A) Foton B) Proton C) Elektron D) Neutron
A) Erwin Schrödinger B) Niels Bohr C) Louis de Broglie D) Max Planck
A) Összefonódás B) Szuperpozíció C) Alagútépítés D) Dekoherencia
A) Kvantum alagútépítés B) Hullám-részecske kettősség C) Kvantum összefonódás D) Kvantum szuperpozíció
A) Speciális relativitáselmélet B) Klasszikus mechanika C) Asztrofizika D) Kvantummechanika
A) Hullámfunkció összeomlása B) Kvantum alagútépítés C) Kvantum összefonódás D) Kvantum szuperpozíció
A) Byte B) Bit C) Nibble D) Qubit
A) Einstein egyenlete B) Schrödinger-egyenlet C) Newton egyenlete D) Planck-egyenlet
A) Az atomok méreténél és annál kisebb méretekben. B) Csak az optikai mikroszkóppal megfigyelhető méretekben. C) Csak a makroszkopikus méretekben. D) Csak az asztronomikus méretekben.
A) Kötött állapotok B) Folyamatos állapotok C) Makroszkopikus állapotok D) Klasszikus állapotok
A) A szuperpozíció elve B) A részecske-hullám kettősség C) A megfelelési elv D) A bizonytalansági elv
A) Niels Bohr B) Max Planck C) Albert Einstein D) Erwin Schrödinger
A) Hamilton-művelet B) Klasszikus pályát C) Valószínűség-sűrűség D) Hullámfüggvény
A) Dirac-féle megfogalmazás B) Born-szabály C) Heisenberg-féle határozatlansági elv D) Schrödinger-egyenlet
A) Heisenberg bizonytalansági elve B) Einstein elmélete C) Schrödinger macskája D) Bell tézise
A) Algebrai topológia, számelmélet, számítási matematika B) Geometria, trigonometria, logika C) Statisztika, valószínűséglészet, kombinatorika D) Komplex számok, lineáris algebra, differenciálegyenletek, csoportelmélet
A) Nem érvényteleníti a bizonytalansági elvet. B) Nem teszi lehetővé a fénysebességnél gyorsabb jelátvitelt. C) Nem bizonyítja a rejtett változók létezését. D) Nem teszi lehetővé az azonnali kommunikációt bármilyen távolságon.
A) Erwin Schrödinger hullámegyenlete B) Max Planck megoldása a fekete test sugárzásának problémájára C) Niels Bohr atommodellje D) Albert Einstein 1905-ös cikke
A) Kevert állapot B) Szuperpozíciós állapot C) Omlott állapot D) Sajátállapot
A) Az állapot ortogonális lesz a korábbi formájához képest. B) Az állapot egy kevert állapotba kerül. C) Az állapot változatlan marad. D) Az állapot összeomlik, és a megfelelő sajátvektorra vagy normalizált projektorrá alakul.
A) Folyamatos jellege B) Determinisztikus jellege C) Lineáris jellege D) Valószínűségi jellege
A) i B) ψ C) ℏ (h-bar) D) H
A) Ortogonális B) Hermitikus C) Unitáris D) Diagonalizálható
A) e-iHt/ℏ B) eiHt/ℏ C) e-Ht/ℏ D) eHt/ℏ
A) [X^, P^] = -iℏ B) [X^, P^] = iℏ C) [X^, P^] = 0 D) [X^, P^] = ℏ
A) σ_X * σ_P ≤ ℏ/2 B) σ_X / σ_P ≥ ℏ/2 C) σ_X + σ_P ≥ ℏ/2 D) σ_X * σ_P ≥ ℏ/2
A) [A, B] = AB - BA B) [A, B] = AB C) [A, B] = BA - AB D) [A, B] = A + B
A) σ_A + σ_B ≥ (1/2) |⟨[A, B]⟩| B) σ_A σ_B ≤ (1/2) |⟨[A, B]⟩| C) σ_A / σ_B ≥ (1/2) |⟨[A, B]⟩| D) σ_A σ_B ≥ (1/2) |⟨[A, B]⟩|
A) ℏ ∂/∂x B) -ℏ2 ∂/∂x C) -iℏ ∂/∂x D) iℏ ∂/∂x
A) A hélium atom B) A hidrogén atom C) Egy makroszkopikus objektum D) Egy több elektronnal rendelkező molekula
A) Csak az egyiknek kell pontosnak lennie. B) Mindkettő pontosan mérhető ugyanakkor. C) Mindkettő nem ismerhető meg tetszőleges pontossággal egyszerre. D) Az egyik sem mérhető pontosan.
