A) A meggyőződés, hogy a tudást elsősorban a tapasztalat útján szerezhető. B) A meggyőződés, hogy a tudást elsősorban az érvelés útján szerezhető. C) A meggyőződés, hogy a tudás szubjektív. D) A meggyőződés, hogy a szkepticizmus a kulcs a tudáshoz.
A) Az a tudás, amely független a tapasztalattól. B) Az a tudás, amely bizonytalan. C) Az a tudás, amely az érzékszervek alapján nyert. D) Az a tudás, amely szubjektív.
A) Az a nézet, hogy az igazság a valósággal összhangban van. B) Az a nézet, hogy az igazság szubjektív. C) Az a nézet, hogy az igazság megismerhetetlen. D) Az a nézet, hogy az igazság relatív.
A) Az a nézet, hogy az igazság univerzális. B) Az a nézet, hogy az igazság elérhetetlen. C) Az a nézet, hogy az igazság az, amiben egy csoport egyetért. D) Az a nézet, hogy az igazság relatív.
A) Az a meggyőződés, hogy a szkepticizmus nem indokolt. B) Az a nézet, hogy az igazság és a tudás az egyénekhez vagy a kultúrákhoz viszonyítva értelmezendő. C) Minden tudásformának a megtagadása. D) Az a nézet, hogy az igazság és a tudás abszolút.
A) Platón B) Descartes C) Arisztotelész D) Kant
A) Az érzékelésen alapuló indoklás. B) A szubjektív indoklás. C) Az olyan indoklás, amely független a tapasztalattól. D) A bizonytalan indoklás.
A) Az értelem akadályozza az igazság keresését. B) Az értelem szubjektív meggyőződésekhez vezet. C) Az értelem nem releváns a tudás megszerzésének folyamatában. D) Az értelem elengedhetetlen a tudás megszerzésének és érvényesítésének folyamatában.
A) A valóság az, amiben egy csoport ember egyetért. B) A valóság nem elérhető az emberek számára. C) A valóság szubjektív, és személyenként változik. D) A valóság egy állítás és a valóság közötti összhang.
A) A bizonyíték figyelmen kívül hagyható a következtetés levonása során. B) A bizonyíték csak akadályozza a tudás megszerzését. C) A bizonyíték nem szükséges a meggyőződések kialakításához. D) A bizonyíték kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy alátámasítsuk a meggyőződéseinket, és igazoljuk, hogy azok igazak vagy valószínűleg igazak.
A) Az a típusú indoklás, amely a tapasztalatokra épül. B) Az a típusú indoklás, amely az érzelmeken alapul. C) Az a típusú indoklás, amely önmagában nyilvánvaló. D) Az a típusú indoklás, amely az emberi természetben rejlő.
A) A probléma az, hogy összeegyeztessük a egymással ellentétes hiedelmeket. B) A probléma az, hogy definiáljuk az abszolút igazságot. C) A probléma az, hogy megkülönböztessük az igazságot a hamisságtól. D) A probléma az, hogy logikai alapot találjunk az induktív következtetések indoklására. |