![]()
A) 1701 B) 1643 C) 1572 D) 1756
A) Biológia B) Fizika C) Közgazdaságtan D) Pszichológia
A) A tehetetlenség törvénye B) A gravitáció törvénye C) A termodinamika törvénye D) A relativitás törvénye
A) Statisztikák B) Algebra C) Calculus D) Geometria
A) Royal Society of London B) Királyi Fizikai Társaság C) Királyi Tudományos Társaság D) Edinburgh-i Királyi Társaság
A) Zöld B) Fehér C) Red D) Fekete
A) Elektromágnesesség B) Kvantummechanika C) Univerzális gravitáció D) Speciális relativitáselmélet
A) Párbeszéd a két fő világrendszerről B) Elemek C) De Revolutionibus Orbium Coelestium D) Principia
A) 1753 B) 1698 C) 1727 D) 1785
A) Kancellár B) Warden C) Kincstárnok D) Őrző
A) Az idő rövid története B) Principia C) A fajok eredetéről D) Opticks
A) Narancs B) Banán C) Körte D) Apple
A) Johnson B) Smith C) Jones D) Ayscough
A) A pénzverde mestere B) Tudományos vezető C) Főtanácsos D) Royal Tutor
A) 1704 B) 1687 C) 1715 D) 1699
A) A kísérleti módszer B) A tudományos módszer C) A elméleti módszer D) Az osservációs módszer
A) Carl Friedrich Gauss B) Gottfried Wilhelm Leibniz C) Leonhard Euler D) Albert Einstein
A) Tükrös távcső B) Rádiótávcső C) Lencsés távcső D) Infravörös távcső
A) Snell törvénye B) Rayleigh-szórás C) Fresnel-diffrakció D) Goos–Hänchen-hatás
A) Munkáspárt B) Whig párt C) Konzervatív párt D) Tory párt
A) Egy elnyújtott gömb B) Egy szabálytalan alak C) Egy tökéletes gömb D) Egy megnyúlt gömb
A) Pitagorasz-tétel B) Binomiális tétel C) Fermat utolsó tétel D) Euklid geometriája
A) Monte Carlo módszer B) Gausz-féle kvadratúra C) Newton–Cotes képletek D) Simpson-féle szabály
A) Lamináris áramlás B) Turbulens áramlás C) Newtoni folyadék D) Reynolds-szám
A) Alapító B) Titkár C) Elnök D) Tag
A) 1642. február 29. B) 1642. december 25. C) 1642. október 31. D) 1643. január 4.
A) Cambridge, Anglia B) Woolsthorpe Manor, Woolsthorpe-by-Colsterworth, Lincolnshire megye C) London, Anglia D) Oxford, Anglia
A) Öt éves B) Egy éves C) Három hónapos D) Tíz éves
A) Egy ügyvédet B) Egy tanárt C) Egy gazdát D) Egy matematikust
A) Bosszúvágy egy iskolai zaklatóval szemben B) Édesanyja támogatása C) Kíváncsiság a tudományok iránt D) Érdeklődés a matematika iránt
A) Fizika, kémia és biológia B) Orvostudomány, filozófia és teológia C) Latin, ógörög és matematika D) Mérnöki tudományok, építészet és tervezés
A) King's College B) St John's College C) Queens' College D) Trinity College
A) Szolgabíró, aki háztartási feladatokat látott el B) Magántanár C) Az egyetem kollégiumi tagja D) Könyvtáros
A) Isaac Barrow B) Thomas Street C) John Wallis D) William Ayscough
A) 1699 B) 1665 C) 1672 D) 1687
A) Bernhardus Varenius B) Isaac Newton C) John Dugdale D) Shaw
A) 1664 B) 1699 C) 1671 D) 1687
A) Analitikus geometria B) Fluxiók C) Differenciálszámítás D) Integrálszámítás
A) A minimális ellenállás probléma B) A kockos síkgörbék osztályozása C) Newton–Pepys probléma D) A brachisztróna görbe probléma
A) Koordinátageometria B) Numerikus integrálás C) Variációszámítás D) Geometriai valószínűség
A) John Keill B) Nicolas Fatio de Duillier C) Jacob Bernoulli D) Simon Stevin
A) B kimenetel: tizenkét kocka dobása, amelyből legalább két hatot kell dobni. B) Az előzőek közül egyik sem. C) A kimenetel: hat kocka dobása, amelyből legalább egy hatot kell dobni. D) C kimenetel: tizennyolc kocka dobása, amelyből legalább három hatot kell dobni.
A) Kétpólusú koordináták B) Potenciálsorok C) Póluskoordináták D) Pontos jelölés
A) Fluxiók B) Newton-Cotes képletek C) Taylor-sorozat D) Gaussi elimináció
A) Lineáris transzformációk B) Kúp alakú sík görvék C) Másodfokú egyenletek D) Geometriai alakzatok
A) Ő fejlesztette ki a Gauss-eliminációt ehhez a területhez. B) Ő fogalmazta meg Bézout tézisének ezt a változatát. C) Ő vezette be a törtkitevőket ehhez a területhez. D) Őt tartják a legjelentősebb hozzájárulóként.
