A) Olyan fejlesztés, amely az egyéni jólétet helyezi előtérbe a közösségi jóléttel szemben.
B) Olyan fejlesztés, amely csak a rövid távú előnyökre összpontosít.
C) A környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó fejlesztés.
D) Olyan fejlesztés, amely a jelen igényeit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésére.

A) A tömegközlekedési lehetőségek figyelmen kívül hagyása.
B) A konkrét infrastruktúrák maximalizálása.
C) Zöldterületek és parkok beépítése a városi területekbe.
D) Minden természetes elem eltávolítása a városokból.

A) A hatékony földhasználat előmozdításával, a városiasodás csökkentésével és a természeti területek megőrzésével.
B) A véletlenszerű fejlesztés és a földterületek feldarabolódásának ösztönzésével.
C) A területrendezési előírások figyelmen kívül hagyásával.
D) A kereskedelmi övezetek lakóterületekkel szembeni előnyben részesítésével.

A) A túlzott infrastruktúrával és az alkalmazkodóképesség hiányával rendelkező városok.
B) Városok, amelyek nincsenek felkészülve a kihívások bármilyen formájára.
C) Olyan városok, amelyek képesek ellenállni a környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásoknak, és kiheverni azokat.
D) Városok, amelyek a rövid távú előnyöket helyezik előtérbe a hosszú távú fenntarthatósággal szemben.

A) A közbiztonság csökkentése a városi területeken.
B) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a forgalmi torlódások enyhítése és a közlekedéshez való méltányos hozzáférés biztosítása.
C) A személygépkocsiktól való függőség növelése.
D) A város különböző részeihez való hozzáférés korlátozása.

A) A luxuslakások előnyben részesítése a megfizethető lehetőségekkel szemben.
B) A sokszínű közösségek támogatása és a megfizethető lakhatási lehetőségekhez való hozzáférés javítása.
C) A közösségek jövedelmi szintek alapján történő szegregációja.
D) Az alacsonyabb jövedelmű lakosok alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása.

A) Olyan utcák, amelyek figyelmen kívül hagyják az összes közlekedőre vonatkozó biztonsági intézkedéseket.
B) Kizárólag autóforgalomra tervezett utcák.
C) Olyan utcák, amelyeket úgy terveztek, hogy minden közlekedési módot befogadjanak, beleértve a gyalogosokat, kerékpárosokat és a tömegközlekedést használókat is.
D) Gyalogosok és kerékpárosok számára korlátozottan hozzáférhető utcák.

A) Az energiahatékony tervezési szempontok elhanyagolásával.
B) Az energiafogyasztás csökkentésével, a hulladék minimalizálásával és a beltéri környezetminőség javításával.
C) A környezetszennyezés és az erőforrások kimerülésének fokozásával.
D) Azzal, hogy az elavult építési módszereket helyezi előtérbe a fenntarthatósággal szemben.

A) A nagyobb sűrűségű területek fokozott környezetszennyezéshez és torlódásokhoz vezetnek.
B) A nagyobb sűrűségű területek elősegíthetik a hatékony területhasználatot, csökkenthetik az autófüggőséget, és támogathatják a tömegközlekedési lehetőségeket.
C) A sűrűség nincs hatással a fenntarthatóságra.
D) A kisebb sűrűségű területek a kevesebb kölcsönhatás miatt fenntarthatóbbak.