A) Héj és cső B) Duplacsöves C) Finnelt cső D) Tányér
A) Műanyag B) Acél C) Réz D) Alumínium
A) Csapágyak B) Uszonyok C) Szelepek D) Tömítések
A) Meleg és hideg folyadékok elkülönítése B) Csökkentse a nyomást C) A folyadékot egyenletesen ossza el a csövekben. D) Hőmérséklet szabályozása
A) Szabályozza a hűtőközeg áramlását az elpárologtatóba B) Hűtse le a hűtőközeget C) Távolítsa el a nedvességet a rendszerből D) Növelje a hűtőközeg nyomását
A) Az áramlási sebesség szabályozása a hőcserélőn keresztül B) Távolítsa el a levegőt a rendszerből C) Szabályozza a nyomást D) Növeli a hőátadást
A) Nagyobb áramlási sebesség B) Megnövekedett nyomás C) Kevesebb szigetelés D) Rendszeres tisztítás és karbantartás
A) A hőátadási sebesség növekedése B) Lerakódások felhalmozódása a hőátadó felületeken C) A cső anyagának tágulása D) A folyadék sebességének csökkenése
A) Közvetlen érintkezéses áramlás B) Kereszthálózatú áramlás C) Ellenáramlás D) Párhuzamos áramlás
A) Nettó hőátadási egység (NTU) B) Hőellenállás C) Hőátadási együttható D) Logaritmikus középértékű hőmérséklet-különbség (LMTD)
A) Közvetlen érintkezés B) Párhuzamos áramlás C) Keresztáramlás D) Ellentétes áramlás
A) Lemezes hőcserélő B) Dupla csővel készült hőcserélő C) Felületi kondenzátor D) Lövedék
A) Olyan alkalmazások, ahol a robusztus felépítés szükséges a magas nyomás miatt. B) Magas nyomású alkalmazások, ahol a nyomás meghaladja a 30 bar-t. C) Olyan folyamatok, amelyekben a folyadékok hőmérséklete meghaladja a 260 °C-ot. D) Alacsony nyomású alkalmazások, ahol a hőmérséklet 260 °C alatt van.
A) A korrózióállóság biztosítása megfelelő hely szükséges. B) A áramlás okozta vibráció maximalizálása. C) A pótalkatrészek elérhetőségének csökkentése. D) Az axiális szilárdság minimalizálása.
A) Nagyobb valószínűséggel fordul elő bennük lerakódás. B) Csökkentik a hőváltó teljes méretét. C) Lehetővé teszik a hőmérsékletváltozáshoz kapcsolódó tágulást anélkül, hogy a csőlemezek megterhelődnének. D) Eltűntetik a szükségességet a válaszfalak használatára.
A) Forgatott négyzetes (45 fokos) elrendezés. B) Négyzetes (90 fokos) elrendezés. C) Háromszög alakú (30 fokos) elrendezés. D) Forgatott háromszög alakú (60 fokos) elrendezés.
A) Héj- és csőhűtő B) Kör alakú lemezcsomag C) Lemezes-keretes hűtő D) Forgácsolt lemezes hűtő
A) Egyáltalán nincs minta B) Kör alakú mintázatok C) V-alakú, domború vagy más mintázatok D) Négyzetes rácsok
A) Csak a lemez oldal áramlási útvonalát tartalmazza. B) Egy második áramlási útvonalat hoz létre, amelyet 'héj oldal'-nak nevezünk. C) Tartja a tömítéseket. D) Tisztításra használják.
A) Réz B) Rozsdamentes acél C) Alumíniumötvözetek D) Titán
A) Kémiai gyártás B) Olajfinomítók C) Atomenergia-művek D) Léggazdálkodó üzemek
A) Építőipar B) Textilipar C) Tejipar D) Autóipar
A) A tej előmelegítése a pasztörizelés előtt. B) Sajt tárolása. C) Joghurt erjesztése. D) A tej hűtése nagyméretű, közvetlen hűtésű, rozsdamentes acél tartályokban.
A) A betondurva beépítéssel. B) Külső rögzítéssel. C) Rugalmas gumilemezek használatával. D) Lapos lemezek formájában, amelyeket egymásra helyeznek a tartály belsejében.
A) Összorolódik és egy sík felületet képez. B) Eltávolítják, hogy csatornákat hozzanak létre. C) Vékonyabbá és rugalmasabbá válik. D) Nyomás hatására kidudorodik a hegesztett részek körül.
A) Gőzkörfolyamat (Steam Rankine cycle, SRC). B) Organikus gőzkörfolyamat (Organic Rankine cycle, ORC). C) Fázisváltozási hőcserélő. D) Mozgósított, felülettel rendelkező hőcserélő.
A) Amoniak. B) Víz. C) Pentafluoropropán (R-245fa). D) Toluol.
A) Keveredhetetlen folyadék – folyadék B) Gáz – folyadék C) Mikrocsatornás D) Szilárd anyag – folyadék vagy szilárd anyag – gáz
A) Magasabb hűtőközelem mennyiség B) Nagyobb méret C) Kevesebb helytakarékosság D) Alacsonyabb légoldali nyomásesés
A) 1 mm és 3 mm között B) 1 mm-nél kisebb C) 5 mm-nél nagyobb D) 10 mm-rel egyenlő
A) Mikrocsatornás kialakítás B) Fagyvédelem C) Magas nyomásesés D) Alacsony hűtőközelemény-mennyiség
A) A légáramlás jelentősen megnövekszik. B) A fűtőberendezés kevesebb hő termelésére lesz képes. C) Az égési termékek bejuthatnak a lakótérbe. D) A rendszer energiahatékonyabbá válik.
A) Ramachandra K. Patil (és mások) módszere B) Boardman-Germer módszere C) Turbulens áramlás módszere D) Scott S. Haraburda módszere
A) Ramachandra K. Patil (és mások) módszere B) Boardman-Germer módszer C) Lamináris áramlás módszer D) Scott S. Haraburda módszer
A) Beruházási költség vs. üzemeltetési költség. B) Hőhatásfok vs. méret. C) Nyomásesés vs. folyadéksebesség. D) Anyag szilárdsága vs. korrózióállóság.
A) Méret. B) Ár. C) Szín. D) Forma.
A) 1% évente. B) 10% évente. C) 15% évente. D) Körülbelül 5% évente. |