A) Taylor-sorozat B) Potenciálsorozat C) Logaritmusok D) Véges különbségek
A) 1671 B) 1685 C) 1699 D) 1666
A) spektrum B) színes megjelenítés C) prizmatogram D) színskála
A) Színes elhajlás B) Interferencia C) Diffrakció D) Görcsös torzulás
A) Réz B) Speculum fém C) Üveg D) Ezüst
A) 1675 B) 1699 C) 1687 D) 1704
A) 50 W cm⁻², ami halványabb, mint a Nap. B) 460 W cm⁻², ami fényesebb, mint ezer Nap. C) 200 W cm⁻², ami fénye fénye a Napénak. D) 100 W cm⁻², ami egyenlő a Nap intenzitásával.
A) A fényvisszatörés megtörténhet a fényvisszaverődés nélkül. B) A fényvisszaverődés fontosabb, mint a fényvisszatörés. C) Ezek a kölcsönhatások a teljes felületen jelentkeznek. D) Ez két független jelenség.
A) Kvantummechanika B) Relativitáselmélet C) Részecskealchemia D) Hullámelmélet
A) Robert Hooke B) Edmond Halley C) David Brewster D) John Flamsteed
A) Gravitációs állandó B) Kepler törvényei C) Közönszörcsökkenési erő D) Letehetetlenség
A) Erő B) Tömeg C) Gravitáció (súly) D) Gyorsulás
A) Hypotheses non fingo B) Cogito, ergo sum C) Sic transit gloria mundi D) E pur si muove
A) 1744 B) 1701 C) 1687 D) 1672
A) Joseph Fourier B) Denis Diderot C) Heinrich Magnus D) Immanuel Kant
A) Megfigyelhető adatok B) Elméleti feltételezések C) Hipóteszek D) Matematikai bizonyítékok
A) Kizárólag matematikai problémákból. B) Olyan kérdésekből, amelyek hipotetikus feltételezésekre épülnek. C) Olyan kérdésekből, amelyek kísérleti úton megoldhatók. D) Filozófiai vizsgálatokból.
A) A kísérleti vizsgálatok elkerüléséhez. B) Megváltoztathatatlan törvények megalkotásához. C) A korábbi tudományos elméletek teljes elvetéséhez. D) A kutatás irányításához, egymást követő közelítések útján.
A) David Hume B) Johann Jakob Brucker C) René Descartes D) Baruch Spinoza
A) 19. század B) 20. század C) 18. század D) 17. század
A) Jean le Rond d'Alembert B) John Locke C) Voltaire D) Thomas Hobbes
A) 10 százalék B) 50 százalék C) 30 százalék D) 20 százalék
A) Charles Montagu, Halifax első grófja B) Robert Lucas, a 3. Shenfield-i lord C) William Chaloner D) Thomas Neale
A) Principia Mathematica B) Opticks C) Historia Coelestis Britannica D) Philosophiæ Naturalis
A) Francis Bacon B) Robert Hooke C) Galileo Galilei D) Edmond Halley
A) Az ezüstalapú rendszer B) Az első aranyalapú rendszer C) Egy kétfémes rendszer D) Egy papírpénz alapú rendszer
A) Körülbelül 30 000 font B) 50 000 font felett C) 10 000 font alatt D) Pontosan 20 000 font
A) Trinity College, Cambridge B) Oxfordi Egyetem C) Cranbury Park, Winchester közelében D) London
A) Az egyik féltestvére, Catherine Barton. B) II. Anna királynő. C) Az egyik unokahúga, aki a Cranbury Parkban lakott. D) Egy alkalmazott.
A) Westminster-apátság B) A Királyi Társaság központja C) Szent Pál székesegyház D) Az otthona Londonban
A) 10% B) 15% C) 40% D) 27,2%
A) Samuel Pepys B) Catherine Barton C) Voltaire D) John Conduitt
A) 3% B) 7,2% C) 15% D) 10%
A) Puritán B) Katolikus C) Anglikán D) Zsidó
A) Pierre-Simon Laplace B) John Locke C) Gottfried Wilhelm Leibniz D) Thomas Burnet
A) John Mill B) David Brewster C) Thomas Tenison D) Henry More
A) Trinitarizmus B) Arianizmus C) Deizmus D) Socinianizmus
A) Henry More B) Thomas Burnet C) John Maynard Keynes D) Samuel Clarke
A) John Maynard Keynes B) Stephen Snobelen C) David Brewster D) Thomas Burnet
A) Harvard Egyetem B) Indiana Egyetem C) Oxford Egyetem D) Cambridge Egyetem
A) Kémia B) Kémia C) Alkémi D) Miszticizmus
A) 1990 B) 2015 C) 2000 D) 2020
A) James Clerk Maxwell B) Albert Einstein C) Joseph-Louis Lagrange D) Thomas Jefferson
A) William Shakespeare B) Samuel Taylor Coleridge C) Alexander Pope D) John Milton
A) James Jeans B) Stephen Hawking C) Guillaume de l'Hôpital D) Peter Rowlands
A) Benjamin Franklin B) George Washington C) John Adams D) Thomas Jefferson
A) Ludwig Boltzmann B) Stephen Hawking C) Joseph-Louis Lagrange D) James Jeans
A) Peter Rowlands B) Albert Einstein C) Edward Andrade D) Jean-Baptiste Biot
A) Donald M. Davis B) Clifford A. Pickover C) Walter Crosby Eells D) E.T. Bell
A) 2007 B) 2015 C) 2020 D) 2012
A) Stephen Hawking B) Lev Landau C) James Jeans D) Albert Einstein
A) Albert Einstein B) Erwin Schrödinger C) Richard Feynman D) Niels Bohr
A) Cambridge-i Egyetem hallgatói B) BBC World C) Royal Society D) Time magazin
A) 1666 B) 1727 C) 1752 D) 1816 |