A) Finnelt cső B) Duplacsöves C) Tányér D) Héj és cső
A) Alumínium B) Acél C) Műanyag D) Réz
A) Szelepek B) Tömítések C) Uszonyok D) Csapágyak
A) A folyadékot egyenletesen ossza el a csövekben. B) Csökkentse a nyomást C) Hőmérséklet szabályozása D) Meleg és hideg folyadékok elkülönítése
A) Növelje a hűtőközeg nyomását B) Szabályozza a hűtőközeg áramlását az elpárologtatóba C) Távolítsa el a nedvességet a rendszerből D) Hűtse le a hűtőközeget
A) Az áramlási sebesség szabályozása a hőcserélőn keresztül B) Távolítsa el a levegőt a rendszerből C) Szabályozza a nyomást D) Növeli a hőátadást
A) Kevesebb szigetelés B) Megnövekedett nyomás C) Nagyobb áramlási sebesség D) Rendszeres tisztítás és karbantartás
A) Lerakódások felhalmozódása a hőátadó felületeken B) A cső anyagának tágulása C) A folyadék sebességének csökkenése D) A hőátadási sebesség növekedése
A) Ellenáramlás B) Kereszthálózatú áramlás C) Közvetlen érintkezéses áramlás D) Párhuzamos áramlás
A) Nettó hőátadási egység (NTU) B) Hőellenállás C) Hőátadási együttható D) Logaritmikus középértékű hőmérséklet-különbség (LMTD)
A) Keresztáramlás B) Közvetlen érintkezés C) Ellentétes áramlás D) Párhuzamos áramlás
A) Lemezes hőcserélő B) Lövedék C) Felületi kondenzátor D) Dupla csővel készült hőcserélő
A) Olyan folyamatok, amelyekben a folyadékok hőmérséklete meghaladja a 260 °C-ot. B) Magas nyomású alkalmazások, ahol a nyomás meghaladja a 30 bar-t. C) Alacsony nyomású alkalmazások, ahol a hőmérséklet 260 °C alatt van. D) Olyan alkalmazások, ahol a robusztus felépítés szükséges a magas nyomás miatt.
A) Az axiális szilárdság minimalizálása. B) A pótalkatrészek elérhetőségének csökkentése. C) A áramlás okozta vibráció maximalizálása. D) A korrózióállóság biztosítása megfelelő hely szükséges.
A) Mikrocsatornás kialakítás B) Alacsony hűtőközelemény-mennyiség C) Fagyvédelem D) Magas nyomásesés
A) V-alakú, domború vagy más mintázatok B) Egyáltalán nincs minta C) Kör alakú mintázatok D) Négyzetes rácsok
A) Alacsonyabb légoldali nyomásesés B) Magasabb hűtőközelem mennyiség C) Kevesebb helytakarékosság D) Nagyobb méret
A) Réz B) Alumíniumötvözetek C) Titán D) Rozsdamentes acél
A) Nagyobb valószínűséggel fordul elő bennük lerakódás. B) Csökkentik a hőváltó teljes méretét. C) Lehetővé teszik a hőmérsékletváltozáshoz kapcsolódó tágulást anélkül, hogy a csőlemezek megterhelődnének. D) Eltűntetik a szükségességet a válaszfalak használatára.
A) Amoniak. B) Toluol. C) Pentafluoropropán (R-245fa). D) Víz.
A) 1 mm-nél kisebb B) 10 mm-rel egyenlő C) 1 mm és 3 mm között D) 5 mm-nél nagyobb
A) Beruházási költség vs. üzemeltetési költség. B) Anyag szilárdsága vs. korrózióállóság. C) Hőhatásfok vs. méret. D) Nyomásesés vs. folyadéksebesség.
A) Fázisváltozási hőcserélő. B) Organikus gőzkörfolyamat (Organic Rankine cycle, ORC). C) Gőzkörfolyamat (Steam Rankine cycle, SRC). D) Mozgósított, felülettel rendelkező hőcserélő.
A) Forgatott háromszög alakú (60 fokos) elrendezés. B) Forgatott négyzetes (45 fokos) elrendezés. C) Háromszög alakú (30 fokos) elrendezés. D) Négyzetes (90 fokos) elrendezés.
A) Eltávolítják, hogy csatornákat hozzanak létre. B) Nyomás hatására kidudorodik a hegesztett részek körül. C) Összorolódik és egy sík felületet képez. D) Vékonyabbá és rugalmasabbá válik.
A) Tartja a tömítéseket. B) Tisztításra használják. C) Csak a lemez oldal áramlási útvonalát tartalmazza. D) Egy második áramlási útvonalat hoz létre, amelyet 'héj oldal'-nak nevezünk.
A) Olajfinomítók B) Kémiai gyártás C) Léggazdálkodó üzemek D) Atomenergia-művek
A) Ramachandra K. Patil (és mások) módszere B) Boardman-Germer módszer C) Lamináris áramlás módszer D) Scott S. Haraburda módszer
A) Boardman-Germer módszere B) Scott S. Haraburda módszere C) Turbulens áramlás módszere D) Ramachandra K. Patil (és mások) módszere
A) Tejipar B) Építőipar C) Autóipar D) Textilipar
A) Sajt tárolása. B) Joghurt erjesztése. C) A tej hűtése nagyméretű, közvetlen hűtésű, rozsdamentes acél tartályokban. D) A tej előmelegítése a pasztörizelés előtt.
A) 1% évente. B) Körülbelül 5% évente. C) 15% évente. D) 10% évente.
A) Keveredhetetlen folyadék – folyadék B) Mikrocsatornás C) Szilárd anyag – folyadék vagy szilárd anyag – gáz D) Gáz – folyadék
A) Az égési termékek bejuthatnak a lakótérbe. B) A fűtőberendezés kevesebb hő termelésére lesz képes. C) A légáramlás jelentősen megnövekszik. D) A rendszer energiahatékonyabbá válik.
A) Lapos lemezek formájában, amelyeket egymásra helyeznek a tartály belsejében. B) Külső rögzítéssel. C) Rugalmas gumilemezek használatával. D) A betondurva beépítéssel.
A) Héj- és csőhűtő B) Lemezes-keretes hűtő C) Kör alakú lemezcsomag D) Forgácsolt lemezes hűtő
A) Ár. B) Szín. C) Forma. D) Méret. |