A) Bevételi célok elérése B) A költségek minimalizálása C) A nyereség maximalizálása D) A bevétel maximalizálása
A) Nagyszámú vevő és eladó B) Magas belépési korlátok C) Homogén termékek D) Tökéletes információ
A) Határköltség B) Átlagos költség C) Fix költség D) Változó költség
A) Monopolisztikus verseny B) Monopoly C) Tökéletes verseny D) Oligopólium
A) A lemondott legközelebbi legjobb alternatíva értéke B) A haszonkulcs C) A teljes termelési költség D) Az áru előállításának tényleges költsége
A) Kedvezmények B) Áregyeztetés C) Szezonális értékesítés D) Termékdifferenciálás
A) Oligopólium B) Monopoly C) Tökéletes verseny D) Monopolisztikus verseny
A) A termelés költségei B) Kormányzati támogatások C) A keresett mennyiség reagálása az árváltozásokra D) Összes bevétel
A) Műveleti kutatás és matematikai programozás. B) A piaci trendek történelmi elemzése. C) Szubjektív ítélet adatok nélkül. D) Minőségi interjúk a érintettekkel.
A) A gazdasági gondolkodás története. B) A vállalkozásokra gyakorolt politikai hatások. C) Üzleti döntési problémák és azok következményei. D) A fogyasztók személyes preferenciái.
A) Stratégiai döntéshozatal. B) A működés és a teljesítmény felügyelete. C) Célok meghatározása. D) A tehetségek kezelése és fejlesztése.
A) Szociológia és pszichológia. B) Jog és etika. C) Gazdaságtan és menedzsmentelmélet. D) Történelem és antropológia.
A) Differenciál- és integrálszámítás. B) Játékelmélet. C) Korreláció regresszióanalízis nélkül. D) Regresszióanalízis.
A) Csak a belső működésre összpontosítás. B) Minden versenyforma elkerülése. C) A versenytársak stratégiáinak figyelmen kívül hagyása. D) A vállalatok közötti verseny megértése a maximális profit elérése érdekében.
A) Narratív történetmesélés. B) Regresszióelemzés. C) Művészi értelmezés. D) Személyes ösztön.
A) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: Q * P B) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: ΔP / ΔQ C) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: (ΔQ / Q) / (ΔP / P) D) Az árrugalmasság (p) kiszámítása: Q + P
A) A kereslet előrejelzése. B) A szükséges munkavállalói létszám meghatározása. C) A vállalat küldetésének meghatározása. D) A munkavállalók bérezésének számítása.
A) Döntéshozatal B) Csak a termelési költségek minimalizálása C) Marketingstratégiák kidolgozása D) A munkavállalói elégedettség maximalizálása
A) Kockázatkezelési döntések B) Árazási döntések C) Befektetési döntések D) Marketing kampányok
A) A lehetséges alternatívák feltárása B) A cél meghatározása C) A következmények előrejelzése D) A probléma definíciója
A) Azonnali siker B) Elégtelen megoldások C) Csökkentett kockázat D) Növekvő nyereség
A) Csak a munkavállalói elégedettség B) Csak a pénzügyi eredmények C) A termelékenységre gyakorolt hatások D) Csak a termelés hatékonysága
A) Javítja a termék minőségének megítélését. B) Növeli az ügyfelek elégedettségét. C) Növeli a versenyelőnyt. D) Csökken a nyereség.
A) Technokrata megközelítés. B) Heurisztikus megközelítés. C) Intuitív megközelítés. D) Kiegyenlítő megközelítés.
A) Hosszú távú tervezés. B) Fogyasztói tapasztalatok és egyszerűsített következtetések. C) Versenyelőny. D) Mennyiségi elemzések.
A) Költségalapú árazás. B) Bevezetőár-stratégia. C) Egységes árazás. D) Áremelés (a különböző vevőcsoportoktól eltérő árak alkalmazása).
A) Elsődleges, másodlagos, harmadlagos B) Első szintű, második szintű, harmadik szintű C) Elsőfokú, másodikfokú, harmadikfokú D) Alap-, közép-, fejlett szintű
A) Harmadik fokozatú B) Második fokozatú C) Negyedik fokozatú D) Első fokozatú
A) Kombinált termékek B) Mennyiségi kedvezmények C) Tökéletes árkülönbözetés D) Diák- vagy nyugdíjas kedvezmények
A) Az ár emelése annak érdekében, hogy a termék értékesebbnek tűnjön. B) Jutalékok nyújtása a jövőbeli vásárlásokhoz. C) A pénkiadás során tapasztalható pszichológiai diszkomfort érzésének minimalizálása. D) Ingyenes minták kínálása.
A) Termékek árainak jelentős emelése B) Új ügyfeleknek kínált kedvezmények vagy bevezető árak C) Termékek elérhetőségének csökkentése D) Állandó kedvezmények nyújtása
A) Tökéletes verseny B) A hasznosság maximalizálása C) Korlátozott racionalitás D) Piaci egyensúly
A) Okok feltételezésére vonatkozó torzítás B) Státusz quo torzítás C) Projekciós torzítás D) Horgonyzási torzítás
A) A kielégülés nem mérhető. B) A kielégülés könnyen mérhető. C) A kielégülés nagymértékben és kiszámíthatatlanul változik. D) A kielégülés nem releváns a döntéshozatal szempontjából.
A) Csökkenti a teljes termelékenységet. B) Csökkenti az ösztönzött viselkedés vonzerejét. C) Eltűnteti a belső motivációt. D) Növeli az ösztönzött viselkedés vonzerejét.
A) Férfiak B) Nők C) Az összes alkalmazott egyenlően D) A felső vezetők
A) Az állandó költségek a rövid távon változó költséggé válnak. B) A változó költségek nem léteznek a rövid távon. C) A rövid távon bizonyos költségek állandók; a hosszú távon minden költség változó. D) A rövid távú költségek mindig magasabbak, mint a hosszú távú költségek.
A) A tőkearány. B) A hozam és a tőkeköltség aránya. C) A behajtási arány. D) A készletforgalom aránya.
A) Menedzsment-gazdaságtan. B) Mikroökonómia. C) Viselkedésgazdaságtan. D) Makroökonómia. |