Isaac Newton - Vizsga
A) 1643 B) 1701 C) 1572 D) 1756
A) Pszichológia B) Biológia C) Fizika D) Közgazdaságtan
A) A termodinamika törvénye B) A relativitás törvénye C) A gravitáció törvénye D) A tehetetlenség törvénye
A) Geometria B) Algebra C) Statisztikák D) Calculus
A) Királyi Fizikai Társaság B) Királyi Tudományos Társaság C) Edinburgh-i Királyi Társaság D) Royal Society of London
A) Zöld B) Fehér C) Fekete D) Red
A) Elektromágnesesség B) Kvantummechanika C) Speciális relativitáselmélet D) Univerzális gravitáció
A) De Revolutionibus Orbium Coelestium B) Párbeszéd a két fő világrendszerről C) Elemek D) Principia
A) 1727 B) 1753 C) 1785 D) 1698
A) Kincstárnok B) Warden C) Őrző D) Kancellár
A) Opticks B) Principia C) Az idő rövid története D) A fajok eredetéről
A) Narancs B) Körte C) Banán D) Apple
A) Johnson B) Smith C) Jones D) Ayscough
A) A pénzverde mestere B) Főtanácsos C) Tudományos vezető D) Royal Tutor
A) 1699 B) 1687 C) 1715 D) 1704
A) A kísérleti módszer B) A elméleti módszer C) A tudományos módszer D) Az osservációs módszer
A) Carl Friedrich Gauss B) Leonhard Euler C) Gottfried Wilhelm Leibniz D) Albert Einstein
A) Tükrös távcső B) Infravörös távcső C) Lencsés távcső D) Rádiótávcső
A) Rayleigh-szórás B) Goos–Hänchen-hatás C) Snell törvénye D) Fresnel-diffrakció
A) Munkáspárt B) Tory párt C) Konzervatív párt D) Whig párt
A) Egy tökéletes gömb B) Egy elnyújtott gömb C) Egy megnyúlt gömb D) Egy szabálytalan alak
A) Pitagorasz-tétel B) Euklid geometriája C) Fermat utolsó tétel D) Binomiális tétel
A) Simpson-féle szabály B) Newton–Cotes képletek C) Gausz-féle kvadratúra D) Monte Carlo módszer
A) Lamináris áramlás B) Turbulens áramlás C) Reynolds-szám D) Newtoni folyadék
A) Tag B) Alapító C) Elnök D) Titkár
A) 1642. október 31. B) 1643. január 4. C) 1642. december 25. D) 1642. február 29.
A) Woolsthorpe Manor, Woolsthorpe-by-Colsterworth, Lincolnshire megye B) Oxford, Anglia C) London, Anglia D) Cambridge, Anglia
A) Öt éves B) Három hónapos C) Egy éves D) Tíz éves
A) Egy ügyvédet B) Egy gazdát C) Egy tanárt D) Egy matematikust
A) Kíváncsiság a tudományok iránt B) Érdeklődés a matematika iránt C) Édesanyja támogatása D) Bosszúvágy egy iskolai zaklatóval szemben
A) Mérnöki tudományok, építészet és tervezés B) Latin, ógörög és matematika C) Fizika, kémia és biológia D) Orvostudomány, filozófia és teológia
A) Trinity College B) King's College C) St John's College D) Queens' College
A) Könyvtáros B) Az egyetem kollégiumi tagja C) Magántanár D) Szolgabíró, aki háztartási feladatokat látott el
A) William Ayscough B) Thomas Street C) Isaac Barrow D) John Wallis
A) 1687 B) 1672 C) 1665 D) 1699
A) Isaac Newton B) John Dugdale C) Bernhardus Varenius D) Shaw
A) 1671 B) 1699 C) 1687 D) 1664
A) Integrálszámítás B) Differenciálszámítás C) Analitikus geometria D) Fluxiók
A) A brachisztróna görbe probléma B) A minimális ellenállás probléma C) Newton–Pepys probléma D) A kockos síkgörbék osztályozása
A) Variációszámítás B) Koordinátageometria C) Numerikus integrálás D) Geometriai valószínűség
A) Nicolas Fatio de Duillier B) Jacob Bernoulli C) Simon Stevin D) John Keill
A) C kimenetel: tizennyolc kocka dobása, amelyből legalább három hatot kell dobni. B) B kimenetel: tizenkét kocka dobása, amelyből legalább két hatot kell dobni. C) Az előzőek közül egyik sem. D) A kimenetel: hat kocka dobása, amelyből legalább egy hatot kell dobni.
A) Kétpólusú koordináták B) Potenciálsorok C) Póluskoordináták D) Pontos jelölés
A) Newton-Cotes képletek B) Taylor-sorozat C) Fluxiók D) Gaussi elimináció
A) Geometriai alakzatok B) Kúp alakú sík görvék C) Másodfokú egyenletek D) Lineáris transzformációk
A) Ő fogalmazta meg Bézout tézisének ezt a változatát. B) Őt tartják a legjelentősebb hozzájárulóként. C) Ő vezette be a törtkitevőket ehhez a területhez. D) Ő fejlesztette ki a Gauss-eliminációt ehhez a területhez.
A) Véges különbségek B) Potenciálsorozat C) Logaritmusok D) Taylor-sorozat
A) 1666 B) 1685 C) 1671 D) 1699
A) színskála B) színes megjelenítés C) prizmatogram D) spektrum
A) Diffrakció B) Görcsös torzulás C) Színes elhajlás D) Interferencia
A) Réz B) Speculum fém C) Üveg D) Ezüst
A) 1704 B) 1687 C) 1699 D) 1675
A) 200 W cm⁻², ami fénye fénye a Napénak. B) 460 W cm⁻², ami fényesebb, mint ezer Nap. C) 100 W cm⁻², ami egyenlő a Nap intenzitásával. D) 50 W cm⁻², ami halványabb, mint a Nap.
