A) A biológiai sokféleség fenntartása biztosítja az ökoszisztéma rugalmasságát B) A biológiai sokféleséget nem érinti az éghajlatváltozás C) A biológiai sokféleség csökkenéséből származó előnyök az éghajlatváltozással szemben D) A biológiai sokféleség csak a nagytestű állatokra van hatással
A) Túlhalászás B) Műanyagok okozta szennyezés C) Fokozott turizmus D) Az óceánok elsavasodása
A) A helyi közösségek értékes ismeretekkel szolgálhatnak és támogathatják a természetvédelmi erőfeszítéseket. B) A közösségeket nem érinti az éghajlatváltozás C) A közösségek mindig károsítják a biológiai sokféleséget D) A közösségek nem játszanak szerepet a megőrzésben
A) Értékes élőhelyként szolgálnak, és természetes árvízvédelmi funkciót látnak el. B) A vizes élőhelyek hozzájárulnak a légszennyezéshez C) A vizes élőhelyek nincsenek hatással a biológiai sokféleségre D) A vizes élőhelyek akadályozzák a vízimadarak vonulását
A) Növelik az ember és a vadon élő állatok közötti konfliktusokat B) A fejlődés korlátozásával hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz C) Biztonságos menedéket nyújtanak a fajok és az élőhelyek alkalmazkodásához. D) Nincs hatásuk a biológiai sokféleségre
A) Az invazív fajok mindig előnyösek az ökoszisztémák számára. B) A melegebb hőmérséklet lehetővé teszi az invazív fajok számára, hogy új régiókban gyarapodjanak C) Az éghajlatváltozás elősegíti az invazív fajok kipusztulását D) Az éghajlatváltozás nincs hatással az invazív fajokra
A) Kihalás B) Természetvédelem C) Beporzás D) Adaptáció
A) A genetikai sokféleség több veszélyeztetett fajhoz vezet B) A genetikai sokféleség növeli a fajok ellenálló képességét a változó környezeti feltételekkel szemben C) A genetikai sokféleség egyensúlyhiányt okoz az ökoszisztémákban D) A genetikai sokféleség nincs hatással a fajok túlélésére
A) Az élőhelyek elvesztése és az ökoszisztémák felbomlása B) A genetikai sokféleség növekedése C) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése D) A vadon élő állatok folyosóinak támogatása |