A) Minél több darabot állítanak elő egy termékből, annál magasabb lesz az ára. B) Ahogy egy személy több árut fogyaszt, úgy csökken az egyes további egységekből származó többlethaszon. C) A termék teljes hasznossága állandó marad, függetlenül az elfogyasztott mennyiségtől. D) A fogyasztók mindig a legmagasabb hasznosságú terméket választják.
A) Belső érték B) Érték használata C) Árfolyamérték D) Pénzbeli érték
A) A nominális érték kézzelfogható, míg a reálérték immateriális. B) A reálérték figyelembe veszi az inflációt, míg a névérték nem. C) A reálérték állandó, míg a névérték ingadozik. D) A reálértéket a kereslet és a kínálat határozza meg, míg a nominális érték önkényes.
A) A fogyasztók többletjövedelme az áruk megvásárlása után B) A fogyasztói kiadásokból származó teljes bevétel C) A különbség aközött, amit a fogyasztók hajlandóak fizetni egy áruért, és amit ténylegesen fizetnek. D) Az az összeg, amelyet a fogyasztók megtakarítanak, ha nem vásárolnak meg egy terméket.
A) Marxista elmélet B) Keynesiánus közgazdaságtan C) Racionális választás elmélete D) Viselkedési közgazdaságtan
A) Bruttó hazai termék (GDP) B) Inflációs ráta C) Fogyasztói árindex (CPI) D) Államadósság
A) Ahogy egy áru ára csökken, úgy csökken a kínált mennyiség is. B) Egy áru árának növekedésével a kínált mennyiség is növekszik. C) A termelők csak olyan árukat szállítanak, amelyekre túlkereslet van. D) Egy áru kínálata az árváltozásoktól függetlenül állandó.
A) Ahogy egy változó input további egységei hozzáadódnak a fix inputokhoz, a változó input határterméke csökken. B) Az áruk értéke csökken, ha többet állítanak elő belőlük C) Az inputok számának növelése mindig nagyobb outputokhoz vezet. D) Minél több a munkaóra, annál magasabb a termelési ráta.
A) A következő legjobb alternatíva értéke, amelyről le kell mondani egy másik lehetőség megvalósítása érdekében. B) Egy olyan lehetőség költsége, amelynek kihasználása túl drága ahhoz, hogy folytatni lehessen. C) A legdrágább opció választásának előnye D) Az azonos értékű lehetőségek költsége |