A) A fogyasztók mindig a legmagasabb hasznosságú terméket választják. B) A termék teljes hasznossága állandó marad, függetlenül az elfogyasztott mennyiségtől. C) Ahogy egy személy több árut fogyaszt, úgy csökken az egyes további egységekből származó többlethaszon. D) Minél több darabot állítanak elő egy termékből, annál magasabb lesz az ára.
A) Érték használata B) Árfolyamérték C) Pénzbeli érték D) Belső érték
A) A reálérték állandó, míg a névérték ingadozik. B) A reálértéket a kereslet és a kínálat határozza meg, míg a nominális érték önkényes. C) A nominális érték kézzelfogható, míg a reálérték immateriális. D) A reálérték figyelembe veszi az inflációt, míg a névérték nem.
A) Egy olyan lehetőség költsége, amelynek kihasználása túl drága ahhoz, hogy folytatni lehessen. B) Az azonos értékű lehetőségek költsége C) A következő legjobb alternatíva értéke, amelyről le kell mondani egy másik lehetőség megvalósítása érdekében. D) A legdrágább opció választásának előnye
A) Keynesiánus közgazdaságtan B) Marxista elmélet C) Viselkedési közgazdaságtan D) Racionális választás elmélete
A) A termelők csak olyan árukat szállítanak, amelyekre túlkereslet van. B) Ahogy egy áru ára csökken, úgy csökken a kínált mennyiség is. C) Egy áru árának növekedésével a kínált mennyiség is növekszik. D) Egy áru kínálata az árváltozásoktól függetlenül állandó.
A) Inflációs ráta B) Bruttó hazai termék (GDP) C) Fogyasztói árindex (CPI) D) Államadósság
A) Ahogy egy változó input további egységei hozzáadódnak a fix inputokhoz, a változó input határterméke csökken. B) Minél több a munkaóra, annál magasabb a termelési ráta. C) Az áruk értéke csökken, ha többet állítanak elő belőlük D) Az inputok számának növelése mindig nagyobb outputokhoz vezet.
A) Az az összeg, amelyet a fogyasztók megtakarítanak, ha nem vásárolnak meg egy terméket. B) A fogyasztói kiadásokból származó teljes bevétel C) A különbség aközött, amit a fogyasztók hajlandóak fizetni egy áruért, és amit ténylegesen fizetnek. D) A fogyasztók többletjövedelme az áruk megvásárlása után |