A) Olyan fejlesztés, amely a jelen igényeit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésére.
B) Olyan fejlesztés, amely az egyéni jólétet helyezi előtérbe a közösségi jóléttel szemben.
C) A környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó fejlesztés.
D) Olyan fejlesztés, amely csak a rövid távú előnyökre összpontosít.

A) A tömegközlekedési lehetőségek figyelmen kívül hagyása.
B) Zöldterületek és parkok beépítése a városi területekbe.
C) A konkrét infrastruktúrák maximalizálása.
D) Minden természetes elem eltávolítása a városokból.

A) A területrendezési előírások figyelmen kívül hagyásával.
B) A kereskedelmi övezetek lakóterületekkel szembeni előnyben részesítésével.
C) A hatékony földhasználat előmozdításával, a városiasodás csökkentésével és a természeti területek megőrzésével.
D) A véletlenszerű fejlesztés és a földterületek feldarabolódásának ösztönzésével.

A) Az alacsonyabb jövedelmű lakosok alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása.
B) A közösségek jövedelmi szintek alapján történő szegregációja.
C) A sokszínű közösségek támogatása és a megfizethető lakhatási lehetőségekhez való hozzáférés javítása.
D) A luxuslakások előnyben részesítése a megfizethető lehetőségekkel szemben.

A) Olyan városok, amelyek képesek ellenállni a környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásoknak, és kiheverni azokat.
B) Városok, amelyek a rövid távú előnyöket helyezik előtérbe a hosszú távú fenntarthatósággal szemben.
C) Városok, amelyek nincsenek felkészülve a kihívások bármilyen formájára.
D) A túlzott infrastruktúrával és az alkalmazkodóképesség hiányával rendelkező városok.

A) Az energiahatékony tervezési szempontok elhanyagolásával.
B) Azzal, hogy az elavult építési módszereket helyezi előtérbe a fenntarthatósággal szemben.
C) Az energiafogyasztás csökkentésével, a hulladék minimalizálásával és a beltéri környezetminőség javításával.
D) A környezetszennyezés és az erőforrások kimerülésének fokozásával.

A) A nagyobb sűrűségű területek elősegíthetik a hatékony területhasználatot, csökkenthetik az autófüggőséget, és támogathatják a tömegközlekedési lehetőségeket.
B) A sűrűség nincs hatással a fenntarthatóságra.
C) A nagyobb sűrűségű területek fokozott környezetszennyezéshez és torlódásokhoz vezetnek.
D) A kisebb sűrűségű területek a kevesebb kölcsönhatás miatt fenntarthatóbbak.

A) A közbiztonság csökkentése a városi területeken.
B) A város különböző részeihez való hozzáférés korlátozása.
C) A személygépkocsiktól való függőség növelése.
D) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a forgalmi torlódások enyhítése és a közlekedéshez való méltányos hozzáférés biztosítása.

A) Olyan utcák, amelyeket úgy terveztek, hogy minden közlekedési módot befogadjanak, beleértve a gyalogosokat, kerékpárosokat és a tömegközlekedést használókat is.
B) Gyalogosok és kerékpárosok számára korlátozottan hozzáférhető utcák.
C) Kizárólag autóforgalomra tervezett utcák.
D) Olyan utcák, amelyek figyelmen kívül hagyják az összes közlekedőre vonatkozó biztonsági intézkedéseket.