A) John Smith B) David A. Huffman C) Robert Johnson D) Alice Jones
A) Változó hosszúságú kódolás B) ASCII kódolás C) Bináris kódolás D) Fix hosszúságú kódolás
A) Ritka szimbólumok B) Gyakori szimbólumok C) Páratlan indexű szimbólumok D) A-val kezdődő szimbólumok
A) Olyan kód, amelyben egyetlen kódszó sem előtagja egy másiknak. B) Ugyanazzal a szimbólummal kezdődő kód C) Egyenlő hosszúságú kódszavakból álló kód D) Olyan kód, amely csak 0-akat és 1-eseket használ.
A) O(n) B) O(n log n) C) O(log n) D) O(n2)
A) Kiegyensúlyozott fa B) Optimális bináris fa C) Tökéletes fa D) Teljes fa
A) Stack B) Összekapcsolt lista C) Bináris halom D) Sorban állás
A) Leggyakoribb szimbólum B) A leghosszabb nevű szimbólum C) Legkevésbé gyakori szimbólum D) Prímszámmal jelölt szimbólum
A) Szimbólumfrekvenciák kiszámítása B) Összekapcsolt lista építése C) Az adatok tömörítése D) Bináris kódok hozzárendelése szimbólumokhoz
A) Kódolási sebesség B) Tömörítési arány C) Memóriafogyasztás D) A szimbólumok száma
A) Postfix kódok B) Előtagkódok C) Infix kódok D) Utótagkódok
A) 1955 B) 1949 C) 1960 D) 1952
A) Futásszám-kódolás B) Shannon-Fano kódolás C) Lempel-Ziv-Welch (LZW) kódolás D) Aritmetikus kódolás
A) h(a_i) = log2(1 / w_i) B) h(a_i) = -log2(w_i) C) h(a_i) = 2w_i D) h(a_i) = w_i * log2(w_i)
A) H(A) = -∑(w_i > 0) w_i * log₂(w_i) B) H(A) = ∑(w_i > 0) w_i / log₂(w_i) C) H(A) = ∑(w_i > 0) log₂(w_i) D) H(A) = ∑(w_i > 0) h(a_i) / w_i
A) Egyenlő a súlyának a reciprokértékével. B) Negatívan befolyásolja az entrópiát. C) Nulla, mivel lim_(w→0+) w * log2(w) = 0 D) Egyenlő a szimbólum információs tartalmával.
A) A jobb oldali gyermek követése B) Egy belső nöde C) Egy levélnöde D) A bal oldali gyermek követése
A) Prioritásos sor (elsőbbségi sor) B) Verem C) Tömb D) Sor
A) Négy B) Egy C) Három D) Kettő
A) Az első sorba B) Mindkét sorba egyszerre C) Semelyik sorba sem D) A második sorba
A) Csak olyan csomópontokat szabad a sorba fűzni, amelyeknek egyedi súlya van. B) Véletlenszerűen kell csomópontokat választani az egyik vagy a másik sorból. C) A kezdeti súlyokat az első sorban, a kombinált súlyokat pedig a második sorban kell tárolni. D) Mindkét sort a súly szerint kell rendezni minden egyes új csomópont hozzáadása után.
A) Válasszon véletlenszerűen egy elemet az egyik sorból. B) Válassza ki az első sorban lévő elemet. C) Válassza ki a második sorban lévő elemet. D) Törölje mindkét elemet, és kezdje el újra.
A) Gyökércsomópontokká válnak. B) Összekapcsolják őket egy új belső csomóponttal. C) Megmaradnak levélszintű csomópontokként. D) Eltávolítják őket a fáról.
A) Szövegkomprimálás szövegszerkesztő programokban. B) Faxgépek. C) Hangfájlok komprimálása. D) Képek kódolása weboldalakhoz.
A) Többek között a legnagyobb súlyozott úthossz minimalizálására. B) Csak a tömörítéssel kapcsolatos problémákra. C) Olyan problémákra, amelyek nem tartalmaznak súlyozást. D) Az adatok rendezésével kapcsolatos problémákra.
A) Sablon-alapú Huffman-algoritmus. B) Bináris Huffman-algoritmus. C) A csomag-összefésülő algoritmus. D) Adaptív Huffman-algoritmus.
A) T. C. Hu. B) Richard M. Karp. C) Alan Turing. D) Adriano Garsia.
A) Az alfabetikus sorrend. B) A bináris reprezentáció. C) A továbbítás költsége. D) A előfordulási gyakoriság.
A) Harvard Egyetem B) Princeton Egyetem C) Massachusetts Institute of Technology (MIT) D) Stanford Egyetem
A) Nincs szükség további információk tárolására. B) A tömörített szöveghez egy gyakorisági táblázatot kell tárolni. C) Az eredeti szöveget a tömörített verzió mellett kell tárolni. D) A tömörített adatokhoz egy titkosítókulcsot kell mellékelni. |