A) A mágneses indukció elve. B) Newton mozgásának második törvénye. C) A feszültség, az áram és az ellenállás közötti összefüggés. D) Az energia megmaradásának törvénye.
A) Varisztor B) Hangerő C) Feszültség D) Sebesség
A) Áram B) Ellenállás C) Indukció D) Impedancia
A) Ellenállás B) Reaktancia C) Ellenállás D) Reluktancia
A) Csökken B) Negatívvá válik C) Nő D) Megmarad változatlan
A) Az áram kétszeresére nő. B) Az áram háromszorosa lesz. C) Az áram a felére csökken. D) Az áram nem változik.
A) Ampere (A) B) Volt (V) C) Ohm (Ω) D) Watt (W)
A) Michael Faraday B) Nikola Tesla C) Thomas Edison D) Georg Simon Ohm
A) Biológia B) Villamosmérnöki tudomány C) Kémia D) Fizika
A) Transzformátor B) Diód C) Ellenállás D) Kondenzátor
A) Nő B) Ugyanaz marad C) Nulla lesz D) Negatív lesz
A) I = R / V B) I = V * R C) I = V / R D) I = V - R
A) Az ellenállás exponenciálisan függ az áramtól. B) Az áram állandó, függetlenül a feszültségtől. C) A feszültség fordítottan arányos az árammal. D) Az áram közvetlenül arányos a feszültséggel.
A) Hooke törvénye B) Ohm törvénye C) Boyle törvénye D) Newton hűtési törvénye
A) 0,2 ohm B) 8 ohm C) 20 ohm D) 5 ohm
A) 12 volt B) 1,33 volt C) 7 volt D) 24 volt
A) Ohmi anyagok B) Ellenállások C) Nem-ohmi anyagok D) Vezetők
A) Mho B) Volt C) Ohm D) Siemens
A) Paul Drude B) Arnold Sommerfeld C) J. J. Thomson D) Felix Bloch
A) Bloch-modell B) A Drude-modell C) A szilárdtestek kvantum-szalagtéóriája D) A szabad elektron modell
A) Johnson–Nyquist zaj B) Hőzaj C) Kvantumzaj D) Maxwell-zaj
A) Az anyag vezetőképessége B) Áram sűrűsége C) Elektromos térerő D) Az anyag ellenállása
A) Georg Ohm B) Henry Cavendish C) James Clerk Maxwell D) Francis Ronalds
A) Termoelemek B) Aranyfólia elektrométer C) Volta-elemek D) Leyden-üvegek
A) Árammérő B) Galvanométer C) Oszcilloszkóp D) Feszültségmérő
A) 1814 B) 1879 C) 1827 D) 1855
A) Támogatás az oktatási minisztertől. B) Akkor semmilyen érdeklődés. C) Azonnali elfogadás és dicséret. D) Ellenszenv, amely szerint ez egy "széleskörű, megalapozatlan elképzelés" volt.
A) A matematikának nincs szerepe a tudományban. B) A tudományos igazságok kizárólag érvelés útján, kísérletek nélkül is megközelíthetők. C) A természet kaotikus és kiszámíthatatlan. D) A kísérletek elengedhetetlenek a természet megértéséhez.
A) A vezetési elektronok véletlenszerűen mozognak, de egy elektromos mező által okozott sodródás is érvényes rájuk. B) Az elektronok csak akkor mozognak, ha felmelegítjük őket. C) Az elektronok nem járulnak hozzá az elektromos vezetőképességhez. D) Az elektronok mozdulatlanok egy vezetőben.
A) Az elektronok hullámként mozognak egy szilárd kristályrácsban. B) Az elektronok csak más elektronokkal ütköznek. C) Az elektronok állandó helyen maradnak a rácsban. D) Az elektronok nem lépnek kölcsönhatásba a kristályrácssal.
A) A kvantum szint B) Az atomi szint C) A makroszkopikus szint D) A mikroszkopikus szint
A) R = V/I B) I = V/R C) p = −eEτ D) V = IR
A) Összeadás B) Osztás C) Kivonás D) Szorzás
A) Reaktív eszköz B) Ohm-törvényt követő eszköz C) Kondenzátoros eszköz D) Ohm-törvényt nem követő eszköz
A) Jobbra néző háromszög B) Kör, amelyen 'R' betű található C) Hosszú téglalap vagy zik-zak minta D) Négyzet
A) Lépcsős függvények B) Komplex exponenciális függvények C) Egyszerű szinuszos függvények D) Lineáris függvények
A) s, egy komplex paraméter B) C, kapacitás C) L, indukativitás D) R, ellenállás
A) Reaktancia B) Konduktancia C) Adittancia D) Impedancia (Z)
A) Z = L/s B) Z = s/L C) Z = 1/(sL) D) Z = sL
A) Z = 1 / C B) Z = C / s C) Z = 1 / (sC) D) Z = s / C
A) Mindkét része egyenlően B) Egyik része sem C) A képzetes része D) A valós része
A) Egy hiperbola. B) Egy parabola. C) Egy egyenes vonal. D) Egy exponenciális görbe.
A) Változó hőmérsékleten. B) Változó nyomási körülmények között. C) Nyílt áramkörben. D) Egy állandó hőmérsékleten.
A) A Seebeck-hatás. B) Ohm törvénye. C) A Peltier-hatás. D) Joule első törvénye.
A) Ohm-törvény. B) Joule első törvénye. C) Fourier-elv. D) Maxwell egyenletei.
A) Reaktancia B) Ellenállás C) Konduktivitás D) Kapacitancia
A) m_e * n_e * dv_e/dt = n_e * e * E - n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) + e * n_e * v_e × B B) m_e * n_e * dv_e/dt = -n_e * e * E - n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) + e * n_e * v_e × B C) m_e * n_e * dv_e/dt = -n_e * e * E + n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) - e * n_e * v_e × B D) m_e * n_e * dv_e/dt = n_e * e * E + n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) - e * n_e * v_e × B
A) σ = n_e * e2 / (ν * m_e) B) σ = n_e * e / (ν * m_e) C) σ = n_e * e2 * ν * m_e D) σ = n_e * e3 / (ν * m_e)
A) ρ = σ / 2 B) ρ = σ × 2 C) ρ = σ⁻¹ D) ρ = σ + 1 |