A) Ez két független jelenség. B) A fényvisszaverődés fontosabb, mint a fényvisszatörés. C) A fényvisszatörés megtörténhet a fényvisszaverődés nélkül. D) Ezek a kölcsönhatások a teljes felületen jelentkeznek.
A) Relativitáselmélet B) Részecskealchemia C) Hullámelmélet D) Kvantummechanika
A) David Brewster B) Robert Hooke C) John Flamsteed D) Edmond Halley
A) Közönszörcsökkenési erő B) Gravitációs állandó C) Letehetetlenség D) Kepler törvényei
A) Gyorsulás B) Erő C) Tömeg D) Gravitáció (súly)
A) Hypotheses non fingo B) E pur si muove C) Cogito, ergo sum D) Sic transit gloria mundi
A) 1687 B) 1701 C) 1744 D) 1672
A) Immanuel Kant B) Denis Diderot C) Joseph Fourier D) Heinrich Magnus
A) Hipóteszek B) Elméleti feltételezések C) Matematikai bizonyítékok D) Megfigyelhető adatok
A) Filozófiai vizsgálatokból. B) Kizárólag matematikai problémákból. C) Olyan kérdésekből, amelyek kísérleti úton megoldhatók. D) Olyan kérdésekből, amelyek hipotetikus feltételezésekre épülnek.
A) A kísérleti vizsgálatok elkerüléséhez. B) A kutatás irányításához, egymást követő közelítések útján. C) Megváltoztathatatlan törvények megalkotásához. D) A korábbi tudományos elméletek teljes elvetéséhez.
A) David Hume B) Johann Jakob Brucker C) Baruch Spinoza D) René Descartes
A) 17. század B) 18. század C) 19. század D) 20. század
A) Voltaire B) Thomas Hobbes C) Jean le Rond d'Alembert D) John Locke
A) 30 százalék B) 10 százalék C) 50 százalék D) 20 százalék
A) Thomas Neale B) Robert Lucas, a 3. Shenfield-i lord C) William Chaloner D) Charles Montagu, Halifax első grófja
A) Opticks B) Historia Coelestis Britannica C) Philosophiæ Naturalis D) Principia Mathematica
A) Francis Bacon B) Galileo Galilei C) Robert Hooke D) Edmond Halley
A) Egy kétfémes rendszer B) Az első aranyalapú rendszer C) Az ezüstalapú rendszer D) Egy papírpénz alapú rendszer
A) Körülbelül 30 000 font B) 50 000 font felett C) 10 000 font alatt D) Pontosan 20 000 font
A) Oxfordi Egyetem B) Trinity College, Cambridge C) London D) Cranbury Park, Winchester közelében
A) II. Anna királynő. B) Az egyik féltestvére, Catherine Barton. C) Egy alkalmazott. D) Az egyik unokahúga, aki a Cranbury Parkban lakott.
A) Westminster-apátság B) A Királyi Társaság központja C) Az otthona Londonban D) Szent Pál székesegyház
A) 15% B) 10% C) 27,2% D) 40%
A) Voltaire B) Samuel Pepys C) Catherine Barton D) John Conduitt
A) 7,2% B) 15% C) 10% D) 3%
A) Katolikus B) Zsidó C) Puritán D) Anglikán
A) John Locke B) Gottfried Wilhelm Leibniz C) Pierre-Simon Laplace D) Thomas Burnet
A) Thomas Tenison B) Henry More C) John Mill D) David Brewster
A) Socinianizmus B) Deizmus C) Arianizmus D) Trinitarizmus
A) Samuel Clarke B) John Maynard Keynes C) Henry More D) Thomas Burnet
A) Stephen Snobelen B) David Brewster C) John Maynard Keynes D) Thomas Burnet
A) Indiana Egyetem B) Cambridge Egyetem C) Harvard Egyetem D) Oxford Egyetem
A) Alkémi B) Kémia C) Kémia D) Miszticizmus
A) 2015 B) 2000 C) 2020 D) 1990
A) James Clerk Maxwell B) Albert Einstein C) Thomas Jefferson D) Joseph-Louis Lagrange
A) Samuel Taylor Coleridge B) William Shakespeare C) John Milton D) Alexander Pope
A) Stephen Hawking B) Guillaume de l'Hôpital C) James Jeans D) Peter Rowlands
A) Thomas Jefferson B) Benjamin Franklin C) George Washington D) John Adams
A) James Jeans B) Ludwig Boltzmann C) Joseph-Louis Lagrange D) Stephen Hawking
A) Edward Andrade B) Jean-Baptiste Biot C) Peter Rowlands D) Albert Einstein
A) Walter Crosby Eells B) Donald M. Davis C) Clifford A. Pickover D) E.T. Bell
A) 2015 B) 2012 C) 2020 D) 2007
A) James Jeans B) Lev Landau C) Stephen Hawking D) Albert Einstein
A) Albert Einstein B) Richard Feynman C) Niels Bohr D) Erwin Schrödinger
A) Royal Society B) Time magazin C) Cambridge-i Egyetem hallgatói D) BBC World
A) 1727 B) 1752 C) 1666 D) 1816 |
Létrehozva That Quiz —
ahol a tesztkészítés és a tesztelés egyszerűvé válik a matematika és más tantárgyak számára.