A) Szintaxis B) Leíró nyelvészet C) Fonológia D) Történelmi nyelvészet
A) Nyelvi elszigeteltség B) Nyelvi kihalás C) Nyelvi kapcsolat D) Nyelvtanulás
A) Az ókori Egyiptom B) Ősi Mezopotámia C) Ősi Kína D) Az ókori Görögország
A) Austronéziai B) Uráli C) Khoisan D) Indoeurópai
A) Celtic B) Szláv C) Germán D) Románc
A) Baszk B) Szuahéli C) Francia D) Kínai
A) Etimológia B) Szintaxis C) Pragmatika D) Morfológia
A) Kínai-tibeti B) Dravidian C) Afro-ázsiai D) Indoeurópai
A) Hasonlító módszer B) Belső rekonstrukció C) Uniformizmus elve D) Szinkrón elv
A) Az ősnyelvek rekonstruálása B) Szinkrón elemzés C) Etimológia D) Pszicholingvisztika
A) Belső rekonstrukció B) Hasonlító módszer C) Szinkrón elemzés D) Nagy mennyiségű szókészlet összehasonlítása
A) 5 000 év B) 20 000 év C) 10 000 év D) 15 000 év
A) Szinkrón elemzés B) Pszicholingvisztika C) Dinamikus (történelmi) elemzés D) Hasonlóító nyelvészet
A) Noam Chomsky B) Edward Sapir C) Roman Jakobson D) Ferdinand de Saussure
A) Diakrón elemzés B) Szinkrón elemzés C) Hasonlító módszer D) Belső rekonstrukció
A) A fonográfok csak a beszélt nyelvet rögzítették. B) Nem léteztek írásos nyelvek. C) A szociolingvisták nem tanulmányozták a régebbi időszakokat. D) Az írásos dokumentumok mindig lemaradnak a beszéddel szemben a nyelvi változások tükrözésében.
A) énekelni ↔ énekelt ↔ énekelt B) sétálni → sétált C) ugrani → ugrott D) futni → futott → fut
A) Ugyanazt a mintát követik, mint a gyenge igék. B) Mindig is szabálytalanoknak számítottak. C) Ezek szabálytalanok a modern nyelvi szabályok miatt. D) Ezek egy teljesen szabályos, belső magánhangó-változási rendszer maradványai.
A) Hasonlító módszer B) Belső rekonstrukció C) Szinkrón elemzés D) Nagy létszámú szókészlet összehasonlítása
A) Archeológiai bizonyítékok B) Történelmi dokumentumok C) Nyelvi bizonyítékok D) Genetikai bizonyítékok
A) Ha közös szókészletük van. B) Ha ugyanazon a földrajzi területen beszélik őket. C) Ha hasonló írásrendszert használnak. D) A kölcsönhatás és a nyelvi átvételek révén.
A) A konvergencia új nyelvek kialakulásához vezet, míg a genetikai származás nem. B) A konvergencia a hangtani változásokat érinti, míg a genetikai származás a szókészletre vonatkozik. C) Nincs különbség; mindkét kifejezés ugyanazt jelenti. D) A konvergencia a kölcsönhatást jelenti, míg a genetikai származás egy közös eredetet feltételez.
A) Csak a közös eredet. B) Csak a kölcsönhatás (szavak átvétele). C) Mind a kölcsönhatás (szavak átvétele), mind a közös eredet. D) Hasonló írásrendszerek használata.
A) A különböző, egymással nem összefüggő nyelvek szintaktikai változásainak összehasonlítása. B) Olyan szabályok kidolgozása, amelyek a szóalakváltozási folyamatokat modellezik az idő múlásával. C) A nyelv evolúciós eredetének elemzése. D) A mondatszerkezet és a mondatszerkesztés alapelveinek tanulmányozása. |