A) A mágneses indukció elve. B) A feszültség, az áram és az ellenállás közötti összefüggés. C) Az energia megmaradásának törvénye. D) Newton mozgásának második törvénye.
A) Varisztor B) Hangerő C) Feszültség D) Sebesség
A) Indukció B) Impedancia C) Ellenállás D) Áram
A) Reaktancia B) Reluktancia C) Ellenállás D) Ellenállás
A) Csökken B) Megmarad változatlan C) Negatívvá válik D) Nő
A) Az áram kétszeresére nő. B) Az áram a felére csökken. C) Az áram nem változik. D) Az áram háromszorosa lesz.
A) Ampere (A) B) Ohm (Ω) C) Volt (V) D) Watt (W)
A) Michael Faraday B) Nikola Tesla C) Georg Simon Ohm D) Thomas Edison
A) Villamosmérnöki tudomány B) Fizika C) Biológia D) Kémia
A) Kondenzátor B) Ellenállás C) Diód D) Transzformátor
A) Nulla lesz B) Ugyanaz marad C) Negatív lesz D) Nő
A) I = R / V B) I = V - R C) I = V / R D) I = V * R
A) Az áram közvetlenül arányos a feszültséggel. B) Az áram állandó, függetlenül a feszültségtől. C) A feszültség fordítottan arányos az árammal. D) Az ellenállás exponenciálisan függ az áramtól.
A) Hooke törvénye B) Newton hűtési törvénye C) Ohm törvénye D) Boyle törvénye
A) 8 ohm B) 20 ohm C) 5 ohm D) 0,2 ohm
A) 24 volt B) 7 volt C) 12 volt D) 1,33 volt
A) Vezetők B) Nem-ohmi anyagok C) Ellenállások D) Ohmi anyagok
A) Mho B) Volt C) Siemens D) Ohm
A) Paul Drude B) Felix Bloch C) J. J. Thomson D) Arnold Sommerfeld
A) Bloch-modell B) A szilárdtestek kvantum-szalagtéóriája C) A szabad elektron modell D) A Drude-modell
A) Hőzaj B) Kvantumzaj C) Maxwell-zaj D) Johnson–Nyquist zaj
A) Áram sűrűsége B) Az anyag vezetőképessége C) Elektromos térerő D) Az anyag ellenállása
A) James Clerk Maxwell B) Henry Cavendish C) Georg Ohm D) Francis Ronalds
A) Termoelemek B) Volta-elemek C) Aranyfólia elektrométer D) Leyden-üvegek
A) Galvanométer B) Feszültségmérő C) Árammérő D) Oszcilloszkóp
A) 1855 B) 1814 C) 1879 D) 1827
A) Azonnali elfogadás és dicséret. B) Akkor semmilyen érdeklődés. C) Ellenszenv, amely szerint ez egy "széleskörű, megalapozatlan elképzelés" volt. D) Támogatás az oktatási minisztertől.
A) A természet kaotikus és kiszámíthatatlan. B) A kísérletek elengedhetetlenek a természet megértéséhez. C) A matematikának nincs szerepe a tudományban. D) A tudományos igazságok kizárólag érvelés útján, kísérletek nélkül is megközelíthetők.
A) A vezetési elektronok véletlenszerűen mozognak, de egy elektromos mező által okozott sodródás is érvényes rájuk. B) Az elektronok mozdulatlanok egy vezetőben. C) Az elektronok csak akkor mozognak, ha felmelegítjük őket. D) Az elektronok nem járulnak hozzá az elektromos vezetőképességhez.
A) Az elektronok hullámként mozognak egy szilárd kristályrácsban. B) Az elektronok csak más elektronokkal ütköznek. C) Az elektronok nem lépnek kölcsönhatásba a kristályrácssal. D) Az elektronok állandó helyen maradnak a rácsban.
A) A mikroszkopikus szint B) A makroszkopikus szint C) A kvantum szint D) Az atomi szint
A) V = IR B) R = V/I C) I = V/R D) p = −eEτ
A) Összeadás B) Szorzás C) Kivonás D) Osztás
A) Kondenzátoros eszköz B) Ohm-törvényt követő eszköz C) Reaktív eszköz D) Ohm-törvényt nem követő eszköz
A) Négyzet B) Kör, amelyen 'R' betű található C) Hosszú téglalap vagy zik-zak minta D) Jobbra néző háromszög
A) Egyszerű szinuszos függvények B) Lépcsős függvények C) Lineáris függvények D) Komplex exponenciális függvények
A) s, egy komplex paraméter B) C, kapacitás C) R, ellenállás D) L, indukativitás
A) Impedancia (Z) B) Adittancia C) Reaktancia D) Konduktancia
A) Z = sL B) Z = 1/(sL) C) Z = L/s D) Z = s/L
A) Z = 1 / (sC) B) Z = s / C C) Z = C / s D) Z = 1 / C
A) Mindkét része egyenlően B) A valós része C) Egyik része sem D) A képzetes része
A) Egy egyenes vonal. B) Egy hiperbola. C) Egy exponenciális görbe. D) Egy parabola.
A) Egy állandó hőmérsékleten. B) Nyílt áramkörben. C) Változó hőmérsékleten. D) Változó nyomási körülmények között.
A) Joule első törvénye. B) Ohm törvénye. C) A Seebeck-hatás. D) A Peltier-hatás.
A) Fourier-elv. B) Joule első törvénye. C) Maxwell egyenletei. D) Ohm-törvény.
A) Ellenállás B) Reaktancia C) Kapacitancia D) Konduktivitás
A) m_e * n_e * dv_e/dt = -n_e * e * E + n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) - e * n_e * v_e × B B) m_e * n_e * dv_e/dt = n_e * e * E - n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) + e * n_e * v_e × B C) m_e * n_e * dv_e/dt = -n_e * e * E - n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) + e * n_e * v_e × B D) m_e * n_e * dv_e/dt = n_e * e * E + n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) - e * n_e * v_e × B
A) σ = n_e * e / (ν * m_e) B) σ = n_e * e2 * ν * m_e C) σ = n_e * e2 / (ν * m_e) D) σ = n_e * e3 / (ν * m_e)
A) ρ = σ + 1 B) ρ = σ / 2 C) ρ = σ × 2 D) ρ = σ⁻¹ |