A) Elektron B) Proton C) Neutron D) Foton
A) Louis de Broglie B) Max Planck C) Niels Bohr D) Erwin Schrödinger
A) Összefonódás B) Szuperpozíció C) Alagútépítés D) Dekoherencia
A) Kvantum összefonódás B) Kvantum szuperpozíció C) Kvantum alagútépítés D) Hullám-részecske kettősség
A) Speciális relativitáselmélet B) Klasszikus mechanika C) Asztrofizika D) Kvantummechanika
A) Kvantum szuperpozíció B) Kvantum alagútépítés C) Hullámfunkció összeomlása D) Kvantum összefonódás
A) Byte B) Bit C) Qubit D) Nibble
A) Newton egyenlete B) Schrödinger-egyenlet C) Einstein egyenlete D) Planck-egyenlet
A) Csak az optikai mikroszkóppal megfigyelhető méretekben. B) Csak a makroszkopikus méretekben. C) Az atomok méreténél és annál kisebb méretekben. D) Csak az asztronomikus méretekben.
A) Makroszkopikus állapotok B) Folyamatos állapotok C) Klasszikus állapotok D) Kötött állapotok
A) A megfelelési elv B) A részecske-hullám kettősség C) A bizonytalansági elv D) A szuperpozíció elve
A) Erwin Schrödinger B) Albert Einstein C) Niels Bohr D) Max Planck
A) Valószínűség-sűrűség B) Hamilton-művelet C) Hullámfüggvény D) Klasszikus pályát
A) Heisenberg-féle határozatlansági elv B) Schrödinger-egyenlet C) Dirac-féle megfogalmazás D) Born-szabály
A) Heisenberg bizonytalansági elve B) Schrödinger macskája C) Einstein elmélete D) Bell tézise
A) Statisztika, valószínűséglészet, kombinatorika B) Algebrai topológia, számelmélet, számítási matematika C) Komplex számok, lineáris algebra, differenciálegyenletek, csoportelmélet D) Geometria, trigonometria, logika
A) Nem bizonyítja a rejtett változók létezését. B) Nem teszi lehetővé az azonnali kommunikációt bármilyen távolságon. C) Nem teszi lehetővé a fénysebességnél gyorsabb jelátvitelt. D) Nem érvényteleníti a bizonytalansági elvet.
A) Albert Einstein 1905-ös cikke B) Erwin Schrödinger hullámegyenlete C) Max Planck megoldása a fekete test sugárzásának problémájára D) Niels Bohr atommodellje
A) Omlott állapot B) Szuperpozíciós állapot C) Sajátállapot D) Kevert állapot
A) Az állapot egy kevert állapotba kerül. B) Az állapot változatlan marad. C) Az állapot összeomlik, és a megfelelő sajátvektorra vagy normalizált projektorrá alakul. D) Az állapot ortogonális lesz a korábbi formájához képest.
A) Determinisztikus jellege B) Folyamatos jellege C) Valószínűségi jellege D) Lineáris jellege
A) i B) ℏ (h-bar) C) H D) ψ
A) Unitáris B) Hermitikus C) Ortogonális D) Diagonalizálható
A) eiHt/ℏ B) eHt/ℏ C) e-iHt/ℏ D) e-Ht/ℏ
A) Mindkettő nem ismerhető meg tetszőleges pontossággal egyszerre. B) Mindkettő pontosan mérhető ugyanakkor. C) Az egyik sem mérhető pontosan. D) Csak az egyiknek kell pontosnak lennie.
