A) Leíró nyelvészet B) Fonológia C) Történelmi nyelvészet D) Szintaxis
A) Nyelvi elszigeteltség B) Nyelvi kapcsolat C) Nyelvtanulás D) Nyelvi kihalás
A) Ősi Mezopotámia B) Az ókori Egyiptom C) Az ókori Görögország D) Ősi Kína
A) Khoisan B) Austronéziai C) Indoeurópai D) Uráli
A) Románc B) Celtic C) Germán D) Szláv
A) Francia B) Kínai C) Baszk D) Szuahéli
A) Morfológia B) Szintaxis C) Etimológia D) Pragmatika
A) Dravidian B) Afro-ázsiai C) Kínai-tibeti D) Indoeurópai
A) Szinkrón elv B) Hasonlító módszer C) Belső rekonstrukció D) Uniformizmus elve
A) Pszicholingvisztika B) Szinkrón elemzés C) Az ősnyelvek rekonstruálása D) Etimológia
A) Belső rekonstrukció B) Szinkrón elemzés C) Nagy mennyiségű szókészlet összehasonlítása D) Hasonlító módszer
A) 5 000 év B) 10 000 év C) 15 000 év D) 20 000 év
A) Hasonlóító nyelvészet B) Szinkrón elemzés C) Dinamikus (történelmi) elemzés D) Pszicholingvisztika
A) Edward Sapir B) Ferdinand de Saussure C) Noam Chomsky D) Roman Jakobson
A) Diakrón elemzés B) Szinkrón elemzés C) Belső rekonstrukció D) Hasonlító módszer
A) A szociolingvisták nem tanulmányozták a régebbi időszakokat. B) A fonográfok csak a beszélt nyelvet rögzítették. C) Nem léteztek írásos nyelvek. D) Az írásos dokumentumok mindig lemaradnak a beszéddel szemben a nyelvi változások tükrözésében.
A) énekelni ↔ énekelt ↔ énekelt B) ugrani → ugrott C) sétálni → sétált D) futni → futott → fut
A) Ezek szabálytalanok a modern nyelvi szabályok miatt. B) Mindig is szabálytalanoknak számítottak. C) Ugyanazt a mintát követik, mint a gyenge igék. D) Ezek egy teljesen szabályos, belső magánhangó-változási rendszer maradványai.
A) Belső rekonstrukció B) Hasonlító módszer C) Nagy létszámú szókészlet összehasonlítása D) Szinkrón elemzés
A) Nyelvi bizonyítékok B) Történelmi dokumentumok C) Archeológiai bizonyítékok D) Genetikai bizonyítékok
A) Ha közös szókészletük van. B) Ha hasonló írásrendszert használnak. C) Ha ugyanazon a földrajzi területen beszélik őket. D) A kölcsönhatás és a nyelvi átvételek révén.
A) A konvergencia a hangtani változásokat érinti, míg a genetikai származás a szókészletre vonatkozik. B) A konvergencia a kölcsönhatást jelenti, míg a genetikai származás egy közös eredetet feltételez. C) A konvergencia új nyelvek kialakulásához vezet, míg a genetikai származás nem. D) Nincs különbség; mindkét kifejezés ugyanazt jelenti.
A) Mind a kölcsönhatás (szavak átvétele), mind a közös eredet. B) Csak a kölcsönhatás (szavak átvétele). C) Hasonló írásrendszerek használata. D) Csak a közös eredet.
A) A nyelv evolúciós eredetének elemzése. B) A különböző, egymással nem összefüggő nyelvek szintaktikai változásainak összehasonlítása. C) A mondatszerkezet és a mondatszerkesztés alapelveinek tanulmányozása. D) Olyan szabályok kidolgozása, amelyek a szóalakváltozási folyamatokat modellezik az idő múlásával. |