A) Olyan fejlesztés, amely az egyéni jólétet helyezi előtérbe a közösségi jóléttel szemben. B) Olyan fejlesztés, amely a jelen igényeit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésére. C) A környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó fejlesztés. D) Olyan fejlesztés, amely csak a rövid távú előnyökre összpontosít.
A) A tömegközlekedési lehetőségek figyelmen kívül hagyása. B) Zöldterületek és parkok beépítése a városi területekbe. C) Minden természetes elem eltávolítása a városokból. D) A konkrét infrastruktúrák maximalizálása.
A) A területrendezési előírások figyelmen kívül hagyásával. B) A hatékony földhasználat előmozdításával, a városiasodás csökkentésével és a természeti területek megőrzésével. C) A kereskedelmi övezetek lakóterületekkel szembeni előnyben részesítésével. D) A véletlenszerű fejlesztés és a földterületek feldarabolódásának ösztönzésével.
A) A közösségek jövedelmi szintek alapján történő szegregációja. B) A luxuslakások előnyben részesítése a megfizethető lehetőségekkel szemben. C) A sokszínű közösségek támogatása és a megfizethető lakhatási lehetőségekhez való hozzáférés javítása. D) Az alacsonyabb jövedelmű lakosok alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása.
A) A túlzott infrastruktúrával és az alkalmazkodóképesség hiányával rendelkező városok. B) Olyan városok, amelyek képesek ellenállni a környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásoknak, és kiheverni azokat. C) Városok, amelyek a rövid távú előnyöket helyezik előtérbe a hosszú távú fenntarthatósággal szemben. D) Városok, amelyek nincsenek felkészülve a kihívások bármilyen formájára.
A) A nagyobb sűrűségű területek fokozott környezetszennyezéshez és torlódásokhoz vezetnek. B) A sűrűség nincs hatással a fenntarthatóságra. C) A nagyobb sűrűségű területek elősegíthetik a hatékony területhasználatot, csökkenthetik az autófüggőséget, és támogathatják a tömegközlekedési lehetőségeket. D) A kisebb sűrűségű területek a kevesebb kölcsönhatás miatt fenntarthatóbbak.
A) Azzal, hogy az elavult építési módszereket helyezi előtérbe a fenntarthatósággal szemben. B) Az energiafogyasztás csökkentésével, a hulladék minimalizálásával és a beltéri környezetminőség javításával. C) Az energiahatékony tervezési szempontok elhanyagolásával. D) A környezetszennyezés és az erőforrások kimerülésének fokozásával.
A) Gyalogosok és kerékpárosok számára korlátozottan hozzáférhető utcák. B) Olyan utcák, amelyek figyelmen kívül hagyják az összes közlekedőre vonatkozó biztonsági intézkedéseket. C) Kizárólag autóforgalomra tervezett utcák. D) Olyan utcák, amelyeket úgy terveztek, hogy minden közlekedési módot befogadjanak, beleértve a gyalogosokat, kerékpárosokat és a tömegközlekedést használókat is.
A) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a forgalmi torlódások enyhítése és a közlekedéshez való méltányos hozzáférés biztosítása. B) A közbiztonság csökkentése a városi területeken. C) A város különböző részeihez való hozzáférés korlátozása. D) A személygépkocsiktól való függőség növelése. |