A) Alice Jones B) John Smith C) Robert Johnson D) David A. Huffman
A) Bináris kódolás B) Változó hosszúságú kódolás C) Fix hosszúságú kódolás D) ASCII kódolás
A) Gyakori szimbólumok B) Ritka szimbólumok C) A-val kezdődő szimbólumok D) Páratlan indexű szimbólumok
A) Olyan kód, amelyben egyetlen kódszó sem előtagja egy másiknak. B) Ugyanazzal a szimbólummal kezdődő kód C) Olyan kód, amely csak 0-akat és 1-eseket használ. D) Egyenlő hosszúságú kódszavakból álló kód
A) O(n2) B) O(n log n) C) O(n) D) O(log n)
A) Teljes fa B) Optimális bináris fa C) Tökéletes fa D) Kiegyensúlyozott fa
A) Stack B) Sorban állás C) Összekapcsolt lista D) Bináris halom
A) Leggyakoribb szimbólum B) Legkevésbé gyakori szimbólum C) A leghosszabb nevű szimbólum D) Prímszámmal jelölt szimbólum
A) Összekapcsolt lista építése B) Bináris kódok hozzárendelése szimbólumokhoz C) Szimbólumfrekvenciák kiszámítása D) Az adatok tömörítése
A) Memóriafogyasztás B) Tömörítési arány C) Kódolási sebesség D) A szimbólumok száma
A) Előtagkódok B) Utótagkódok C) Postfix kódok D) Infix kódok
A) 1952 B) 1949 C) 1955 D) 1960
A) Lempel-Ziv-Welch (LZW) kódolás B) Aritmetikus kódolás C) Futásszám-kódolás D) Shannon-Fano kódolás
A) h(a_i) = log2(1 / w_i) B) h(a_i) = -log2(w_i) C) h(a_i) = 2w_i D) h(a_i) = w_i * log2(w_i)
A) H(A) = ∑(w_i > 0) log₂(w_i) B) H(A) = ∑(w_i > 0) w_i / log₂(w_i) C) H(A) = ∑(w_i > 0) h(a_i) / w_i D) H(A) = -∑(w_i > 0) w_i * log₂(w_i)
A) Egyenlő a súlyának a reciprokértékével. B) Egyenlő a szimbólum információs tartalmával. C) Nulla, mivel lim_(w→0+) w * log2(w) = 0 D) Negatívan befolyásolja az entrópiát.
A) Egy belső nöde B) A jobb oldali gyermek követése C) Egy levélnöde D) A bal oldali gyermek követése
A) Prioritásos sor (elsőbbségi sor) B) Verem C) Tömb D) Sor
A) Egy B) Négy C) Három D) Kettő
A) Semelyik sorba sem B) Mindkét sorba egyszerre C) Az első sorba D) A második sorba
A) Véletlenszerűen kell csomópontokat választani az egyik vagy a másik sorból. B) Mindkét sort a súly szerint kell rendezni minden egyes új csomópont hozzáadása után. C) A kezdeti súlyokat az első sorban, a kombinált súlyokat pedig a második sorban kell tárolni. D) Csak olyan csomópontokat szabad a sorba fűzni, amelyeknek egyedi súlya van.
A) Törölje mindkét elemet, és kezdje el újra. B) Válasszon véletlenszerűen egy elemet az egyik sorból. C) Válassza ki a második sorban lévő elemet. D) Válassza ki az első sorban lévő elemet.
A) Összekapcsolják őket egy új belső csomóponttal. B) Eltávolítják őket a fáról. C) Gyökércsomópontokká válnak. D) Megmaradnak levélszintű csomópontokként.
A) Hangfájlok komprimálása. B) Szövegkomprimálás szövegszerkesztő programokban. C) Faxgépek. D) Képek kódolása weboldalakhoz.
A) Az adatok rendezésével kapcsolatos problémákra. B) Csak a tömörítéssel kapcsolatos problémákra. C) Többek között a legnagyobb súlyozott úthossz minimalizálására. D) Olyan problémákra, amelyek nem tartalmaznak súlyozást.
A) Sablon-alapú Huffman-algoritmus. B) Bináris Huffman-algoritmus. C) Adaptív Huffman-algoritmus. D) A csomag-összefésülő algoritmus.
A) Alan Turing. B) Richard M. Karp. C) Adriano Garsia. D) T. C. Hu.
A) A továbbítás költsége. B) A bináris reprezentáció. C) Az alfabetikus sorrend. D) A előfordulási gyakoriság.
A) Stanford Egyetem B) Massachusetts Institute of Technology (MIT) C) Princeton Egyetem D) Harvard Egyetem
A) A tömörített szöveghez egy gyakorisági táblázatot kell tárolni. B) Az eredeti szöveget a tömörített verzió mellett kell tárolni. C) Nincs szükség további információk tárolására. D) A tömörített adatokhoz egy titkosítókulcsot kell mellékelni. |