A) A környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó fejlesztés.
B) Olyan fejlesztés, amely az egyéni jólétet helyezi előtérbe a közösségi jóléttel szemben.
C) Olyan fejlesztés, amely a jelen igényeit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésére.
D) Olyan fejlesztés, amely csak a rövid távú előnyökre összpontosít.

A) Minden természetes elem eltávolítása a városokból.
B) Zöldterületek és parkok beépítése a városi területekbe.
C) A konkrét infrastruktúrák maximalizálása.
D) A tömegközlekedési lehetőségek figyelmen kívül hagyása.

A) A véletlenszerű fejlesztés és a földterületek feldarabolódásának ösztönzésével.
B) A hatékony földhasználat előmozdításával, a városiasodás csökkentésével és a természeti területek megőrzésével.
C) A területrendezési előírások figyelmen kívül hagyásával.
D) A kereskedelmi övezetek lakóterületekkel szembeni előnyben részesítésével.

A) A közösségek jövedelmi szintek alapján történő szegregációja.
B) A sokszínű közösségek támogatása és a megfizethető lakhatási lehetőségekhez való hozzáférés javítása.
C) A luxuslakások előnyben részesítése a megfizethető lehetőségekkel szemben.
D) Az alacsonyabb jövedelmű lakosok alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása.

A) Olyan városok, amelyek képesek ellenállni a környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásoknak, és kiheverni azokat.
B) A túlzott infrastruktúrával és az alkalmazkodóképesség hiányával rendelkező városok.
C) Városok, amelyek nincsenek felkészülve a kihívások bármilyen formájára.
D) Városok, amelyek a rövid távú előnyöket helyezik előtérbe a hosszú távú fenntarthatósággal szemben.

A) A környezetszennyezés és az erőforrások kimerülésének fokozásával.
B) Azzal, hogy az elavult építési módszereket helyezi előtérbe a fenntarthatósággal szemben.
C) Az energiafogyasztás csökkentésével, a hulladék minimalizálásával és a beltéri környezetminőség javításával.
D) Az energiahatékony tervezési szempontok elhanyagolásával.

A) A nagyobb sűrűségű területek fokozott környezetszennyezéshez és torlódásokhoz vezetnek.
B) A nagyobb sűrűségű területek elősegíthetik a hatékony területhasználatot, csökkenthetik az autófüggőséget, és támogathatják a tömegközlekedési lehetőségeket.
C) A kisebb sűrűségű területek a kevesebb kölcsönhatás miatt fenntarthatóbbak.
D) A sűrűség nincs hatással a fenntarthatóságra.

A) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a forgalmi torlódások enyhítése és a közlekedéshez való méltányos hozzáférés biztosítása.
B) A személygépkocsiktól való függőség növelése.
C) A közbiztonság csökkentése a városi területeken.
D) A város különböző részeihez való hozzáférés korlátozása.

A) Kizárólag autóforgalomra tervezett utcák.
B) Olyan utcák, amelyek figyelmen kívül hagyják az összes közlekedőre vonatkozó biztonsági intézkedéseket.
C) Olyan utcák, amelyeket úgy terveztek, hogy minden közlekedési módot befogadjanak, beleértve a gyalogosokat, kerékpárosokat és a tömegközlekedést használókat is.
D) Gyalogosok és kerékpárosok számára korlátozottan hozzáférhető utcák.