A) A termék teljes hasznossága állandó marad, függetlenül az elfogyasztott mennyiségtől. B) A fogyasztók mindig a legmagasabb hasznosságú terméket választják. C) Ahogy egy személy több árut fogyaszt, úgy csökken az egyes további egységekből származó többlethaszon. D) Minél több darabot állítanak elő egy termékből, annál magasabb lesz az ára.
A) Pénzbeli érték B) Belső érték C) Érték használata D) Árfolyamérték
A) A reálértéket a kereslet és a kínálat határozza meg, míg a nominális érték önkényes. B) A reálérték figyelembe veszi az inflációt, míg a névérték nem. C) A nominális érték kézzelfogható, míg a reálérték immateriális. D) A reálérték állandó, míg a névérték ingadozik.
A) A fogyasztók többletjövedelme az áruk megvásárlása után B) A különbség aközött, amit a fogyasztók hajlandóak fizetni egy áruért, és amit ténylegesen fizetnek. C) Az az összeg, amelyet a fogyasztók megtakarítanak, ha nem vásárolnak meg egy terméket. D) A fogyasztói kiadásokból származó teljes bevétel
A) Marxista elmélet B) Racionális választás elmélete C) Viselkedési közgazdaságtan D) Keynesiánus közgazdaságtan
A) Inflációs ráta B) Fogyasztói árindex (CPI) C) Bruttó hazai termék (GDP) D) Államadósság
A) Ahogy egy áru ára csökken, úgy csökken a kínált mennyiség is. B) Egy áru kínálata az árváltozásoktól függetlenül állandó. C) Egy áru árának növekedésével a kínált mennyiség is növekszik. D) A termelők csak olyan árukat szállítanak, amelyekre túlkereslet van.
A) Minél több a munkaóra, annál magasabb a termelési ráta. B) Ahogy egy változó input további egységei hozzáadódnak a fix inputokhoz, a változó input határterméke csökken. C) Az inputok számának növelése mindig nagyobb outputokhoz vezet. D) Az áruk értéke csökken, ha többet állítanak elő belőlük
A) A következő legjobb alternatíva értéke, amelyről le kell mondani egy másik lehetőség megvalósítása érdekében. B) Az azonos értékű lehetőségek költsége C) A legdrágább opció választásának előnye D) Egy olyan lehetőség költsége, amelynek kihasználása túl drága ahhoz, hogy folytatni lehessen. |