A) Egyfajta titkosítási algoritmus. B) A kvantuminformáció alapegysége. C) Szoftvernyelv a kvantumprogramozáshoz. D) A hagyományos számítástechnikában használt klasszikus bit.
A) A klasszikus szuperpozíció stabilabb. B) A klasszikus szuperpozíció fizikai hullámokat foglal magában. C) A kvantum-szuperpozíció lehetővé teszi, hogy a qubitek egyszerre több állapotban legyenek. D) A kvantumszuperpozíció csak a fotonállapotokra vonatkozik.
A) SHA-256 B) Diffie-Hellman C) RSA D) AES
A) Bernstein-Vazirani algoritmus B) Deutsch algoritmusa C) Shor algoritmusa D) Grover algoritmusa
A) Gyorsabb a nagy adathalmazok feldolgozásában. B) Exponenciális gyorsulás néhány algoritmus esetében. C) Lineáris gyorsulás minden algoritmus esetében. D) Jobb a tisztán matematikai problémák megoldásában.
A) A titkosítási kulcsok folyamatos és gyors ütemű cseréjével. B) Klasszikus titkosítási algoritmusok kvantumhálózatokkal történő alkalmazásával. C) A kulcscseréhez a kvantummechanika alapelveinek felhasználásával. D) A hardveralapú titkosítási megoldásokra támaszkodva.
A) Olyan titkosítás, amelyet csak kvantumszámítógépek tudnak visszafejteni. B) A kvantumtámadások elleni biztonságra tervezett kriptográfia. C) Kvantumhálózatokon futó kriptográfia. D) Sikeres kvantumtitkosítás után használt kriptográfia.
A) Kvantum párhuzamosság B) Kvantum összefonódás C) Kvantum szuperpozíció D) Kvantum interferencia |