A) A termék teljes hasznossága állandó marad, függetlenül az elfogyasztott mennyiségtől. B) A fogyasztók mindig a legmagasabb hasznosságú terméket választják. C) Minél több darabot állítanak elő egy termékből, annál magasabb lesz az ára. D) Ahogy egy személy több árut fogyaszt, úgy csökken az egyes további egységekből származó többlethaszon.
A) Pénzbeli érték B) Árfolyamérték C) Belső érték D) Érték használata
A) A nominális érték kézzelfogható, míg a reálérték immateriális. B) A reálérték állandó, míg a névérték ingadozik. C) A reálértéket a kereslet és a kínálat határozza meg, míg a nominális érték önkényes. D) A reálérték figyelembe veszi az inflációt, míg a névérték nem.
A) Az azonos értékű lehetőségek költsége B) A következő legjobb alternatíva értéke, amelyről le kell mondani egy másik lehetőség megvalósítása érdekében. C) Egy olyan lehetőség költsége, amelynek kihasználása túl drága ahhoz, hogy folytatni lehessen. D) A legdrágább opció választásának előnye
A) Viselkedési közgazdaságtan B) Racionális választás elmélete C) Marxista elmélet D) Keynesiánus közgazdaságtan
A) A termelők csak olyan árukat szállítanak, amelyekre túlkereslet van. B) Egy áru kínálata az árváltozásoktól függetlenül állandó. C) Egy áru árának növekedésével a kínált mennyiség is növekszik. D) Ahogy egy áru ára csökken, úgy csökken a kínált mennyiség is.
A) Bruttó hazai termék (GDP) B) Fogyasztói árindex (CPI) C) Államadósság D) Inflációs ráta
A) Az áruk értéke csökken, ha többet állítanak elő belőlük B) Minél több a munkaóra, annál magasabb a termelési ráta. C) Ahogy egy változó input további egységei hozzáadódnak a fix inputokhoz, a változó input határterméke csökken. D) Az inputok számának növelése mindig nagyobb outputokhoz vezet.
A) A fogyasztói kiadásokból származó teljes bevétel B) A különbség aközött, amit a fogyasztók hajlandóak fizetni egy áruért, és amit ténylegesen fizetnek. C) A fogyasztók többletjövedelme az áruk megvásárlása után D) Az az összeg, amelyet a fogyasztók megtakarítanak, ha nem vásárolnak meg egy terméket. |