A) A mágneses indukció elve. B) Az energia megmaradásának törvénye. C) Newton mozgásának második törvénye. D) A feszültség, az áram és az ellenállás közötti összefüggés.
A) Feszültség B) Hangerő C) Varisztor D) Sebesség
A) Impedancia B) Ellenállás C) Áram D) Indukció
A) Ellenállás B) Reluktancia C) Ellenállás D) Reaktancia
A) Csökken B) Megmarad változatlan C) Negatívvá válik D) Nő
A) Az áram nem változik. B) Az áram a felére csökken. C) Az áram háromszorosa lesz. D) Az áram kétszeresére nő.
A) Volt (V) B) Ampere (A) C) Watt (W) D) Ohm (Ω)
A) Nikola Tesla B) Thomas Edison C) Georg Simon Ohm D) Michael Faraday
A) Biológia B) Villamosmérnöki tudomány C) Kémia D) Fizika
A) Kondenzátor B) Transzformátor C) Ellenállás D) Diód
A) Nulla lesz B) Nő C) Ugyanaz marad D) Negatív lesz
A) I = V * R B) I = V / R C) I = V - R D) I = R / V
A) Az áram állandó, függetlenül a feszültségtől. B) Az ellenállás exponenciálisan függ az áramtól. C) Az áram közvetlenül arányos a feszültséggel. D) A feszültség fordítottan arányos az árammal.
A) Newton hűtési törvénye B) Ohm törvénye C) Boyle törvénye D) Hooke törvénye
A) 5 ohm B) 8 ohm C) 20 ohm D) 0,2 ohm
A) 7 volt B) 24 volt C) 12 volt D) 1,33 volt
A) Vezetők B) Nem-ohmi anyagok C) Ohmi anyagok D) Ellenállások
A) Mho B) Volt C) Siemens D) Ohm
A) J. J. Thomson B) Paul Drude C) Arnold Sommerfeld D) Felix Bloch
A) A Drude-modell B) A szilárdtestek kvantum-szalagtéóriája C) Bloch-modell D) A szabad elektron modell
A) Maxwell-zaj B) Kvantumzaj C) Hőzaj D) Johnson–Nyquist zaj
A) Elektromos térerő B) Áram sűrűsége C) Az anyag ellenállása D) Az anyag vezetőképessége
A) Francis Ronalds B) Georg Ohm C) Henry Cavendish D) James Clerk Maxwell
A) Volta-elemek B) Termoelemek C) Aranyfólia elektrométer D) Leyden-üvegek
A) Árammérő B) Feszültségmérő C) Oszcilloszkóp D) Galvanométer
A) 1879 B) 1827 C) 1855 D) 1814
A) Ellenszenv, amely szerint ez egy "széleskörű, megalapozatlan elképzelés" volt. B) Azonnali elfogadás és dicséret. C) Akkor semmilyen érdeklődés. D) Támogatás az oktatási minisztertől.
A) A kísérletek elengedhetetlenek a természet megértéséhez. B) A tudományos igazságok kizárólag érvelés útján, kísérletek nélkül is megközelíthetők. C) A természet kaotikus és kiszámíthatatlan. D) A matematikának nincs szerepe a tudományban.
A) Az elektronok csak akkor mozognak, ha felmelegítjük őket. B) Az elektronok nem járulnak hozzá az elektromos vezetőképességhez. C) Az elektronok mozdulatlanok egy vezetőben. D) A vezetési elektronok véletlenszerűen mozognak, de egy elektromos mező által okozott sodródás is érvényes rájuk.
A) Az elektronok állandó helyen maradnak a rácsban. B) Az elektronok csak más elektronokkal ütköznek. C) Az elektronok nem lépnek kölcsönhatásba a kristályrácssal. D) Az elektronok hullámként mozognak egy szilárd kristályrácsban.
A) A makroszkopikus szint B) A mikroszkopikus szint C) A kvantum szint D) Az atomi szint
A) p = −eEτ B) R = V/I C) I = V/R D) V = IR
A) Kivonás B) Osztás C) Összeadás D) Szorzás
A) Ohm-törvényt követő eszköz B) Kondenzátoros eszköz C) Reaktív eszköz D) Ohm-törvényt nem követő eszköz
A) Hosszú téglalap vagy zik-zak minta B) Négyzet C) Jobbra néző háromszög D) Kör, amelyen 'R' betű található
A) Komplex exponenciális függvények B) Lépcsős függvények C) Egyszerű szinuszos függvények D) Lineáris függvények
A) R, ellenállás B) C, kapacitás C) s, egy komplex paraméter D) L, indukativitás
A) Reaktancia B) Konduktancia C) Adittancia D) Impedancia (Z)
A) Z = s/L B) Z = L/s C) Z = sL D) Z = 1/(sL)
A) Z = 1 / (sC) B) Z = C / s C) Z = s / C D) Z = 1 / C
A) Mindkét része egyenlően B) A valós része C) Egyik része sem D) A képzetes része
A) Egy egyenes vonal. B) Egy exponenciális görbe. C) Egy hiperbola. D) Egy parabola.
A) Nyílt áramkörben. B) Egy állandó hőmérsékleten. C) Változó hőmérsékleten. D) Változó nyomási körülmények között.
A) A Seebeck-hatás. B) Ohm törvénye. C) Joule első törvénye. D) A Peltier-hatás.
A) Fourier-elv. B) Ohm-törvény. C) Joule első törvénye. D) Maxwell egyenletei.
A) Ellenállás B) Reaktancia C) Kapacitancia D) Konduktivitás
A) m_e * n_e * dv_e/dt = -n_e * e * E + n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) - e * n_e * v_e × B B) m_e * n_e * dv_e/dt = n_e * e * E - n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) + e * n_e * v_e × B C) m_e * n_e * dv_e/dt = n_e * e * E + n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) - e * n_e * v_e × B D) m_e * n_e * dv_e/dt = -n_e * e * E - n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) + e * n_e * v_e × B
A) σ = n_e * e3 / (ν * m_e) B) σ = n_e * e / (ν * m_e) C) σ = n_e * e2 * ν * m_e D) σ = n_e * e2 / (ν * m_e)
A) ρ = σ + 1 B) ρ = σ × 2 C) ρ = σ / 2 D) ρ = σ⁻¹ |