A) Gustav Kirchhoff B) Thomas Young C) Michael Faraday D) J. J. Thomson
A) Mechanikai tulajdonságok B) Klasszikus tulajdonságok C) Hőtágulás D) Gravitációs vonzás
A) E_n = (ℏ²π²n²) / (2mL²) B) E_n = n²h² / (8mL²) C) E_n = ℏk² / (2m) D) E_n = h / (2π)
A) A pályaintegrál B) A hullámfüggvény C) Az uniter operátor D) A Hamilton-művelet (H)
A) Hermitikus operátorok B) Hullámfüggvények C) Sajátértékek D) Unitárius mátrixok
A) [A, B] = A + B B) [A, B] = AB C) [A, B] = AB - BA D) [A, B] = BA - AB
A) Heisenberg határozatlansági elve B) Einstein–Podolsky–Rosen paradoxon C) Bell-teszt kísérletek D) Schrödinger macskája
A) Kettős résű kísérlet B) Fotoelektromos hatás C) Michelson-Morley-kísérlet D) Stern-Gerlach-kísérlet
A) ℏ ∂/∂x B) iℏ ∂/∂x C) -ℏ2 ∂/∂x D) -iℏ ∂/∂x
A) Paul Dirac B) Werner Heisenberg C) Richard Feynman D) Erwin Schrödinger
A) A koppenhágai értelmezés B) A sokvilágos értelmezés C) A bohmian mechanika D) A relációs kvantummechanika
A) Potenciális energia B) Hőenergia C) Nem-relativisztikus mozgási energia D) Relativisztikus mozgási energia
A) Egy több elektronnal rendelkező molekula B) A hélium atom C) A hidrogén atom D) Egy makroszkopikus objektum
A) Mind a helyzetbeli, mind a lendületbeli eloszlás szűkül. B) A helyzetbeli eloszlás szűkül, de a lendületbeli eloszlás szélesebb lesz. C) Nincs változás sem a helyzetbeli, sem a lendületbeli eloszlásban. D) Mind a helyzetbeli, mind a lendületbeli eloszlás szélesebb lesz.
A) A világ fizikai szimpoziuma B) Az első Solvay-konferencia C) Az ötödik Solvay-konferencia D) A matematikusok nemzetközi kongresszusa
A) σ_X / σ_P ≥ ℏ/2 B) σ_X * σ_P ≥ ℏ/2 C) σ_X * σ_P ≤ ℏ/2 D) σ_X + σ_P ≥ ℏ/2
A) σ_A σ_B ≤ (1/2) |⟨[A, B]⟩| B) σ_A σ_B ≥ (1/2) |⟨[A, B]⟩| C) σ_A / σ_B ≥ (1/2) |⟨[A, B]⟩| D) σ_A + σ_B ≥ (1/2) |⟨[A, B]⟩|
A) A W-bozon, amely a gyenge atommagi erőt közvetíti. B) A graviton, amely a gravitációs erőt közvetíti. C) A foton, amely az elektromágneses erőt közvetíti. D) A gluon, amely az erős atommagi erőt közvetíti.
A) Tenorszorzatok. B) Összetett Hilbert-terek. C) Állapotvektorok. D) Csökkentett sűrűségmátrixok.
A) Fotonforrás B) Detektor C) Fázisváltó D) Fényvisszaverő lemez
A) Dekohereencia B) Kvantálás C) Klasszikusítás D) Szuperpozíció
A) Klasszikus mechanika B) Szilárdtestfizika C) Asztrofizika D) Termodinamika
A) Bárhol B) Ezen a területen kívül C) Egy bizonyos területen D) A doboz szélein
A) Bohm-féle mechanika B) Többvilágos értelmezés C) Koppenhágai értelmezés D) Relációs kvantummechanika
A) Werner Heisenberg B) Erwin Schrödinger C) Emmy Noether D) Paul Dirac
A) Newton gravitációs törvénye alapján B) Maxwell egyenleteinek felhasználásával C) Heisenberg határozatlansági elvének alkalmazásával D) A klasszikus Coulomb-potenciál segítségével
A) Feynman integrál-megközelítése B) Transzformációs elmélet C) Hullámmechanika D) Mátrixmechanika
A) ψ(t) = eiHt/ℏ ψ(0) B) ψ(t) = Hψ(0) C) ψ(t) = e-iHt/ℏ ψ(0) D) ψ(t) = ℏψ(0)
A) Euklideszi tér B) Hilbert-tér C) Konfigurációs tér D) Fázisterület
A) A gravitációs kölcsönhatások B) A gyenge nukleáris erő C) Az erős nukleáris erő D) Az elektromágneses kölcsönhatás
A) [X^, P^] = ℏ B) [X^, P^] = -iℏ C) [X^, P^] = 0 D) [X^, P^] = iℏ
A) Egy részecske B) Egy húr C) Egy spinhabár D) Egy kvantummező
A) Kvantumterek. B) Véges, „spin-hálózatoknak” nevezett hurcok. C) Egydimenziós vonalak. D) Pontszerű részecskék.
A) Bohm-féle mechanika B) Koppenhágai típusú elméletek C) Einstein determinizmusa D) A sokvilág-interpretáció
A) Integrálszámításos megközelítés B) Variációs módszer C) Lépcsős módszer D) Véges elemek módszere |