![]()
A) 1756 B) 1701 C) 1572 D) 1643
A) Közgazdaságtan B) Pszichológia C) Fizika D) Biológia
A) A termodinamika törvénye B) A tehetetlenség törvénye C) A gravitáció törvénye D) A relativitás törvénye
A) Algebra B) Geometria C) Statisztikák D) Calculus
A) Royal Society of London B) Edinburgh-i Királyi Társaság C) Királyi Tudományos Társaság D) Királyi Fizikai Társaság
A) Fehér B) Red C) Zöld D) Fekete
A) Univerzális gravitáció B) Kvantummechanika C) Speciális relativitáselmélet D) Elektromágnesesség
A) Párbeszéd a két fő világrendszerről B) Elemek C) Principia D) De Revolutionibus Orbium Coelestium
A) 1727 B) 1753 C) 1785 D) 1698
A) Kincstárnok B) Őrző C) Kancellár D) Warden
A) Principia B) Az idő rövid története C) A fajok eredetéről D) Opticks
A) Narancs B) Apple C) Banán D) Körte
A) Ayscough B) Jones C) Johnson D) Smith
A) Tudományos vezető B) Főtanácsos C) Royal Tutor D) A pénzverde mestere
A) 1715 B) 1687 C) 1699 D) 1704
A) A kísérleti módszer B) A tudományos módszer C) A elméleti módszer D) Az osservációs módszer
A) Gottfried Wilhelm Leibniz B) Carl Friedrich Gauss C) Albert Einstein D) Leonhard Euler
A) Tükrös távcső B) Infravörös távcső C) Rádiótávcső D) Lencsés távcső
A) Goos–Hänchen-hatás B) Rayleigh-szórás C) Fresnel-diffrakció D) Snell törvénye
A) Tory párt B) Munkáspárt C) Konzervatív párt D) Whig párt
A) Egy megnyúlt gömb B) Egy elnyújtott gömb C) Egy szabálytalan alak D) Egy tökéletes gömb
A) Fermat utolsó tétel B) Binomiális tétel C) Pitagorasz-tétel D) Euklid geometriája
A) Gausz-féle kvadratúra B) Monte Carlo módszer C) Simpson-féle szabály D) Newton–Cotes képletek
A) Newtoni folyadék B) Turbulens áramlás C) Lamináris áramlás D) Reynolds-szám
A) Titkár B) Alapító C) Elnök D) Tag
A) 1642. február 29. B) 1642. október 31. C) 1642. december 25. D) 1643. január 4.
A) Cambridge, Anglia B) London, Anglia C) Oxford, Anglia D) Woolsthorpe Manor, Woolsthorpe-by-Colsterworth, Lincolnshire megye
A) Öt éves B) Egy éves C) Három hónapos D) Tíz éves
A) Egy gazdát B) Egy ügyvédet C) Egy tanárt D) Egy matematikust
A) Érdeklődés a matematika iránt B) Bosszúvágy egy iskolai zaklatóval szemben C) Édesanyja támogatása D) Kíváncsiság a tudományok iránt
A) Fizika, kémia és biológia B) Orvostudomány, filozófia és teológia C) Mérnöki tudományok, építészet és tervezés D) Latin, ógörög és matematika
A) King's College B) Trinity College C) St John's College D) Queens' College
A) Szolgabíró, aki háztartási feladatokat látott el B) Könyvtáros C) Magántanár D) Az egyetem kollégiumi tagja
A) Isaac Barrow B) John Wallis C) Thomas Street D) William Ayscough
A) 1687 B) 1672 C) 1665 D) 1699
A) Bernhardus Varenius B) Shaw C) John Dugdale D) Isaac Newton
A) 1664 B) 1671 C) 1687 D) 1699
A) Analitikus geometria B) Fluxiók C) Differenciálszámítás D) Integrálszámítás
A) A brachisztróna görbe probléma B) A minimális ellenállás probléma C) A kockos síkgörbék osztályozása D) Newton–Pepys probléma
A) Koordinátageometria B) Numerikus integrálás C) Geometriai valószínűség D) Variációszámítás
A) 1666 B) 1671 C) 1685 D) 1699
A) Póluskoordináták B) Kétpólusú koordináták C) Potenciálsorok D) Pontos jelölés
A) Stephen Hawking B) Peter Rowlands C) James Jeans D) Guillaume de l'Hôpital
A) John Maynard Keynes B) Stephen Snobelen C) David Brewster D) Thomas Burnet
A) BBC World B) Royal Society C) Cambridge-i Egyetem hallgatói D) Time magazin
A) 2000 B) 2015 C) 1990 D) 2020
A) Réz B) Ezüst C) Speculum fém D) Üveg
A) Egy papírpénz alapú rendszer B) Az első aranyalapú rendszer C) Az ezüstalapú rendszer D) Egy kétfémes rendszer
A) Samuel Taylor Coleridge B) William Shakespeare C) John Milton D) Alexander Pope
A) Gyorsulás B) Tömeg C) Gravitáció (súly) D) Erő
A) 1704 B) 1687 C) 1675 D) 1699
A) Newton-Cotes képletek B) Gaussi elimináció C) Taylor-sorozat D) Fluxiók
A) színskála B) színes megjelenítés C) spektrum D) prizmatogram
A) John Flamsteed B) Edmond Halley C) David Brewster D) Robert Hooke
A) 10 százalék B) 50 százalék C) 20 százalék D) 30 százalék
A) A kísérleti vizsgálatok elkerüléséhez. B) A kutatás irányításához, egymást követő közelítések útján. C) Megváltoztathatatlan törvények megalkotásához. D) A korábbi tudományos elméletek teljes elvetéséhez.
