A) Patríciusok B) Plebejusok C) Rabszolgák D) Lovasok
A) Konzulok B) Cenzorok C) Tribünök D) Aediles
A) Diktatúra B) Zsarnokság C) Köztársaság D) Monarchia
A) Julius Caesar B) Scipio Africanus C) Marcus Antonius D) Pompeius
A) Prétoriánus gárda B) Centurions C) Quaestorok D) Centumviri
A) Praetors B) Aediles C) Cenzorok D) Quaestorok
A) Tribune B) Cenzúra C) Praetor D) Konzul
A) Actium-i csata B) Pun háborúk C) Róma elfoglalása a vizigótok által D) Julius Caesar meggyilkolása
A) Aediles B) Diktátorok C) Quaestorok D) Cenzorok
A) Sibylline Könyvek B) Szenátus C) Curia Hostilia D) A Plebs Tanácsa
A) Ők gyakorolták a vallási, katonai és bírói hatalmat. B) Kizárólag ők voltak felelősek a háborús állapotok kikiáltásáért. C) Csak gyűléseket vezethettek, más hatásköreik nem voltak. D) Nincs befolyásuk a népgyűlésekre.
A) A néptribünök megszüntetésre kerültek. B) A szenátus vált az egyetlen kormányzó szervvé. C) A közönséges polgárok egyenlő politikai jogokat kaptak. D) A patríciusok elvesztették minden politikai hatalmukat.
A) A Szenátus vált az egyetlen kormányzó szervvé. B) Az nem változott azóta, hogy a Római Királyság fennállt. C) A törvényeket hamarosan egyetlen írásos dokumentumba foglalták össze. D) Ez jelentősen és alapvetően változott közel ötszáz év alatt.
A) Tanácsadó testületként működött a szenátus számára. B) A tisztviselők választásáért volt felelős. C) Teljes törvényhozói felhatalmazással rendelkezett. D) Nem töltött jelentős szerepet vagy hatalmat.
A) A plebejusok elvesztették politikai jogait. B) A magistratusok többé nem tudták egymás döntéseit megakadályozni. C) A szenátus korábban soha nem látott hatalmat szerzett a népgyűlések felett. D) Ez elvezetett a köztársaság polgárháborúhoz.
A) A döntéseket sorsvetéssel hozták. B) A felszólalók meghallgatása után az elnök felhívhatott egy közvetlen, igen-nem szavazásra. C) Nyilvános viták és megbeszélések során, a közgyűlés tagjai között. D) Konszenzusra jutás után, hosszú tárgyalások eredményeként.
A) Mindkettő formális gyűlés volt, amely törvényeket fogalmazott meg. B) A comitium és a contio azonos célokat szolgált. C) A comitium egy formális gyűlés volt, ahol jogi intézkedéseket hoztak, míg a contio egy informális fórum volt, ahol nem születtek jogi döntések. D) Mindkettő informális találkozó volt, amelyet közlemények közzétételére használtak.
A) Külföldi érdekeket képviseltek. B) Aktívan vitatták és elutasították az előterjesztett javaslatokat. C) A legitimációt szolgáltató szimbólumként működött, nem pedig egy döntéshozó testületként. D) Önállóan dolgoztak ki új jogszabályokat.
A) Idősök tanácsa. B) Katonai tribunusok. C) Harminc praetor (lictor). D) A szenátus.
A) A censor (népszámláló). B) A consul (főbíró). C) A pontifex maximus. D) A praetor (törvényszék elnöke).
A) 100 szavazási egység. B) 193 szavazási egység. C) 50 szavazási egység. D) 300 szavazási egység.
A) i.e. 495 B) i.e. 287 C) i.e. 241 D) i.e. 471
A) Lex Caecilia Didia B) Plebiscitum Ovinium C) Senatus consultum ultimum D) Lex Hortensia
A) Egy szenátor folyamatosan beszélt, egészen az estig, ezzel akadályozva a döntést. B) A vitákat sosem zárták idő előtt. C) A javaslat elfogadása egyhangú szavazással. D) Minden javaslat azonnali jóváhagyása.
A) Az arisztokráciára jellemző társadalmi normákon keresztül. B) Vallási rituálék segítségével. C) A katonai erő alkalmazásával. D) Népszerű szavazások útján.
A) Tíz év B) Két év C) Öt év D) Egy év
A) Imperium (hatalmi jogosítvány) B) Hivatalbői feladatok meghosszabbítása C) Cursus honorum (karrierút) D) A jóslatok
A) A „feriae Latinae” (tavaszi ünnep) éves megtartásának gondozása. B) Külön-külön consulok által vezetett hadseregek irányítása. C) Az igazságszolgáltatás intézésének felügyelete. D) Törvényjavaslatok benyújtása.
A) Négy B) Nyolc C) Két D) Hat
A) Katonai stratégia B) Római jog C) Polgári infrastruktúra D) Vallási ünnepek
A) Törvényjavaslatok bevezetése B) Hadseregek parancsnoksága C) Vallási ünnepek rendezése D) Az igazságosztás
A) A népszámlálás végrehajtása B) Katonai hadjáratok vezetése C) Bűnügyi ügyekben való ítélkezés D) Konzulok kinevezése
A) Potestas B) Szent C) Imperium D) Auctoritas
A) Imperium B) Auctoritas C) Intercessio D) Auxilium
A) Törvényszékek kinevezése B) A közvélemény morális értékrendjének vizsgálata C) Ügyek tárgyalása D) Katonai műveletek vezetése
A) Aedile (városrész-gondnok) B) Diktátor C) Magister equitum (a lovasság vezetője) D) Quaestor (pénztárnok)
A) Diktátorok B) Épületesek C) Vigintéxviriek D) Kvészterek
A) Interrex B) Diktátor C) Aedilis D) Quaestor
A) Hadtatást hirdettek az ellenségek ellen. B) Adókat szereztek be. C) Pontosan tíz tribunus volt. D) A pontos számuk ebben a korai időszakban nem tisztázott.
A) Erich Gruen B) Pompeius C) Julius Caesar D) Antóniusz
A) A hadsereg hatalmának csökkentése B) Területek bővítése C) Átfogó reform D) Teljes eltörlés
A) A „felszabadítók” B) Antonius és Octavianus C) Pompeius támogatói D) Római állampolgárok
A) Caesar meggyilkolása. B) Tiberius császár sikeres hatalomátvétele a Kr.u. 14-ben. C) A triumvirátus létrehozása. D) A szenátus létrehozása. |