A) Duplacsöves B) Héj és cső C) Tányér D) Finnelt cső
A) Acél B) Réz C) Műanyag D) Alumínium
A) Csapágyak B) Tömítések C) Szelepek D) Uszonyok
A) Hőmérséklet szabályozása B) A folyadékot egyenletesen ossza el a csövekben. C) Meleg és hideg folyadékok elkülönítése D) Csökkentse a nyomást
A) Hűtse le a hűtőközeget B) Távolítsa el a nedvességet a rendszerből C) Növelje a hűtőközeg nyomását D) Szabályozza a hűtőközeg áramlását az elpárologtatóba
A) Növeli a hőátadást B) Az áramlási sebesség szabályozása a hőcserélőn keresztül C) Szabályozza a nyomást D) Távolítsa el a levegőt a rendszerből
A) Kevesebb szigetelés B) Megnövekedett nyomás C) Rendszeres tisztítás és karbantartás D) Nagyobb áramlási sebesség
A) A hőátadási sebesség növekedése B) Lerakódások felhalmozódása a hőátadó felületeken C) A cső anyagának tágulása D) A folyadék sebességének csökkenése
A) Párhuzamos áramlás B) Közvetlen érintkezéses áramlás C) Kereszthálózatú áramlás D) Ellenáramlás
A) Hőátadási együttható B) Hőellenállás C) Logaritmikus középértékű hőmérséklet-különbség (LMTD) D) Nettó hőátadási egység (NTU)
A) Közvetlen érintkezés B) Keresztáramlás C) Párhuzamos áramlás D) Ellentétes áramlás
A) Lövedék B) Felületi kondenzátor C) Lemezes hőcserélő D) Dupla csővel készült hőcserélő
A) Olyan folyamatok, amelyekben a folyadékok hőmérséklete meghaladja a 260 °C-ot. B) Olyan alkalmazások, ahol a robusztus felépítés szükséges a magas nyomás miatt. C) Alacsony nyomású alkalmazások, ahol a hőmérséklet 260 °C alatt van. D) Magas nyomású alkalmazások, ahol a nyomás meghaladja a 30 bar-t.
A) Az axiális szilárdság minimalizálása. B) A áramlás okozta vibráció maximalizálása. C) A pótalkatrészek elérhetőségének csökkentése. D) A korrózióállóság biztosítása megfelelő hely szükséges.
A) Lehetővé teszik a hőmérsékletváltozáshoz kapcsolódó tágulást anélkül, hogy a csőlemezek megterhelődnének. B) Csökkentik a hőváltó teljes méretét. C) Eltűntetik a szükségességet a válaszfalak használatára. D) Nagyobb valószínűséggel fordul elő bennük lerakódás.
A) Négyzetes (90 fokos) elrendezés. B) Forgatott háromszög alakú (60 fokos) elrendezés. C) Háromszög alakú (30 fokos) elrendezés. D) Forgatott négyzetes (45 fokos) elrendezés.
A) Kör alakú lemezcsomag B) Lemezes-keretes hűtő C) Forgácsolt lemezes hűtő D) Héj- és csőhűtő
A) Egyáltalán nincs minta B) V-alakú, domború vagy más mintázatok C) Kör alakú mintázatok D) Négyzetes rácsok
A) Tisztításra használják. B) Egy második áramlási útvonalat hoz létre, amelyet 'héj oldal'-nak nevezünk. C) Tartja a tömítéseket. D) Csak a lemez oldal áramlási útvonalát tartalmazza.
A) Rozsdamentes acél B) Titán C) Réz D) Alumíniumötvözetek
A) Kémiai gyártás B) Olajfinomítók C) Léggazdálkodó üzemek D) Atomenergia-művek
A) Tejipar B) Textilipar C) Építőipar D) Autóipar
A) A tej előmelegítése a pasztörizelés előtt. B) A tej hűtése nagyméretű, közvetlen hűtésű, rozsdamentes acél tartályokban. C) Joghurt erjesztése. D) Sajt tárolása.
A) Rugalmas gumilemezek használatával. B) Lapos lemezek formájában, amelyeket egymásra helyeznek a tartály belsejében. C) A betondurva beépítéssel. D) Külső rögzítéssel.
A) Eltávolítják, hogy csatornákat hozzanak létre. B) Összorolódik és egy sík felületet képez. C) Nyomás hatására kidudorodik a hegesztett részek körül. D) Vékonyabbá és rugalmasabbá válik.
A) Mozgósított, felülettel rendelkező hőcserélő. B) Organikus gőzkörfolyamat (Organic Rankine cycle, ORC). C) Fázisváltozási hőcserélő. D) Gőzkörfolyamat (Steam Rankine cycle, SRC).
A) Pentafluoropropán (R-245fa). B) Toluol. C) Amoniak. D) Víz.
A) Gáz – folyadék B) Szilárd anyag – folyadék vagy szilárd anyag – gáz C) Mikrocsatornás D) Keveredhetetlen folyadék – folyadék
A) Magasabb hűtőközelem mennyiség B) Alacsonyabb légoldali nyomásesés C) Kevesebb helytakarékosság D) Nagyobb méret
A) 5 mm-nél nagyobb B) 1 mm és 3 mm között C) 10 mm-rel egyenlő D) 1 mm-nél kisebb
A) Mikrocsatornás kialakítás B) Alacsony hűtőközelemény-mennyiség C) Magas nyomásesés D) Fagyvédelem
A) Az égési termékek bejuthatnak a lakótérbe. B) A fűtőberendezés kevesebb hő termelésére lesz képes. C) A légáramlás jelentősen megnövekszik. D) A rendszer energiahatékonyabbá válik.
A) Boardman-Germer módszere B) Turbulens áramlás módszere C) Scott S. Haraburda módszere D) Ramachandra K. Patil (és mások) módszere
A) Boardman-Germer módszer B) Lamináris áramlás módszer C) Ramachandra K. Patil (és mások) módszere D) Scott S. Haraburda módszer
A) Hőhatásfok vs. méret. B) Nyomásesés vs. folyadéksebesség. C) Beruházási költség vs. üzemeltetési költség. D) Anyag szilárdsága vs. korrózióállóság.
A) Ár. B) Forma. C) Méret. D) Szín.
A) 10% évente. B) 15% évente. C) Körülbelül 5% évente. D) 1% évente. |