A) Proton B) Elektron C) Neutron D) Foton
A) Erwin Schrödinger B) Louis de Broglie C) Max Planck D) Niels Bohr
A) Dekoherencia B) Szuperpozíció C) Alagútépítés D) Összefonódás
A) Hullám-részecske kettősség B) Kvantum szuperpozíció C) Kvantum összefonódás D) Kvantum alagútépítés
A) Speciális relativitáselmélet B) Kvantummechanika C) Asztrofizika D) Klasszikus mechanika
A) Kvantum összefonódás B) Hullámfunkció összeomlása C) Kvantum alagútépítés D) Kvantum szuperpozíció
A) Byte B) Bit C) Qubit D) Nibble
A) Planck-egyenlet B) Schrödinger-egyenlet C) Newton egyenlete D) Einstein egyenlete
A) Csak a makroszkopikus méretekben. B) Az atomok méreténél és annál kisebb méretekben. C) Csak az asztronomikus méretekben. D) Csak az optikai mikroszkóppal megfigyelhető méretekben.
A) Makroszkopikus állapotok B) Kötött állapotok C) Klasszikus állapotok D) Folyamatos állapotok
A) A szuperpozíció elve B) A részecske-hullám kettősség C) A megfelelési elv D) A bizonytalansági elv
A) Max Planck B) Albert Einstein C) Erwin Schrödinger D) Niels Bohr
A) Hullámfüggvény B) Klasszikus pályát C) Valószínűség-sűrűség D) Hamilton-művelet
A) Born-szabály B) Schrödinger-egyenlet C) Heisenberg-féle határozatlansági elv D) Dirac-féle megfogalmazás
A) Schrödinger macskája B) Einstein elmélete C) Bell tézise D) Heisenberg bizonytalansági elve
A) Algebrai topológia, számelmélet, számítási matematika B) Komplex számok, lineáris algebra, differenciálegyenletek, csoportelmélet C) Geometria, trigonometria, logika D) Statisztika, valószínűséglészet, kombinatorika
A) Nem érvényteleníti a bizonytalansági elvet. B) Nem teszi lehetővé a fénysebességnél gyorsabb jelátvitelt. C) Nem teszi lehetővé az azonnali kommunikációt bármilyen távolságon. D) Nem bizonyítja a rejtett változók létezését.
A) Albert Einstein 1905-ös cikke B) Erwin Schrödinger hullámegyenlete C) Max Planck megoldása a fekete test sugárzásának problémájára D) Niels Bohr atommodellje
A) Sajátállapot B) Szuperpozíciós állapot C) Kevert állapot D) Omlott állapot
A) Az állapot változatlan marad. B) Az állapot összeomlik, és a megfelelő sajátvektorra vagy normalizált projektorrá alakul. C) Az állapot ortogonális lesz a korábbi formájához képest. D) Az állapot egy kevert állapotba kerül.
A) Folyamatos jellege B) Valószínűségi jellege C) Determinisztikus jellege D) Lineáris jellege
A) ψ B) ℏ (h-bar) C) H D) i
A) Hermitikus B) Diagonalizálható C) Ortogonális D) Unitáris
A) eiHt/ℏ B) e-iHt/ℏ C) e-Ht/ℏ D) eHt/ℏ
A) [X^, P^] = ℏ B) [X^, P^] = 0 C) [X^, P^] = -iℏ D) [X^, P^] = iℏ
A) σ_X * σ_P ≥ ℏ/2 B) σ_X + σ_P ≥ ℏ/2 C) σ_X * σ_P ≤ ℏ/2 D) σ_X / σ_P ≥ ℏ/2
A) [A, B] = BA - AB B) [A, B] = AB C) [A, B] = AB - BA D) [A, B] = A + B
A) σ_A σ_B ≥ (1/2) |⟨[A, B]⟩| B) σ_A / σ_B ≥ (1/2) |⟨[A, B]⟩| C) σ_A + σ_B ≥ (1/2) |⟨[A, B]⟩| D) σ_A σ_B ≤ (1/2) |⟨[A, B]⟩|
A) -ℏ2 ∂/∂x B) -iℏ ∂/∂x C) iℏ ∂/∂x D) ℏ ∂/∂x
A) A hélium atom B) A hidrogén atom C) Egy makroszkopikus objektum D) Egy több elektronnal rendelkező molekula
A) Csak az egyiknek kell pontosnak lennie. B) Az egyik sem mérhető pontosan. C) Mindkettő pontosan mérhető ugyanakkor. D) Mindkettő nem ismerhető meg tetszőleges pontossággal egyszerre.
