A) Foton B) Proton C) Neutron D) Elektron
A) Erwin Schrödinger B) Niels Bohr C) Louis de Broglie D) Max Planck
A) Szuperpozíció B) Alagútépítés C) Összefonódás D) Dekoherencia
A) Kvantum összefonódás B) Hullám-részecske kettősség C) Kvantum alagútépítés D) Kvantum szuperpozíció
A) Kvantummechanika B) Speciális relativitáselmélet C) Klasszikus mechanika D) Asztrofizika
A) Kvantum szuperpozíció B) Hullámfunkció összeomlása C) Kvantum alagútépítés D) Kvantum összefonódás
A) Bit B) Qubit C) Byte D) Nibble
A) Einstein egyenlete B) Newton egyenlete C) Schrödinger-egyenlet D) Planck-egyenlet
A) Csak a makroszkopikus méretekben. B) Az atomok méreténél és annál kisebb méretekben. C) Csak az asztronomikus méretekben. D) Csak az optikai mikroszkóppal megfigyelhető méretekben.
A) Makroszkopikus állapotok B) Klasszikus állapotok C) Folyamatos állapotok D) Kötött állapotok
A) A bizonytalansági elv B) A megfelelési elv C) A részecske-hullám kettősség D) A szuperpozíció elve
A) Erwin Schrödinger B) Max Planck C) Niels Bohr D) Albert Einstein
A) Valószínűség-sűrűség B) Klasszikus pályát C) Hullámfüggvény D) Hamilton-művelet
A) Heisenberg-féle határozatlansági elv B) Born-szabály C) Schrödinger-egyenlet D) Dirac-féle megfogalmazás
A) Bell tézise B) Einstein elmélete C) Schrödinger macskája D) Heisenberg bizonytalansági elve
A) Algebrai topológia, számelmélet, számítási matematika B) Komplex számok, lineáris algebra, differenciálegyenletek, csoportelmélet C) Geometria, trigonometria, logika D) Statisztika, valószínűséglészet, kombinatorika
A) Nem érvényteleníti a bizonytalansági elvet. B) Nem teszi lehetővé az azonnali kommunikációt bármilyen távolságon. C) Nem bizonyítja a rejtett változók létezését. D) Nem teszi lehetővé a fénysebességnél gyorsabb jelátvitelt.
A) Niels Bohr atommodellje B) Max Planck megoldása a fekete test sugárzásának problémájára C) Erwin Schrödinger hullámegyenlete D) Albert Einstein 1905-ös cikke
A) Sajátállapot B) Kevert állapot C) Szuperpozíciós állapot D) Omlott állapot
A) Az állapot változatlan marad. B) Az állapot ortogonális lesz a korábbi formájához képest. C) Az állapot egy kevert állapotba kerül. D) Az állapot összeomlik, és a megfelelő sajátvektorra vagy normalizált projektorrá alakul.
A) Determinisztikus jellege B) Folyamatos jellege C) Valószínűségi jellege D) Lineáris jellege
A) ψ B) H C) i D) ℏ (h-bar)
A) Ortogonális B) Unitáris C) Diagonalizálható D) Hermitikus
A) e-Ht/ℏ B) eHt/ℏ C) e-iHt/ℏ D) eiHt/ℏ
A) [X^, P^] = -iℏ B) [X^, P^] = 0 C) [X^, P^] = ℏ D) [X^, P^] = iℏ
A) σ_X + σ_P ≥ ℏ/2 B) σ_X * σ_P ≤ ℏ/2 C) σ_X * σ_P ≥ ℏ/2 D) σ_X / σ_P ≥ ℏ/2
A) [A, B] = AB B) [A, B] = BA - AB C) [A, B] = A + B D) [A, B] = AB - BA
A) σ_A σ_B ≤ (1/2) |⟨[A, B]⟩| B) σ_A + σ_B ≥ (1/2) |⟨[A, B]⟩| C) σ_A / σ_B ≥ (1/2) |⟨[A, B]⟩| D) σ_A σ_B ≥ (1/2) |⟨[A, B]⟩|
A) -iℏ ∂/∂x B) iℏ ∂/∂x C) -ℏ2 ∂/∂x D) ℏ ∂/∂x
A) A hidrogén atom B) Egy makroszkopikus objektum C) A hélium atom D) Egy több elektronnal rendelkező molekula
A) Mindkettő pontosan mérhető ugyanakkor. B) Az egyik sem mérhető pontosan. C) Csak az egyiknek kell pontosnak lennie. D) Mindkettő nem ismerhető meg tetszőleges pontossággal egyszerre.
