A) A meggyőződés, hogy a tudást elsősorban az érvelés útján szerezhető. B) A meggyőződés, hogy a szkepticizmus a kulcs a tudáshoz. C) A meggyőződés, hogy a tudás szubjektív. D) A meggyőződés, hogy a tudást elsősorban a tapasztalat útján szerezhető.
A) Az a tudás, amely az érzékszervek alapján nyert. B) Az a tudás, amely független a tapasztalattól. C) Az a tudás, amely bizonytalan. D) Az a tudás, amely szubjektív.
A) Az a nézet, hogy az igazság a valósággal összhangban van. B) Az a nézet, hogy az igazság relatív. C) Az a nézet, hogy az igazság szubjektív. D) Az a nézet, hogy az igazság megismerhetetlen.
A) Az a nézet, hogy az igazság elérhetetlen. B) Az a nézet, hogy az igazság univerzális. C) Az a nézet, hogy az igazság relatív. D) Az a nézet, hogy az igazság az, amiben egy csoport egyetért.
A) Minden tudásformának a megtagadása. B) Az a nézet, hogy az igazság és a tudás abszolút. C) Az a nézet, hogy az igazság és a tudás az egyénekhez vagy a kultúrákhoz viszonyítva értelmezendő. D) Az a meggyőződés, hogy a szkepticizmus nem indokolt.
A) Arisztotelész B) Descartes C) Platón D) Kant
A) Az olyan indoklás, amely független a tapasztalattól. B) A szubjektív indoklás. C) Az érzékelésen alapuló indoklás. D) A bizonytalan indoklás.
A) Az értelem elengedhetetlen a tudás megszerzésének és érvényesítésének folyamatában. B) Az értelem nem releváns a tudás megszerzésének folyamatában. C) Az értelem szubjektív meggyőződésekhez vezet. D) Az értelem akadályozza az igazság keresését.
A) A valóság szubjektív, és személyenként változik. B) A valóság egy állítás és a valóság közötti összhang. C) A valóság nem elérhető az emberek számára. D) A valóság az, amiben egy csoport ember egyetért.
A) A bizonyíték kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy alátámasítsuk a meggyőződéseinket, és igazoljuk, hogy azok igazak vagy valószínűleg igazak. B) A bizonyíték nem szükséges a meggyőződések kialakításához. C) A bizonyíték figyelmen kívül hagyható a következtetés levonása során. D) A bizonyíték csak akadályozza a tudás megszerzését.
A) Az a típusú indoklás, amely az emberi természetben rejlő. B) Az a típusú indoklás, amely az érzelmeken alapul. C) Az a típusú indoklás, amely önmagában nyilvánvaló. D) Az a típusú indoklás, amely a tapasztalatokra épül.
A) A probléma az, hogy definiáljuk az abszolút igazságot. B) A probléma az, hogy logikai alapot találjunk az induktív következtetések indoklására. C) A probléma az, hogy megkülönböztessük az igazságot a hamisságtól. D) A probléma az, hogy összeegyeztessük a egymással ellentétes hiedelmeket.
A) Társadalmi episztémológia B) Történelmi episztémológia C) Természettudományos alapokon nyugvó episztémológia D) Formális episztémológia
A) Empirikus módszerek és felfedezések. B) A tudás közösségi aspektusai. C) Logikai eszközök. D) A tudás történelmi feltételei.
A) Történelmi tudálománytan B) Társadalmi tudálománytan C) Formális tudálománytan D) Természetes tudálománytan
A) A kínai filozófia B) Az ókori görög filozófia C) Az indiai filozófia D) A középkor
A) Analitikai igazságok B) A tapasztalati tudás C) A deklaratív tudás D) A cselekvési tudás
A) Marta Vieira da Silva B) Ravi C) David Hume D) Willard Van Orman Quine
A) Objektív érték. B) Belső érték. C) Műszaki érték. D) Szubjektív érték.
A) Szubjektív. B) Pragmatikus. C) Objektív. D) Relatív.
A) Önértékelés B) Érzékelés C) Érvelés D) Memória
A) Tanúvallomás B) Memória C) Érvelés D) Önreflexió
A) Támogató B) Megsemmisítő C) Igazolás D) Megerősítés
A) Biztosság B) Kételkedés C) Nyitottság D) Tanúvallomás
A) Megértés B) Propozicionális tudás C) Racionalitás D) Biztosság
A) Életművesség B) Pontosság C) Kételkedés D) Biztosság
A) Kételkedés B) Szorgalmasság C) Tanúvallomás D) Biztosság
A) A releváns alternatívák közötti különbségtételt jelentik. B) A kontextustól függenek. C) Kizárólag a tapintásos érzékelésre alapulnak. D) Rögzített normákat alkalmaznak különböző helyzetekben.
