A) Egyfajta titkosítási algoritmus. B) Szoftvernyelv a kvantumprogramozáshoz. C) A hagyományos számítástechnikában használt klasszikus bit. D) A kvantuminformáció alapegysége.
A) A kvantumszuperpozíció csak a fotonállapotokra vonatkozik. B) A klasszikus szuperpozíció stabilabb. C) A kvantum-szuperpozíció lehetővé teszi, hogy a qubitek egyszerre több állapotban legyenek. D) A klasszikus szuperpozíció fizikai hullámokat foglal magában.
A) SHA-256 B) Diffie-Hellman C) AES D) RSA
A) Shor algoritmusa B) Grover algoritmusa C) Deutsch algoritmusa D) Bernstein-Vazirani algoritmus
A) A kvantumtámadások elleni biztonságra tervezett kriptográfia. B) Kvantumhálózatokon futó kriptográfia. C) Olyan titkosítás, amelyet csak kvantumszámítógépek tudnak visszafejteni. D) Sikeres kvantumtitkosítás után használt kriptográfia.
A) Kvantum párhuzamosság B) Kvantum interferencia C) Kvantum szuperpozíció D) Kvantum összefonódás
A) Gyorsabb a nagy adathalmazok feldolgozásában. B) Exponenciális gyorsulás néhány algoritmus esetében. C) Lineáris gyorsulás minden algoritmus esetében. D) Jobb a tisztán matematikai problémák megoldásában.
A) A hardveralapú titkosítási megoldásokra támaszkodva. B) Klasszikus titkosítási algoritmusok kvantumhálózatokkal történő alkalmazásával. C) A kulcscseréhez a kvantummechanika alapelveinek felhasználásával. D) A titkosítási kulcsok folyamatos és gyors ütemű cseréjével. |