A) A meggyőződés, hogy a tudás szubjektív. B) A meggyőződés, hogy a tudást elsősorban az érvelés útján szerezhető. C) A meggyőződés, hogy a szkepticizmus a kulcs a tudáshoz. D) A meggyőződés, hogy a tudást elsősorban a tapasztalat útján szerezhető.
A) Az a tudás, amely az érzékszervek alapján nyert. B) Az a tudás, amely szubjektív. C) Az a tudás, amely független a tapasztalattól. D) Az a tudás, amely bizonytalan.
A) Az a nézet, hogy az igazság szubjektív. B) Az a nézet, hogy az igazság megismerhetetlen. C) Az a nézet, hogy az igazság a valósággal összhangban van. D) Az a nézet, hogy az igazság relatív.
A) Az a nézet, hogy az igazság univerzális. B) Az a nézet, hogy az igazság az, amiben egy csoport egyetért. C) Az a nézet, hogy az igazság relatív. D) Az a nézet, hogy az igazság elérhetetlen.
A) Az a nézet, hogy az igazság és a tudás abszolút. B) Az a nézet, hogy az igazság és a tudás az egyénekhez vagy a kultúrákhoz viszonyítva értelmezendő. C) Az a meggyőződés, hogy a szkepticizmus nem indokolt. D) Minden tudásformának a megtagadása.
A) Platón B) Descartes C) Kant D) Arisztotelész
A) Az olyan indoklás, amely független a tapasztalattól. B) Az érzékelésen alapuló indoklás. C) A szubjektív indoklás. D) A bizonytalan indoklás.
A) Az értelem akadályozza az igazság keresését. B) Az értelem elengedhetetlen a tudás megszerzésének és érvényesítésének folyamatában. C) Az értelem szubjektív meggyőződésekhez vezet. D) Az értelem nem releváns a tudás megszerzésének folyamatában.
A) A valóság nem elérhető az emberek számára. B) A valóság az, amiben egy csoport ember egyetért. C) A valóság egy állítás és a valóság közötti összhang. D) A valóság szubjektív, és személyenként változik.
A) A bizonyíték nem szükséges a meggyőződések kialakításához. B) A bizonyíték figyelmen kívül hagyható a következtetés levonása során. C) A bizonyíték csak akadályozza a tudás megszerzését. D) A bizonyíték kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy alátámasítsuk a meggyőződéseinket, és igazoljuk, hogy azok igazak vagy valószínűleg igazak.
A) Az a típusú indoklás, amely önmagában nyilvánvaló. B) Az a típusú indoklás, amely a tapasztalatokra épül. C) Az a típusú indoklás, amely az emberi természetben rejlő. D) Az a típusú indoklás, amely az érzelmeken alapul.
A) A probléma az, hogy definiáljuk az abszolút igazságot. B) A probléma az, hogy logikai alapot találjunk az induktív következtetések indoklására. C) A probléma az, hogy megkülönböztessük az igazságot a hamisságtól. D) A probléma az, hogy összeegyeztessük a egymással ellentétes hiedelmeket.
A) Formális episztémológia B) Természettudományos alapokon nyugvó episztémológia C) Társadalmi episztémológia D) Történelmi episztémológia
A) A tudás történelmi feltételei. B) Empirikus módszerek és felfedezések. C) A tudás közösségi aspektusai. D) Logikai eszközök.
A) Formális tudálománytan B) Történelmi tudálománytan C) Természetes tudálománytan D) Társadalmi tudálománytan
A) A kínai filozófia B) Az indiai filozófia C) A középkor D) Az ókori görög filozófia
A) A tapasztalati tudás B) Analitikai igazságok C) A cselekvési tudás D) A deklaratív tudás
A) Willard Van Orman Quine B) Marta Vieira da Silva C) Ravi D) David Hume
A) Szubjektív érték. B) Belső érték. C) Műszaki érték. D) Objektív érték.
A) Relatív. B) Szubjektív. C) Objektív. D) Pragmatikus.
A) Érzékelés B) Érvelés C) Önértékelés D) Memória
A) Önreflexió B) Tanúvallomás C) Memória D) Érvelés
A) Megerősítés B) Támogató C) Megsemmisítő D) Igazolás
A) Tanúvallomás B) Kételkedés C) Nyitottság D) Biztosság
A) Megértés B) Biztosság C) Racionalitás D) Propozicionális tudás
A) Kételkedés B) Biztosság C) Életművesség D) Pontosság
A) Tanúvallomás B) Biztosság C) Szorgalmasság D) Kételkedés
A) Kizárólag a tapintásos érzékelésre alapulnak. B) A releváns alternatívák közötti különbségtételt jelentik. C) A kontextustól függenek. D) Rögzített normákat alkalmaznak különböző helyzetekben.
