A) Egy olyan állapot, ahol a kínálat megegyezik a kereslettel B) A maximális termelés állapota C) Káosz a piacon D) Az állandó változás állapota
A) Egy termék eggyel több egységének fogyasztásából származó többletelégedettség B) Egy áru utolsó megvásárolt egységének ára C) Az elfogyasztott áru teljes mennyisége D) A termék fogyasztásából származó teljes elégedettség
A) Keynesiánus közgazdaságtan B) Phillips-görbe C) Chicagói közgazdasági iskola D) osztrák közgazdaságtan
A) A piaci trendek előrejelzése B) A gazdaságpolitikák kialakítása C) A racionális döntéshozók közötti stratégiai kölcsönhatások elemzése D) Történelmi gazdasági adatok tanulmányozása
A) Az áruk minden olyan kombinációja, amely azonos szintű hasznosságot biztosít a fogyasztónak. B) Csökkenő határhasznot képviselő görbe C) Növekvő határhasznossági görbe D) Egyetlen optimális választást mutató görbe
A) Egy áru ára a versenypiacon B) A termeléshez felhasznált erőforrások költsége C) A legjobb alternatíva értéke, amelyről lemondanak egy adott választás érdekében. D) Teljes előállítási költség
A) Jövedelmi hatás B) Keresztárrugalmasság C) Piaci egyensúly D) A kereslet rugalmassága
A) Gazdasági adatok grafikus ábrázolása B) A jövőbeli kereslet előrejelzése C) Az erőforrások elosztásának optimalizálása adott korlátozások mellett D) A történelmi trendek elemzése
A) Maximális teljes hasznosság az összes egyén számára B) Az erőforrások elosztása, ahol egyetlen egyén sem járhat jobban anélkül, hogy egy másik rosszabbul járna. C) A szegénység felszámolása D) A javak egyenlő elosztása
A) Gottfried Achenwall B) John Maynard Keynes C) Johann Heinrich von Thünen D) Sir William Petty
A) Statisztikai elemzés B) Politikai aritmetika C) Matematikai gazdaságtan D) Gazdasági kalkulus
A) Johann Heinrich von Thünen B) Sir William Petty C) John Maynard Keynes D) W.S. Jevons
A) Friedrich Hayek B) Robert Heilbroner C) Gottfried Achenwall D) W.S. Jevons
A) Elméleti B) Matematikai C) Minőségi D) Empirikus
A) John Maynard Keynes, Robert Heilbroner, Friedrich Hayek B) Gottfried Achenwall, Sir William Petty C) A fentiek közül egyik sem D) Johann Heinrich von Thünen, W.S. Jevons
A) Algebrai módszerek B) Mátrixalgebra C) Differenciálszámítás D) Játékelmélet
A) Johann Heinrich von Thünen B) Gottfried Achenwall C) W.S. Jevons D) Sir William Petty
A) John Maynard Keynes, Milton Friedman és Paul Samuelson B) Augustin Cournot, Léon Walras és Francis Ysidro Edgeworth C) Adam Smith, David Ricardo és John Stuart Mill D) Karl Marx, Friedrich Hayek és Joseph Schumpeter
A) Minden egyes eladó egyéni keresleti görbéje alapján. B) Mindkét eladó által kínált mennyiség alapján. C) Minden egyes eladó termelési költségei alapján. D) A kormányzati szabályozás alapján.
A) Nash-egyensúly B) Kaldor-Hicks-hatékonyság C) Pareto-hatékonyság D) Walrasi-egyensúly
A) Évtizedekig figyelmen kívül hagyták. B) Teljesen elutasították, mérlegelés nélkül. C) Aztán azonnal bevezették a gyakorlatba. D) Azonnal elfogadták és nagyra értékelték.
A) Négy B) Öt C) Három D) Két
A) Csak egy piacnak kell egyensúlyt elérnie ahhoz, hogy a többi piac is követje. B) Minden piacnak egyszerre kell egyensúlyt elérnie. C) Ha n-1 piac egyensúlyt ért el, akkor az n-edik piac is egyensúlyt fog elérni. D) A piacok nem érhetnek el egyensúlyt egymástól függetlenül.
