A) A nyereség maximalizálása B) A bevétel maximalizálása C) A költségek minimalizálása D) Bevételi célok elérése
A) Homogén termékek B) Magas belépési korlátok C) Nagyszámú vevő és eladó D) Tökéletes információ
A) Határköltség B) Változó költség C) Átlagos költség D) Fix költség
A) Tökéletes verseny B) Monopoly C) Oligopólium D) Monopolisztikus verseny
A) A haszonkulcs B) A teljes termelési költség C) A lemondott legközelebbi legjobb alternatíva értéke D) Az áru előállításának tényleges költsége
A) Kedvezmények B) Termékdifferenciálás C) Áregyeztetés D) Szezonális értékesítés
A) Tökéletes verseny B) Monopolisztikus verseny C) Monopoly D) Oligopólium
A) Összes bevétel B) A keresett mennyiség reagálása az árváltozásokra C) Kormányzati támogatások D) A termelés költségei
A) Szubjektív ítélet adatok nélkül. B) A piaci trendek történelmi elemzése. C) Minőségi interjúk a érintettekkel. D) Műveleti kutatás és matematikai programozás.
A) Üzleti döntési problémák és azok következményei. B) A gazdasági gondolkodás története. C) A vállalkozásokra gyakorolt politikai hatások. D) A fogyasztók személyes preferenciái.
A) Stratégiai döntéshozatal. B) A tehetségek kezelése és fejlesztése. C) A működés és a teljesítmény felügyelete. D) Célok meghatározása.
A) Gazdaságtan és menedzsmentelmélet. B) Jog és etika. C) Szociológia és pszichológia. D) Történelem és antropológia.
A) Korreláció regresszióanalízis nélkül. B) Regresszióanalízis. C) Játékelmélet. D) Differenciál- és integrálszámítás.
A) A versenytársak stratégiáinak figyelmen kívül hagyása. B) Minden versenyforma elkerülése. C) A vállalatok közötti verseny megértése a maximális profit elérése érdekében. D) Csak a belső működésre összpontosítás.
A) Személyes ösztön. B) Művészi értelmezés. C) Narratív történetmesélés. D) Regresszióelemzés.
A) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: ΔP / ΔQ B) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: Q + P C) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: (ΔQ / Q) / (ΔP / P) D) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: Q * P
A) A vállalat küldetésének meghatározása. B) A munkavállalók bérezésének számítása. C) A szükséges munkavállalói létszám meghatározása. D) A kereslet előrejelzése.
A) Csak a termelési költségek minimalizálása B) Döntéshozatal C) A munkavállalói elégedettség maximalizálása D) Marketingstratégiák kidolgozása
A) Kockázatkezelési döntések B) Marketing kampányok C) Befektetési döntések D) Árazási döntések
A) A cél meghatározása B) A következmények előrejelzése C) A lehetséges alternatívák feltárása D) A probléma definíciója
A) Azonnali siker B) Elégtelen megoldások C) Csökkentett kockázat D) Növekvő nyereség
A) Csak a termelés hatékonysága B) Csak a pénzügyi eredmények C) A termelékenységre gyakorolt hatások D) Csak a munkavállalói elégedettség
A) Javítja a termék minőségének megítélését. B) Csökken a nyereség. C) Növeli a versenyelőnyt. D) Növeli az ügyfelek elégedettségét.
A) Intuitív megközelítés. B) Technokrata megközelítés. C) Heurisztikus megközelítés. D) Kiegyenlítő megközelítés.
A) Versenyelőny. B) Hosszú távú tervezés. C) Mennyiségi elemzések. D) Fogyasztói tapasztalatok és egyszerűsített következtetések.
A) Költségalapú árazás. B) Áremelés (a különböző vevőcsoportoktól eltérő árak alkalmazása). C) Bevezetőár-stratégia. D) Egységes árazás.
A) Alap-, közép-, fejlett szintű B) Elsőfokú, másodikfokú, harmadikfokú C) Első szintű, második szintű, harmadik szintű D) Elsődleges, másodlagos, harmadlagos
A) Első fokozatú B) Negyedik fokozatú C) Második fokozatú D) Harmadik fokozatú
A) Diák- vagy nyugdíjas kedvezmények B) Mennyiségi kedvezmények C) Kombinált termékek D) Tökéletes árkülönbözetés
A) A pénkiadás során tapasztalható pszichológiai diszkomfort érzésének minimalizálása. B) Ingyenes minták kínálása. C) Az ár emelése annak érdekében, hogy a termék értékesebbnek tűnjön. D) Jutalékok nyújtása a jövőbeli vásárlásokhoz.
A) Termékek elérhetőségének csökkentése B) Termékek árainak jelentős emelése C) Állandó kedvezmények nyújtása D) Új ügyfeleknek kínált kedvezmények vagy bevezető árak
A) Korlátozott racionalitás B) A hasznosság maximalizálása C) Piaci egyensúly D) Tökéletes verseny
A) Státusz quo torzítás B) Okok feltételezésére vonatkozó torzítás C) Projekciós torzítás D) Horgonyzási torzítás
A) A kielégülés nem releváns a döntéshozatal szempontjából. B) A kielégülés nagymértékben és kiszámíthatatlanul változik. C) A kielégülés könnyen mérhető. D) A kielégülés nem mérhető.
A) Eltűnteti a belső motivációt. B) Csökkenti a teljes termelékenységet. C) Növeli az ösztönzött viselkedés vonzerejét. D) Csökkenti az ösztönzött viselkedés vonzerejét.
A) A felső vezetők B) Nők C) Férfiak D) Az összes alkalmazott egyenlően
A) A változó költségek nem léteznek a rövid távon. B) Az állandó költségek a rövid távon változó költséggé válnak. C) A rövid távú költségek mindig magasabbak, mint a hosszú távú költségek. D) A rövid távon bizonyos költségek állandók; a hosszú távon minden költség változó.
A) A tőkearány. B) A hozam és a tőkeköltség aránya. C) A behajtási arány. D) A készletforgalom aránya.
A) Menedzsment-gazdaságtan. B) Mikroökonómia. C) Viselkedésgazdaságtan. D) Makroökonómia. |