A) A hagyományos számítástechnikában használt klasszikus bit. B) Szoftvernyelv a kvantumprogramozáshoz. C) Egyfajta titkosítási algoritmus. D) A kvantuminformáció alapegysége.
A) A klasszikus szuperpozíció stabilabb. B) A kvantum-szuperpozíció lehetővé teszi, hogy a qubitek egyszerre több állapotban legyenek. C) A kvantumszuperpozíció csak a fotonállapotokra vonatkozik. D) A klasszikus szuperpozíció fizikai hullámokat foglal magában.
A) RSA B) SHA-256 C) Diffie-Hellman D) AES
A) Grover algoritmusa B) Deutsch algoritmusa C) Shor algoritmusa D) Bernstein-Vazirani algoritmus
A) Lineáris gyorsulás minden algoritmus esetében. B) Gyorsabb a nagy adathalmazok feldolgozásában. C) Exponenciális gyorsulás néhány algoritmus esetében. D) Jobb a tisztán matematikai problémák megoldásában.
A) A kulcscseréhez a kvantummechanika alapelveinek felhasználásával. B) Klasszikus titkosítási algoritmusok kvantumhálózatokkal történő alkalmazásával. C) A hardveralapú titkosítási megoldásokra támaszkodva. D) A titkosítási kulcsok folyamatos és gyors ütemű cseréjével.
A) A kvantumtámadások elleni biztonságra tervezett kriptográfia. B) Kvantumhálózatokon futó kriptográfia. C) Olyan titkosítás, amelyet csak kvantumszámítógépek tudnak visszafejteni. D) Sikeres kvantumtitkosítás után használt kriptográfia.
A) Kvantum párhuzamosság B) Kvantum interferencia C) Kvantum összefonódás D) Kvantum szuperpozíció |