![]()
A) Lovasok B) Rabszolgák C) Patríciusok D) Plebejusok
A) Konzulok B) Aediles C) Tribünök D) Cenzorok
A) Zsarnokság B) Köztársaság C) Monarchia D) Diktatúra
A) Pompeius B) Julius Caesar C) Scipio Africanus D) Marcus Antonius
A) Quaestorok B) Centumviri C) Centurions D) Prétoriánus gárda
A) Cenzorok B) Praetors C) Aediles D) Quaestorok
A) Tribune B) Praetor C) Cenzúra D) Konzul
A) Julius Caesar meggyilkolása B) Pun háborúk C) Actium-i csata D) Róma elfoglalása a vizigótok által
A) Aediles B) Quaestorok C) Diktátorok D) Cenzorok
A) Sibylline Könyvek B) A Plebs Tanácsa C) Szenátus D) Curia Hostilia
A) Csak gyűléseket vezethettek, más hatásköreik nem voltak. B) Kizárólag ők voltak felelősek a háborús állapotok kikiáltásáért. C) Nincs befolyásuk a népgyűlésekre. D) Ők gyakorolták a vallási, katonai és bírói hatalmat.
A) A patríciusok elvesztették minden politikai hatalmukat. B) A közönséges polgárok egyenlő politikai jogokat kaptak. C) A szenátus vált az egyetlen kormányzó szervvé. D) A néptribünök megszüntetésre kerültek.
A) A Szenátus vált az egyetlen kormányzó szervvé. B) Ez jelentősen és alapvetően változott közel ötszáz év alatt. C) Az nem változott azóta, hogy a Római Királyság fennállt. D) A törvényeket hamarosan egyetlen írásos dokumentumba foglalták össze.
A) A tisztviselők választásáért volt felelős. B) Teljes törvényhozói felhatalmazással rendelkezett. C) Nem töltött jelentős szerepet vagy hatalmat. D) Tanácsadó testületként működött a szenátus számára.
A) Ez elvezetett a köztársaság polgárháborúhoz. B) A magistratusok többé nem tudták egymás döntéseit megakadályozni. C) A plebejusok elvesztették politikai jogait. D) A szenátus korábban soha nem látott hatalmat szerzett a népgyűlések felett.
A) A felszólalók meghallgatása után az elnök felhívhatott egy közvetlen, igen-nem szavazásra. B) Nyilvános viták és megbeszélések során, a közgyűlés tagjai között. C) A döntéseket sorsvetéssel hozták. D) Konszenzusra jutás után, hosszú tárgyalások eredményeként.
A) Mindkettő formális gyűlés volt, amely törvényeket fogalmazott meg. B) A comitium egy formális gyűlés volt, ahol jogi intézkedéseket hoztak, míg a contio egy informális fórum volt, ahol nem születtek jogi döntések. C) A comitium és a contio azonos célokat szolgált. D) Mindkettő informális találkozó volt, amelyet közlemények közzétételére használtak.
A) Külföldi érdekeket képviseltek. B) Aktívan vitatták és elutasították az előterjesztett javaslatokat. C) A legitimációt szolgáltató szimbólumként működött, nem pedig egy döntéshozó testületként. D) Önállóan dolgoztak ki új jogszabályokat.
A) Idősök tanácsa. B) Harminc praetor (lictor). C) A szenátus. D) Katonai tribunusok.
A) A consul (főbíró). B) A praetor (törvényszék elnöke). C) A pontifex maximus. D) A censor (népszámláló).
A) 100 szavazási egység. B) 300 szavazási egység. C) 50 szavazási egység. D) 193 szavazási egység.
A) i.e. 241 B) i.e. 471 C) i.e. 287 D) i.e. 495
A) Senatus consultum ultimum B) Lex Caecilia Didia C) Plebiscitum Ovinium D) Lex Hortensia
A) A vitákat sosem zárták idő előtt. B) Minden javaslat azonnali jóváhagyása. C) Egy szenátor folyamatosan beszélt, egészen az estig, ezzel akadályozva a döntést. D) A javaslat elfogadása egyhangú szavazással.
A) Népszerű szavazások útján. B) A katonai erő alkalmazásával. C) Vallási rituálék segítségével. D) Az arisztokráciára jellemző társadalmi normákon keresztül.
A) Öt év B) Tíz év C) Két év D) Egy év
A) A jóslatok B) Hivatalbői feladatok meghosszabbítása C) Cursus honorum (karrierút) D) Imperium (hatalmi jogosítvány)
A) Törvényjavaslatok benyújtása. B) Az igazságszolgáltatás intézésének felügyelete. C) A „feriae Latinae” (tavaszi ünnep) éves megtartásának gondozása. D) Külön-külön consulok által vezetett hadseregek irányítása.
A) Nyolc B) Hat C) Két D) Négy
A) Polgári infrastruktúra B) Vallási ünnepek C) Római jog D) Katonai stratégia
A) Vallási ünnepek rendezése B) Hadseregek parancsnoksága C) Törvényjavaslatok bevezetése D) Az igazságosztás
A) Konzulok kinevezése B) Katonai hadjáratok vezetése C) A népszámlálás végrehajtása D) Bűnügyi ügyekben való ítélkezés
A) Auctoritas B) Potestas C) Imperium D) Szent
A) Auctoritas B) Intercessio C) Imperium D) Auxilium
A) Törvényszékek kinevezése B) Katonai műveletek vezetése C) Ügyek tárgyalása D) A közvélemény morális értékrendjének vizsgálata
A) Magister equitum (a lovasság vezetője) B) Quaestor (pénztárnok) C) Diktátor D) Aedile (városrész-gondnok)
A) Vigintéxviriek B) Kvészterek C) Diktátorok D) Épületesek
A) Interrex B) Quaestor C) Diktátor D) Aedilis
A) Adókat szereztek be. B) A pontos számuk ebben a korai időszakban nem tisztázott. C) Hadtatást hirdettek az ellenségek ellen. D) Pontosan tíz tribunus volt.
A) Pompeius B) Antóniusz C) Erich Gruen D) Julius Caesar
A) A hadsereg hatalmának csökkentése B) Teljes eltörlés C) Átfogó reform D) Területek bővítése
A) A „felszabadítók” B) Római állampolgárok C) Pompeius támogatói D) Antonius és Octavianus
A) A triumvirátus létrehozása. B) Caesar meggyilkolása. C) A szenátus létrehozása. D) Tiberius császár sikeres hatalomátvétele a Kr.u. 14-ben. |