A) Metafizikai szkepticizmus B) Morális szkepticizmus C) A külső világ létezéséről szóló szkepticizmus D) Vallási szkepticizmus
A) Descartes-iak B) Akadémiai szkeptikusok C) Empiristák D) Pyrrhóniai szkeptikusok
A) Logikai pozitivizmus B) Módszertani szkepticizmus C) Fenomenológia D) Pragmatizmus
A) A „cogito” érvelés B) Az álom-érvelés C) A kozmológiai érvelés D) Az ontológiai érvelés
A) Egzisztencializmus B) Racionalizmus C) Szkepticizmus D) Empirizmus
A) Érzékszervi benyomások B) Empirikus tudás C) Üres tábla D) Veleszületett gondolatok
A) „Üres tábla” elvű gondolkodás B) Érzékszervek útján történő megismerés C) Racionális intuíció D) Empirikus megfigyelés
A) Érzékszervi adatok B) Veleszületett kategóriák C) Empirikus bizonyítékok D) Üres lappal kezdő elme
A) Pragmatizmus B) Racionalizmus C) Empirizmus D) Szkepticizmus
A) Veleszületett gondolatok B) Racionális intuíció C) Kizárólag logikai következtetés D) Érzékszervi ingerek
A) Fundamentális-koherens elmélet B) Infinitizmus C) Koherenciaelv D) Fundamentális elmélet
A) Externalizmus B) Megbízhatóságalapú epistemológia C) Erényszakmai epistemológia D) Internalizmus
A) Az internalizmus B) A megbízhatóság elve C) Az erények tudományelmélete D) Az bizonyítékok elve
A) Amikor összhangban van a külső tényezőkkel. B) Amikor bizonyítékok támasztják alá az egyén tudatában. C) Amikor megbízható folyamatok eredményeként jön létre. D) Amikor az intellektuális erények megnyilvánulnak benne.
A) Empirikus megfigyelés. B) Valószínűségszámítás. C) Egészséges ész és természettudomány. D) Önreflexió és elmélkedés.
A) A tudományos modellek esztétikai értékének vizsgálata. B) Hogyan segíthetik az egyéni megfigyelések az általános tudományos törvények bizonyítását? C) A tudományos felfedezések etikai következményeinek meghatározása. D) Az intuíció szerepe a tudományos elméletek kialakításában.
A) A neoplatonizmus B) A szkeptikusok C) A stoikusok D) Az epikureusok
A) Thomas Aquinas B) Péter Ábelárd C) William of Ockham D) Anzelm (Amszterdami)
A) Thomas Aquinas B) Peter Abelard C) Anselm of Canterbury D) William of Ockham
A) John Locke B) Gottfried Wilhelm Leibniz C) René Descartes D) Baruch Spinoza
A) Charles Peirce B) Immanuel Kant C) John Stuart Mill D) Georg Wilhelm Friedrich Hegel
A) Immanuel Kant B) John Stuart Mill C) Charles Peirce D) Georg Wilhelm Friedrich Hegel
A) Ernest Sosa B) Linda Zagzebski C) Alvin Goldman D) Edmund Gettier
A) Bertrand Russell B) A. J. Ayer C) G. E. Moore D) Ludwig Wittgenstein
A) A. J. Ayer B) J. L. Austin C) Karl Popper D) Edmund Husserl
A) G. E. Moore B) Ludwig Wittgenstein C) A. J. Ayer D) Bertrand Russell
A) Linda Zagzebski B) Ernest Sosa C) Edmund Gettier D) Alvin Goldman
A) Gaṅgeśa B) Wang Yangming C) Anselm of Canterbury D) Al-Ghazali
A) Buddhista filozófia B) Nyaya C) Neoplatonizmus D) Ajñana
A) Mencius B) Konfuciusz C) Xunzi D) Mozi
A) Vasubandhu B) Asanga C) Dharmakirti D) Nagarjuna
A) Szkepticizmus B) Stoicizmus C) Neoplatonizmus D) Epikureizmus
A) Mencius B) Konfuciusz C) Mozi D) Xunzi
A) Al-Ghazali B) Averroes C) Ibn Sina D) al-Farabi
A) Thomas Hobbes B) John Locke C) George Berkeley D) David Hume
A) Immanuel Kant B) John Locke C) René Descartes D) David Hume
A) Immanuel Kant B) Georg Wilhelm Friedrich Hegel C) Charles Peirce D) John Stuart Mill |