A) A nyereség maximalizálása B) A bevétel maximalizálása C) A költségek minimalizálása D) Bevételi célok elérése
A) Magas belépési korlátok B) Homogén termékek C) Tökéletes információ D) Nagyszámú vevő és eladó
A) Fix költség B) Változó költség C) Átlagos költség D) Határköltség
A) Tökéletes verseny B) Monopoly C) Oligopólium D) Monopolisztikus verseny
A) Az áru előállításának tényleges költsége B) A teljes termelési költség C) A lemondott legközelebbi legjobb alternatíva értéke D) A haszonkulcs
A) Szezonális értékesítés B) Kedvezmények C) Áregyeztetés D) Termékdifferenciálás
A) Oligopólium B) Monopolisztikus verseny C) Monopoly D) Tökéletes verseny
A) A keresett mennyiség reagálása az árváltozásokra B) Kormányzati támogatások C) A termelés költségei D) Összes bevétel
A) Szubjektív ítélet adatok nélkül. B) A piaci trendek történelmi elemzése. C) Műveleti kutatás és matematikai programozás. D) Minőségi interjúk a érintettekkel.
A) A vállalkozásokra gyakorolt politikai hatások. B) A fogyasztók személyes preferenciái. C) A gazdasági gondolkodás története. D) Üzleti döntési problémák és azok következményei.
A) Célok meghatározása. B) A tehetségek kezelése és fejlesztése. C) A működés és a teljesítmény felügyelete. D) Stratégiai döntéshozatal.
A) Gazdaságtan és menedzsmentelmélet. B) Jog és etika. C) Szociológia és pszichológia. D) Történelem és antropológia.
A) Korreláció regresszióanalízis nélkül. B) Differenciál- és integrálszámítás. C) Játékelmélet. D) Regresszióanalízis.
A) A versenytársak stratégiáinak figyelmen kívül hagyása. B) A vállalatok közötti verseny megértése a maximális profit elérése érdekében. C) Csak a belső működésre összpontosítás. D) Minden versenyforma elkerülése.
A) Művészi értelmezés. B) Narratív történetmesélés. C) Regresszióelemzés. D) Személyes ösztön.
A) Státusz quo torzítás B) Projekciós torzítás C) Okok feltételezésére vonatkozó torzítás D) Horgonyzási torzítás
A) A változó költségek nem léteznek a rövid távon. B) A rövid távon bizonyos költségek állandók; a hosszú távon minden költség változó. C) Az állandó költségek a rövid távon változó költséggé válnak. D) A rövid távú költségek mindig magasabbak, mint a hosszú távú költségek.
A) Bevezetőár-stratégia. B) Áremelés (a különböző vevőcsoportoktól eltérő árak alkalmazása). C) Költségalapú árazás. D) Egységes árazás.
A) A munkavállalók bérezésének számítása. B) A vállalat küldetésének meghatározása. C) A szükséges munkavállalói létszám meghatározása. D) A kereslet előrejelzése.
A) Ingyenes minták kínálása. B) Jutalékok nyújtása a jövőbeli vásárlásokhoz. C) A pénkiadás során tapasztalható pszichológiai diszkomfort érzésének minimalizálása. D) Az ár emelése annak érdekében, hogy a termék értékesebbnek tűnjön.
A) Harmadik fokozatú B) Első fokozatú C) Második fokozatú D) Negyedik fokozatú
A) Kockázatkezelési döntések B) Marketing kampányok C) Befektetési döntések D) Árazási döntések
A) A tőkearány. B) A behajtási arány. C) A készletforgalom aránya. D) A hozam és a tőkeköltség aránya.
A) Javítja a termék minőségének megítélését. B) Növeli a versenyelőnyt. C) Csökken a nyereség. D) Növeli az ügyfelek elégedettségét.
A) Az összes alkalmazott egyenlően B) A felső vezetők C) Férfiak D) Nők
A) Növekvő nyereség B) Azonnali siker C) Elégtelen megoldások D) Csökkentett kockázat
A) Csökkenti az ösztönzött viselkedés vonzerejét. B) Eltűnteti a belső motivációt. C) Csökkenti a teljes termelékenységet. D) Növeli az ösztönzött viselkedés vonzerejét.
A) Piaci egyensúly B) Tökéletes verseny C) Korlátozott racionalitás D) A hasznosság maximalizálása
A) Csak a pénzügyi eredmények B) Csak a munkavállalói elégedettség C) A termelékenységre gyakorolt hatások D) Csak a termelés hatékonysága
A) A kielégülés könnyen mérhető. B) A kielégülés nem mérhető. C) A kielégülés nagymértékben és kiszámíthatatlanul változik. D) A kielégülés nem releváns a döntéshozatal szempontjából.
A) Mennyiségi kedvezmények B) Kombinált termékek C) Tökéletes árkülönbözetés D) Diák- vagy nyugdíjas kedvezmények
A) Döntéshozatal B) Marketingstratégiák kidolgozása C) Csak a termelési költségek minimalizálása D) A munkavállalói elégedettség maximalizálása
A) Technokrata megközelítés. B) Kiegyenlítő megközelítés. C) Intuitív megközelítés. D) Heurisztikus megközelítés.
A) Menedzsment-gazdaságtan. B) Mikroökonómia. C) Viselkedésgazdaságtan. D) Makroökonómia.
A) A probléma definíciója B) A cél meghatározása C) A következmények előrejelzése D) A lehetséges alternatívák feltárása
A) Új ügyfeleknek kínált kedvezmények vagy bevezető árak B) Állandó kedvezmények nyújtása C) Termékek elérhetőségének csökkentése D) Termékek árainak jelentős emelése
A) Mennyiségi elemzések. B) Versenyelőny. C) Fogyasztói tapasztalatok és egyszerűsített következtetések. D) Hosszú távú tervezés.
A) Elsődleges, másodlagos, harmadlagos B) Alap-, közép-, fejlett szintű C) Elsőfokú, másodikfokú, harmadikfokú D) Első szintű, második szintű, harmadik szintű
A) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: (ΔQ / Q) / (ΔP / P) B) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: Q + P C) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: ΔP / ΔQ D) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: Q * P |