A) A mágneses indukció elve. B) Az energia megmaradásának törvénye. C) A feszültség, az áram és az ellenállás közötti összefüggés. D) Newton mozgásának második törvénye.
A) Feszültség B) Varisztor C) Hangerő D) Sebesség
A) Indukció B) Áram C) Impedancia D) Ellenállás
A) Reluktancia B) Reaktancia C) Ellenállás D) Ellenállás
A) Megmarad változatlan B) Negatívvá válik C) Nő D) Csökken
A) Az áram háromszorosa lesz. B) Az áram nem változik. C) Az áram a felére csökken. D) Az áram kétszeresére nő.
A) Volt (V) B) Watt (W) C) Ohm (Ω) D) Ampere (A)
A) Nikola Tesla B) Georg Simon Ohm C) Michael Faraday D) Thomas Edison
A) Villamosmérnöki tudomány B) Biológia C) Kémia D) Fizika
A) Transzformátor B) Ellenállás C) Kondenzátor D) Diód
A) Ugyanaz marad B) Negatív lesz C) Nő D) Nulla lesz
A) I = V * R B) I = V - R C) I = V / R D) I = R / V
A) A feszültség fordítottan arányos az árammal. B) Az áram állandó, függetlenül a feszültségtől. C) Az ellenállás exponenciálisan függ az áramtól. D) Az áram közvetlenül arányos a feszültséggel.
A) Ohm törvénye B) Newton hűtési törvénye C) Boyle törvénye D) Hooke törvénye
A) 5 ohm B) 20 ohm C) 0,2 ohm D) 8 ohm
A) 12 volt B) 7 volt C) 24 volt D) 1,33 volt
A) Ellenállások B) Vezetők C) Ohmi anyagok D) Nem-ohmi anyagok
A) Mho B) Ohm C) Volt D) Siemens
A) Arnold Sommerfeld B) J. J. Thomson C) Felix Bloch D) Paul Drude
A) A szilárdtestek kvantum-szalagtéóriája B) Bloch-modell C) A szabad elektron modell D) A Drude-modell
A) Johnson–Nyquist zaj B) Maxwell-zaj C) Kvantumzaj D) Hőzaj
A) Az anyag vezetőképessége B) Az anyag ellenállása C) Áram sűrűsége D) Elektromos térerő
A) Francis Ronalds B) Henry Cavendish C) James Clerk Maxwell D) Georg Ohm
A) Leyden-üvegek B) Volta-elemek C) Termoelemek D) Aranyfólia elektrométer
A) Árammérő B) Feszültségmérő C) Galvanométer D) Oszcilloszkóp
A) 1879 B) 1827 C) 1814 D) 1855
A) Akkor semmilyen érdeklődés. B) Támogatás az oktatási minisztertől. C) Ellenszenv, amely szerint ez egy "széleskörű, megalapozatlan elképzelés" volt. D) Azonnali elfogadás és dicséret.
A) A tudományos igazságok kizárólag érvelés útján, kísérletek nélkül is megközelíthetők. B) A matematikának nincs szerepe a tudományban. C) A kísérletek elengedhetetlenek a természet megértéséhez. D) A természet kaotikus és kiszámíthatatlan.
A) Az elektronok csak akkor mozognak, ha felmelegítjük őket. B) A vezetési elektronok véletlenszerűen mozognak, de egy elektromos mező által okozott sodródás is érvényes rájuk. C) Az elektronok mozdulatlanok egy vezetőben. D) Az elektronok nem járulnak hozzá az elektromos vezetőképességhez.
A) Az elektronok hullámként mozognak egy szilárd kristályrácsban. B) Az elektronok csak más elektronokkal ütköznek. C) Az elektronok állandó helyen maradnak a rácsban. D) Az elektronok nem lépnek kölcsönhatásba a kristályrácssal.
A) A mikroszkopikus szint B) A makroszkopikus szint C) Az atomi szint D) A kvantum szint
A) R = V/I B) V = IR C) p = −eEτ D) I = V/R
A) Kivonás B) Szorzás C) Osztás D) Összeadás
A) Kondenzátoros eszköz B) Ohm-törvényt követő eszköz C) Reaktív eszköz D) Ohm-törvényt nem követő eszköz
A) Hosszú téglalap vagy zik-zak minta B) Négyzet C) Kör, amelyen 'R' betű található D) Jobbra néző háromszög
A) Lépcsős függvények B) Egyszerű szinuszos függvények C) Lineáris függvények D) Komplex exponenciális függvények
A) R, ellenállás B) C, kapacitás C) s, egy komplex paraméter D) L, indukativitás
A) Reaktancia B) Konduktancia C) Adittancia D) Impedancia (Z)
A) Z = L/s B) Z = sL C) Z = s/L D) Z = 1/(sL)
A) Z = 1 / C B) Z = 1 / (sC) C) Z = C / s D) Z = s / C
A) Egyik része sem B) A képzetes része C) A valós része D) Mindkét része egyenlően
A) Egy exponenciális görbe. B) Egy egyenes vonal. C) Egy hiperbola. D) Egy parabola.
A) Nyílt áramkörben. B) Változó hőmérsékleten. C) Egy állandó hőmérsékleten. D) Változó nyomási körülmények között.
A) Joule első törvénye. B) A Seebeck-hatás. C) Ohm törvénye. D) A Peltier-hatás.
A) Ohm-törvény. B) Fourier-elv. C) Joule első törvénye. D) Maxwell egyenletei.
A) Konduktivitás B) Reaktancia C) Ellenállás D) Kapacitancia
A) m_e * n_e * dv_e/dt = n_e * e * E + n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) - e * n_e * v_e × B B) m_e * n_e * dv_e/dt = -n_e * e * E + n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) - e * n_e * v_e × B C) m_e * n_e * dv_e/dt = n_e * e * E - n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) + e * n_e * v_e × B D) m_e * n_e * dv_e/dt = -n_e * e * E - n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) + e * n_e * v_e × B
A) σ = n_e * e2 / (ν * m_e) B) σ = n_e * e2 * ν * m_e C) σ = n_e * e / (ν * m_e) D) σ = n_e * e3 / (ν * m_e)
A) ρ = σ / 2 B) ρ = σ⁻¹ C) ρ = σ × 2 D) ρ = σ + 1 |