A) A kvantuminformáció alapegysége. B) Szoftvernyelv a kvantumprogramozáshoz. C) A hagyományos számítástechnikában használt klasszikus bit. D) Egyfajta titkosítási algoritmus.
A) A klasszikus szuperpozíció stabilabb. B) A kvantum-szuperpozíció lehetővé teszi, hogy a qubitek egyszerre több állapotban legyenek. C) A klasszikus szuperpozíció fizikai hullámokat foglal magában. D) A kvantumszuperpozíció csak a fotonállapotokra vonatkozik.
A) RSA B) SHA-256 C) Diffie-Hellman D) AES
A) Bernstein-Vazirani algoritmus B) Grover algoritmusa C) Shor algoritmusa D) Deutsch algoritmusa
A) Lineáris gyorsulás minden algoritmus esetében. B) Exponenciális gyorsulás néhány algoritmus esetében. C) Gyorsabb a nagy adathalmazok feldolgozásában. D) Jobb a tisztán matematikai problémák megoldásában.
A) A kulcscseréhez a kvantummechanika alapelveinek felhasználásával. B) Klasszikus titkosítási algoritmusok kvantumhálózatokkal történő alkalmazásával. C) A titkosítási kulcsok folyamatos és gyors ütemű cseréjével. D) A hardveralapú titkosítási megoldásokra támaszkodva.
A) Olyan titkosítás, amelyet csak kvantumszámítógépek tudnak visszafejteni. B) A kvantumtámadások elleni biztonságra tervezett kriptográfia. C) Kvantumhálózatokon futó kriptográfia. D) Sikeres kvantumtitkosítás után használt kriptográfia.
A) Kvantum interferencia B) Kvantum párhuzamosság C) Kvantum szuperpozíció D) Kvantum összefonódás |