A) A környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó fejlesztés.
B) Olyan fejlesztés, amely az egyéni jólétet helyezi előtérbe a közösségi jóléttel szemben.
C) Olyan fejlesztés, amely a jelen igényeit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésére.
D) Olyan fejlesztés, amely csak a rövid távú előnyökre összpontosít.

A) A tömegközlekedési lehetőségek figyelmen kívül hagyása.
B) Minden természetes elem eltávolítása a városokból.
C) Zöldterületek és parkok beépítése a városi területekbe.
D) A konkrét infrastruktúrák maximalizálása.

A) A véletlenszerű fejlesztés és a földterületek feldarabolódásának ösztönzésével.
B) A területrendezési előírások figyelmen kívül hagyásával.
C) A kereskedelmi övezetek lakóterületekkel szembeni előnyben részesítésével.
D) A hatékony földhasználat előmozdításával, a városiasodás csökkentésével és a természeti területek megőrzésével.

A) Az alacsonyabb jövedelmű lakosok alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása.
B) A sokszínű közösségek támogatása és a megfizethető lakhatási lehetőségekhez való hozzáférés javítása.
C) A luxuslakások előnyben részesítése a megfizethető lehetőségekkel szemben.
D) A közösségek jövedelmi szintek alapján történő szegregációja.

A) Olyan városok, amelyek képesek ellenállni a környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásoknak, és kiheverni azokat.
B) A túlzott infrastruktúrával és az alkalmazkodóképesség hiányával rendelkező városok.
C) Városok, amelyek a rövid távú előnyöket helyezik előtérbe a hosszú távú fenntarthatósággal szemben.
D) Városok, amelyek nincsenek felkészülve a kihívások bármilyen formájára.

A) Az energiafogyasztás csökkentésével, a hulladék minimalizálásával és a beltéri környezetminőség javításával.
B) Azzal, hogy az elavult építési módszereket helyezi előtérbe a fenntarthatósággal szemben.
C) Az energiahatékony tervezési szempontok elhanyagolásával.
D) A környezetszennyezés és az erőforrások kimerülésének fokozásával.

A) A nagyobb sűrűségű területek fokozott környezetszennyezéshez és torlódásokhoz vezetnek.
B) A nagyobb sűrűségű területek elősegíthetik a hatékony területhasználatot, csökkenthetik az autófüggőséget, és támogathatják a tömegközlekedési lehetőségeket.
C) A sűrűség nincs hatással a fenntarthatóságra.
D) A kisebb sűrűségű területek a kevesebb kölcsönhatás miatt fenntarthatóbbak.

A) A személygépkocsiktól való függőség növelése.
B) A közbiztonság csökkentése a városi területeken.
C) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a forgalmi torlódások enyhítése és a közlekedéshez való méltányos hozzáférés biztosítása.
D) A város különböző részeihez való hozzáférés korlátozása.

A) Kizárólag autóforgalomra tervezett utcák.
B) Gyalogosok és kerékpárosok számára korlátozottan hozzáférhető utcák.
C) Olyan utcák, amelyeket úgy terveztek, hogy minden közlekedési módot befogadjanak, beleértve a gyalogosokat, kerékpárosokat és a tömegközlekedést használókat is.
D) Olyan utcák, amelyek figyelmen kívül hagyják az összes közlekedőre vonatkozó biztonsági intézkedéseket.