A) ψ(t) = eiHt/ℏ ψ(0) B) ψ(t) = Hψ(0) C) ψ(t) = ℏψ(0) D) ψ(t) = e-iHt/ℏ ψ(0)
A) Tenorszorzatok. B) Összetett Hilbert-terek. C) Csökkentett sűrűségmátrixok. D) Állapotvektorok.
A) Erwin Schrödinger B) Paul Dirac C) Richard Feynman D) Werner Heisenberg
A) Transzformációs elmélet B) Feynman integrál-megközelítése C) Mátrixmechanika D) Hullámmechanika
A) A hullámfüggvény B) Az uniter operátor C) A pályaintegrál D) A Hamilton-művelet (H)
A) Emmy Noether B) Paul Dirac C) Werner Heisenberg D) Erwin Schrödinger
A) Mind a helyzetbeli, mind a lendületbeli eloszlás szélesebb lesz. B) A helyzetbeli eloszlás szűkül, de a lendületbeli eloszlás szélesebb lesz. C) Mind a helyzetbeli, mind a lendületbeli eloszlás szűkül. D) Nincs változás sem a helyzetbeli, sem a lendületbeli eloszlásban.
A) Ezen a területen kívül B) Egy bizonyos területen C) A doboz szélein D) Bárhol
A) E_n = ℏk² / (2m) B) E_n = (ℏ²π²n²) / (2mL²) C) E_n = n²h² / (8mL²) D) E_n = h / (2π)
A) Variációs módszer B) Véges elemek módszere C) Integrálszámításos megközelítés D) Lépcsős módszer
A) Detektor B) Fotonforrás C) Fázisváltó D) Fényvisszaverő lemez
A) Szilárdtestfizika B) Termodinamika C) Klasszikus mechanika D) Asztrofizika
A) Fázisterület B) Konfigurációs tér C) Hilbert-tér D) Euklideszi tér
A) Hullámfüggvények B) Sajátértékek C) Unitárius mátrixok D) Hermitikus operátorok
A) Klasszikusítás B) Kvantálás C) Dekohereencia D) Szuperpozíció
A) Hőenergia B) Potenciális energia C) Nem-relativisztikus mozgási energia D) Relativisztikus mozgási energia
A) Gravitációs vonzás B) Klasszikus tulajdonságok C) Hőtágulás D) Mechanikai tulajdonságok
A) A gravitációs kölcsönhatások B) Az elektromágneses kölcsönhatás C) A gyenge nukleáris erő D) Az erős nukleáris erő
A) A klasszikus Coulomb-potenciál segítségével B) Heisenberg határozatlansági elvének alkalmazásával C) Newton gravitációs törvénye alapján D) Maxwell egyenleteinek felhasználásával
A) Stern-Gerlach-kísérlet B) Michelson-Morley-kísérlet C) Kettős résű kísérlet D) Fotoelektromos hatás
A) A foton, amely az elektromágneses erőt közvetíti. B) A gluon, amely az erős atommagi erőt közvetíti. C) A W-bozon, amely a gyenge atommagi erőt közvetíti. D) A graviton, amely a gravitációs erőt közvetíti.
A) Egydimenziós vonalak. B) Kvantumterek. C) Véges, „spin-hálózatoknak” nevezett hurcok. D) Pontszerű részecskék.
A) Egy spinhabár B) Egy részecske C) Egy kvantummező D) Egy húr
A) Bohm-féle mechanika B) Koppenhágai értelmezés C) Relációs kvantummechanika D) Többvilágos értelmezés
A) Einstein–Podolsky–Rosen paradoxon B) Bell-teszt kísérletek C) Heisenberg határozatlansági elve D) Schrödinger macskája
A) Einstein determinizmusa B) A sokvilág-interpretáció C) Koppenhágai típusú elméletek D) Bohm-féle mechanika
A) A koppenhágai értelmezés B) A relációs kvantummechanika C) A sokvilágos értelmezés D) A bohmian mechanika
A) J. J. Thomson B) Thomas Young C) Gustav Kirchhoff D) Michael Faraday
A) A matematikusok nemzetközi kongresszusa B) A világ fizikai szimpoziuma C) Az első Solvay-konferencia D) Az ötödik Solvay-konferencia |