A) A meggyőződés, hogy a szkepticizmus a kulcs a tudáshoz. B) A meggyőződés, hogy a tudás szubjektív. C) A meggyőződés, hogy a tudást elsősorban az érvelés útján szerezhető. D) A meggyőződés, hogy a tudást elsősorban a tapasztalat útján szerezhető.
A) Az a tudás, amely független a tapasztalattól. B) Az a tudás, amely az érzékszervek alapján nyert. C) Az a tudás, amely szubjektív. D) Az a tudás, amely bizonytalan.
A) Az a nézet, hogy az igazság a valósággal összhangban van. B) Az a nézet, hogy az igazság szubjektív. C) Az a nézet, hogy az igazság relatív. D) Az a nézet, hogy az igazság megismerhetetlen.
A) Az a nézet, hogy az igazság relatív. B) Az a nézet, hogy az igazság elérhetetlen. C) Az a nézet, hogy az igazság az, amiben egy csoport egyetért. D) Az a nézet, hogy az igazság univerzális.
A) Az a nézet, hogy az igazság és a tudás az egyénekhez vagy a kultúrákhoz viszonyítva értelmezendő. B) Az a meggyőződés, hogy a szkepticizmus nem indokolt. C) Az a nézet, hogy az igazság és a tudás abszolút. D) Minden tudásformának a megtagadása.
A) Arisztotelész B) Platón C) Descartes D) Kant
A) A bizonytalan indoklás. B) Az olyan indoklás, amely független a tapasztalattól. C) Az érzékelésen alapuló indoklás. D) A szubjektív indoklás.
A) Az értelem elengedhetetlen a tudás megszerzésének és érvényesítésének folyamatában. B) Az értelem szubjektív meggyőződésekhez vezet. C) Az értelem nem releváns a tudás megszerzésének folyamatában. D) Az értelem akadályozza az igazság keresését.
A) A valóság egy állítás és a valóság közötti összhang. B) A valóság szubjektív, és személyenként változik. C) A valóság nem elérhető az emberek számára. D) A valóság az, amiben egy csoport ember egyetért.
A) A bizonyíték kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy alátámasítsuk a meggyőződéseinket, és igazoljuk, hogy azok igazak vagy valószínűleg igazak. B) A bizonyíték nem szükséges a meggyőződések kialakításához. C) A bizonyíték csak akadályozza a tudás megszerzését. D) A bizonyíték figyelmen kívül hagyható a következtetés levonása során.
A) Az a típusú indoklás, amely az érzelmeken alapul. B) Az a típusú indoklás, amely a tapasztalatokra épül. C) Az a típusú indoklás, amely önmagában nyilvánvaló. D) Az a típusú indoklás, amely az emberi természetben rejlő.
A) A probléma az, hogy összeegyeztessük a egymással ellentétes hiedelmeket. B) A probléma az, hogy definiáljuk az abszolút igazságot. C) A probléma az, hogy logikai alapot találjunk az induktív következtetések indoklására. D) A probléma az, hogy megkülönböztessük az igazságot a hamisságtól.
A) Természettudományos alapokon nyugvó episztémológia B) Formális episztémológia C) Társadalmi episztémológia D) Történelmi episztémológia
A) A tudás közösségi aspektusai. B) A tudás történelmi feltételei. C) Logikai eszközök. D) Empirikus módszerek és felfedezések.
A) Történelmi tudálománytan B) Társadalmi tudálománytan C) Formális tudálománytan D) Természetes tudálománytan
A) A kínai filozófia B) Az ókori görög filozófia C) A középkor D) Az indiai filozófia
A) A tapasztalati tudás B) A deklaratív tudás C) A cselekvési tudás D) Analitikai igazságok
A) Ravi B) Willard Van Orman Quine C) Marta Vieira da Silva D) David Hume
A) Objektív érték. B) Műszaki érték. C) Szubjektív érték. D) Belső érték.
A) Szubjektív. B) Relatív. C) Pragmatikus. D) Objektív.
A) Önértékelés B) Memória C) Érvelés D) Érzékelés
A) Tanúvallomás B) Memória C) Érvelés D) Önreflexió
A) Igazolás B) Megerősítés C) Megsemmisítő D) Támogató
A) Nyitottság B) Biztosság C) Kételkedés D) Tanúvallomás
A) Propozicionális tudás B) Megértés C) Biztosság D) Racionalitás
A) Biztosság B) Pontosság C) Életművesség D) Kételkedés
A) Kételkedés B) Biztosság C) Szorgalmasság D) Tanúvallomás
A) Rögzített normákat alkalmaznak különböző helyzetekben. B) Kizárólag a tapintásos érzékelésre alapulnak. C) A kontextustól függenek. D) A releváns alternatívák közötti különbségtételt jelentik.
