A) Olyan fejlesztés, amely az egyéni jólétet helyezi előtérbe a közösségi jóléttel szemben.
B) A környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó fejlesztés.
C) Olyan fejlesztés, amely a jelen igényeit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésére.
D) Olyan fejlesztés, amely csak a rövid távú előnyökre összpontosít.

A) A konkrét infrastruktúrák maximalizálása.
B) A tömegközlekedési lehetőségek figyelmen kívül hagyása.
C) Zöldterületek és parkok beépítése a városi területekbe.
D) Minden természetes elem eltávolítása a városokból.

A) A hatékony földhasználat előmozdításával, a városiasodás csökkentésével és a természeti területek megőrzésével.
B) A területrendezési előírások figyelmen kívül hagyásával.
C) A véletlenszerű fejlesztés és a földterületek feldarabolódásának ösztönzésével.
D) A kereskedelmi övezetek lakóterületekkel szembeni előnyben részesítésével.

A) A sokszínű közösségek támogatása és a megfizethető lakhatási lehetőségekhez való hozzáférés javítása.
B) A luxuslakások előnyben részesítése a megfizethető lehetőségekkel szemben.
C) A közösségek jövedelmi szintek alapján történő szegregációja.
D) Az alacsonyabb jövedelmű lakosok alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása.

A) Városok, amelyek nincsenek felkészülve a kihívások bármilyen formájára.
B) Olyan városok, amelyek képesek ellenállni a környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásoknak, és kiheverni azokat.
C) Városok, amelyek a rövid távú előnyöket helyezik előtérbe a hosszú távú fenntarthatósággal szemben.
D) A túlzott infrastruktúrával és az alkalmazkodóképesség hiányával rendelkező városok.

A) Az energiafogyasztás csökkentésével, a hulladék minimalizálásával és a beltéri környezetminőség javításával.
B) Az energiahatékony tervezési szempontok elhanyagolásával.
C) A környezetszennyezés és az erőforrások kimerülésének fokozásával.
D) Azzal, hogy az elavult építési módszereket helyezi előtérbe a fenntarthatósággal szemben.

A) A sűrűség nincs hatással a fenntarthatóságra.
B) A nagyobb sűrűségű területek elősegíthetik a hatékony területhasználatot, csökkenthetik az autófüggőséget, és támogathatják a tömegközlekedési lehetőségeket.
C) A kisebb sűrűségű területek a kevesebb kölcsönhatás miatt fenntarthatóbbak.
D) A nagyobb sűrűségű területek fokozott környezetszennyezéshez és torlódásokhoz vezetnek.

A) A közbiztonság csökkentése a városi területeken.
B) A személygépkocsiktól való függőség növelése.
C) A város különböző részeihez való hozzáférés korlátozása.
D) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a forgalmi torlódások enyhítése és a közlekedéshez való méltányos hozzáférés biztosítása.

A) Kizárólag autóforgalomra tervezett utcák.
B) Olyan utcák, amelyek figyelmen kívül hagyják az összes közlekedőre vonatkozó biztonsági intézkedéseket.
C) Gyalogosok és kerékpárosok számára korlátozottan hozzáférhető utcák.
D) Olyan utcák, amelyeket úgy terveztek, hogy minden közlekedési módot befogadjanak, beleértve a gyalogosokat, kerékpárosokat és a tömegközlekedést használókat is.