A) Szoftvernyelv a kvantumprogramozáshoz. B) A kvantuminformáció alapegysége. C) Egyfajta titkosítási algoritmus. D) A hagyományos számítástechnikában használt klasszikus bit.
A) A klasszikus szuperpozíció fizikai hullámokat foglal magában. B) A klasszikus szuperpozíció stabilabb. C) A kvantumszuperpozíció csak a fotonállapotokra vonatkozik. D) A kvantum-szuperpozíció lehetővé teszi, hogy a qubitek egyszerre több állapotban legyenek.
A) AES B) Diffie-Hellman C) SHA-256 D) RSA
A) Deutsch algoritmusa B) Bernstein-Vazirani algoritmus C) Shor algoritmusa D) Grover algoritmusa
A) A hardveralapú titkosítási megoldásokra támaszkodva. B) A kulcscseréhez a kvantummechanika alapelveinek felhasználásával. C) Klasszikus titkosítási algoritmusok kvantumhálózatokkal történő alkalmazásával. D) A titkosítási kulcsok folyamatos és gyors ütemű cseréjével.
A) Gyorsabb a nagy adathalmazok feldolgozásában. B) Lineáris gyorsulás minden algoritmus esetében. C) Jobb a tisztán matematikai problémák megoldásában. D) Exponenciális gyorsulás néhány algoritmus esetében.
A) Kvantum párhuzamosság B) Kvantum interferencia C) Kvantum összefonódás D) Kvantum szuperpozíció
A) A kvantumtámadások elleni biztonságra tervezett kriptográfia. B) Sikeres kvantumtitkosítás után használt kriptográfia. C) Kvantumhálózatokon futó kriptográfia. D) Olyan titkosítás, amelyet csak kvantumszámítógépek tudnak visszafejteni. |