A) A meggyőződés, hogy a tudást elsősorban az érvelés útján szerezhető. B) A meggyőződés, hogy a tudást elsősorban a tapasztalat útján szerezhető. C) A meggyőződés, hogy a tudás szubjektív. D) A meggyőződés, hogy a szkepticizmus a kulcs a tudáshoz.
A) Az a tudás, amely független a tapasztalattól. B) Az a tudás, amely bizonytalan. C) Az a tudás, amely az érzékszervek alapján nyert. D) Az a tudás, amely szubjektív.
A) Az a nézet, hogy az igazság szubjektív. B) Az a nézet, hogy az igazság relatív. C) Az a nézet, hogy az igazság a valósággal összhangban van. D) Az a nézet, hogy az igazság megismerhetetlen.
A) Az a nézet, hogy az igazság elérhetetlen. B) Az a nézet, hogy az igazság univerzális. C) Az a nézet, hogy az igazság relatív. D) Az a nézet, hogy az igazság az, amiben egy csoport egyetért.
A) Az a meggyőződés, hogy a szkepticizmus nem indokolt. B) Minden tudásformának a megtagadása. C) Az a nézet, hogy az igazság és a tudás az egyénekhez vagy a kultúrákhoz viszonyítva értelmezendő. D) Az a nézet, hogy az igazság és a tudás abszolút.
A) Platón B) Kant C) Descartes D) Arisztotelész
A) A bizonytalan indoklás. B) Az érzékelésen alapuló indoklás. C) A szubjektív indoklás. D) Az olyan indoklás, amely független a tapasztalattól.
A) Az értelem nem releváns a tudás megszerzésének folyamatában. B) Az értelem elengedhetetlen a tudás megszerzésének és érvényesítésének folyamatában. C) Az értelem akadályozza az igazság keresését. D) Az értelem szubjektív meggyőződésekhez vezet.
A) A valóság az, amiben egy csoport ember egyetért. B) A valóság nem elérhető az emberek számára. C) A valóság egy állítás és a valóság közötti összhang. D) A valóság szubjektív, és személyenként változik.
A) A bizonyíték kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy alátámasítsuk a meggyőződéseinket, és igazoljuk, hogy azok igazak vagy valószínűleg igazak. B) A bizonyíték nem szükséges a meggyőződések kialakításához. C) A bizonyíték csak akadályozza a tudás megszerzését. D) A bizonyíték figyelmen kívül hagyható a következtetés levonása során.
A) Az a típusú indoklás, amely az érzelmeken alapul. B) Az a típusú indoklás, amely a tapasztalatokra épül. C) Az a típusú indoklás, amely az emberi természetben rejlő. D) Az a típusú indoklás, amely önmagában nyilvánvaló.
A) A probléma az, hogy definiáljuk az abszolút igazságot. B) A probléma az, hogy összeegyeztessük a egymással ellentétes hiedelmeket. C) A probléma az, hogy megkülönböztessük az igazságot a hamisságtól. D) A probléma az, hogy logikai alapot találjunk az induktív következtetések indoklására.
A) Természettudományos alapokon nyugvó episztémológia B) Társadalmi episztémológia C) Formális episztémológia D) Történelmi episztémológia
A) A tudás közösségi aspektusai. B) Empirikus módszerek és felfedezések. C) Logikai eszközök. D) A tudás történelmi feltételei.
A) Formális tudálománytan B) Természetes tudálománytan C) Társadalmi tudálománytan D) Történelmi tudálománytan
A) Az indiai filozófia B) Az ókori görög filozófia C) A középkor D) A kínai filozófia
A) A cselekvési tudás B) A deklaratív tudás C) Analitikai igazságok D) A tapasztalati tudás
A) Marta Vieira da Silva B) Willard Van Orman Quine C) David Hume D) Ravi
A) Belső érték. B) Szubjektív érték. C) Objektív érték. D) Műszaki érték.
A) Szubjektív. B) Pragmatikus. C) Relatív. D) Objektív.
A) Memória B) Önértékelés C) Érvelés D) Érzékelés
A) Tanúvallomás B) Önreflexió C) Memória D) Érvelés
A) Támogató B) Megsemmisítő C) Igazolás D) Megerősítés
A) Biztosság B) Nyitottság C) Kételkedés D) Tanúvallomás
A) Racionalitás B) Megértés C) Biztosság D) Propozicionális tudás
A) Biztosság B) Kételkedés C) Életművesség D) Pontosság
A) Biztosság B) Kételkedés C) Tanúvallomás D) Szorgalmasság
A) A kontextustól függenek. B) A releváns alternatívák közötti különbségtételt jelentik. C) Kizárólag a tapintásos érzékelésre alapulnak. D) Rögzített normákat alkalmaznak különböző helyzetekben.
