A) Minél több darabot állítanak elő egy termékből, annál magasabb lesz az ára. B) A termék teljes hasznossága állandó marad, függetlenül az elfogyasztott mennyiségtől. C) Ahogy egy személy több árut fogyaszt, úgy csökken az egyes további egységekből származó többlethaszon. D) A fogyasztók mindig a legmagasabb hasznosságú terméket választják.
A) Érték használata B) Árfolyamérték C) Belső érték D) Pénzbeli érték
A) A reálérték figyelembe veszi az inflációt, míg a névérték nem. B) A reálértéket a kereslet és a kínálat határozza meg, míg a nominális érték önkényes. C) A nominális érték kézzelfogható, míg a reálérték immateriális. D) A reálérték állandó, míg a névérték ingadozik.
A) A különbség aközött, amit a fogyasztók hajlandóak fizetni egy áruért, és amit ténylegesen fizetnek. B) Az az összeg, amelyet a fogyasztók megtakarítanak, ha nem vásárolnak meg egy terméket. C) A fogyasztók többletjövedelme az áruk megvásárlása után D) A fogyasztói kiadásokból származó teljes bevétel
A) Viselkedési közgazdaságtan B) Racionális választás elmélete C) Keynesiánus közgazdaságtan D) Marxista elmélet
A) Inflációs ráta B) Államadósság C) Bruttó hazai termék (GDP) D) Fogyasztói árindex (CPI)
A) Egy áru kínálata az árváltozásoktól függetlenül állandó. B) Egy áru árának növekedésével a kínált mennyiség is növekszik. C) Ahogy egy áru ára csökken, úgy csökken a kínált mennyiség is. D) A termelők csak olyan árukat szállítanak, amelyekre túlkereslet van.
A) Az áruk értéke csökken, ha többet állítanak elő belőlük B) Minél több a munkaóra, annál magasabb a termelési ráta. C) Az inputok számának növelése mindig nagyobb outputokhoz vezet. D) Ahogy egy változó input további egységei hozzáadódnak a fix inputokhoz, a változó input határterméke csökken.
A) A legdrágább opció választásának előnye B) A következő legjobb alternatíva értéke, amelyről le kell mondani egy másik lehetőség megvalósítása érdekében. C) Az azonos értékű lehetőségek költsége D) Egy olyan lehetőség költsége, amelynek kihasználása túl drága ahhoz, hogy folytatni lehessen. |