A) Patríciusok B) Rabszolgák C) Lovasok D) Plebejusok
A) Cenzorok B) Konzulok C) Tribünök D) Aediles
A) Diktatúra B) Zsarnokság C) Köztársaság D) Monarchia
A) Marcus Antonius B) Pompeius C) Julius Caesar D) Scipio Africanus
A) Prétoriánus gárda B) Centurions C) Quaestorok D) Centumviri
A) Praetors B) Cenzorok C) Quaestorok D) Aediles
A) Praetor B) Cenzúra C) Tribune D) Konzul
A) Pun háborúk B) Actium-i csata C) Róma elfoglalása a vizigótok által D) Julius Caesar meggyilkolása
A) Cenzorok B) Aediles C) Diktátorok D) Quaestorok
A) A Plebs Tanácsa B) Szenátus C) Sibylline Könyvek D) Curia Hostilia
A) Nincs befolyásuk a népgyűlésekre. B) Ők gyakorolták a vallási, katonai és bírói hatalmat. C) Kizárólag ők voltak felelősek a háborús állapotok kikiáltásáért. D) Csak gyűléseket vezethettek, más hatásköreik nem voltak.
A) A patríciusok elvesztették minden politikai hatalmukat. B) A szenátus vált az egyetlen kormányzó szervvé. C) A közönséges polgárok egyenlő politikai jogokat kaptak. D) A néptribünök megszüntetésre kerültek.
A) Ez jelentősen és alapvetően változott közel ötszáz év alatt. B) A törvényeket hamarosan egyetlen írásos dokumentumba foglalták össze. C) Az nem változott azóta, hogy a Római Királyság fennállt. D) A Szenátus vált az egyetlen kormányzó szervvé.
A) A tisztviselők választásáért volt felelős. B) Tanácsadó testületként működött a szenátus számára. C) Nem töltött jelentős szerepet vagy hatalmat. D) Teljes törvényhozói felhatalmazással rendelkezett.
A) A magistratusok többé nem tudták egymás döntéseit megakadályozni. B) A szenátus korábban soha nem látott hatalmat szerzett a népgyűlések felett. C) Ez elvezetett a köztársaság polgárháborúhoz. D) A plebejusok elvesztették politikai jogait.
A) A döntéseket sorsvetéssel hozták. B) A felszólalók meghallgatása után az elnök felhívhatott egy közvetlen, igen-nem szavazásra. C) Konszenzusra jutás után, hosszú tárgyalások eredményeként. D) Nyilvános viták és megbeszélések során, a közgyűlés tagjai között.
A) Mindkettő informális találkozó volt, amelyet közlemények közzétételére használtak. B) A comitium és a contio azonos célokat szolgált. C) A comitium egy formális gyűlés volt, ahol jogi intézkedéseket hoztak, míg a contio egy informális fórum volt, ahol nem születtek jogi döntések. D) Mindkettő formális gyűlés volt, amely törvényeket fogalmazott meg.
A) Külföldi érdekeket képviseltek. B) A legitimációt szolgáltató szimbólumként működött, nem pedig egy döntéshozó testületként. C) Aktívan vitatták és elutasították az előterjesztett javaslatokat. D) Önállóan dolgoztak ki új jogszabályokat.
A) A szenátus. B) Katonai tribunusok. C) Harminc praetor (lictor). D) Idősök tanácsa.
A) A pontifex maximus. B) A consul (főbíró). C) A praetor (törvényszék elnöke). D) A censor (népszámláló).
A) 100 szavazási egység. B) 50 szavazási egység. C) 300 szavazási egység. D) 193 szavazási egység.
A) i.e. 241 B) i.e. 287 C) i.e. 471 D) i.e. 495
A) Plebiscitum Ovinium B) Lex Hortensia C) Lex Caecilia Didia D) Senatus consultum ultimum
A) A vitákat sosem zárták idő előtt. B) Egy szenátor folyamatosan beszélt, egészen az estig, ezzel akadályozva a döntést. C) Minden javaslat azonnali jóváhagyása. D) A javaslat elfogadása egyhangú szavazással.
A) Az arisztokráciára jellemző társadalmi normákon keresztül. B) Népszerű szavazások útján. C) Vallási rituálék segítségével. D) A katonai erő alkalmazásával.
A) Egy év B) Két év C) Tíz év D) Öt év
A) A jóslatok B) Cursus honorum (karrierút) C) Hivatalbői feladatok meghosszabbítása D) Imperium (hatalmi jogosítvány)
A) Az igazságszolgáltatás intézésének felügyelete. B) A „feriae Latinae” (tavaszi ünnep) éves megtartásának gondozása. C) Külön-külön consulok által vezetett hadseregek irányítása. D) Törvényjavaslatok benyújtása.
A) Hat B) Nyolc C) Két D) Négy
A) Katonai stratégia B) Vallási ünnepek C) Római jog D) Polgári infrastruktúra
A) Vallási ünnepek rendezése B) Hadseregek parancsnoksága C) Törvényjavaslatok bevezetése D) Az igazságosztás
A) Konzulok kinevezése B) Bűnügyi ügyekben való ítélkezés C) Katonai hadjáratok vezetése D) A népszámlálás végrehajtása
A) Szent B) Imperium C) Auctoritas D) Potestas
A) Imperium B) Intercessio C) Auctoritas D) Auxilium
A) A közvélemény morális értékrendjének vizsgálata B) Törvényszékek kinevezése C) Katonai műveletek vezetése D) Ügyek tárgyalása
A) Quaestor (pénztárnok) B) Magister equitum (a lovasság vezetője) C) Aedile (városrész-gondnok) D) Diktátor
A) Vigintéxviriek B) Kvészterek C) Épületesek D) Diktátorok
A) Diktátor B) Quaestor C) Interrex D) Aedilis
A) Adókat szereztek be. B) Hadtatást hirdettek az ellenségek ellen. C) A pontos számuk ebben a korai időszakban nem tisztázott. D) Pontosan tíz tribunus volt.
A) Pompeius B) Erich Gruen C) Antóniusz D) Julius Caesar
A) Átfogó reform B) Területek bővítése C) A hadsereg hatalmának csökkentése D) Teljes eltörlés
A) Antonius és Octavianus B) Pompeius támogatói C) A „felszabadítók” D) Római állampolgárok
A) Tiberius császár sikeres hatalomátvétele a Kr.u. 14-ben. B) A triumvirátus létrehozása. C) A szenátus létrehozása. D) Caesar meggyilkolása. |