A) Alice Jones
B) David A. Huffman
C) John Smith
D) Robert Johnson

A) Bináris kódolás
B) ASCII kódolás
C) Fix hosszúságú kódolás
D) Változó hosszúságú kódolás

A) Páratlan indexű szimbólumok
B) A-val kezdődő szimbólumok
C) Gyakori szimbólumok
D) Ritka szimbólumok

A) Olyan kód, amely csak 0-akat és 1-eseket használ.
B) Olyan kód, amelyben egyetlen kódszó sem előtagja egy másiknak.
C) Egyenlő hosszúságú kódszavakból álló kód
D) Ugyanazzal a szimbólummal kezdődő kód

A) O(n log n)
B) O(n)
C) O(log n)
D) O(n²)

A) Optimális bináris fa
B) Tökéletes fa
C) Kiegyensúlyozott fa
D) Teljes fa

A) Stack
B) Bináris halom
C) Összekapcsolt lista
D) Sorban állás

A) Prímszámmal jelölt szimbólum
B) A leghosszabb nevű szimbólum
C) Legkevésbé gyakori szimbólum
D) Leggyakoribb szimbólum

A) Az adatok tömörítése
B) Összekapcsolt lista építése
C) Bináris kódok hozzárendelése szimbólumokhoz
D) Szimbólumfrekvenciák kiszámítása

A) Memóriafogyasztás
B) A szimbólumok száma
C) Kódolási sebesség
D) Tömörítési arány

A) Előtagkódok
B) Utótagkódok
C) Infix kódok
D) Postfix kódok

A) 1960
B) 1949
C) 1955
D) 1952

A) Futásszám-kódolás
B) Shannon-Fano kódolás
C) Aritmetikus kódolás
D) Lempel-Ziv-Welch (LZW) kódolás

A) h(a_i) = log₂(1 / w_i)
B) h(a_i) = w_i * log₂(w_i)
C) h(a_i) = 2^w_i
D) h(a_i) = -log₂(w_i)

A) H(A) = -∑(w_i > 0) w_i * log₂(w_i)
B) H(A) = ∑(w_i > 0) h(a_i) / w_i
C) H(A) = ∑(w_i > 0) w_i / log₂(w_i)
D) H(A) = ∑(w_i > 0) log₂(w_i)

A) Egyenlő a szimbólum információs tartalmával.
B) Egyenlő a súlyának a reciprokértékével.
C) Negatívan befolyásolja az entrópiát.
D) Nulla, mivel lim_(w→0+) w * log₂(w) = 0

A) Egy levélnöde
B) A bal oldali gyermek követése
C) A jobb oldali gyermek követése
D) Egy belső nöde

A) Verem
B) Tömb
C) Sor
D) Prioritásos sor (elsőbbségi sor)

A) Három
B) Egy
C) Kettő
D) Négy

A) Az első sorba
B) Mindkét sorba egyszerre
C) Semelyik sorba sem
D) A második sorba

A) A kezdeti súlyokat az első sorban, a kombinált súlyokat pedig a második sorban kell tárolni.
B) Véletlenszerűen kell csomópontokat választani az egyik vagy a másik sorból.
C) Csak olyan csomópontokat szabad a sorba fűzni, amelyeknek egyedi súlya van.
D) Mindkét sort a súly szerint kell rendezni minden egyes új csomópont hozzáadása után.

A) Válasszon véletlenszerűen egy elemet az egyik sorból.
B) Válassza ki az első sorban lévő elemet.
C) Törölje mindkét elemet, és kezdje el újra.
D) Válassza ki a második sorban lévő elemet.

A) Eltávolítják őket a fáról.
B) Összekapcsolják őket egy új belső csomóponttal.
C) Gyökércsomópontokká válnak.
D) Megmaradnak levélszintű csomópontokként.

A) Faxgépek.
B) Szövegkomprimálás szövegszerkesztő programokban.
C) Képek kódolása weboldalakhoz.
D) Hangfájlok komprimálása.

A) Csak a tömörítéssel kapcsolatos problémákra.
B) Az adatok rendezésével kapcsolatos problémákra.
C) Olyan problémákra, amelyek nem tartalmaznak súlyozást.
D) Többek között a legnagyobb súlyozott úthossz minimalizálására.

A) Bináris Huffman-algoritmus.
B) A csomag-összefésülő algoritmus.
C) Sablon-alapú Huffman-algoritmus.
D) Adaptív Huffman-algoritmus.

A) Alan Turing.
B) Richard M. Karp.
C) T. C. Hu.
D) Adriano Garsia.

A) A előfordulási gyakoriság.
B) Az alfabetikus sorrend.
C) A bináris reprezentáció.
D) A továbbítás költsége.