A) Öt B) Kettő C) Négy D) Három
A) 1881 B) 1905 C) 1878 D) 1924
A) Utilitarizmus B) Marginalis haszon C) Lehetőségi költség D) Boldogságszámítás
A) Arthur Lyon Bowley B) Jeremy Bentham C) Harold Hotelling D) Edwin Robert Anderson Seligman
A) Arthur Lyon Bowley B) Edwin Robert Anderson Seligman C) Jeremy Bentham D) Harold Hotelling
A) Paul Samuelson B) Alfred Marshall C) John von Neumann D) Vilfredo Pareto
A) Komparatív statika B) Walras-i egyensúly C) Pareto-hatékonyság D) A láthatatlan kéz hipotézise
A) Von Neumann egyenségi modellje B) Brouwer rögzített pont tézise C) Le Chatelier-elv D) Pareto-hatékonyság
A) Konvex halmazok B) Differenciálszámítás C) Lineáris programozás D) Gráfelmélet
A) Leonid Kantorovich B) Paul Samuelson C) Wassily Leontief D) John von Neumann
A) Arrow–Debreu-modellek B) Lineáris programozási módszerek C) von Neumann-technológiák D) Leontief-technológiák
A) Általános egyensúly elmélet B) Bemeneti-kimeneti gazdaságtan C) Mikroökonómia D) Makroökonómia
A) Az 1950-es évek B) Az 1930-as évek C) Az 1960-as évek D) Az 1940-es évek
A) Első világháború B) Berlini légi híd (1948) C) Hidegháború D) Kuba-válság
A) Egyenlítse ki a g_i(x) függvényeket. B) Maximalizálja az f(x) függvényt. C) Oldja meg az h_j(x) egyenleteket. D) Minimálja az f(x) függvényt.
A) Nem konvex függvények B) Poliedrális, konvex függvények C) Kvadratikus függvények D) Lineáris függvények
A) Tiszta matematika B) Gazdaságtan C) Fizika D) Műveleti kutatás
A) Optimális vezérlés elmélete B) Variációs számítás C) Funkcionálanalízis D) Rögzített pontok elmélete
A) Dinamikus programozás. B) Funkcionális analitikai módszerek, beleértve a topológiát. C) Optimális vezérléselmélet. D) Konvex halmazok és fixpont-elmélet.
A) "Gazdasági tényezők" B) "Optimális függvények" C) "Objektíven meghatározott értékek" D) "Piaci egyensúlyok"
A) John Harsanyi B) John Nash C) Oskar Morgenstern D) Reinhard Selten
A) 1994 B) 1951 C) 1965 D) 1944
A) 2010 B) 1985 C) 1994 D) 2001
A) Alkalmazott gazdasági számítások B) Automatizált számítástechnikai mérnöki tevékenység C) Haladó számítástechnikai gazdasági statisztika D) Agent-alapú számítástechnikai gazdaságtan
A) A 2000-es évek közepén B) A 1970-es évek végén C) A 1990-es években D) A 1980-as évek elején
A) Klasszikus mechanika B) Kvantumgazdaságtan C) Komplex adaptív rendszerek D) Viselkedésalapú pénzügy
A) Henry L. Moore B) Ragnar Frisch C) Nicholas Kaldor D) Trygve Haavelmo
A) The American Economic Review B) Econometrica C) Journal of Political Economy D) Quarterly Journal of Economics
A) Trygve Haavelmo B) Nicholas Kaldor C) Ragnar Frisch D) Henry L. Moore
A) Gazdasági Metrika Társaság B) Cowles Bizottság C) Nemzeti Gazdasági Kutatóintézet D) Amerikai Gazdasági Társaság
A) Henry L. Moore B) Ragnar Frisch C) Trygve Haavelmo D) Nicholas Kaldor
A) Valószínűségi B) Empirikus C) Dinamikus D) Statiszti
A) 1933 B) 1925 C) 1892 D) 1944
A) 10% B) 15% C) 5,8% D) 20%
A) Adam Smith B) John Maynard Keynes C) Alfred Marshall D) Milton Friedman
A) Programozás B) Gazdasági matematika C) Statisztika D) Matematika
A) Gazdasági problémák, amelyek sok változót tartalmaznak B) Egyszerű aritmetikai számítások C) Alapvető gazdasági elmélet D) Minőségi kutatási tanulmányok
A) A chicagói iskola B) A keynesi iskola C) A neoklasszikus irányzatok D) Az ausztriai iskola
A) A modelleket nem szabad a prediktív teljesítményük alapján értékelni. B) 'Minden feltétel valószerűtlen.' C) A feltételeknek mindig a valósággal kell összhangban lenniük. D) A feltételek nem relevánsak a modell teljesítménye szempontjából. |