A) ψ(t) = ℏψ(0) B) ψ(t) = Hψ(0) C) ψ(t) = e-iHt/ℏ ψ(0) D) ψ(t) = eiHt/ℏ ψ(0)
A) Összetett Hilbert-terek. B) Állapotvektorok. C) Tenorszorzatok. D) Csökkentett sűrűségmátrixok.
A) Erwin Schrödinger B) Werner Heisenberg C) Richard Feynman D) Paul Dirac
A) Feynman integrál-megközelítése B) Mátrixmechanika C) Hullámmechanika D) Transzformációs elmélet
A) Az uniter operátor B) A hullámfüggvény C) A Hamilton-művelet (H) D) A pályaintegrál
A) Paul Dirac B) Emmy Noether C) Werner Heisenberg D) Erwin Schrödinger
A) A helyzetbeli eloszlás szűkül, de a lendületbeli eloszlás szélesebb lesz. B) Mind a helyzetbeli, mind a lendületbeli eloszlás szélesebb lesz. C) Mind a helyzetbeli, mind a lendületbeli eloszlás szűkül. D) Nincs változás sem a helyzetbeli, sem a lendületbeli eloszlásban.
A) Bárhol B) Ezen a területen kívül C) A doboz szélein D) Egy bizonyos területen
A) E_n = n²h² / (8mL²) B) E_n = (ℏ²π²n²) / (2mL²) C) E_n = h / (2π) D) E_n = ℏk² / (2m)
A) Variációs módszer B) Lépcsős módszer C) Integrálszámításos megközelítés D) Véges elemek módszere
A) Fényvisszaverő lemez B) Fotonforrás C) Detektor D) Fázisváltó
A) Klasszikus mechanika B) Asztrofizika C) Termodinamika D) Szilárdtestfizika
A) Konfigurációs tér B) Euklideszi tér C) Hilbert-tér D) Fázisterület
A) Hullámfüggvények B) Hermitikus operátorok C) Unitárius mátrixok D) Sajátértékek
A) Kvantálás B) Klasszikusítás C) Szuperpozíció D) Dekohereencia
A) Hőenergia B) Potenciális energia C) Relativisztikus mozgási energia D) Nem-relativisztikus mozgási energia
A) Klasszikus tulajdonságok B) Hőtágulás C) Gravitációs vonzás D) Mechanikai tulajdonságok
A) A gyenge nukleáris erő B) A gravitációs kölcsönhatások C) Az elektromágneses kölcsönhatás D) Az erős nukleáris erő
A) Newton gravitációs törvénye alapján B) Heisenberg határozatlansági elvének alkalmazásával C) Maxwell egyenleteinek felhasználásával D) A klasszikus Coulomb-potenciál segítségével
A) Fotoelektromos hatás B) Kettős résű kísérlet C) Michelson-Morley-kísérlet D) Stern-Gerlach-kísérlet
A) A foton, amely az elektromágneses erőt közvetíti. B) A gluon, amely az erős atommagi erőt közvetíti. C) A graviton, amely a gravitációs erőt közvetíti. D) A W-bozon, amely a gyenge atommagi erőt közvetíti.
A) Kvantumterek. B) Pontszerű részecskék. C) Egydimenziós vonalak. D) Véges, „spin-hálózatoknak” nevezett hurcok.
A) Egy részecske B) Egy húr C) Egy spinhabár D) Egy kvantummező
A) Koppenhágai értelmezés B) Többvilágos értelmezés C) Bohm-féle mechanika D) Relációs kvantummechanika
A) Einstein–Podolsky–Rosen paradoxon B) Heisenberg határozatlansági elve C) Schrödinger macskája D) Bell-teszt kísérletek
A) Bohm-féle mechanika B) Koppenhágai típusú elméletek C) A sokvilág-interpretáció D) Einstein determinizmusa
A) A sokvilágos értelmezés B) A bohmian mechanika C) A relációs kvantummechanika D) A koppenhágai értelmezés
A) Thomas Young B) Michael Faraday C) Gustav Kirchhoff D) J. J. Thomson
A) A matematikusok nemzetközi kongresszusa B) A világ fizikai szimpoziuma C) Az első Solvay-konferencia D) Az ötödik Solvay-konferencia |