A) Véges különbségek B) Logaritmusok C) Taylor-sorozat D) Potenciálsorozat
A) A fényvisszatörés megtörténhet a fényvisszaverődés nélkül. B) Ez két független jelenség. C) Ezek a kölcsönhatások a teljes felületen jelentkeznek. D) A fényvisszaverődés fontosabb, mint a fényvisszatörés.
A) Hipóteszek B) Elméleti feltételezések C) Megfigyelhető adatok D) Matematikai bizonyítékok
A) Kúp alakú sík görvék B) Geometriai alakzatok C) Lineáris transzformációk D) Másodfokú egyenletek
A) Puritán B) Katolikus C) Zsidó D) Anglikán
A) Catherine Barton B) Samuel Pepys C) Voltaire D) John Conduitt
A) Diffrakció B) Interferencia C) Görcsös torzulás D) Színes elhajlás
A) E pur si muove B) Hypotheses non fingo C) Sic transit gloria mundi D) Cogito, ergo sum
A) Samuel Clarke B) Henry More C) Thomas Burnet D) John Maynard Keynes
A) Közönszörcsökkenési erő B) Kepler törvényei C) Letehetetlenség D) Gravitációs állandó
A) 15% B) 7,2% C) 3% D) 10%
A) Charles Montagu, Halifax első grófja B) Thomas Neale C) Robert Lucas, a 3. Shenfield-i lord D) William Chaloner
A) Filozófiai vizsgálatokból. B) Kizárólag matematikai problémákból. C) Olyan kérdésekből, amelyek kísérleti úton megoldhatók. D) Olyan kérdésekből, amelyek hipotetikus feltételezésekre épülnek.
A) 200 W cm⁻², ami fénye fénye a Napénak. B) 100 W cm⁻², ami egyenlő a Nap intenzitásával. C) 460 W cm⁻², ami fényesebb, mint ezer Nap. D) 50 W cm⁻², ami halványabb, mint a Nap.
A) Cambridge Egyetem B) Harvard Egyetem C) Oxford Egyetem D) Indiana Egyetem
A) Richard Feynman B) Albert Einstein C) Erwin Schrödinger D) Niels Bohr
A) B kimenetel: tizenkét kocka dobása, amelyből legalább két hatot kell dobni. B) C kimenetel: tizennyolc kocka dobása, amelyből legalább három hatot kell dobni. C) Az előzőek közül egyik sem. D) A kimenetel: hat kocka dobása, amelyből legalább egy hatot kell dobni.
A) 2012 B) 2015 C) 2020 D) 2007
A) 19. század B) 18. század C) 20. század D) 17. század
A) E.T. Bell B) Walter Crosby Eells C) Clifford A. Pickover D) Donald M. Davis
A) Baruch Spinoza B) Johann Jakob Brucker C) David Hume D) René Descartes
A) Őt tartják a legjelentősebb hozzájárulóként. B) Ő fejlesztette ki a Gauss-eliminációt ehhez a területhez. C) Ő vezette be a törtkitevőket ehhez a területhez. D) Ő fogalmazta meg Bézout tézisének ezt a változatát.
A) Joseph-Louis Lagrange B) Ludwig Boltzmann C) James Jeans D) Stephen Hawking
A) 1752 B) 1816 C) 1666 D) 1727
A) Az egyik unokahúga, aki a Cranbury Parkban lakott. B) II. Anna királynő. C) Egy alkalmazott. D) Az egyik féltestvére, Catherine Barton.
A) Trinitarizmus B) Socinianizmus C) Arianizmus D) Deizmus
A) Thomas Burnet B) John Locke C) Pierre-Simon Laplace D) Gottfried Wilhelm Leibniz
A) 1744 B) 1701 C) 1687 D) 1672
A) London B) Oxfordi Egyetem C) Trinity College, Cambridge D) Cranbury Park, Winchester közelében
A) Francis Bacon B) Galileo Galilei C) Robert Hooke D) Edmond Halley
A) Albert Einstein B) Edward Andrade C) Peter Rowlands D) Jean-Baptiste Biot
A) Pontosan 20 000 font B) 50 000 font felett C) Körülbelül 30 000 font D) 10 000 font alatt
A) Thomas Jefferson B) Benjamin Franklin C) George Washington D) John Adams
A) Jean le Rond d'Alembert B) Voltaire C) John Locke D) Thomas Hobbes
A) Denis Diderot B) Heinrich Magnus C) Joseph Fourier D) Immanuel Kant
A) Joseph-Louis Lagrange B) James Clerk Maxwell C) Albert Einstein D) Thomas Jefferson
A) Opticks B) Philosophiæ Naturalis C) Principia Mathematica D) Historia Coelestis Britannica
A) John Keill B) Simon Stevin C) Jacob Bernoulli D) Nicolas Fatio de Duillier
A) Albert Einstein B) James Jeans C) Lev Landau D) Stephen Hawking
A) 27,2% B) 40% C) 10% D) 15%
A) Részecskealchemia B) Kvantummechanika C) Relativitáselmélet D) Hullámelmélet
A) Szent Pál székesegyház B) A Királyi Társaság központja C) Az otthona Londonban D) Westminster-apátság
A) Miszticizmus B) Kémia C) Alkémi D) Kémia
A) Henry More B) Thomas Tenison C) David Brewster D) John Mill |