A) A hagyományos számítástechnikában használt klasszikus bit. B) Egyfajta titkosítási algoritmus. C) A kvantuminformáció alapegysége. D) Szoftvernyelv a kvantumprogramozáshoz.
A) A klasszikus szuperpozíció stabilabb. B) A kvantumszuperpozíció csak a fotonállapotokra vonatkozik. C) A kvantum-szuperpozíció lehetővé teszi, hogy a qubitek egyszerre több állapotban legyenek. D) A klasszikus szuperpozíció fizikai hullámokat foglal magában.
A) Diffie-Hellman B) AES C) RSA D) SHA-256
A) Grover algoritmusa B) Bernstein-Vazirani algoritmus C) Shor algoritmusa D) Deutsch algoritmusa
A) Exponenciális gyorsulás néhány algoritmus esetében. B) Gyorsabb a nagy adathalmazok feldolgozásában. C) Lineáris gyorsulás minden algoritmus esetében. D) Jobb a tisztán matematikai problémák megoldásában.
A) A kulcscseréhez a kvantummechanika alapelveinek felhasználásával. B) A titkosítási kulcsok folyamatos és gyors ütemű cseréjével. C) Klasszikus titkosítási algoritmusok kvantumhálózatokkal történő alkalmazásával. D) A hardveralapú titkosítási megoldásokra támaszkodva.
A) Olyan titkosítás, amelyet csak kvantumszámítógépek tudnak visszafejteni. B) A kvantumtámadások elleni biztonságra tervezett kriptográfia. C) Kvantumhálózatokon futó kriptográfia. D) Sikeres kvantumtitkosítás után használt kriptográfia.
A) Kvantum interferencia B) Kvantum párhuzamosság C) Kvantum szuperpozíció D) Kvantum összefonódás |