A) Morális szkepticizmus B) Metafizikai szkepticizmus C) Vallási szkepticizmus D) A külső világ létezéséről szóló szkepticizmus
A) Empiristák B) Descartes-iak C) Akadémiai szkeptikusok D) Pyrrhóniai szkeptikusok
A) Módszertani szkepticizmus B) Fenomenológia C) Pragmatizmus D) Logikai pozitivizmus
A) A „cogito” érvelés B) Az álom-érvelés C) Az ontológiai érvelés D) A kozmológiai érvelés
A) Empirizmus B) Szkepticizmus C) Egzisztencializmus D) Racionalizmus
A) Üres tábla B) Érzékszervi benyomások C) Veleszületett gondolatok D) Empirikus tudás
A) „Üres tábla” elvű gondolkodás B) Empirikus megfigyelés C) Racionális intuíció D) Érzékszervek útján történő megismerés
A) Veleszületett kategóriák B) Üres lappal kezdő elme C) Érzékszervi adatok D) Empirikus bizonyítékok
A) Pragmatizmus B) Racionalizmus C) Szkepticizmus D) Empirizmus
A) Kizárólag logikai következtetés B) Érzékszervi ingerek C) Veleszületett gondolatok D) Racionális intuíció
A) Infinitizmus B) Fundamentális elmélet C) Fundamentális-koherens elmélet D) Koherenciaelv
A) Megbízhatóságalapú epistemológia B) Externalizmus C) Internalizmus D) Erényszakmai epistemológia
A) Az internalizmus B) Az erények tudományelmélete C) A megbízhatóság elve D) Az bizonyítékok elve
A) Amikor megbízható folyamatok eredményeként jön létre. B) Amikor bizonyítékok támasztják alá az egyén tudatában. C) Amikor összhangban van a külső tényezőkkel. D) Amikor az intellektuális erények megnyilvánulnak benne.
A) Egészséges ész és természettudomány. B) Önreflexió és elmélkedés. C) Valószínűségszámítás. D) Empirikus megfigyelés.
A) Az intuíció szerepe a tudományos elméletek kialakításában. B) Hogyan segíthetik az egyéni megfigyelések az általános tudományos törvények bizonyítását? C) A tudományos modellek esztétikai értékének vizsgálata. D) A tudományos felfedezések etikai következményeinek meghatározása.
A) Az epikureusok B) A neoplatonizmus C) A stoikusok D) A szkeptikusok
A) Anzelm (Amszterdami) B) Péter Ábelárd C) Thomas Aquinas D) William of Ockham
A) Peter Abelard B) Anselm of Canterbury C) Thomas Aquinas D) William of Ockham
A) Gottfried Wilhelm Leibniz B) Baruch Spinoza C) René Descartes D) John Locke
A) Charles Peirce B) Immanuel Kant C) John Stuart Mill D) Georg Wilhelm Friedrich Hegel
A) Charles Peirce B) John Stuart Mill C) Immanuel Kant D) Georg Wilhelm Friedrich Hegel
A) Edmund Gettier B) Ernest Sosa C) Linda Zagzebski D) Alvin Goldman
A) Bertrand Russell B) A. J. Ayer C) Ludwig Wittgenstein D) G. E. Moore
A) Edmund Husserl B) J. L. Austin C) A. J. Ayer D) Karl Popper
A) Bertrand Russell B) G. E. Moore C) A. J. Ayer D) Ludwig Wittgenstein
A) Ernest Sosa B) Alvin Goldman C) Linda Zagzebski D) Edmund Gettier
A) Anselm of Canterbury B) Al-Ghazali C) Gaṅgeśa D) Wang Yangming
A) Nyaya B) Neoplatonizmus C) Ajñana D) Buddhista filozófia
A) Mozi B) Mencius C) Xunzi D) Konfuciusz
A) Asanga B) Dharmakirti C) Vasubandhu D) Nagarjuna
A) Neoplatonizmus B) Epikureizmus C) Szkepticizmus D) Stoicizmus
A) Mencius B) Xunzi C) Mozi D) Konfuciusz
A) Ibn Sina B) al-Farabi C) Al-Ghazali D) Averroes
A) Thomas Hobbes B) David Hume C) John Locke D) George Berkeley
A) René Descartes B) John Locke C) David Hume D) Immanuel Kant
A) John Stuart Mill B) Immanuel Kant C) Georg Wilhelm Friedrich Hegel D) Charles Peirce |