A) Alice Jones B) Robert Johnson C) John Smith D) David A. Huffman
A) Változó hosszúságú kódolás B) Fix hosszúságú kódolás C) ASCII kódolás D) Bináris kódolás
A) Gyakori szimbólumok B) A-val kezdődő szimbólumok C) Páratlan indexű szimbólumok D) Ritka szimbólumok
A) Olyan kód, amely csak 0-akat és 1-eseket használ. B) Ugyanazzal a szimbólummal kezdődő kód C) Egyenlő hosszúságú kódszavakból álló kód D) Olyan kód, amelyben egyetlen kódszó sem előtagja egy másiknak.
A) O(n2) B) O(n) C) O(n log n) D) O(log n)
A) Kiegyensúlyozott fa B) Tökéletes fa C) Optimális bináris fa D) Teljes fa
A) Bináris halom B) Stack C) Sorban állás D) Összekapcsolt lista
A) Leggyakoribb szimbólum B) Legkevésbé gyakori szimbólum C) A leghosszabb nevű szimbólum D) Prímszámmal jelölt szimbólum
A) Összekapcsolt lista építése B) Szimbólumfrekvenciák kiszámítása C) Bináris kódok hozzárendelése szimbólumokhoz D) Az adatok tömörítése
A) Tömörítési arány B) A szimbólumok száma C) Memóriafogyasztás D) Kódolási sebesség
A) Postfix kódok B) Utótagkódok C) Infix kódok D) Előtagkódok
A) 1955 B) 1949 C) 1960 D) 1952
A) Az adatok rendezésével kapcsolatos problémákra. B) Többek között a legnagyobb súlyozott úthossz minimalizálására. C) Csak a tömörítéssel kapcsolatos problémákra. D) Olyan problémákra, amelyek nem tartalmaznak súlyozást.
A) Az első sorba B) A második sorba C) Mindkét sorba egyszerre D) Semelyik sorba sem
A) Egyenlő a szimbólum információs tartalmával. B) Egyenlő a súlyának a reciprokértékével. C) Nulla, mivel lim_(w→0+) w * log2(w) = 0 D) Negatívan befolyásolja az entrópiát.
A) T. C. Hu. B) Alan Turing. C) Adriano Garsia. D) Richard M. Karp.
A) Faxgépek. B) Képek kódolása weboldalakhoz. C) Szövegkomprimálás szövegszerkesztő programokban. D) Hangfájlok komprimálása.
A) h(a_i) = log2(1 / w_i) B) h(a_i) = w_i * log2(w_i) C) h(a_i) = -log2(w_i) D) h(a_i) = 2w_i
A) Válassza ki az első sorban lévő elemet. B) Válasszon véletlenszerűen egy elemet az egyik sorból. C) Válassza ki a második sorban lévő elemet. D) Törölje mindkét elemet, és kezdje el újra.
A) A előfordulási gyakoriság. B) Az alfabetikus sorrend. C) A továbbítás költsége. D) A bináris reprezentáció.
A) H(A) = ∑(w_i > 0) h(a_i) / w_i B) H(A) = ∑(w_i > 0) log₂(w_i) C) H(A) = -∑(w_i > 0) w_i * log₂(w_i) D) H(A) = ∑(w_i > 0) w_i / log₂(w_i)
A) Sor B) Tömb C) Prioritásos sor (elsőbbségi sor) D) Verem
A) Lempel-Ziv-Welch (LZW) kódolás B) Aritmetikus kódolás C) Shannon-Fano kódolás D) Futásszám-kódolás
A) Mindkét sort a súly szerint kell rendezni minden egyes új csomópont hozzáadása után. B) Véletlenszerűen kell csomópontokat választani az egyik vagy a másik sorból. C) A kezdeti súlyokat az első sorban, a kombinált súlyokat pedig a második sorban kell tárolni. D) Csak olyan csomópontokat szabad a sorba fűzni, amelyeknek egyedi súlya van.
A) A tömörített adatokhoz egy titkosítókulcsot kell mellékelni. B) Az eredeti szöveget a tömörített verzió mellett kell tárolni. C) Nincs szükség további információk tárolására. D) A tömörített szöveghez egy gyakorisági táblázatot kell tárolni.
A) Bináris Huffman-algoritmus. B) A csomag-összefésülő algoritmus. C) Sablon-alapú Huffman-algoritmus. D) Adaptív Huffman-algoritmus.
A) Massachusetts Institute of Technology (MIT) B) Harvard Egyetem C) Princeton Egyetem D) Stanford Egyetem
A) Összekapcsolják őket egy új belső csomóponttal. B) Eltávolítják őket a fáról. C) Gyökércsomópontokká válnak. D) Megmaradnak levélszintű csomópontokként.
A) Egy levélnöde B) A jobb oldali gyermek követése C) Egy belső nöde D) A bal oldali gyermek követése
A) Kettő B) Négy C) Egy D) Három |