A) A feszültség, az áram és az ellenállás közötti összefüggés. B) A mágneses indukció elve. C) Newton mozgásának második törvénye. D) Az energia megmaradásának törvénye.
A) Feszültség B) Sebesség C) Hangerő D) Varisztor
A) Ellenállás B) Indukció C) Áram D) Impedancia
A) Ellenállás B) Reluktancia C) Reaktancia D) Ellenállás
A) Csökken B) Negatívvá válik C) Megmarad változatlan D) Nő
A) Az áram nem változik. B) Az áram a felére csökken. C) Az áram háromszorosa lesz. D) Az áram kétszeresére nő.
A) Volt (V) B) Ampere (A) C) Ohm (Ω) D) Watt (W)
A) Thomas Edison B) Michael Faraday C) Georg Simon Ohm D) Nikola Tesla
A) Kémia B) Villamosmérnöki tudomány C) Biológia D) Fizika
A) Transzformátor B) Diód C) Ellenállás D) Kondenzátor
A) Nulla lesz B) Nő C) Ugyanaz marad D) Negatív lesz
A) I = V - R B) I = V * R C) I = R / V D) I = V / R
A) Az ellenállás exponenciálisan függ az áramtól. B) Az áram állandó, függetlenül a feszültségtől. C) A feszültség fordítottan arányos az árammal. D) Az áram közvetlenül arányos a feszültséggel.
A) Newton hűtési törvénye B) Boyle törvénye C) Ohm törvénye D) Hooke törvénye
A) 0,2 ohm B) 8 ohm C) 5 ohm D) 20 ohm
A) 1,33 volt B) 24 volt C) 7 volt D) 12 volt
A) Nem-ohmi anyagok B) Ellenállások C) Vezetők D) Ohmi anyagok
A) Siemens B) Volt C) Ohm D) Mho
A) Paul Drude B) Arnold Sommerfeld C) J. J. Thomson D) Felix Bloch
A) Bloch-modell B) A szabad elektron modell C) A szilárdtestek kvantum-szalagtéóriája D) A Drude-modell
A) Johnson–Nyquist zaj B) Hőzaj C) Kvantumzaj D) Maxwell-zaj
A) Az anyag ellenállása B) Áram sűrűsége C) Az anyag vezetőképessége D) Elektromos térerő
A) James Clerk Maxwell B) Francis Ronalds C) Georg Ohm D) Henry Cavendish
A) Volta-elemek B) Termoelemek C) Leyden-üvegek D) Aranyfólia elektrométer
A) Oszcilloszkóp B) Feszültségmérő C) Galvanométer D) Árammérő
A) 1814 B) 1879 C) 1855 D) 1827
A) Ellenszenv, amely szerint ez egy "széleskörű, megalapozatlan elképzelés" volt. B) Akkor semmilyen érdeklődés. C) Azonnali elfogadás és dicséret. D) Támogatás az oktatási minisztertől.
A) A matematikának nincs szerepe a tudományban. B) A tudományos igazságok kizárólag érvelés útján, kísérletek nélkül is megközelíthetők. C) A természet kaotikus és kiszámíthatatlan. D) A kísérletek elengedhetetlenek a természet megértéséhez.
A) Az elektronok nem járulnak hozzá az elektromos vezetőképességhez. B) Az elektronok csak akkor mozognak, ha felmelegítjük őket. C) Az elektronok mozdulatlanok egy vezetőben. D) A vezetési elektronok véletlenszerűen mozognak, de egy elektromos mező által okozott sodródás is érvényes rájuk.
A) Az elektronok csak más elektronokkal ütköznek. B) Az elektronok hullámként mozognak egy szilárd kristályrácsban. C) Az elektronok állandó helyen maradnak a rácsban. D) Az elektronok nem lépnek kölcsönhatásba a kristályrácssal.
A) A makroszkopikus szint B) A mikroszkopikus szint C) A kvantum szint D) Az atomi szint
A) p = −eEτ B) R = V/I C) V = IR D) I = V/R
A) Szorzás B) Kivonás C) Osztás D) Összeadás
A) Reaktív eszköz B) Ohm-törvényt nem követő eszköz C) Kondenzátoros eszköz D) Ohm-törvényt követő eszköz
A) Négyzet B) Kör, amelyen 'R' betű található C) Hosszú téglalap vagy zik-zak minta D) Jobbra néző háromszög
A) Lineáris függvények B) Egyszerű szinuszos függvények C) Lépcsős függvények D) Komplex exponenciális függvények
A) R, ellenállás B) s, egy komplex paraméter C) L, indukativitás D) C, kapacitás
A) Adittancia B) Impedancia (Z) C) Konduktancia D) Reaktancia
A) Z = L/s B) Z = 1/(sL) C) Z = sL D) Z = s/L
A) Z = s / C B) Z = 1 / (sC) C) Z = 1 / C D) Z = C / s
A) A képzetes része B) Mindkét része egyenlően C) Egyik része sem D) A valós része
A) Egy parabola. B) Egy exponenciális görbe. C) Egy hiperbola. D) Egy egyenes vonal.
A) Változó hőmérsékleten. B) Egy állandó hőmérsékleten. C) Nyílt áramkörben. D) Változó nyomási körülmények között.
A) A Seebeck-hatás. B) Joule első törvénye. C) A Peltier-hatás. D) Ohm törvénye.
A) Fourier-elv. B) Ohm-törvény. C) Joule első törvénye. D) Maxwell egyenletei.
A) Ellenállás B) Reaktancia C) Kapacitancia D) Konduktivitás
A) m_e * n_e * dv_e/dt = -n_e * e * E - n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) + e * n_e * v_e × B B) m_e * n_e * dv_e/dt = -n_e * e * E + n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) - e * n_e * v_e × B C) m_e * n_e * dv_e/dt = n_e * e * E + n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) - e * n_e * v_e × B D) m_e * n_e * dv_e/dt = n_e * e * E - n_e * m_e * ν * (v_i - v_e) + e * n_e * v_e × B
A) σ = n_e * e2 / (ν * m_e) B) σ = n_e * e / (ν * m_e) C) σ = n_e * e2 * ν * m_e D) σ = n_e * e3 / (ν * m_e)
A) ρ = σ + 1 B) ρ = σ⁻¹ C) ρ = σ × 2 D) ρ = σ / 2 |