A) Vallási szkepticizmus B) Morális szkepticizmus C) Metafizikai szkepticizmus D) A külső világ létezéséről szóló szkepticizmus
A) Empiristák B) Pyrrhóniai szkeptikusok C) Akadémiai szkeptikusok D) Descartes-iak
A) Módszertani szkepticizmus B) Logikai pozitivizmus C) Fenomenológia D) Pragmatizmus
A) A „cogito” érvelés B) Az ontológiai érvelés C) A kozmológiai érvelés D) Az álom-érvelés
A) Szkepticizmus B) Egzisztencializmus C) Empirizmus D) Racionalizmus
A) Veleszületett gondolatok B) Üres tábla C) Érzékszervi benyomások D) Empirikus tudás
A) „Üres tábla” elvű gondolkodás B) Empirikus megfigyelés C) Racionális intuíció D) Érzékszervek útján történő megismerés
A) Érzékszervi adatok B) Üres lappal kezdő elme C) Empirikus bizonyítékok D) Veleszületett kategóriák
A) Pragmatizmus B) Szkepticizmus C) Racionalizmus D) Empirizmus
A) Kizárólag logikai következtetés B) Racionális intuíció C) Érzékszervi ingerek D) Veleszületett gondolatok
A) Fundamentális-koherens elmélet B) Fundamentális elmélet C) Koherenciaelv D) Infinitizmus
A) Externalizmus B) Megbízhatóságalapú epistemológia C) Internalizmus D) Erényszakmai epistemológia
A) Az erények tudományelmélete B) Az internalizmus C) A megbízhatóság elve D) Az bizonyítékok elve
A) Amikor megbízható folyamatok eredményeként jön létre. B) Amikor az intellektuális erények megnyilvánulnak benne. C) Amikor bizonyítékok támasztják alá az egyén tudatában. D) Amikor összhangban van a külső tényezőkkel.
A) Valószínűségszámítás. B) Empirikus megfigyelés. C) Önreflexió és elmélkedés. D) Egészséges ész és természettudomány.
A) A tudományos modellek esztétikai értékének vizsgálata. B) A tudományos felfedezések etikai következményeinek meghatározása. C) Hogyan segíthetik az egyéni megfigyelések az általános tudományos törvények bizonyítását? D) Az intuíció szerepe a tudományos elméletek kialakításában.
A) A stoikusok B) A szkeptikusok C) A neoplatonizmus D) Az epikureusok
A) Péter Ábelárd B) William of Ockham C) Anzelm (Amszterdami) D) Thomas Aquinas
A) Anselm of Canterbury B) Thomas Aquinas C) Peter Abelard D) William of Ockham
A) René Descartes B) Gottfried Wilhelm Leibniz C) Baruch Spinoza D) John Locke
A) Charles Peirce B) Georg Wilhelm Friedrich Hegel C) Immanuel Kant D) John Stuart Mill
A) Immanuel Kant B) Charles Peirce C) Georg Wilhelm Friedrich Hegel D) John Stuart Mill
A) Alvin Goldman B) Ernest Sosa C) Edmund Gettier D) Linda Zagzebski
A) Bertrand Russell B) A. J. Ayer C) G. E. Moore D) Ludwig Wittgenstein
A) Edmund Husserl B) A. J. Ayer C) J. L. Austin D) Karl Popper
A) G. E. Moore B) Ludwig Wittgenstein C) A. J. Ayer D) Bertrand Russell
A) Ernest Sosa B) Alvin Goldman C) Linda Zagzebski D) Edmund Gettier
A) Anselm of Canterbury B) Gaṅgeśa C) Al-Ghazali D) Wang Yangming
A) Ajñana B) Buddhista filozófia C) Nyaya D) Neoplatonizmus
A) Mozi B) Konfuciusz C) Xunzi D) Mencius
A) Dharmakirti B) Asanga C) Vasubandhu D) Nagarjuna
A) Epikureizmus B) Szkepticizmus C) Stoicizmus D) Neoplatonizmus
A) Xunzi B) Mozi C) Konfuciusz D) Mencius
A) Averroes B) Ibn Sina C) al-Farabi D) Al-Ghazali
A) Thomas Hobbes B) David Hume C) George Berkeley D) John Locke
A) John Locke B) David Hume C) Immanuel Kant D) René Descartes
A) John Stuart Mill B) Georg Wilhelm Friedrich Hegel C) Charles Peirce D) Immanuel Kant |