A) A nyereség maximalizálása B) A bevétel maximalizálása C) Bevételi célok elérése D) A költségek minimalizálása
A) Tökéletes információ B) Nagyszámú vevő és eladó C) Homogén termékek D) Magas belépési korlátok
A) Változó költség B) Határköltség C) Fix költség D) Átlagos költség
A) Monopolisztikus verseny B) Monopoly C) Oligopólium D) Tökéletes verseny
A) A lemondott legközelebbi legjobb alternatíva értéke B) A teljes termelési költség C) Az áru előállításának tényleges költsége D) A haszonkulcs
A) Termékdifferenciálás B) Szezonális értékesítés C) Áregyeztetés D) Kedvezmények
A) Monopolisztikus verseny B) Oligopólium C) Monopoly D) Tökéletes verseny
A) Összes bevétel B) A keresett mennyiség reagálása az árváltozásokra C) A termelés költségei D) Kormányzati támogatások
A) A piaci trendek történelmi elemzése. B) Műveleti kutatás és matematikai programozás. C) Minőségi interjúk a érintettekkel. D) Szubjektív ítélet adatok nélkül.
A) A fogyasztók személyes preferenciái. B) Üzleti döntési problémák és azok következményei. C) A vállalkozásokra gyakorolt politikai hatások. D) A gazdasági gondolkodás története.
A) A tehetségek kezelése és fejlesztése. B) Stratégiai döntéshozatal. C) Célok meghatározása. D) A működés és a teljesítmény felügyelete.
A) Szociológia és pszichológia. B) Jog és etika. C) Gazdaságtan és menedzsmentelmélet. D) Történelem és antropológia.
A) Differenciál- és integrálszámítás. B) Regresszióanalízis. C) Játékelmélet. D) Korreláció regresszióanalízis nélkül.
A) A vállalatok közötti verseny megértése a maximális profit elérése érdekében. B) Csak a belső működésre összpontosítás. C) Minden versenyforma elkerülése. D) A versenytársak stratégiáinak figyelmen kívül hagyása.
A) Regresszióelemzés. B) Művészi értelmezés. C) Személyes ösztön. D) Narratív történetmesélés.
A) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: ΔP / ΔQ B) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: Q + P C) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: Q * P D) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: (ΔQ / Q) / (ΔP / P)
A) A kereslet előrejelzése. B) A vállalat küldetésének meghatározása. C) A szükséges munkavállalói létszám meghatározása. D) A munkavállalók bérezésének számítása.
A) A munkavállalói elégedettség maximalizálása B) Döntéshozatal C) Marketingstratégiák kidolgozása D) Csak a termelési költségek minimalizálása
A) Kockázatkezelési döntések B) Árazási döntések C) Marketing kampányok D) Befektetési döntések
A) A probléma definíciója B) A következmények előrejelzése C) A lehetséges alternatívák feltárása D) A cél meghatározása
A) Csökkentett kockázat B) Azonnali siker C) Elégtelen megoldások D) Növekvő nyereség
A) A termelékenységre gyakorolt hatások B) Csak a pénzügyi eredmények C) Csak a munkavállalói elégedettség D) Csak a termelés hatékonysága
A) Javítja a termék minőségének megítélését. B) Növeli a versenyelőnyt. C) Csökken a nyereség. D) Növeli az ügyfelek elégedettségét.
A) Kiegyenlítő megközelítés. B) Technokrata megközelítés. C) Heurisztikus megközelítés. D) Intuitív megközelítés.
A) Versenyelőny. B) Hosszú távú tervezés. C) Fogyasztói tapasztalatok és egyszerűsített következtetések. D) Mennyiségi elemzések.
A) Költségalapú árazás. B) Áremelés (a különböző vevőcsoportoktól eltérő árak alkalmazása). C) Bevezetőár-stratégia. D) Egységes árazás.
A) Első szintű, második szintű, harmadik szintű B) Alap-, közép-, fejlett szintű C) Elsőfokú, másodikfokú, harmadikfokú D) Elsődleges, másodlagos, harmadlagos
A) Második fokozatú B) Negyedik fokozatú C) Első fokozatú D) Harmadik fokozatú
A) Mennyiségi kedvezmények B) Kombinált termékek C) Diák- vagy nyugdíjas kedvezmények D) Tökéletes árkülönbözetés
A) Jutalékok nyújtása a jövőbeli vásárlásokhoz. B) Az ár emelése annak érdekében, hogy a termék értékesebbnek tűnjön. C) A pénkiadás során tapasztalható pszichológiai diszkomfort érzésének minimalizálása. D) Ingyenes minták kínálása.
A) Termékek árainak jelentős emelése B) Állandó kedvezmények nyújtása C) Termékek elérhetőségének csökkentése D) Új ügyfeleknek kínált kedvezmények vagy bevezető árak
A) Tökéletes verseny B) A hasznosság maximalizálása C) Piaci egyensúly D) Korlátozott racionalitás
A) Horgonyzási torzítás B) Projekciós torzítás C) Okok feltételezésére vonatkozó torzítás D) Státusz quo torzítás
A) A kielégülés nagymértékben és kiszámíthatatlanul változik. B) A kielégülés nem releváns a döntéshozatal szempontjából. C) A kielégülés könnyen mérhető. D) A kielégülés nem mérhető.
A) Csökkenti az ösztönzött viselkedés vonzerejét. B) Növeli az ösztönzött viselkedés vonzerejét. C) Eltűnteti a belső motivációt. D) Csökkenti a teljes termelékenységet.
A) Az összes alkalmazott egyenlően B) Nők C) A felső vezetők D) Férfiak
A) Az állandó költségek a rövid távon változó költséggé válnak. B) A változó költségek nem léteznek a rövid távon. C) A rövid távon bizonyos költségek állandók; a hosszú távon minden költség változó. D) A rövid távú költségek mindig magasabbak, mint a hosszú távú költségek.
A) A behajtási arány. B) A hozam és a tőkeköltség aránya. C) A készletforgalom aránya. D) A tőkearány.
A) Makroökonómia. B) Mikroökonómia. C) Menedzsment-gazdaságtan. D) Viselkedésgazdaságtan. |