A) Bevételi célok elérése B) A költségek minimalizálása C) A nyereség maximalizálása D) A bevétel maximalizálása
A) Tökéletes információ B) Homogén termékek C) Nagyszámú vevő és eladó D) Magas belépési korlátok
A) Változó költség B) Fix költség C) Átlagos költség D) Határköltség
A) Oligopólium B) Monopolisztikus verseny C) Monopoly D) Tökéletes verseny
A) Az áru előállításának tényleges költsége B) A teljes termelési költség C) A lemondott legközelebbi legjobb alternatíva értéke D) A haszonkulcs
A) Szezonális értékesítés B) Kedvezmények C) Termékdifferenciálás D) Áregyeztetés
A) Oligopólium B) Monopoly C) Monopolisztikus verseny D) Tökéletes verseny
A) A termelés költségei B) Összes bevétel C) Kormányzati támogatások D) A keresett mennyiség reagálása az árváltozásokra
A) Műveleti kutatás és matematikai programozás. B) Minőségi interjúk a érintettekkel. C) A piaci trendek történelmi elemzése. D) Szubjektív ítélet adatok nélkül.
A) A gazdasági gondolkodás története. B) A fogyasztók személyes preferenciái. C) Üzleti döntési problémák és azok következményei. D) A vállalkozásokra gyakorolt politikai hatások.
A) Stratégiai döntéshozatal. B) A működés és a teljesítmény felügyelete. C) A tehetségek kezelése és fejlesztése. D) Célok meghatározása.
A) Szociológia és pszichológia. B) Gazdaságtan és menedzsmentelmélet. C) Jog és etika. D) Történelem és antropológia.
A) Korreláció regresszióanalízis nélkül. B) Regresszióanalízis. C) Differenciál- és integrálszámítás. D) Játékelmélet.
A) Csak a belső működésre összpontosítás. B) Minden versenyforma elkerülése. C) A vállalatok közötti verseny megértése a maximális profit elérése érdekében. D) A versenytársak stratégiáinak figyelmen kívül hagyása.
A) Regresszióelemzés. B) Művészi értelmezés. C) Narratív történetmesélés. D) Személyes ösztön.
A) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: Q + P B) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: ΔP / ΔQ C) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: Q * P D) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: (ΔQ / Q) / (ΔP / P)
A) A vállalat küldetésének meghatározása. B) A kereslet előrejelzése. C) A szükséges munkavállalói létszám meghatározása. D) A munkavállalók bérezésének számítása.
A) Marketingstratégiák kidolgozása B) Csak a termelési költségek minimalizálása C) A munkavállalói elégedettség maximalizálása D) Döntéshozatal
A) Kockázatkezelési döntések B) Árazási döntések C) Marketing kampányok D) Befektetési döntések
A) A következmények előrejelzése B) A cél meghatározása C) A lehetséges alternatívák feltárása D) A probléma definíciója
A) Növekvő nyereség B) Elégtelen megoldások C) Azonnali siker D) Csökkentett kockázat
A) Csak a munkavállalói elégedettség B) Csak a pénzügyi eredmények C) Csak a termelés hatékonysága D) A termelékenységre gyakorolt hatások
A) Csökken a nyereség. B) Javítja a termék minőségének megítélését. C) Növeli a versenyelőnyt. D) Növeli az ügyfelek elégedettségét.
A) Intuitív megközelítés. B) Heurisztikus megközelítés. C) Technokrata megközelítés. D) Kiegyenlítő megközelítés.
A) Versenyelőny. B) Mennyiségi elemzések. C) Hosszú távú tervezés. D) Fogyasztói tapasztalatok és egyszerűsített következtetések.
A) Áremelés (a különböző vevőcsoportoktól eltérő árak alkalmazása). B) Költségalapú árazás. C) Bevezetőár-stratégia. D) Egységes árazás.
A) Első szintű, második szintű, harmadik szintű B) Alap-, közép-, fejlett szintű C) Elsőfokú, másodikfokú, harmadikfokú D) Elsődleges, másodlagos, harmadlagos
A) Harmadik fokozatú B) Első fokozatú C) Negyedik fokozatú D) Második fokozatú
A) Diák- vagy nyugdíjas kedvezmények B) Kombinált termékek C) Tökéletes árkülönbözetés D) Mennyiségi kedvezmények
A) Jutalékok nyújtása a jövőbeli vásárlásokhoz. B) A pénkiadás során tapasztalható pszichológiai diszkomfort érzésének minimalizálása. C) Az ár emelése annak érdekében, hogy a termék értékesebbnek tűnjön. D) Ingyenes minták kínálása.
A) Termékek árainak jelentős emelése B) Termékek elérhetőségének csökkentése C) Új ügyfeleknek kínált kedvezmények vagy bevezető árak D) Állandó kedvezmények nyújtása
A) Korlátozott racionalitás B) Piaci egyensúly C) A hasznosság maximalizálása D) Tökéletes verseny
A) Státusz quo torzítás B) Horgonyzási torzítás C) Okok feltételezésére vonatkozó torzítás D) Projekciós torzítás
A) A kielégülés nem releváns a döntéshozatal szempontjából. B) A kielégülés nem mérhető. C) A kielégülés könnyen mérhető. D) A kielégülés nagymértékben és kiszámíthatatlanul változik.
A) Eltűnteti a belső motivációt. B) Csökkenti az ösztönzött viselkedés vonzerejét. C) Csökkenti a teljes termelékenységet. D) Növeli az ösztönzött viselkedés vonzerejét.
A) Férfiak B) Az összes alkalmazott egyenlően C) Nők D) A felső vezetők
A) A rövid távon bizonyos költségek állandók; a hosszú távon minden költség változó. B) Az állandó költségek a rövid távon változó költséggé válnak. C) A változó költségek nem léteznek a rövid távon. D) A rövid távú költségek mindig magasabbak, mint a hosszú távú költségek.
A) A készletforgalom aránya. B) A hozam és a tőkeköltség aránya. C) A behajtási arány. D) A tőkearány.
A) Mikroökonómia. B) Menedzsment-gazdaságtan. C) Makroökonómia. D) Viselkedésgazdaságtan. |