A) ψ(t) = Hψ(0) B) ψ(t) = ℏψ(0) C) ψ(t) = e-iHt/ℏ ψ(0) D) ψ(t) = eiHt/ℏ ψ(0)
A) Állapotvektorok. B) Tenorszorzatok. C) Csökkentett sűrűségmátrixok. D) Összetett Hilbert-terek.
A) Paul Dirac B) Richard Feynman C) Werner Heisenberg D) Erwin Schrödinger
A) Transzformációs elmélet B) Mátrixmechanika C) Hullámmechanika D) Feynman integrál-megközelítése
A) A Hamilton-művelet (H) B) Az uniter operátor C) A pályaintegrál D) A hullámfüggvény
A) Emmy Noether B) Erwin Schrödinger C) Paul Dirac D) Werner Heisenberg
A) Mind a helyzetbeli, mind a lendületbeli eloszlás szélesebb lesz. B) Nincs változás sem a helyzetbeli, sem a lendületbeli eloszlásban. C) Mind a helyzetbeli, mind a lendületbeli eloszlás szűkül. D) A helyzetbeli eloszlás szűkül, de a lendületbeli eloszlás szélesebb lesz.
A) Egy bizonyos területen B) A doboz szélein C) Ezen a területen kívül D) Bárhol
A) E_n = h / (2π) B) E_n = (ℏ²π²n²) / (2mL²) C) E_n = n²h² / (8mL²) D) E_n = ℏk² / (2m)
A) Variációs módszer B) Integrálszámításos megközelítés C) Lépcsős módszer D) Véges elemek módszere
A) Fényvisszaverő lemez B) Fotonforrás C) Fázisváltó D) Detektor
A) Szilárdtestfizika B) Termodinamika C) Asztrofizika D) Klasszikus mechanika
A) Konfigurációs tér B) Euklideszi tér C) Hilbert-tér D) Fázisterület
A) Sajátértékek B) Unitárius mátrixok C) Hullámfüggvények D) Hermitikus operátorok
A) Klasszikusítás B) Dekohereencia C) Kvantálás D) Szuperpozíció
A) Hőenergia B) Relativisztikus mozgási energia C) Nem-relativisztikus mozgási energia D) Potenciális energia
A) Klasszikus tulajdonságok B) Gravitációs vonzás C) Mechanikai tulajdonságok D) Hőtágulás
A) A gyenge nukleáris erő B) A gravitációs kölcsönhatások C) Az elektromágneses kölcsönhatás D) Az erős nukleáris erő
A) Heisenberg határozatlansági elvének alkalmazásával B) Maxwell egyenleteinek felhasználásával C) A klasszikus Coulomb-potenciál segítségével D) Newton gravitációs törvénye alapján
A) Michelson-Morley-kísérlet B) Fotoelektromos hatás C) Stern-Gerlach-kísérlet D) Kettős résű kísérlet
A) A gluon, amely az erős atommagi erőt közvetíti. B) A graviton, amely a gravitációs erőt közvetíti. C) A W-bozon, amely a gyenge atommagi erőt közvetíti. D) A foton, amely az elektromágneses erőt közvetíti.
A) Egydimenziós vonalak. B) Véges, „spin-hálózatoknak” nevezett hurcok. C) Pontszerű részecskék. D) Kvantumterek.
A) Egy húr B) Egy részecske C) Egy kvantummező D) Egy spinhabár
A) Koppenhágai értelmezés B) Relációs kvantummechanika C) Bohm-féle mechanika D) Többvilágos értelmezés
A) Schrödinger macskája B) Heisenberg határozatlansági elve C) Einstein–Podolsky–Rosen paradoxon D) Bell-teszt kísérletek
A) Einstein determinizmusa B) Koppenhágai típusú elméletek C) Bohm-féle mechanika D) A sokvilág-interpretáció
A) A bohmian mechanika B) A koppenhágai értelmezés C) A relációs kvantummechanika D) A sokvilágos értelmezés
A) Gustav Kirchhoff B) Thomas Young C) J. J. Thomson D) Michael Faraday
A) A világ fizikai szimpoziuma B) Az első Solvay-konferencia C) Az ötödik Solvay-konferencia D) A matematikusok nemzetközi kongresszusa |