A) Metafizikai szkepticizmus B) Morális szkepticizmus C) A külső világ létezéséről szóló szkepticizmus D) Vallási szkepticizmus
A) Akadémiai szkeptikusok B) Empiristák C) Descartes-iak D) Pyrrhóniai szkeptikusok
A) Fenomenológia B) Logikai pozitivizmus C) Módszertani szkepticizmus D) Pragmatizmus
A) Az álom-érvelés B) A kozmológiai érvelés C) A „cogito” érvelés D) Az ontológiai érvelés
A) Szkepticizmus B) Empirizmus C) Racionalizmus D) Egzisztencializmus
A) Érzékszervi benyomások B) Üres tábla C) Empirikus tudás D) Veleszületett gondolatok
A) „Üres tábla” elvű gondolkodás B) Racionális intuíció C) Érzékszervek útján történő megismerés D) Empirikus megfigyelés
A) Érzékszervi adatok B) Empirikus bizonyítékok C) Veleszületett kategóriák D) Üres lappal kezdő elme
A) Szkepticizmus B) Pragmatizmus C) Empirizmus D) Racionalizmus
A) Racionális intuíció B) Érzékszervi ingerek C) Kizárólag logikai következtetés D) Veleszületett gondolatok
A) Fundamentális-koherens elmélet B) Fundamentális elmélet C) Infinitizmus D) Koherenciaelv
A) Erényszakmai epistemológia B) Megbízhatóságalapú epistemológia C) Externalizmus D) Internalizmus
A) Az erények tudományelmélete B) A megbízhatóság elve C) Az bizonyítékok elve D) Az internalizmus
A) Amikor megbízható folyamatok eredményeként jön létre. B) Amikor az intellektuális erények megnyilvánulnak benne. C) Amikor bizonyítékok támasztják alá az egyén tudatában. D) Amikor összhangban van a külső tényezőkkel.
A) Önreflexió és elmélkedés. B) Egészséges ész és természettudomány. C) Empirikus megfigyelés. D) Valószínűségszámítás.
A) A tudományos modellek esztétikai értékének vizsgálata. B) Hogyan segíthetik az egyéni megfigyelések az általános tudományos törvények bizonyítását? C) Az intuíció szerepe a tudományos elméletek kialakításában. D) A tudományos felfedezések etikai következményeinek meghatározása.
A) A neoplatonizmus B) A stoikusok C) Az epikureusok D) A szkeptikusok
A) Péter Ábelárd B) Thomas Aquinas C) William of Ockham D) Anzelm (Amszterdami)
A) Peter Abelard B) William of Ockham C) Thomas Aquinas D) Anselm of Canterbury
A) Gottfried Wilhelm Leibniz B) Baruch Spinoza C) René Descartes D) John Locke
A) Georg Wilhelm Friedrich Hegel B) Immanuel Kant C) John Stuart Mill D) Charles Peirce
A) Georg Wilhelm Friedrich Hegel B) Charles Peirce C) John Stuart Mill D) Immanuel Kant
A) Linda Zagzebski B) Edmund Gettier C) Ernest Sosa D) Alvin Goldman
A) A. J. Ayer B) Ludwig Wittgenstein C) Bertrand Russell D) G. E. Moore
A) Edmund Husserl B) J. L. Austin C) A. J. Ayer D) Karl Popper
A) A. J. Ayer B) Bertrand Russell C) Ludwig Wittgenstein D) G. E. Moore
A) Linda Zagzebski B) Edmund Gettier C) Alvin Goldman D) Ernest Sosa
A) Anselm of Canterbury B) Gaṅgeśa C) Wang Yangming D) Al-Ghazali
A) Buddhista filozófia B) Nyaya C) Neoplatonizmus D) Ajñana
A) Xunzi B) Mozi C) Konfuciusz D) Mencius
A) Vasubandhu B) Dharmakirti C) Nagarjuna D) Asanga
A) Stoicizmus B) Epikureizmus C) Neoplatonizmus D) Szkepticizmus
A) Xunzi B) Konfuciusz C) Mencius D) Mozi
A) Al-Ghazali B) Ibn Sina C) Averroes D) al-Farabi
A) George Berkeley B) David Hume C) Thomas Hobbes D) John Locke
A) Immanuel Kant B) David Hume C) John Locke D) René Descartes
A) Immanuel Kant B) John Stuart Mill C) Georg Wilhelm Friedrich Hegel D) Charles Peirce |