A) A hagyományos számítástechnikában használt klasszikus bit. B) Szoftvernyelv a kvantumprogramozáshoz. C) Egyfajta titkosítási algoritmus. D) A kvantuminformáció alapegysége.
A) A kvantum-szuperpozíció lehetővé teszi, hogy a qubitek egyszerre több állapotban legyenek. B) A klasszikus szuperpozíció stabilabb. C) A kvantumszuperpozíció csak a fotonállapotokra vonatkozik. D) A klasszikus szuperpozíció fizikai hullámokat foglal magában.
A) Diffie-Hellman B) RSA C) AES D) SHA-256
A) Bernstein-Vazirani algoritmus B) Deutsch algoritmusa C) Shor algoritmusa D) Grover algoritmusa
A) Kvantumhálózatokon futó kriptográfia. B) Olyan titkosítás, amelyet csak kvantumszámítógépek tudnak visszafejteni. C) A kvantumtámadások elleni biztonságra tervezett kriptográfia. D) Sikeres kvantumtitkosítás után használt kriptográfia.
A) Kvantum szuperpozíció B) Kvantum interferencia C) Kvantum párhuzamosság D) Kvantum összefonódás
A) Gyorsabb a nagy adathalmazok feldolgozásában. B) Lineáris gyorsulás minden algoritmus esetében. C) Exponenciális gyorsulás néhány algoritmus esetében. D) Jobb a tisztán matematikai problémák megoldásában.
A) A kulcscseréhez a kvantummechanika alapelveinek felhasználásával. B) A titkosítási kulcsok folyamatos és gyors ütemű cseréjével. C) Klasszikus titkosítási algoritmusok kvantumhálózatokkal történő alkalmazásával. D) A hardveralapú titkosítási megoldásokra támaszkodva. |