A) Alice Jones B) David A. Huffman C) John Smith D) Robert Johnson
A) Bináris kódolás B) Változó hosszúságú kódolás C) Fix hosszúságú kódolás D) ASCII kódolás
A) A-val kezdődő szimbólumok B) Páratlan indexű szimbólumok C) Gyakori szimbólumok D) Ritka szimbólumok
A) Ugyanazzal a szimbólummal kezdődő kód B) Egyenlő hosszúságú kódszavakból álló kód C) Olyan kód, amely csak 0-akat és 1-eseket használ. D) Olyan kód, amelyben egyetlen kódszó sem előtagja egy másiknak.
A) O(log n) B) O(n) C) O(n log n) D) O(n2)
A) Optimális bináris fa B) Teljes fa C) Kiegyensúlyozott fa D) Tökéletes fa
A) Bináris halom B) Stack C) Sorban állás D) Összekapcsolt lista
A) A leghosszabb nevű szimbólum B) Prímszámmal jelölt szimbólum C) Legkevésbé gyakori szimbólum D) Leggyakoribb szimbólum
A) Szimbólumfrekvenciák kiszámítása B) Bináris kódok hozzárendelése szimbólumokhoz C) Az adatok tömörítése D) Összekapcsolt lista építése
A) Kódolási sebesség B) A szimbólumok száma C) Tömörítési arány D) Memóriafogyasztás
A) Postfix kódok B) Előtagkódok C) Utótagkódok D) Infix kódok
A) 1949 B) 1960 C) 1952 D) 1955
A) Shannon-Fano kódolás B) Aritmetikus kódolás C) Lempel-Ziv-Welch (LZW) kódolás D) Futásszám-kódolás
A) h(a_i) = w_i * log2(w_i) B) h(a_i) = 2w_i C) h(a_i) = log2(1 / w_i) D) h(a_i) = -log2(w_i)
A) H(A) = ∑(w_i > 0) log₂(w_i) B) H(A) = -∑(w_i > 0) w_i * log₂(w_i) C) H(A) = ∑(w_i > 0) w_i / log₂(w_i) D) H(A) = ∑(w_i > 0) h(a_i) / w_i
A) Egyenlő a súlyának a reciprokértékével. B) Egyenlő a szimbólum információs tartalmával. C) Nulla, mivel lim_(w→0+) w * log2(w) = 0 D) Negatívan befolyásolja az entrópiát.
A) A bal oldali gyermek követése B) A jobb oldali gyermek követése C) Egy levélnöde D) Egy belső nöde
A) Tömb B) Prioritásos sor (elsőbbségi sor) C) Verem D) Sor
A) Három B) Egy C) Kettő D) Négy
A) Az első sorba B) Mindkét sorba egyszerre C) A második sorba D) Semelyik sorba sem
A) Véletlenszerűen kell csomópontokat választani az egyik vagy a másik sorból. B) A kezdeti súlyokat az első sorban, a kombinált súlyokat pedig a második sorban kell tárolni. C) Mindkét sort a súly szerint kell rendezni minden egyes új csomópont hozzáadása után. D) Csak olyan csomópontokat szabad a sorba fűzni, amelyeknek egyedi súlya van.
A) Válasszon véletlenszerűen egy elemet az egyik sorból. B) Válassza ki a második sorban lévő elemet. C) Törölje mindkét elemet, és kezdje el újra. D) Válassza ki az első sorban lévő elemet.
A) Megmaradnak levélszintű csomópontokként. B) Gyökércsomópontokká válnak. C) Eltávolítják őket a fáról. D) Összekapcsolják őket egy új belső csomóponttal.
A) Hangfájlok komprimálása. B) Faxgépek. C) Szövegkomprimálás szövegszerkesztő programokban. D) Képek kódolása weboldalakhoz.
A) Az adatok rendezésével kapcsolatos problémákra. B) Csak a tömörítéssel kapcsolatos problémákra. C) Olyan problémákra, amelyek nem tartalmaznak súlyozást. D) Többek között a legnagyobb súlyozott úthossz minimalizálására.
A) A csomag-összefésülő algoritmus. B) Adaptív Huffman-algoritmus. C) Sablon-alapú Huffman-algoritmus. D) Bináris Huffman-algoritmus.
A) Adriano Garsia. B) T. C. Hu. C) Richard M. Karp. D) Alan Turing.
A) A bináris reprezentáció. B) A előfordulási gyakoriság. C) Az alfabetikus sorrend. D) A továbbítás költsége.
A) Harvard Egyetem B) Massachusetts Institute of Technology (MIT) C) Stanford Egyetem D) Princeton Egyetem
A) A tömörített adatokhoz egy titkosítókulcsot kell mellékelni. B) A tömörített szöveghez egy gyakorisági táblázatot kell tárolni. C) Az eredeti szöveget a tömörített verzió mellett kell tárolni. D) Nincs szükség további információk tárolására. |