15% C) 10% D) 20%
A) Edwin Robert Anderson Seligman B) Arthur Lyon Bowley C) Harold Hotelling D) Jeremy Bentham
A) Ragnar Frisch B) Nicholas Kaldor C) Henry L. Moore D) Trygve Haavelmo
A) Valószínűségi B) Empirikus C) Statiszti D) Dinamikus
A) Műveleti kutatás B) Gazdaságtan C) Tiszta matematika D) Fizika
A) Egyenlítse ki a g_i(x) függvényeket. B) Minimálja az f(x) függvényt. C) Maximalizálja az f(x) függvényt. D) Oldja meg az h_j(x) egyenleteket.
A) 2001 B) 1985 C) 2010 D) 1994
A) Ragnar Frisch B) Nicholas Kaldor C) Trygve Haavelmo D) Henry L. Moore
A) Funkcionálanalízis B) Rögzített pontok elmélete C) Variációs számítás D) Optimális vezérlés elmélete
A) A neoklasszikus irányzatok B) Az ausztriai iskola C) A chicagói iskola D) A keynesi iskola
A) "Optimális függvények" B) "Objektíven meghatározott értékek" C) "Gazdasági tényezők" D) "Piaci egyensúlyok"
A) Kuba-válság B) Hidegháború C) Berlini légi híd (1948) D) Első világháború
A) Lehetőségi költség B) Marginalis haszon C) Boldogságszámítás D) Utilitarizmus
A) Lineáris programozási módszerek B) von Neumann-technológiák C) Arrow–Debreu-modellek D) Leontief-technológiák
A) A 1990-es években B) A 1980-as évek elején C) A 1970-es évek végén D) A 2000-es évek közepén
A) Adam Smith B) John Maynard Keynes C) Alfred Marshall D) Milton Friedman
A) 1924 B) 1881 C) 1878 D) 1905
A) Optimális vezérléselmélet. B) Funkcionális analitikai módszerek, beleértve a topológiát. C) Konvex halmazok és fixpont-elmélet. D) Dinamikus programozás.
A) Agent-alapú számítástechnikai gazdaságtan B) Haladó számítástechnikai gazdasági statisztika C) Automatizált számítástechnikai mérnöki tevékenység D) Alkalmazott gazdasági számítások
A) Walras-i egyensúly B) Komparatív statika C) A láthatatlan kéz hipotézise D) Pareto-hatékonyság
A) Pareto-hatékonyság B) Von Neumann egyenségi modellje C) Brouwer rögzített pont tézise D) Le Chatelier-elv
A) Cowles Bizottság B) Amerikai Gazdasági Társaság C) Gazdasági Metrika Társaság D) Nemzeti Gazdasági Kutatóintézet
A) Arthur Lyon Bowley B) Edwin Robert Anderson Seligman C) Harold Hotelling D) Jeremy Bentham
A) Mikroökonómia B) Makroökonómia C) Általános egyensúly elmélet D) Bemeneti-kimeneti gazdaságtan
A) 1944 B) 1933 C) 1892 D) 1925
A) A modelleket nem szabad a prediktív teljesítményük alapján értékelni. B) 'Minden feltétel valószerűtlen.' C) A feltételek nem relevánsak a modell teljesítménye szempontjából. D) A feltételeknek mindig a valósággal kell összhangban lenniük.
A) Vilfredo Pareto B) Alfred Marshall C) Paul Samuelson D) John von Neumann
A) Lineáris programozás B) Differenciálszámítás C) Konvex halmazok D) Gráfelmélet
A) 1944 B) 1994 C) 1951 D) 1965
A) Komplex adaptív rendszerek B) Viselkedésalapú pénzügy C) Klasszikus mechanika D) Kvantumgazdaságtan
A) Wassily Leontief B) John von Neumann C) Paul Samuelson D) Leonid Kantorovich |